45. Fejezet: Vérfagyasztó sikoly

Logan megsemmisülten meredt az ajtóban álló nőre és türelmetlenül kisöpörte szemeiből a könnyeket. Nem akarta elhinni, hogy ez a valóság. Nem elég, hogy Robert megpróbálta megfojtani őt, talán még a saját anyja is hajlamos arra, hogy öljön? Mi lesz vele majd ezek után?

- Miről beszélsz?! - csattant fel tágra nyílt szemekkel, felháborodva Jean. - Gyilkosnak nézel? Szerinted egy hülye jelmezben képes lennék rálőni valakire?! Fogalmam sincs, mi ez az egész! Soha életemben nem láttam ezt a maszkot...

Hogy igazat mond, vagy hazudik, azt Logan képtelen volt megállapítani.

- Ha te lennél az, akkor is ugyanezt mondanád. Honnan tudjam, hogy őszinte vagy? - kérdezte kételkedve, szomorúan csillogó szemekkel.

Jean közelebb lépett hozzá és a karjáért nyúlt, de a fiú elhúzódott tőle.

- Onnan, hogy az anyád vagyok! Én szültelek. Nem akarom, hogy egy másik fiúval legyél, de olyan messzire sosem mennék, hogy megpróbáljak végezni egy gyerekkel! Hogy gondolhatsz ilyet rólam?! És mégis mi ez az egész? Ugye téged senki sem támadott meg?!

Anyja aggódó tekintete láttán Logan nehezen tudta elképzelni, hogy a nő álruhába öltözve tinédzserekre támadjon, de még mindig bizonytalan volt. Úgy gondolta jobb, ha óvatos marad.

- Most átmegyek Dylanékhez, gondolkodnom kell. Kérlek ne próbálj megakadályozni. Muszáj egy kicsit elmennem itthonról, ez már túl sok nekem! - fakadt ki, majd sarkon fordult és a szobájába rohant, hogy összeszedje a legszükségesebb holmikat.

Jean hiába sietett utána kétségbeesetten, a fiú hajthatatlan volt, így anyja kénytelen volt könnyes szemekkel végig nézni, amint táskával a hátán kilép az éjszakába.

A szomszédban mindeközben Iggy és Ariana a konyhapultnál ültek egy-egy Mimóza kíséretében, míg a kakaóját szürcsölgető Shawn velük szemben foglalt helyet.

- Olyan vagy, mint egy általános iskolás - fürkészte a fiút Ariana. A megjegyzést nem sértésnek, csupán egyszerű megállapításnak szánta, de Iggy azonnal közbelépett.

- Szeretnéd, hogy haza küldjelek?!

- Nem, miért? - csodálkozott a lány szívószáljával játszadozva. - Én még nem akarok haza menni.

- Akkor ne piszkáld a másikat! - reccsent rá Iggy megrovó pillantással.

Ariana értetlenül meresztette szemeit.

- De hiszen én hozzá sem értem!

- Semmi baj, ne vitatkozzatok - kapcsolódott be Shawn békítően. Nem akarta, hogy a lányok miatta kapjanak össze.

Néhány pillanattal később Ariana izgatottan megszólalt. Szemében vad fény csillogott, mintha azt készülne bejelenteni, hogy nyert a lottón.

- Képzeljétek, Ed elvisz az állatkertbe!

- Ed?! - vonta fel a szemöldökét Iggy hitetlenkedve. - Ugye nemet mondtál?

- Nem, mert elakarok menni!

- És ezért randizol egy stréberrel?! Mi lett a mi tökéletes, elérhetetlen klikkünkkel? Mi nem megyünk randira olyasvalakivel, mint Ed! - forgatta a szemét Iggy. - Miért nem mész el egyedül az állatkertbe? Vagy valamelyik végzős sportolóval? Bárki szívesen elvinne, akinek nem számít, hogy nincs agyad.

- Én nem randizni megyek! Engem csak az érdekel, hogy megnézzem élőben a vadállatok fütykösét!

Iggy és Shawn elmosolyodva összenéztek, majd a lány komoly arccal barátnőjéhez fordult.

- Figyelj, ha érzel valamit iránta, megoldható... de csak úgy szórakozásból ne kezdj ki vele. Tetszik neked?

- Kicsoda? - töprengett értetlenül Ariana hajtincseit csavargatva.

Iggy türelmetlenül felmordult.

- Apám, mégis ki más?!

- Hm, hát nem rossz pasi de kicsit öreg hozzám.

- Jézus, Én Edről beszélek, te idióta! - A szőkeség felháborodva belekortyolt italába és sürgetően Arianára pillantott. - Szóval?

- Mi is volt a kérdés?

- Tetszik neked Ed, vagy sem?!

- Nem igazán, de a nemi szervét lerajzolnám. Vöröset még nem tanulmányoztam.

- Akkor keress rá a neten és tanulmányozd ott! - reccsent rá Iggy türelmetlenül.

Ariana felcsillanó szemekkel nézett vissza a lányra, de aztán kérlelően a kezéért nyúlt.

- Kérlek, hadd menjek el vele az állatkertbe! Ha Ninának és Charlinak mindent szabad, ennyi nekem is jár!

Iggy bosszankodva felcsattant.

- Nina és Charli nem véletlenül nincs itt! És menj, ha annyira akarsz! De ne verd nagy dobra a suliban.

- Nem is tudok dobolni - vont vállat Ariana, aztán érdeklődve a kakaóját némán szürcsölgető Shawnhoz fordult.

- Neked mekkora a fütyid? Megnézhetném esetleg? Annyira kíváncsi vagyok! Kérlek!

A fiú félrenyelt és kifolyt a száján a kakaó. Zavarában megtörölte arcát kézfejével és pirosodó arccal a lányra emelte tekintetét.

- Ne haragudj, de nem. Ez magánügy.

- Jaj, ne kéresd már magad! Fizetek is érte, csak mutasd meg!

- Ariana, most már elég legyen! - vágott közbe ingerülten Iggy. - Fel nem foghatom, hogy lehet a környezetemben mindenki ennyire kanos! És nem is a pasik, hanem a csajok! Mindenkinek farkakon jár az esze, míg én csupán olyan dolgokon töprengek, mint hogy melyik üzletben és mit vásároljak legközelebb...

Emma szobája ablakában ült és a gyémántokként fénylő csillagokat bámulta, melyek varázslatossá festették a tintafekete égboltot. Azt kívánta, bárcsak ő is égitestté válhatna és ragyoghatna a végtelen térben fájdalom és csalódás gondjától szabadulva, érzelmektől mentesen tündökölve.

Ehelyett ott gubbasztott kedvenc helyén az élet terhétől sújtva; ártatlanságát veszítve, mint egy épp virágzás előtt leszakított rózsabimbó. Szüksége volt arra, hogy valaki végre szeresse őt; hogy életében először láthassa, ahogy egy fiú áhítattal a szemében, vágyakozva fürkészi arcát. Szerelmes érintésekre vágyott, érzelmekre, boldogságra. Addigi egyetlen tapasztalata csupán a kihasználtság üres érzete volt. Hideg, rideg ujjakat érzett csupán meztelen testén és halállal mérgezett ajkakat az ajkain. Eldobható volt, akár egy egyszer használatos kéztörlő. Bemocskolódott és már képtelen tisztára mosni magát. Még egy óceán sem tudná megtisztítani mérgezett szívét azok után, ahogy Zayn bánt vele. Visszagondolva egyértelművé vált számára, hogy a fiúnál keresni a szerelmet olyan volt, mintha Párizst keresné Amerikában.

Akármennyire is vágyott rá, akárhogyan is szerette őt, tudta, ennek mielőbb véget kell vetnie. Az első lépés a gyógyulás útján az, hogy megpróbálja visszaszerezni az önbecsülését, ha már a szüzességét soha nem kaphatja vissza.

Úgy döntött, pénteken házibulit tart, amikor édesapja nem lesz otthon, és megmutatja Zaynnek, hogy már túllépett rajta. Még ha ez valójában egyáltalán nem is volt igaz.

Miután Dylan elbúcsúzott Logantől, vett egy forró fürdőt, hogy kicsit ellazuljon, aztán csatlakozott a konyhában beszélgető hármashoz. Meglepődött, hogy Shawnt is ott találta, de örült a fiúnak. Nagyon sajnálta őt azok után, amiken az iskolában keresztül ment. Nem tudta, milyen lehet az otthoni helyzete, de azt igen, hogy amíg itt van náluk, addig mindenképp barátságos környezetben lehet.

Köszönt a jelenlévőknek, aztán a hűtőhöz lépett, hogy narancslevet töltsön magának. Miután ezzel megvolt, leült Shawn mellé és barátságosan rámosolygott a fiúra. Az halvány rózsaszín arccal visszamosolygott rá, lesütötte a szemét és kezébe vette poharát, hogy kezdjen magával valamit.

Iggy épp a pompon csapat új koreográfiájáról mesélt a többieknek, amikor megjelent az ajtóban a zaklatott Logan levegő után kapkodva. Arcán verejték csillogott, haja a homlokára tapadt, tekintetéből pedig félreismerhetetlen kétségbeesés és szomorúság sütött.

Dylan azonnal letette poharát és felpattant a bárszékről, hogy barátjához siessen. Egyik kezével átkarolta a fiút, a másikkal pedig finoman szembefordította arcát a sajátjával.

- Mi történt?! - kérdezte ijedten.

Logan néhány másodpercig képtelen volt szóhoz jutni. Úgy nézett ki, mint aki épp maratont futott, pedig valójában nem a testmozgás miatt verte le a víz.

- Futni voltál? - nézett rá Ariana érdeklődve, de a fiú Dylanre pillantott és neki válaszolt korábbi kérdésére. Elmesélte, mit talált anyja fiókjában. A hallottaktól döbbent és hitetlenkedő kifejezés jelent meg a jelenlévő arcokon. Senki nem akart hinni a fülének.

- Anyukád szerepelt a Sikoly-filmekben? - csodálkozott Ariana. - Jesszus, szerinted ad egy autogramot?

- Hallgass már, te idióta! - torkollta le Iggy, majd Logan felé fordult. - Jean lenne az? Jean lőtt le?! Ő támadott Dylanre? Nem, ez nem lehet igaz... Én ezt nem hiszem el.

- Én igen - szólt csendesen Dylan, miután Logannel az oldalán helyet foglalt a konyhapultnál. Egy pillanatra sem engedték el egymás kezét. A többiek kérdőn néztek rá, így hát folytatta. - Jean utál engem. El akarta küldeni Logant bentlakásosba, csak mert velem van. Eltiltott minket egymástól. És meg is ütött engem, amikor Logan eltűnt. Mi van, ha tényleg ő akart megölni?

- Kizárt. Valahogy nem tudom elképzelni róla, hogy a szálloda előtt utánad rohan és leránt a földre. Ráadásul állandóan melózik. Jean nem tűnik agresszív embernek és elmebetegnek sem, bár az is igaz, hogy nem százas... - tűnődött Iggy, miközben egy kanálban nézegette saját arcát.

Shawn felemelte fejét és kissé bizonytalan, félénk hangon megszólalt.

- Sokszor az az agresszív és elmebeteg, akiről a legkevésbé gondolnád... Persze ezzel nem akartam arra célozni, hogy anyukád is az - sietett leszögezni Loganre pillantva.

- A Sikoly hanyadik részében szerepelt az anyád? - kérdezte kíváncsian Ariana, barátságosan a fiúra mosolyogva.

Egyik jelenlévő sem vette a fáradtságot, hogy elmagyarázza neki, miről is van szó igazából.

Logan közben Dylanhez fordult.

- Itt maradhatok éjszakára? Nem akarok otthon aludni. Lehet, hogy nem csak Robert, de anya is közveszélyes...

- Ez hülye kérdés volt - mosolyodott el a fiú szomorkásan. - Kizárt, hogy hagyjam, hogy haza menj, amíg nem tisztázódnak a dolgok. Itt maradsz velem. Majd mi vigyázunk egymásra.

- Mindig.

Iggy elérzékenyülten nézte a két fiút.

- Alig várom, hogy pár év múlva megszervezzem az esküvőtöket!

Szerdán az egész osztály nagy dolgozatot írt Kémiából, ami a csapat nagy részének borzalmasan sikerült. Logan és Dylan titokban segített egymásnak a feladatokban, Iggy a mellette ülő Arianától azonban semmi jóra nem számíthatott. Előző éjszaka sokáig beszélgettek a konyhában ücsörözve és teljesen megfeledkezett a tanulásról. Hátrafordult, hogy vessen egy pillantást a néhány paddal mögötte ülő Charlira, aki dolgozata fölé hajolva serényen körmölt. Hiányzott neki a lány, de képtelen volt lépést tenni békülésük ügyében.

Az órák közötti szünetben Emma bejelentette, hogy pénteken házibulit tart. Továbbá azt is tudatta a többiekkel, hogy Nicket és Austint nem látja szívesen saját otthonában.

- Kit érdekel, hogy bulit tartasz? - vigyorgott Nick bosszúságát leplezve, amiért ő nem kapott meghívást. - Csak egy szánalmas lúzer vagy. Senkit nem érdekel a tea party, amit tartasz. Szerintem azt sem tudod, mi az az alkohol.

- Képzeld, tudom mi az, és lesz is a bulimon! - csattant fel Emma szemét forgatva. - Mások piszkálódása jelenti számodra az egyetlen örömöt az életben. Akkor ki is a szánalmas lúzer kettőnk közül?!

- Egy-null Hamupipőke javára! - mutatta fel hüvelykujját az egyik pad tetején ücsörgő Miley. Bár Zayn miatt kissé neheztelt a lányra, még mindig sokkal jobban kedvelte, mint Nicket.

Mindeközben Nina és Tyler a tanári asztalnak dőlve csókolózott, Logan pedig fejét csóválva elfordult tőlük.

- Ez a színjáték mire jó? Szerelmet vallott nekem, tuti nem érdekli őt Nina.

Dylan, aki a padban ülve tömte magába hamburgerét, helyeselve bólintott.

- Szerintem se, de mindketten csak a népszerűség miatt csinálják. Ninának szüksége volt egy népszerű srácra, Tyler pedig ezzel elérheti, hogy senki se higgye el róla, hogy meleg és hogy ő van azon a videón, amit szétküldött a suliban... - mondta, miután lenyelt egy jókora falatot.

- Miért hiszik azt a lányok, hogy szükségük van egy pasira ahhoz, hogy mások felfigyeljenek rájuk?

- Azért, mert a suli nagy része faszbeteg - fordult hátra az előttük ülő Iggy sötét, megvető pillantás kíséretében. Ezúttal is Charli helyett Ariana ült mellette, a lány azonban egész nap a külvilágot kizárva rajzolgatott füzetébe, vagy épp szelfiket készített magáról telefonjával. Iggynek hiányzott Charli és bár megfogadta, hogy beszél vele, amikor iskolába érkezve megpillantotta őt a parkolóban, amint szoros ölelésbe fonódva csókolózik Harryvel, meggondolta magát.

Így Charli egymagában ücsörgött Loganék padja mögött és kedvtelenül nyomkodta telefonját.

- Miért nem beszélitek meg? - fordult testvéréhez fojtott hangon Dylan. - Legjobb barátnők vagytok. Egy pasi nem állhat közétek.

- Tudom, de hadd szenvedjen még egy kicsit.

Shawn szégyenkezve, lesütött szemmel sietett végig az iskola folyosóján. Szorongva szorította vállára táskája pántját, miközben innen is, onnan is kuncogás és sértések kísérték lépteit. Nem vehette fel ismét egyetlen vállalható ruháját a plázából és azt sem, amit Dylantől kapott, ezért egy kinyúlott, kopott fekete pulcsiban és szakadt farmerben volt kénytelen iskolába menni. Ez utóbbi még nem is keltett különösebb feltűnést, hiszen divat volt szakadt farmert viselni. A terembe érve egyenesen padjához sietett és leült. Próbálta kizárni füléből és tudatából a becsmérlő szavakat, de nem volt könnyű dolga. Az egyik szőke, rendszerint méregdrága ruhákat viselő lány vihogva hátra fordult padjából, hogy jobban szemügyre vegye őt.

- Nézzétek már, úgy néz ki, mint egy hajléktalan - kuncogott barátnői gyűrűjében, mire Shawn lehajtotta fejét és elővette táskájából Irodalom könyvét.

- Te vagy az új Kurt Cobain? - kérdezte fitymáló tekintettel végig mérve az a fiú, aki legutóbb kigáncsolta őt osztálytársai előtt.

Shawn válaszra sem méltatta őket; elhatározta, hogy nem adja meg nekik, amire vágynak. Nem hagyja, hogy lássák rajta, mennyire bántják őt a szavaik. Helyette bedugta fülhallgatóját és olvasni kezdte az aznapra feladott verset. Közben azonban egyre csak sötét gondolatok kergették egymást fejében, mint egy szűnni nem akaró, rossz álom. Mi lesz, ha Iggy is ilyen tekintettel fog rá nézni? Szégyellni fogja őt és biztos volt abban, hogy a lány ezentúl nem lesz hajlandó a társaságában mutatkozni. Igaz, túl szép is lett volna, ha sikerül barátokra lelnie, gondolta. Hozzá szokott már a magányhoz, ami olyan volt számára, mint egy régi, rossz emlékeket ébresztő ismerős.

Testnevelés után Loganék már léptek volna ki az öltöző ajtaján, amikor Dylan megtorpant az ajtóban és homlokát ráncolva vissza fordult.

- Mi az?

- Nagyon kell pisilnem, mindjárt jövök! - mondta és a mosdóba rohant.

Logan mosolyogva kilépett az öltözőből nyíló folyosóra, hogy ott várja meg barátját. Bosszúságára Tyler néhány másodperccel később követte őt és megállt vele szemben.

- Mikor látod be végre, hogy neked mellettem a helyed?! Annyira fáj minden nap vele látnom téged... akarlak! Mindened akarom. - A fiú hangja elcsuklott a visszafojtott érzelmektől, miközben a gyéren megvilágított folyosón állva Logan szemeibe fúrta tekintetét. A kezéért nyúlt, de az eltolta őt magától és dühösen felcsattant.

- Ne érj hozzám! Hagyj engem békén!

Tyler szemében kétségbeesés villant; magatehetetlenült ácsorgott és azon töprengett, mit tehetne még azért, hogy végre megkaphassa a fiút.

- Szeretlek! Szükségem van rád... Már így is túl sokáig vártam! - mondta, mire Logan hátat fordított neki, hogy a mosdóba menjen Dylan után. Érezte, hogy Tyler megragadja a kapucnijánál fogva és vissza rántja őt az ajtóból.

Háttal a falnak préselve próbálta lefejteni magáról a fiú telhetetlenül őt érintő kezeit, de az egyre csak közelített arcával a szájához, hogy megcsókolhassa őt.

- Hé, mi a faszt buziskodtok itt?! - vetette oda egy nyúlánk, izmos fiú, miközben feléjük közeledett a folyosón.

Tyler sietve elengedte Logant és kapucniját az arcába húzva elrohant. A következő osztály tagjai kisebb-nagyobb csoportokban egymást követve érkeztek meg az öltözőkhöz.

Rita is köztük volt, aki Logan láttán egyenesen a fiúhoz igyekezett és megállt előtte.

- Minden rendben? Olyan feldúltnak látszol. Az előbb láttam, hogy Tyler a falnak lök téged. Bántani akart? - kérdezte aggodalmas hangon.

Logan megigazította a ruháját és kisöpörte a szeméből hajtincseit, miközben próbálta összeszedni magát. Nem akarta, hogy Dylan feldúltan lássa őt.

- Szerelmes belém és nem hagy békén! Teljesen bekattant... - mondta abban reménykedve, hogy a lány majd szétkürtöli a suliban. Úgy gondolta, azok után, amit Tyler Dylannel csinált, megérdemli, hogy róla is pletykáljanak. Elvégre szexuálisan zaklatta a fiút és még videóra is vette, hogy mindenkinek elküldhesse. Kiteregette a fiú szexuális beállítottságát az egész iskolának, miközben a sajátját kamu-barátnővel próbálta leplezni.

Rita dülledt szemekkel meredt rá, mint aki nem akar hinni a saját fülének.

- Micsoda? Komolyan?!

Logan keserűen mosolyogva bólintott.

- Sosem gondoltam volna róla! A focsicsapat tagja és Ninával kavar. Rohadt népszerű.

- Ez mind csak a látszat, vagy nem hiszel nekem? Valamelyik nap akaratomon kívül lesmárolt, aztán alsógatyára vetkőzve találtam rá az ágyamban!

A lány döbbenten nézett maga elé és észre sem vette, hogy időközben kilépett az öltöző ajtaján Dylan.

- Már megint te... - sóhajtott a fiú sötét pillantást vetve Ritára, aztán kikerülte őt és elindult a lépcső felé. Logan követte barátját, a lány pedig bosszúsan nézett utánuk, mielőtt elindult átöltözni.

Ebédkor Shawn erőt vett magán és sorban állt a menzás pult előtt. Túlságosan éhes volt ahhoz, hogy inkább meghúzza magát valahol, hiszen Iggyéknél evett utoljára előző este, akkor is csak egy kis nassolnivalót.

Úgy tervezte, tálcájával megcélozza a földszinti mosdót, de a szokásos asztalánál ülő Iggy intett neki, hogy csatlakozzon hozzájuk. Így végül kelletlenül megindult a lány felé és leült Dylan mellé.

- Sziasztok - köszönt, de közben nem nézett az asztalnál ülők szemébe.

- Rajtad meg mi van? - nézett rá Nina megbotránkozva. - Úgy nézel ki, mint valami ágról szakadt.

A lány bár szokásos helyén ült, Iggy teljes mértékben levegőnek nézte őt és az asztal szélén csendesen ételét piszkálgató Charlit is. Csupán azért egyezett bele, hogy együtt ebédeljenek, mert szerette volna fenntartani a látszatot a diákok előtt. Hiszen Kat néhány órával korábban már kezdett megjegyzéseket tenni a klikkjük széthullására vonatkozóan. Ő pedig elhatározta, hogy nem ad esélyt a lánynak a kárörvendésre.

Shawn Ninára emelte tekintetét és próbálta visszatartani könnyeit, amik a nap folyamán szüntelenül ostromolták szemeit.

- Nem lehet mindenki gazdag.

- Hiszen eddig olyan divatosan öltözködtél... mi történt? - pislogott rá értetlenül Iggy salátája felett.

A fiú nagy levegőt vett és elmesélte, hogyan oldotta meg korábban, hogy új ruhákat hordhasson és hogy valójában egyáltalán nem jó az anyagi helyzete. Szégyellte magát, ahogy ott ült a nála gazdagabb és jómódúbb diáktársai között rég elnyűtt ruhájában, de nem volt képes tovább hazudni. Már nem tudott mit kitalálni, hogy elfedje a valóságot és belefáradt abba, hogy a látszat fenntartásán dolgozzon. Előbb-utóbb úgyis minden kiderül, így végül jobbnak látta, ha ő maga számol be az igazságról.

Vallomását síri csend fogadta. Látta Nina arcán a szánalmat, Charliéban az együttérzést, Ariana pedig túlságosan el volt foglalva azzal, hogy a tányérján heverő zöldségekből péniszt formáljon.

Iggy szomorúan nézett a fiúra, de nem szólt egy szót sem.

Dylan azonban Shawn vállára tette a kezét és bíztató mosollyal az arcán biztosította őt arról, hogy nincs miért aggódnia.

- Nem az számít, mit viselsz, hanem hogy ki vagy. Még ezekben a kopott ruhákban is jól nézel ki. Ne foglalkozz azzal, ki mit mond rólad! Már én sem teszem... Hidd el, felszabadító érzés lesz!

- Köszi... Csak tudod rossz, hogy nem öltözhetek úgy, ahogy akarok...

Iggy közben váratlanul felpattant a helyéről és szó nélkül kisietett az ebédlőből.

Charli már készült is, hogy utána siessen, de aztán rájött, hogy Iggy valószínűleg látni sem akarja őt, úgyhogy csalódottan inkább a helyén maradt.

Shawn szomorúan csóválta a fejét.

- Tudtam, hogy nem fog velem szóba állni, ha megtudja az igazat...

- Azért Iggy nem ennyire felszínes, biztos nem azért rohant el - nyugtatta Logan, de Nina a szavába vágott.

- Pedig pontosan azért. Egy ilyen csóró nem ülhet velünk egy asztalnál! Menj, keress magadhoz való szegényeket!

Shawn képtelen volt tovább ülve maradni. Felugrott a székéről és mielőtt bárki megszólalhatott volna, elrohant a kijárat felé.

- Hogy lehetsz ilyen tapintatlan és bunkó?! - nézett elképedve Dylan az elégedetten ásványvízét kortyolgató Ninára, de az válaszul csupán vállat vont.

- Te tudtad, hogy a pasid belém szerelmes? - szólalt meg váratlanul Logan a lányra meredve. - Eljött hozzánk és alsógatyában befeküdt az ágyamba, alig tudtam elküldeni.

- Micsoda?! Ezt nekem miért nem mesélted? ! - kapta felé a fejét bosszankodva Dylan.

- Mert az anyával történtek után eszembe sem jutott, ne haragudj...

Dylan megértően bólintott és megszorította barátja kezét az asztal alatt.

Nina nem tűnt meglepettnek.

- Engem nem érdekel, kibe szerelmes, amíg játsza a szerepét. Csak azért vagyok vele, hogy még népszerűbb lehessek. Leszarom, kivel mit csinál - vont vállat érdektelen kifejezéssel az arcán.

A mellette ülő Charli komoly kifejezéssel az arcán felé fordult. - Te egy kurva vagy.

Iggy még másnap este is szörnyen érezte magát, amiért Shawn vallomása után kirohant az ebédlőből. Többször is próbálta elérni telefonon és az iskolában is, de sehol sem látta őt, hiába kereste tekintetével a folyosókon és osztálytermekben egyaránt. Félt, hogy a fiú azt hiszi, azért lépett le, mert nem akar többé barátkozni vele. Talán azt gondolja, hogy megveti őt, amiért szegény? Pedig az igazság egészen más volt.

A lány valóban kiborult, a női mosdóban még néhány könnycseppet is elmorzsolt tükörképét bámulva, de nem azért, amiért Shawn vagy az asztalnál ülők hihették. Csupán annyira sajnálta a fiút, hogy el kellett tűnnie, mielőtt bárki sírni látja őt a menzán. Addig a pillanatig sosem került ilyen közelségbe a nincstelenséggel. Ugyan látta a televízióban, az interneten, és olvasott is róla; a szülei pedig rendszeresen ajánlottak fel adományokat különböző szervezeteknek, de egyetlen hozzá közel álló személyt sem ismert, akinek valóban nehéz lett volna az anyagi helyzete. Letaglózta Shawn látványa, amint arról beszél, hogy nincs mit hordania, miközben ő bármilyen méregdrága ruhát vagy kiegészítőt megvehet, amit csak akar. Nem tudta elképzelni, milyen lehet iskolába menni úgy, hogy az ember nem hordhat közben olyan öltözéket, amilyet szeretne. Ő egyszerűen képtelen lett volna szakadt vagy kopottas ruhában kilépni otthonról és csodálta Shawnt, amiért ennyi lelki ereje van mindazok után, ahogyan az emberek bántak vele. Legszívesebben elvitte volna vásárolni őt és megvett volna neki mindent, amit csak akar, de tudta, hogy a fiú egyetlen ruhadarabot sem fogadna el tőle. Hiszen még egy pohár üdítőt is alig lehet rátukmálni. Megfogadta, hogy valamit mindenképp kitalál majd, hogy segíthessen barátján. Mert bár csupán rövid ideje ismerték egymást és szokatlan volt számára közel kerülni valakihez, aki nem a klikkjébe tartozik, igenis barátok voltak. Ezen pedig nem változtat az sem, hogy Shawn milyen ruhákat hord. Lehetett ugyanis a fiú anyagilag szegény, ha közben belül gazdagabb volt, mint szinte bárki, akit ismert.

Logan és Dylan a luxusvilla erkélyén ücsörgött egymás ölében, egy pokrócba burkolózva. Dylan a lemenő nap által narancsra festett égboltot kémlelte, míg az őt átkaroló fiú az arcában gyönyörködött.

- Olyan szép...

- Az, de ha téged nézlek az egész világ elhomályosul - mondta Logan, mire barátja oldalra fordult, hogy láthassa az arcát.

- Azt akarom, hogy minden egyes nap ilyen legyen. Hogy mindig együtt legyünk.

- Úgy lesz. Nem akarok nélküled élni.

Dylan fészkelődni kezdett a fiú ölében és keserédes mosollyal az arcán a naplementében bágyadtan fénylő, kék szemekbe fúrta tekintetét.

- És mi lesz, ha másik fősulira megyünk és egyre ritkábban találkozunk aztán megismersz valaki mást és rám már nem is fogsz emlékezni? - kérdezte szomorúan.

- Olyan sosem lesz. Téged soha nem tudnálak elfelejteni. És nem akarok olyan fősulira járni, ahol te nem vagy ott. Ugyanoda megyünk majd mindketten és együtt fogunk lakni. Senki nem fog beleszólni abba, hogyan szeressük egymást. Már alig várom.

- De ha nem így lesz, én nem tudom mit csinálok... Nem tudnám elviselni, ha egyszer ez a pillanat csak egy fájdalmas emlék maradna. Tudom, hogy nagyon fiatalok vagyunk, de azt is, hogy ez nem számít. Én már megtaláltam azt, aki mellett le akarom élni az életem - vallotta be rózsaszínre vált arccal Dylan és ajkát finoman Logan nyakához érintette.

- Akkor jó, mert én is - felelt a fiú az érintéstől egyre sebesebb pulzussal. Sok-sok éven át próbálta elképzelni, milyen lehet boldognak és szerelmesnek lenni, de sosem remélte, hogy egyszer majd minden képzeletét felülmúlóan tapasztalhatja meg mindezt.

- Te akkor is megláttad bennem a fényt, amikor én nem láttam semmi mást, csak a sötétséget. Tényleg megmentettél.

Logan szembe fordította magával az ölében ülő fiút és a válla alatti mélyedésbe fúrta arcát.

- Te is engem. Mindentől és mindenkitől - mormogta Dylan illatától bágyadtan, miközben a hátát simogatta, aztán egymás pillantásától megrészegülten szenvedélyes csókba forrtak ajkaik.

Zayn hanyatt feküdt a párnák között és behunyt szemmel felszisszent, miközben a feketére festett körmök finoman meztelen mellkasába mélyedtek. Fogak haraptak alsó ajkába, aztán érezte, ahogy ujjak fonódnak duzzadt férfiasságára. Elnyújtott nyögés tört fel torkából, amint a meztelen Miley az ölébe ült. Két tenyerét a lány melleire tapasztotta, aki közben ritmusosan mozogni kezdett fel-alá. Aláfestésként minden mozdulatnál felnyögött, majd kinyitotta szemét és a csukott szemhéján át élvezkedő Zayn arcára pillantott. Szíve hevesebben vert a szokásosnál, ahogy elnézte a teste alatt izzadó fiút. Nem gondolt a következményekre; nem foglalkozott azzal, hová vezet majd ez a testi kapcsolat. Nem akart belegondolni abba, hogy talán épp tönkre teszik a barátságukat, sem abba, hogy Zayn képes-e összetörni bástyákkal védett, befalazott szívét. Csak a pillanatnak élt; hiszen ott és akkor úgy érezte, az minden rá váró kínt megér. Senkivel sem élvezte még annyira a szexet, mint amennyire Zaynnel. Senkinek a testét nem kívánta még úgy, mint az övét. És senkivel sem érezte annyira védtelennek magát, mint vele. Elhatározta, hogy bármi is történjen, ő nem hagyja kihasználni magát, mint Emma. Ő erre vágyik, ugyanúgy akarja mindezt, mint Zayn. A fiúnak így nem lehet hatalma felette. Senkinek sem lehet. Szabad maradhat, akár csak egy égen szálló madár.

Zany eközben akaratlanul is fantáziálni kezdett; behunyt szemein keresztül Dylant látta, amint az gyönyörtől izzadó testtel fölé hajol, miközben óvatosan magába engedi őt. Megjelent előtte a már jól ismert nagy, barna szempár fájdalom és öröm különös egyvelegétől csillogva; aztán a meztelen testet kezdte pásztázni és érezte, hogy egyre jobban forrni kezd a vágytól, amit a fiú iránt érez.

Megragadta Miley derekát és az ágyra lökte a lányt, majd a háta mögé lépett és a fenekére csapott. Közben Dylant látta maga előtt. Mintha a fiú térdelt volna az ágyon arra várva, hogy magáévá tegye őt. Így is tett; finomkodás nélkül Mileyba hatolt, mire a lány hangosan felnyögött. A hajába markolt és hátra húzta a fejét, miközben vadul mozgott mögötte. A két test összeforrt, a felhevült nyögések és sóhajok egymásra hangolódva zengték be a szobát, szemei előtt pedig elhomályosodott minden. Kissé szédelegve a lány fenekébe markolt, miközben Dylan testét érezte az ujjai között feszülve. Mozgása egyre intenzívebbé és durvábbá vált, míg végül fel nem tört belőle egy minden addiginál hangosabb nyögés. Teste megremegett, amikor a csúcspontra ért, aztán ledobta magát az ágyra és Mileyra ügyet sem vetve pihegve és bűntudattal telve a plafonra meredt.

Pénteken már mindenki az esti bulit várta, pedig a legtöbben azt sem tudták, hogy Emma kicsoda. A házibulikat azonban szerették, és miután Iggy kiposztolta közösségi oldalaira, hogy ő is ott lesz, megindult az este iránt az érdeklődés.

A lányt azonban nem a buli izgatta, hanem hogy végre tudjon beszélni Shawnnal. A fiú azonban nem volt az osztálytermében és a folyosókon sem látta őt sehol, így megpróbált inkább jelenlegi tervére koncentrálni.

- Nálad van, amit kértem? - kérdezte a női mosdóban Ninától, miközben a tükör előtt állva rúzsozta ajkait.

- Igen, át is küldöm.

- Remek. Kivágok belőle egy rövid részt és feltöltöm a blogomra.

Nina letette szempillaspirálját és értetlenül nézett barátnőjére.

- Néhány másodperc miatt kellett ez a nagy hűhó?!

- Igen! Nem fogom közzétenni az egész videót, hogy megalázzam Dylant. Elég volt egyszer keresztülmennie ezen az egész szarságon.

Kat egyáltalán nem örült, amikor Iggy csengetés után Arianával és Ninával az oldalán lépett be a terem ajtaján.

- Azt hittem nem álltok szóba egymással - jegyezte meg karjait összefonva melle előtt, csalódott kifejezéssel az arcán.

- Senkit nem érdekel, mit hiszel és mit nem - vetette oda Iggy egy pillantásra sem méltatva a lányt.

Utolsó óra után, az ebédlőben ülve aztán kiposztolta várva-várt bejegyzését blogjára, amiben azt taglalta, hogy a Tyler által kiszivárogtatott videón a fiú szerepel Dylannel, akit kényszerített arra, hogy megérintse őt. Miután sikerült megszereznie Nina segítségével az eredeti videót, amin Tyler nem kockázta ki saját arcát, a lány könnyűszerrel alátámaszthatta igazát az általa közzétett részlettel.

A fiú értetlenül nézelődött jobbra-balra, mikor tálcájával szabad asztal után kutatva észrevette, hogy többen is mutogatnak felé és összesúgnak a háta mögött. Iggyék asztalához érve várakozón megállt és Ninára nézett.

- Jössz?

- Nem, nem megy - jelentette ki Iggy negédes mosollyal az arcán. - Nina nem a népszerűségért tett úgy, mintha járnátok, hanem azért, mert én megkértem rá. Az egész összeveszésünk csak színjáték volt. Minden úgy történt, ahogy én akartam.

A szomszédos asztaloknál ülők mindannyian a fülüket hegyezték vagy épp videót készítettek, hogy ne maradjanak le semmiről. Tyler értetlenül ráncolta homlokát.

- Nem értem, ebből neked mi hasznod származna.

- Az - kezdte Iggy haját hátravetve -, hogy Ninának sikerült a telefonodról megszerezni a videót, amin Dylant molesztálod és amin letagadtad, hogy te szerepelsz! Most már mindenki tudja, hogy hazug és undorító vagy! Ha pedig még egyszer meglátom, hogy Dylan vagy Logan körül legyeskedsz, megyek a videóval egyenesen a rendőrségre. Most pedig menj, ne rontsd a levegőt az asztalomnál, mert enni akarok! Puszi... nekem!

Tyler kétségbeesetten körbenézett az ebédlőben és elszörnyedve látta, hogy mindenki rossz szemmel néz vissza rá. A tálca kiesett a kezéből, hogy aztán étel és törött porcelán darabokkal terítse be a csempéket. Sarkon fordult és szégyenében meg sem állt, míg a parkolóban álló motorjához nem ért.

Dühös volt és nem tudta megemészteni, hogy Iggy és Nina felültette őt. Fogalma sem volt, mi lesz ezek után. Azt viszont tudta, hogy Iggy hiába próbálja megtiltani számára, hogy Logan közelébe kerüljön, úgysem fogja tudni megakadályozni. Az lehetetlen, hogy távol tartsa magát a fiútól. Szüksége van rá.

Este Iggy úgy vonult be Arianával az oldalán Emma házibulijára, akár egy szupermodell. Aranyszínű miniruhája ékszerként csillogott a testén, miközben hátravetette szögegyenes, platinaszőke haját a válla fölött és elégedetten mosolygott a felé forduló arcok láttán. A szeme sarkából látta, hogy az addig fiúkkal szemérmetlenül táncoló Kat megdermed és féltékenységtől eltorzult arccal mered rá. Iggynek ugyanis rendszerint sikerült az, amire ő mindennél jobban vágyott: erőfeszítés nélkül a figyelem középpontjába kerülni a puszta jelenlétével.

Az este legtöbb figyelmet keltő bevonulása mégsem a lányt illette. A vendégek már javában iszogattak és önfeledten táncoltak, amikor megjelent a bejárati ajtóban kirívó bőrcuccban, combig érő magassarkú csizmában Selena kezében egy-egy pórázt szorongatva. A láncok végén Miley és Kristen lépkedett két oldalán négykézlábra ereszkedve. A két lány csupán csipkés, fekete melltartót és miniszoknyát viselt, ami alól kivillant tangába bújtatott fenekük, miközben Selena mellett kéjesen csúsztak-kúsztak a padlón. Az összes jelenlévő egy emberként feléjük fordult és megfeledkezve minden másról úgy bámulták őket, mintha megállt volna az idő.

Selena talpra segítette Mileyt, majd Kristent is, aztán mindkét lánnyal érzéki csókot váltott.

A hangfalakból felcsendült a Tear You Apart című dal, az egyik sarokban üdítőt szürcsölgető Kaya pedig megbotránkozva felszólalt.

- Jézus ezért halt meg a kereszten értünk?! - kérdezte éles hangon. Sosem volt még házibuliban és ezúttal is csak azért jelent meg, hogy láthassa Iggyt és addig se kelljen otthon tartózkodnia.

- Megmondhatod Jézusnak, hogy a ribanc visszatért! - mosolygott Selena, aztán végig simított feszes ruhába bújtatott testén.

Az utóbbi napokban ráébredt, hogy már csupán egy árnyék volt, árnyéka egykori énjének. Itt volt az ideje, hogy összeszedje magát. A félresikerült Justinos eset után sorban érték a szerencsétlenségek. Teherbe esett, majd elvetélt. Rájött, hogy anyjának viszonya van a sofőrrel és eltávolodott a legjobb barátnőjétől, Mileytól is. Mindeközben egyre többet drogozott, ivott és sikerült még jobban kivívnia diáktársai ellenszenvét. Pedig Justint legfőképp azért akarta megszerezni, hogy népszerű lehessen. Unta már, hogy Iggy ùgy pöffeszkedik képzeletbeli trónján, mint akit soha senki nem tudna onnan letaszítani.

Szüksége volt egy kitűzött célra, ami segít számára abban, hogy egyenesbe hozza az életét.

Egy sportos alkatú, jóképű srác szinte azonnal előtte termett, hogy megszerezze őt magának. Selena azonban tudta, hogy szexpartnereit ezentúl külsősökből kell válogatnia. Az iskola tanulói számára elérhetetlenné kell, hogy váljon. Csak így érheti el, hogy akarják őt és sóvárogjanak utána.

- Bocsi, de ma nem dugok senkivel sem, kivéve a szukáimat - mosolygott a mellette álló barátnőire, aztán haját rázva végig vonult a nappalin.

Iggy dühösen nézte őt pezsgővel a kezében.

- Nem hiszem el, hogy ennek az olcsó lotyónak sikerült elérnie, hogy mindenki rá figyeljen! - panaszolta visszafojtott hangon a mellette táncikáló Arianának.

Selena közben elővett egy cigarettát és meggyújtotta. A mellette álló Kristen csodálkozva, de jókedvűen mosolygott rá.

- Hogyhogy engem is megcsókoltál? Azt hittem, utálsz.

- Még most sem kedvellek különösebben, de Iggynek csak két barátnője maradt a jelek szerint, és így nekem is kettő van. Javítanom kell az imidzsemen.

- Akkor később téged is kinyalhatlak végre? - Kristen reménykedve, csillogó szemekkel nézett a lányra.

- Ha előtte kifertőtleníted alkohollal a szádat, akkor igen.

- Hé, a házban tilos a dohányzás! - sietett oda Emma kétségbeesetten és várakozón kinyújtotta a kezét.

- Ki nem szarja le?! - nevetett Selena, majd a lány tenyerébe hamuzott és sarkon fordult.

Shawn a szobájában ült és fülhallgatóval próbálta meg kizárni a konyhában hahotázó, beszélgető anyját és Jamest. Tudta, hogy mindenki Emma buliján van. Látta Iggy közösségi oldalain megosztott képeit és csalódottság kerítette hatalmába, mikor arra gondolt, hogy a többiek jól érzik magukat és önfeledten szórakoznak, míg ő magányosan kuksol a négy fal között. Azt hitte, a lány már nem tart igényt a társaságára, az iskolában elszenvedett megaláztatást követően pedig egyáltalán nem vágyott emberek közé. Csupán alá akart merülni a feledés fagyos óceánjában; távirányítót találni, amivel kikapcsolhatja a tudatát. Elhagyni a saját testét, hogy végre szabad lehessen. Elfeledni az éjszakákat, melyeken álomba sírta magát. Megszűnni létezni. Talán tényleg vár rá valahol egy következő élet. Lehetne virág, de mi értelme, ha valaki úgyis leszakítaná és vázába tenné, hogy szép lassan megfulladjon? Lehetne madár, de mit érnek a szárnyak, ha lelövi egy vadász és az aszfaltra zuhan? Nincs már semmi a világon, amit ne érne el az emberi kegyetlenség. Vajon vár rá még öröm? Fogja őt szeretni valaki, tiszta szívből, feltétel nélkül? Annyi esélyt látot rá, mint amennyit arra, hogy megszűnnek a bántalmazások, amiket elszenvedett. Vagyis semennyit.

Viszont ha a szobájában ül, semmi sem fog változni. Muszáj megpróbálnia élni. Nem adhatja fel, akármilyen nehéz is. Boldog akart lenni. Még ha csupán egy röpke órára is sikerül, már megérte. Cserébe kibírja a szánakozó tekinteteket és a bántó szavakat. Azokat egyébként is ki kell bírnia.

Felpattant az ágyról, hogy elővegye egyetlen új ruháját és elinduljon Emmáékhoz. Remélte, hogy találkozhat Logannel és Dylannel, és akkor legalább egy rövid ideig nem érzi majd annyira istentelenül magányosnak magát.

Alsónadrágra vetkőzve állt szekrénye előtt és szomorkásan annak tartalmára meredt. Az olyan szürke és reménytelen volt, amilyennek az életét érezte.

Hideg kezek érintették  a vállait és ijedten hátra fordult. James állt vele szemben, sóvárgó tekintettel bámulva őt. Arca kipirosodott az izgalomtól és kapkodva, szuszogva vette a levegőt. Kezei újra a fiú felé nyúltak, egyikkel megragadta a csuklóját és türelmetlenül magához húzta őt, míg a másikkal a fenekébe markolt. Már épp csókolta volna a nyakát, amikor Shawn kirántotta magát a szorításából és egészen a szekrényig hátrált.

- Ne érjen hozzám! - csattant fel megszeppenve, de a férfit egyáltalán nem érdekelte, mit mond.

- Ne haragudj, csak annyira formás a segged... - harapott az ajkába James, de aztán meghallotta a konyhából Deborah hangját, amint őt szólítja, így végül csalódottan vetett egy utolsó pillantást a fiú meztelen felsőtestére, majd magára hagyta őt.

Shawn megkönnyebbülten kifújta a levegőt tüdejéből és megtörölte könnyes szemeit. Sietve felöltözött és anélkül, hogy bármit is mondott volna anyjának, kilépett a lakás ajtaján. Inkább elvisel száz sértést egy este alatt, mint sem még egyszer kettesbe kerüljön James-szel.

Emma ügyelt rá, hogy Zayn jelen legyen, amikor három srác gyűrűjében erotikus táncot lejt. Azt remélte, hogy a fiú majd féltékeny lesz; hogy végre visszaadhatja neki, amit érdemel, de csalódottan kellett tapasztalnia, hogy semmilyen reakciót nem sikerül belőle kiváltania. Zaynt nem érdekelte, hogy a lány ruhája milyen keveset takar testéből és az sem, hogy milyen a sminkje vagy a frizurája, pedig Emmának még Iggy is segített iskola után, hogy szuperszexin nézhessen ki a bulin. A fiú még csak nem is lett féltékeny, mikor megpillantotta őt a negyedikesek gyűrűjében, amint szexin mozgatta csípőjét. Egyedül az zavarta, hogy látszólag Emmának ilyen könnyen sikerült rajta túljutnia. Sértette az egóját, hiszen biztosra vette, hogy őt aztán nem lehet egykönnyen elfelejteni. Ám néhány cicababa hamar elterelte a figyelmét, Emma pedig könnyeivel küszködve a fürdőbe rohant, hogy sikerüljön lecsillapodnia.

Közben Shawn is megérkezett a buliba. Próbált észrevétlenül belépni és elvegyülni az összegyűlt tömegben, hogy megkeresse Dylanéket.

Miközben a fiúk után kutatott tekintetével, az emelet folyosóján Iggybe ütközött.

- Hé, nézz már a lábad elé! - torkollta le a lány,  aki végül szélesen elmosolyodott, mikor megpillantotta őt. - Shawn, na végre! Vagy százszor hívtalak! Miért nem vetted fel?!

- Nem akartam hallani, hogy azt mondod, nem lóghatsz velem többet.

Iggy felvonta a szemöldökét.

- Miért mondanék ilyet?

- Mert szegény vagyok... - mondta a fiú lesütött szemekkel.

- Engem nem érdekel! Ezt akartam elmondani, ha hagytad volna, de még a suliban sem láttalak.

- Komolyan? - Shawn meglepetten a lányra emelte tekintetét, mire az elmosolyodva bólintott.

- Komolyan. Úgy hiányoztál!

Iggy magához ölelte a fiút, aki esetlenül viszonozta a gesztust. A lány megfogta a kezét és magával húzta őt az egyik hálószobába. A falakra kiragasztott Justin Timberlake poszterek alapján nem volt nehéz kitalálniuk, hogy Emma szobájában járnak.

Mindketten leültek az ágyra és Iggy merő tekintettel Shawnra nézett, miközben megfogta az ágyon heverő kezét.

- Nem vagyok olyan felszínes, mint amilyennek tűnök. Engem nem érdekel, mennyi pénzed van, ugyanaz vagy a szememben, aki eddig is voltál.

- De miért? - csúszott ki a fiú száján akaratlanul is a kérdés. - Úgy értem, te nem barátkozol akárkivel. Senkit sem engedsz magadhoz közel, akkor engem miért? Én csak egy senki vagyok.

Iggy haját az ujjaival fésülte és tűnődve körül nézett a szobában, mielőtt válaszolt.

- Nem vagy senki és én sem értem... A csajokon kívül eddig csak Logant engedtem közel magamhoz. És még a barátnőim előtt sem szoktam teljesen megnyílni... de előtted akaratlanul is sikerült. Nem tudom, miért és hogyan, de nem is érdekel. Sosem volt még hozzád hasonló barátom. Hasonlítasz Dylanre, de mégsem ő vagy. A testvérének nem mindig tud teljesen megnyílni az ember. Nekem erősnek kell mutatnom magam, hogy támogassam őt és példát mutassak a csajoknak. Előtted viszont nem kell takargatnom, ha elgyengülök. Veled teljesen önmagam lehetek. Sebezhető és emberi, amilyennek senki más szemében nem akarok tűnni.

- Örülök, hogy így van. Rám számíthatsz bármikor. Én itt vagyok, ha szükséged van valakire - biztosította a fiú és halványan emosolyodott.

Iggy arckifejezése azonban elkomorult, szeme pedig dühösen megvillant, amikor megpillantotta a Shawn csuklóján hegesedő vágásokat. Eszébe jutott, hogy a Logannel való első találkozáskor ugyanilyen sebeket látott a fiú csuklóján is. Akkor és ott semmilyen együttérzést nem tanusított, csupán kigúnyolta őt. Erre gondolván elszorult a torka és keserű bűntudat áradt szét egész testében.

- Ne csináld ezt többet... - szólt csendes hangon, majd hangosabban folytatta. - Ígérd meg, hogy többé nem teszed!

Shawn sietve ráhúzta csuklójára pulóvere ujját, de a látványt már nem tudta kitörölni a lány tudatából. Az beleégett, méghozzá megmásíthatatlanul.

- Van, hogy csak ez segít, hogy kibírjam...

- Nem akarom, hogy árts magadnak! Ha legközelebb így érzel, inkább hívj fel ahelyett, hogy ezt csinálod, és találkozunk! Mindegy, mennyi az idő vagy épp hol vagyok. Rendben?

Shawn csendesen bólintott, majd megölelték egymást.

Demi és Justin a nappaliban lassúzott, amikor Iggy megjelent a lépcső tetején, hogy a hozzá csatlakozó Ariana és Nina párosával bemutasson a jelenlévőknek egy összehangolt koreográfiát a következő dalra, amit kiválasztottak.

Azonban mielőtt a zene elindult volna, Justin közelebb hajolt Demihez és megcsókolta őt.

Iggy dühösen meredt rájuk, de az általa választott Britney-dal azonnal elindult, így inkább a táncon keresztül vezette le felgyülemlett keserűségét és az ingerültséget, amit a páros látványa váltott ki belőle. Minden szempár rá és két barátnőjére szegeződött, amit mindhárman kifejezetten élveztek. A dal végén Iggynek megakadt a tekintete az ajtón belépő Charlin, aki Harryvel érkezett és egymás kezét fogták.

A lány bosszúsan hátradobta haját a válla fölött és levonult a lépcsőn, hogy töltsön magának valami erőset. Nem akart jelenetet rendezni iskolatársai előtt. Minél kevesebbet tapasztalnak a klikkjükben felmerülő problémákból, annál jobb.

Ekkor velőtrázó, vérfagyasztó sikoly tört elő az emeleti fürdőszobából. Mindenki elcsendesedett és egy emberként fordult a hang irányába.

Többen megindultak a lépcső felé, de az egyik hálóban épp az ágyon ülve csókolózó Logan-Dylan páros volt az első, aki a helyszínre ért. Mindketten elszörnyedve megtorpantak, amikor besiettek az ajtón.

Shawn oldalt, a falnak vetett háttal zokogott, Rita pedig sikítva állt a fürdőszoba közepén és tágranyílt szemekkel a fürdőkádra meredt. Abban az üveges tekintetű Tyler feküdt vérrel borítva, átvágott torokkal.

Dylan