 |
| Dylan |
Csupán az avaron nehézkesen végighúzott, ernyedt test nesze törte meg az éjszaka vészjósló csendjét.
Rita minden erejét latba vetve, elszántan igyekezett az eszméletlen Dylant kezénél fogva az autójáig cibálni. Bizonyos időközönként megállt, hogy szusszanjon egyet és megtörölje verejtékező homlokát. Elszántsága legyőzte a fáradtságot; eltökélt volt és tettre kész. Semmi és senki sem állhatott az útjába. Túlságosan régóta tervezte már ezt a pillanatot. Végre eljött az ő ideje. Logan az övé lehet, és az is lesz.
Végül sikerült a park szélénél álló autóba tuszkolni Dylant. A hátsó ülésre fektette, aztán becsapta az ajtót és bepattant a kormány mögé. Még egyszer utoljára körülnézett, tiszta-e a levegő, majd beindította a motort és elhajtott.
Nem láthatta, hogy Justin az egyik fa mögül követte figyelemmel, amint Dylan teste az autóba kerül. A fiú épp gördeszkázni indult, hogy kiszellőztesse a fejét, amikor észrevette őket. Szeretett volna kiugrani a fa mögül, hogy megállítsa a járművet, de mintha egy másodpercre egészen a földbe gyökerezett volna a lába. Aztán már hiába rohant, késő volt. Rita elhajtott és csak a rémisztő csendet hagyta maga után.
Justin sportkocsijához sietett és remegő kézzel próbálta kulcsát a zárba helyezni. Bármennyire is félt, cselekednie kellett. Nem tehetett úgy, mintha semmit sem látott volna. Türelmetlenül tépte fel az ajtót és ugrott be a kormány mögé. Sietve hátra dobta gördeszkáját a válla fölött, aztán a gázra taposott. Fejében közben összeállt a kép: Rita elrabolta Dylant, így valószínűleg ő rejtőzött az álarc mögött. Ha pedig Tylert valóban a jelmezes ölte meg, Dylan jelenleg életveszélyben van. Ha szem elől téveszti őket, a lelkén szárad majd a fiú halála.
Kétségbeesetten követte tisztes távolból az előtte haladó, fekete autót és közben próbált nem gondolni arra, mi fog történni akkor, ha végül megáll majd valahol.
Szíve egyre vadabbul dobogott, mikor észrevette, hogy Rita autója lelassul, aztán lekanyarodik egy, a város széle felé vezető, keskeny utcára.
Justin még a kanyar után lehúzódott az út szélére autójával és leállította a motort. Kénytelen volt gyalog tovább indulni, hiszen tudta, egy forgalom nélküli utcán Rita azonnal kiszúrná őt. Ezen a környéken nem sorakoztak barátságos lakóházak, csupán néhány felújításra szoruló panellakás tűnt fel a távolban, a rövid utca végén pedig egy elhagyatott, üzemen kívüli gyárépület állt. Omladozó homlokzatával és sötéten ásító, törött ablakaival horrorfilmekbe illő látványt nyújtott. Justin hátán a hideg futkosott, amikor megpillantotta az épület előtt parkoló autót és mellette Ritát, aki a gyár raktárépülete felé igyekezett, hogy kinyissa az ütött-köpött, graffitivel díszített, kétszárnyú ajtót. Az nyikorogva szelte az éjszaka csendjét, a lány pedig visszaült autójába, hogy behajtson rajta.
Justin a gazzal benőtt fűben guggolt a távolban és azért fohászkodott, hogy a lány meg ne lássa őt. A környéken nem működött a világítás, így csupán az égen ásító hold és a csillagok szolgáltattak némi fényt.
Miután Rita autója eltűnt a raktárépület sötét gyomrában, Justin közelebb osont, hogy kilesse, mi történik. Közben azon töprengett, mit tegyen. Attól tartott, hogy Ritánál fegyver van és ha rájuk ront, lelövi őt Dylannel együtt.
A falhoz lapulva, nesztelenül lépkedett az üresen álló autó mellett, majd a sarokra érve megállt, hogy kikukucskáljon. Nem számított arra, hogy Rita majd közvetlen közelről néz vissza rá.
- Azt hiszed nem tudom, hogy követtél? Hülyének nézel?! - mosolygott a lány szemét forgatva, miközben megigazította haját és fegyvert fogott az előtte álló Justinra. - Emeld fel a kezeid! Ha egy lépést is teszel, szétloccsantom a kibaszott agyad!
Justin lassan emelni kezdte mindkét karját a magasba, de a következő pillanatban váratlanul megragadta Rita pisztolyt szorító kezét és elrántotta a plafon felé.
 |
| Justin |
A fegyver visszhangozva elsült, Justin pedig kicsavarta a lány kezéből.
- Azt hiszed jobbak a reflexeid az enyémeknél? Te elmebeteg!
A fiú mindkét kezével megszorította Ritát, de az ádázul küzdött; fáradhatatlanul rúgkapált és vergődött karjai között.
Közben a piszkos betonon heverő Dylan mocorogni kezdett és kinyitotta szemeit. Laposakat pislogva körülnézett és megpillantotta a dulakodó párost. Justin szorosan magához szorította Ritát úgy, hogy a lány ne tudja használni kezeit, de lábaival még ezután is vadul kapálódzott.
Dylan nem értette, a fiú hogy került oda és fogalma sem volt, hol lehetnek éppen. Azonban tudta, hogy nem vesztegetheti tovább az időt. Négykézláb kúszni kezdett az autó mellett heverő pisztoly felé. Érte nyúlt aztán feltápászkodott és egyenesen Ritára szegezte.
- Ha nem maradsz nyugton, esküszöm, lelőlek! - mondta indulattól remegő hangon.
- Dylan! - Justin megkönnyebbülten nézett a fiúra. - Már azt hittem, sosem térsz magadhoz! Gyorsan keress a kocsiban valamit, amivel megkötözhetjük! Ez az őrült nem menekülhet el...
Dylan az autó felé hátrált, de a pisztolyt még mindig a magasba tartotta, egyenesen Ritára célozva. A lány mozdulatlanul nézte őt Justin karjai között, de szemében gyilkos indulat villogott. Néhány perccel később már a csomagtartóban talált bilincsbe verve ücsörgött az egyik fal tövében és különféle szitokszavak füzére ömlött a szájából.
Dylan leguggolt elé és a szemeibe nézett, miközben halkan megszólalt.
- Miért? - csupán ennyit kérdezett.
- Azért, mert buzit csináltál Loganből! Pedig ő az enyém! Én akartalak lelőni a Halloween bulin! Én támadtalak meg a hotelnél és én vágtam át Tyler torkát, miután az öltözők előtti folyosón meghallottam, hogy szerelmet vall Logannek! És most végre elkaptalak!
Rita szemeiben sötét tűz lángolt, miközben beszélt. Arca eltorzult az érzelmektől és úgy sziszegett nyelvével, mint akit megszállt egy kígyó.
- Te párszaszájú vagy? - nézett rá Justin homlokát ráncolva, Dylanből pedig a körülmények ellenére kitört egy apró nevetés. Justinról csupán a foci és a népszerűség jutott az eszébe. Nem gondolta, hogy a fiú bármiről is tud a Harry Potterrel kapcsolatban.
- Te meg mi a faszról beszélsz?! - forgatta szemeit Rita ingerülten, aztán köpött egyet.
- Tudod, aki beszél a kígyók nyelvén... de bocsi, én értettem félre. Téged csak megszállt egy démon. Biztosan Valak az Apácából, mert elég erősnek tűnik.
- Velem ne viccelődj, te kis pöcs! Én már öltem embert... téged is megölnélek gondolkodás nélkül!
Mielőtt Justin válaszolhatott volna, Dylan kiváncsian közbevágott.
- Engem miért nem öltél meg? A parkban simán megtehetted volna. Miért hoztál ide?
Néhány másodpercnyi csend után Rita fejét hátravetve felnevetett, majd előre hajolva Dylanre meredt kitágult pupillákkal.
- Mert meg akartalak kínozni! Túlságosan könnyű halál lett volna számodra, ha egyszerűen lepuffantalak! Ráadásul... kellettél volna, hogy bebiztosíts, ha Logan esetleg továbbra sem akar velem összejönni. Ha az életeddel zsarolom, azt tenné, amit csak kérek!
Justin türelmetlenül járkált fel-alá a raktárépületben, miközben a rendőrökre várt. Borsódzott a háta Rita jelenlététől és alig várta, hogy a lányt végre elvigyék. A hallottakat azonban képtelen volt megjegyzés nélkül hagyni.
- Ezt az egész őrültséget egy pasi miatt csináltad? Kicsit elvetetted a sulykot, nem gondolod?! Megölted Tylert! Meglőtted Iggyt! Elraboltad Dylant és mindezt azért, mert szerelmes vagy Loganbe?! Fogd fel, hogy ő Dylant szereti és nem lehet valakit meleggé tenni, te idióta! Te pedig nem tudnál belőle heterót csinálni, úgyhogy az egész fölösleges volt!
- Logan miatt buktam meg az előző sulimban, ahová együtt jártunk! Azért tettem, hogy utána jöhessek ebbe az iskolába! Bármit megtennék érte... - Rita szeme a fiú gondolatára felragyogott, arcán pedig bárgyú mosoly jelent meg, míg Justin le nem törölte onnan.
- Dylan, a pasid tudhat valamit... Két elmebeteget is magához vonzott! Először Tylert, most meg ezt a luvnyát.
Dylan azonban egyáltalán nem csodálkozott azon, hogy mások is beleszerettek a fiúba. Tudta, hogy Logan tökéletes pasijelölt lehet bárki számára. Azt azonban álmában sem gondolta, hogy a dolgok egyszer idáig fajulnak majd...
- Tyler nem volt vetélytárs! Amatőr volt és rosszul fogott az egészhez. Bár belátom, Dylant magába bolondítani, hogy Logannel ne jöhessen össze, nem volt rossz húzás - forgatta a szemét Rita gonosz mosollyal a szája sarkában. - Egyébként amúgy is gyűlölöm a buzikat. Semmi keresnivalótok ezen a világon!
- Egy életre elegem van a pszichopatákból...
Mindhárman felkapták tekintetüket a közeledő szirénák hallatán és egy emberként fordultak a raktárépület bejáratához.
- Hol van Rita? - kérdezte kétségbeesett hangon Dylan, mikor visszafordulva már csak a lány hűlt helyét találta a fal tövében.
Justin már indult is a hátsó kijárat felé, amikor dühös kiáltások és sikolyok hangjai szűrödtek be az éjszakából.
A rendőrök körbevették az épületet, Rita pedig a jelek szerint egyenesen az egyikük karjaiba rohant bilincsbe vert kezekkel.
Dylan megkönnyebbülten sóhajtott és behunyta a szemét. Végre vége a heteken át tartó rémálomnak és rettegésnek. Bár még élénken éltek benne a támadások, kimondhatatlan megkönnyebbülést érzett a mellkasában. Többé egyiküknek sem kell rettegnie a Sikoly-jelmezestől. Végre fellélegezhettek. Tudta, hogy ezt nem másnak, mint Justinnak köszönheti.
- Hogyan találtál ránk?
- A parkban voltam, amikor megláttam, mit csinál Rita. Aztán idáig követtelek.
- Nem lett volna muszáj utánunk jönnöd, de mégis megtetted. Köszönöm! Annyira hálás vagyok... végre vége ennek az egésznek! - hálálkodott Dylan, miközben megölelték egymást.
 |
| Dylan |
Egy órával később Dylan már a szülei társaságában ült a családi autó hátsó ülésén. Épp hazafelé
tartottak a rendőrségről, miután vallomást tett.
Tudta, hogy mondania kell valamit. Nem így tervezte az otthoni coming out-ot, de nem igazán maradt választása. Ez már a második alkalom volt, hogy valaki elvette tőle a lehetőséget, hogy ott és akkor valljon színt, ahol és amikor ő szeretne. Sejtette, hogy szüleinek rengeteg kérdése lehet azután, hogy végighallgatták a vallomását a rendőrörsön. Őszintének kellett lennie, amikor a történtekről beszélt. A fülük hallatára kellett elmesélnie, mi történt Halloweenkor, a hotel parkolójában, és aznap éjjel a raktárépületben. Azt is kénytelen volt elmondani, miért tette Rita azt, amit. Miközben beszélt, egy pillanatra sem nézett fel az öléből és kerülte szülei tekinteték. Azok egyszer sem vágtak közbe és a parkolóba menet sem szólaltak meg. Dylan egész hazafelé vezető úton próbált erőt gyűjteni ahhoz, hogy megszólaljon. Az ablakon keresztül bámulta a város fényeit és azon töprengett, mit mondjon, amikor azon kapta magát, hogy megérkeztek otthonuk elé. Reszkető karokkal csatolta ki a biztonsági övét, aztán kiszállt az autóból és szüleihez fordult. Tudta, hogy azok tapintatból nem támadták le mindenféle kérdésekkel, és ezért rettentően halás volt.
- Anya, apa... annyira sajnálom, hogy így kellett megtudnotok. Nem így terveztem... Gondolom már kitaláltátok a hallottakból, hogy... meleg vagyok - szólt elcsukló hangon. - Ugye még mindig... szerettek?
Veronica ellágyult arccal, könnyekkel a szemében nézett fiára, aztán felé sietett és a karjaiba zárta őt.
- Hát persze, hogy szeretlek! Mindig szeretni foglak! A fiam vagy. Már egyébként is sejtettem, hogy a fiúkhoz vonzódsz és láttam, hogyan néztek egymásra Logannel. Semmivel sem vagy ettől kevesebb! Én csak azt szeretném, hogy boldog legyél. Semmi más nem számít! Mikor modellként dolgoztam, minden nap melegek vettek körül. Meleg volt a sminkesem, a fodrászom, a stylistom. És felnéztem rájuk, imádtam őket. Egyáltalán nem bánom, hogy az vagy, aki. Szeretlek!
- Én is szeretlek, anya! - Dylan megkönnyebbülten Veronica vállába fúrta arcát, aztán elengedték egymást és a fiú félősen Tomhoz fordult.
- Felháborító, hogy a fiamnak többször is az életére tört egy pszichopata fruska, csak mert meleg! - dörmögte ingerülten a férfi. - Engem egyedül csak az érdekel, hogy nem esett bajod! Bele sem merek gondolni... - A mondat félbemaradt, amikor Dylan váratlanul apja nyakába borult és szorosan magához ölelte őt.
Elindultak a macskaköves ösvényen, mielőtt azonban beléptek volna az ajtó, a fiú szüleihez fordult.
- Tudnotok kell, hogy Logannel szeretjük egymást. Remélem nem fogtok megpróbálni eltiltani tőle.
- Látom, mennyivel boldogabb vagy, mióta Logan az életed része. Mi sosem fogok úgy bánni veled, mint ahogy azzal a szegény fiúval bánnak a szülei. Örülök, hogy legalább te ott vagy neki. Elég baja lehet anélkül is, hogy eltiltsunk tőle. Egyébként sincs okunk rá. Az a fiú egy angyal.
Iggy és Logan már türelmetlenül várták az érkezőket a nappaliban.
- Végre! - pattant fel a lány a fekete bőrkanapéról és testvére elé sietett, hogy a nyakába vesse magát. - Annyira aggódtam, mikor anya felhívott, hogy érted kell menniük a rendőrségre!
Logan bizonytalanul követte Iggyt, majd megállt Dylan előtt. Nem tudta, hogyan viselkedjen a fiú szüleinek jelenlétében, akik tudomása szerint még mindig nem tudtak a kapcsolatukról. Dylan azonban szorosan magához ölelte őt és bíztatóan rámosolygott.
Miután a három fiatal felment Iggy szobájába és letelepedett az ágyra egymással szemben, a lány unszolására Dylan elmesélt nekik mindent Ritáról és az estéről kapcsolatban. Nehezen beszélt, hiszen túlságosan élénken éltek még benne az este történtek. Újra és újra a sikoly-álarcot látta maga előtt, akárhányszor becsukta a szemét. Logan mindvégig szorította közben barátja kezét és féltő tekintettel nézett rá.
- Justin mentett meg? - Iggy nem akart hinni a fülének. Azáltal, hogy megmentette testvérét, a fiú akaratlanul is nagyot nőtt a szemében. Legalábbis már nem volt képes őt annyira utálni, mint azelőtt.
- Igen... nagyon bátor volt. Aztán kicsavarta Rita kezéből a fegyvert. Megmentett. Simán hívhatta volna a zsarukat, de inkább utánunk jött - bólintott hálásan Dylan, aztán nyelt egy nagyot, mielőtt Loganhez fordulva újra megszólalt: - A történtek miatt kénytelen voltam hazafelé elmondani anyáéknak, hogy meleg vagyok és te vagy a pasim.
Barátja kissé megszeppenten nézett vissza rá.
- És mit szóltak? Ugye nem akarnak eltiltani ők is egymástól?
- Nem - nyugtatta meg Dylan a kezét simogatva. Minden rendben, ne aggódj!
Iggy közelebb csúszott testvéréhez és megölelte őt. - Annyira büszke vagyok rád! És végre magunk mögött hagyhatjuk ezt az egész rettegést meg sikoly-szarságot... Nektek sem kell többé úgy tennetek, mintha nem járnátok. Végre ismét szabadok vagytok! - mosolygott elégedetten.
 |
| Demi |
Másnap reggel Justin elmélázva lépkedett az iskola bejárata felé, amikor nekiütközött valakinek és
tántorogva feleszmélt. Demi állt közvetlenül előtte. Annyira közel volt a lányhoz, hogy könnyedén megszámolhatta volna a szeplőket az orrán. A szeplőket, amiket úgy imádott. Azonban nem tehette. Demi nem kért belőle, ezt pedig ideje volt elfogadnia. A boldogság ismét kikerülte őt. Attól félt, talán taszítja a jó dolgokat... vagy csupán a karma játszik közre és ez a büntetése azért, amit Iggyvel tett. Ha pedig így van, emelt fővel kell elviselnie. Hiszen tudta, hogy megérdemli a sors szabta következményeket.
- Jól vagy? - kérdezte aggodalmas arckifejezéssel, mire Demi lassan elmosolyodott. Felelevenedett benne az első találkozásuk, amikor Justinnak ütközött és könyvei a földön landoltak. Úgy érezte, mintha az emlék évekkel korábbi lenne, pedig még négy hónap sem telt el azóta. Emlékezett arra, hogy mennyire vágyott a fiúra és milyen kevés esélyt látott ezen érzések viszonzására. Álmában sem gondolta volna, hogy végül Justin lesz az, aki akarni fogja őt és ő lesz az, aki hátat fordít a fiúnak.
- Minden rendben.
- Hogy vagy? - érdeklődött Justin a lány mosolyán felbátorodva. - Nem beszélünk mostanában...
- Megvagyok, köszi. Semmi érdekes nem történik velem. Suli, leckeírás, meg Emmával lógok. És te?
Justin néhány másodpercig gondolkodott, mit is mondhatna. Egyáltalán nem volt jól, de nem akarta sajnáltatni magát. Helyette inkáb úgy döntött, beszámol a lánynak az előző estéről.
- Tegnap este Rita elrabolta Dylant, de követtem őket és szerencsére nem lett baj. Sikerült elvennem tőle a fegyvert aztán hívtuk a zsarukat.
Demi felsikkantott és a szája elé kapta a kezét.
- Fegyvert?! Jól vagy? - kérdezte aggódva, miközben megérintette Justin könyökét.
A fiú bőre bizseregni kezdett azon a ponton, ahol Demi ujjai hozzáértek.
Sután bólintott, miközben tovább indultak a bejárathoz vezető lépcsősoron. Mindketten zavarban voltak, de próbálták leplezni egymás előtt.
Az ajtóban aztán Demi megtorpant és szembefordult Justinnal. Úgy nézett rá, mintha akkor látná először, ki is a fiú valójában.
- Az életed kockáztatva megmentetted Dylant. Akármiben is hibáztál a múltban, tényleg próbálsz jobb ember lenni és nagyon bátor voltál! Igazi hősként viselkedtél.
- Ugyan, ne túlozz... - vakargatta a tarkóját elvörösödve Justin.
- Ne szerénykedj! Nagyon kevesen tették volna meg azt, amit te... és sajnálom, hogy téged büntettelek a videó miatt! Sokat gondolkodtam az utóbbi napokban... Hibáztál, mikor megcsaltad Iggyt Selenával, de a videóról nem tehetsz és tudom, hogy te sosem akartad, hogy bárki is lássa. Bele se merek gondolni, milyen szörnyű érzés lehet, ha az engedélyed nélkül bárki láthat egy ilyen intim pillanatban... és ha eszembe jut, hogy én magadra hagytalak ebben a helyzetben ahelyett, hogy támaszt nyújtottam volna... Annyira rosszul érzem magam! Ugye megtudsz bocsájtani? - Demi reménykedve pislogott, mire Justin magához húzta és a karjaiba zárta őt. Ajkaik összeértek és behunyt szemmel csókolták egymást, fittyet hányva az őket méltatlankodva kikerülő diákokra.
 |
| Iggy |
Iggy úgy lépte át a tanterem ajtaját barátnői társaságában, mintha épp egy videoklipben szerepelne.
Már alig várta a délutáni tanár-szülő-diák találkozót, hogy végre véghez vihesse Nick ellen régóta tervezett bosszúját.
- Csajok, legközelebb Katet iktatjuk ki. Végérvényesen el kell vennünk a kedvét a népszerűségre való ácsingózástól - mondta a válla fölött, miközben a helyére igyekezett.
- Imádom, ha gonosz vagy! - nevetett Nina elégedetten.
Iggy leült padjához és intett neki, hogy fésülje át a haját. Közben Ariana tükröt tartott elé, hogy ellenőrizhesse sminkjét, amit utoljára öt perccel korábban csekkolt sportkocsija visszapillantójában.
- Én nem vagyok gonosz, csak segítek neki visszatérni a valóságba. Ő soha nem lesz népszerű. Rossz úton jár az, ki álmokból épít várat és közben elfelejt élni - dobta hátra a haját mosolyogva, majd a mögötte álló Nina kezébe nyomta csillogó, aranyszínű fésűjét.
- A hajam nem fésüli meg magát, édesem!
Nina szemét forgatva elvette a fésűt a lánytól és közben arról ábrándozott, bárcsak ő ülhetne Iggy helyén és az ő haját fésülgetnék a többiek.
Ekkor megjelent a padjuknál Selena, aki a hideg téli nap ellenére is miniszoknyát viselt. Egyenesre vasalt, hosszú haját dobálva Iggyre nézett és kicsinylően felnevetett.
- Látom hercegnőset játszol.
- Te meg látom még mindig ringyó vagy.
Selena úgy tett, mint aki semmit sem hallott.
- Végül én nyertem! Neked még mindig csak a hajadat fésülik a csicskáid, míg én az iskola sztárja lettem!
Iggy szemöldökét ráncolta, de nem pillantott fel tükörképéről, miközben válaszolt:
- Mármint pornósztár? Attól, hogy pár lúzer srác kicsapja a közönséges videóidra, még nem vagy népszerű. Ribancnak lenni nem nagy kihívás. Csak szét kell tenni a lábad - vonta meg vállát és szájfényt kent ajkaira.
Selena azonban nem hátrált meg. Továbbra is elégedetten mosolygott csípőre tett kézzel.
- Irigy vagy, mi? Valld be végre!
- Miért akarod, hogy hazudjak?! - nézett rá unottan Iggy. - Egy szánalmas kis lotyó vagy. Mire kellene féltékenynek lennem? Talán arra, hogy Nick felcsinált, aztán valami pasi annyira kefélt téged, hogy elvetéltél? Vagy esetleg arra, hogy azt hazudtad, Justintól vagy terhes, de még ennek ellenére sem kellettél neki? - Iggy barátságos mosollyal az arcán nézte, hogyan sötétedik el Selena tekintete a szavai hallatán. - Oh, vagy esetleg arra, hogy pornóvideók keringenek rólad a neten és mindenki kinevet, milyen egy kis kurva vagy? Egy normális pasinak sem fogsz kelleni ezután, erre is legyek irigy? Kérlek, térj vissza a valóságba, drágám! Semmi irigylésre méltó nincs benned. Egy kupac szar vagy.
Iggy barátnői leplezetlenül kuncogtak, miközben Selena ökölbeszorított kezekkel fújtatott, mint aki épp felrobbanni készül.
- Ezt még nagyon megbánod!
- Oké, de majd el ne felejts szólni, mikor ijedjek meg. Puszi... nekem. Most pedig menj, rovarokra csak ennyi jut az időmből! - nevetett Iggy és a hajába túrt.
Selena dühösen indult a terem ajtaja felé, hogy felszedjen egy srácot a mosdók környékén, akivel levezetheti a felgyülemlett feszültséget.
- Legközelebb kétszer is gondold meg, kibe kötsz bele, te idióta - szólt utána Charli elégedetten.
- Szerintetek a halaknak is van fütyije? - kérdezte tűnődve Ariana, miközben már magát csodálta a kezében tartott tükörben.
- Nincs, a halakat megszállja Isten szentlélek képében, mint Szűz Máriát! - vetette oda Iggy türelmetlenül.
- Komolyan?! - hüledezett Ariana. - Mi van, ha engem is megszáll majd? Én nem akarok terhes lenni!
- Ne aggódj, aki uborkákat dugdos fel magának, az nem méltó rá - nevetett Charli, mire barátnője megkönnyebbülten felsóhajtott.
 |
| Zayn |
Dylan és Logan élete végre ismét a megszokott kerégvágásban zajlott, újra padtársak lettek és
mindketten megkönnyebbültek, hogy végre hátuk mögött hagyhatják a zsarolást, a fenyegetéseket és a támadásokat.
Zayn ingerülten nézte Justin mellett ülve, hogyan nevetgél egymással a két fiú, miközben fehér Kit-Katet nyomnak egymás szájába. Még mindig sóvárgott Dylan után és arra vágyott, hogy a fiú egyszer csak meggondolja magát és Logan helyett őt választja. Kezdett azonban beletörődni, hogy ez a pillanat sosem fog eljönni.
Ekkor eszébe jutott Shawn és az, ahogyan a fiúval bánt. Akaratlanul is rossz érzés kerítette hatalmába és bűntudat mardosta. Az érzés nem nyerte el a tetszését, ezért inkább elővette telefonját, hogy játszon egyet kedvenc futós játékával és elterelje figyelmét.
Ekkor hangos kiabálás ütötte meg az osztály figyelmét, majd megjelent az ajtóban a paprikapiros arcú, mérges McCall tanárnő, kezében Kristen fülével.
- Engedjen el, bajusz-démon!
- Alig várom, hogy a mai találkozón elmeséljem a szüleidnek, hogy a lányuk szünetben a fiú mosdóba próbált beosonni! Mit kerestél ott?! - visított a nő, miközben Kristen a fájdalomtól kipirult arccal próbálta elhúzni füleit a szorító ujjak fogságából.
- Maga szerint mit kerestem ott? Rám jött a szarás és már nem volt időm eljutni a női vécéig!
- Na persze! Én meg most jöttem le a falvédőről, igaz?!
McCall elengedte a lányt, de továbbra is dühösen villogó tekintettel meredt rá.
Kristen lesimította haját és masszírozni kezdte a fülét.
- Maga egy terrorista!
- Miért mentél a férfi mosdóba? Utoljára kérdezem.
- Mert égett a pinám! Most már boldog?! - csattant fel türelmetlenül Kristen mélyen dekoltált fekete felsőjét igazgatva a mellein.
- BOTRÁNYOS VAGY! Mindent elfogok mondani a szüleidnek, most pedig ülj le és vegyél elő egy üres lapot! Röpdolgozatot írsz.
- Kit érdekel? Mondja! Max eltörnek rajtam még egy fakanalat, csak maguknak csinálnak vele minuszt, mert utána vehetnek helyette újat!
- Rendben, mindenki vegye elő egy lapot és minden mást pakoljatok el az asztalokról! - fújtatott McCall, miközben leült tanári asztala mögé. - Köszönjétek Stewart kisaszonynak!
- Kösz, te hülye kurva! - mérgelődött Nick sötét pillantásokat vetve Kristenre.
McCall türelmetlenül leintette a fiút.
- Vigyázz a szádra! Te sem vagy különb.
Luke közben a mellette ülő Taylorhoz fordult.
- Meddig nem fogunk egymáshoz szólni? Egyszer bunkó voltam veled, de megbántam! Nem léphetnénk túl rajta? Hiányzol!
Taylor kisöpörte arcából hosszú haját és megadóan elmosolyodott.
- De igen. Nekem is hiányzol! Felejtsük el az egészet...
Luke egy gyors puszit nyomott a lány arcára, aztán jókedvűen elpakolta tankönyveit a táskájába.
- Ne kéjelegjetek az órámon! Ez egyáltalán nem tanintézetbe való viselkedés! - csapott le rájuk McCall.
 |
| Miley |
Rajzórán Nick és Austin a csinos, harmincas évei elején járó tanárnő hosszú lábait bámulta és
somolyogva egymásra sandítottak, mikor Ms. Walsh neki dőlt a tánariasztalnak szürke, térdig érő szoknyájában.
- Hú, de nyalogatnám azokat a csöcsöket... - Nick végignyalta nyelvével felső ajkát, miközben megigézve nézett a nő dekoltázsára az előtte álló vászon mögül, amire épp gyümölcsöket kellett rajzolniuk térábrázolással.
- Áll a dákóm - jelentette ki Austin.
A szomszéd vászonnál álldogáló Selena épp meghallotta szóváltásukat és lekicsinylő pillantással feléjük fordult.
- Dákó? Inkább egy koktélvirsli.
- Amikor a szádba vetted, te sem panaszkodtál!
- Nem, mert olyan volt, mintha robbanós cukorkát szopogatnék...
- Kristennek jó volt. Benned már egy ló is eltűnne - vont vállat elvörösödve Austin. Próbált úgy tenni, mintha nem bántanák a lány szavai, de legbelül szörnyen érezte magát.
- Kristennek mindegy, csak fasz legyen - vont vállat Selena, aztán unatkozva elfordult a fiúktól és élvezettel az általa rajzolt banánra bámult.
Mileyt felizgatta Austin és Nick szóváltása. Mosolyogva benyúlt farmersortjába, hogy egy kis örömet szerezzen magának, amikor Selena meglepetten észrevette, mit csinál.
- Te órán masztizol? - suttogta csillogó szemekkel. Hangjából egyáltalán nem érződött rosszallás.
- Igen. Két méterre tőlem épp meredezik egy farok, felizgatott a gondolat.
- Fúj, de hát Austin...
- Attól, hogy nincs nagy farka, még szexi pasi. Nem te voltál véletlenül az, aki a suli mögött kinyalatta magát vele a minap?
- Igaz... a nyelve csodákra képes. Szünetben hagyjuk lefetyelni egy kicsit, nem?
Miley izgatott vággyal teli tekintettel nézett barátnőjére, de aztán arca elkomorult.
- Jó lenne, de nem csinálhatom ezt Kristennel. Még mindig szereti őt.
- Kit érdekel az a lárva?! - csattant fel fojtott hangon Selena.
- Engem. A barátnőm.
- Ez gáz.
- Zavarok? - pillantott feléjük Ms. Walsh dorgáló kifejezéssel az arcán.
Miley kelletlenül kihúzt kezét a nadrágjából, Selena pedig vállat vont.
- Igen.
A tanárnő az óra végét jelző csengőszó előtt öt perccel végigjárta a termet, hogy vessen egy pillantást a tanulók alkotásaira. Ariana vásznánál aztán megállt és megrökönyödve bámult a lány művére.
- Ez egyik gyümölcsre sem hasonlít.
- Nem, mert ez egy elefánt pénisze.
Az osztály tagjai kórusban felnevettek, Ms. Walsh pedig rosszallóan csóválta a fejét, miközben próbálta megfékezni a szája sarkában bújkáló mosolyt.
- Gyümölcsöt kellett volna rajzolnod, de egész ügyes a térábrázolásod. Otthon készíts egy új rajzot, különben nem tudok neked osztályzatot adni rá.
 |
| Emma |
Szünetben Demi aggódva a mellette kedvtelenül füzetébe temetkező Emmához fordult.
- Mi a baj? Egész nap olyan letört vagy.
- Semmi - felelte tömören, fel sem pillantva Emma.
Demi azonban nem hagyta ennyiben a dolgot. Boldog volt, amiért Justinnal végre rendeződött a kapcsolata, azonban rosszul érzte magát letört barátnője láttán.
- Hé, legjobb barátnők vagyunk! Tudod, hogy nekem mindent elmondhatsz!
Emma néhány másodpercig azon tépelődött, megtartsa-e magának problémáit, vagy inkább beszéljen róluk. Végül beadta a derekát és úgy döntött, könnyít a lelkén.
- Kipróbáltam egy társkeresőt, de ne nevess ki! És egy srác randira hívott. Tegnap találkoztunk is és annyira jól éreztem magam. Úgy tűnt, hogy ő is. Kicsit sétáltunk, megittunk egy forrócsokit, aztán felmentünk a lakására és filmeztünk. Elkezdtünk csókolóztunk és végre nem gondoltam semmi másra. Utána pedig egyik dolog követte a másikat és szexeltünk... Most pedig attól félek, hogy többet nem fog keresni! - vallotta be kelletlenül Emma szomorkás tekintettel az arcán. - Szerinted egy kurva vagyok?
- Dehogy vagy! - nyugtatta meg bíztató mosollyal az arcán Demi és megfogta barátnője kezét. - Na jó, egy kicsit igen, de jól érezted magad és ez a lényeg! Biztosan fog keresni, hiszen fantasztikus csaj vagy. Ha nem keresne, akkor valami tuti nincs rendben az agyával. Ne feszülj rá, csak engedd el magad és élj! Rád fér azok után, ahogy Zayn bánt veled. Minden rendben lesz, most pedig fel a fejjel és inkább mesélj el mindent arról a srácról és a randitokról is!
 |
| Kat |
Miután az utolsó óráról is kicsengettek, az osztály tanulói kedvtelenül az iskola aulájába indultak,
hogy előkészüljenek a tanár-szülő-diák találkozóra, amiről mindannyian tudták, hogy igazából csupán egy szülői értekezlet, amin nekik is jelen kell lenniük.
- Elbasszák az időmet ahelyett, hogy valaki engem baszna! - panaszkodott Kristen táskáját lóbálva, amikor belépett az aula boltíves ajtaján. Mileyval eltervezték, hogy suli után keresnek a városban egy kosárpályát, hogy elcsábítsanak párat az ott kosarazó fiúk közül, de végül kénytelenek voltak elhalasztani a programjukat.
- Én semmit sem fogok csinálni - jelentette ki Iggy, miközben leült az egyik székre és elővett táskájából egy Vogue magazint.
- Én sem! - szólt Kat, amikor megjelent Mr. Williams és a kezébe nyomott egy tucat asztalterítőt. - Ha a fiúk felállították az asztalokat, a lányokkal neki állhattok felrakni a terítőket és kitenni a poharakat.
Iggy örvendezve vigyorgott és lapozott egyet magazinjában.
Az osztályfőnök végignézett a még mindig unottan ácsorgó osztályon és tapsolt egyet.
- Igyekezzetek! Justin, Nick, Austin és Zayn, ti hozzátok fel az asztalokat a raktárból és a falak mentén állítsátok fel őket! Négy elég lesz, kettő az italoknak, kettő az ételnek.
A fiúk futva indultak el az alagsori lépcső felé, Mr. Williams pedig a többiekhez fordult:
- Dylan, Logan, Ed, Luke: menjetek utánuk, hozzatok pár széket, hogy aki nem szeretne álldogállni, letudjon majd ülni. Demi, Taylor, Emma, Kaya: ti hozzátok el a konyháról a hidegtálakat, a süteményeket és az üdítőket! Miley, Selena, Kristen: menjetek velük! Ti feleltek az evőeszközökért, a poharakért és a szalvétákért.
- És mi mit csináljunk? - pislogott Ariana, mikor már csak ő, barátnői es a terítőket szorongató Kat maradt az aulában.
- Ti majd megterítitek az asztalokat, ha a többiek megérkeztek!
- Rendben, én majd ellenőrzöm, hogy hogyan csináljátok - nézett barátnőire Iggy.
Kat sietve Mr. Williamshez fordult.
- Tanárúr, Iggy nem akar csinálni semmit!
- Ez rágalom! Természetesen kiveszem a részem a munkából, mint mindig! Hiszen tudja, hogy mennyi rendezvény szervezésében segítettem már, mióta ide járok! - forgatta a szemét Iggy sértettséget színlelve.
- Persze, tudom. Kat, ne kötekedj!
Miután az asztalok a helyükre kerültek, a lányok kelletlenül felrakták a terítőket, Iggy pedig melléjük állt és úgy tett, mintha épp segítene nekik. Közben azonban a saját fotóit csodálta telefonján.
- Azt egy kicsit görbén raktad fel - vetette oda Katnek, mire a lány dühösen leszedte a földre lökte a terítőt.
- Akkor rakd fel te, ha nem tetszik!
- Mi a gond?! Azonnal vedd fel a földről! Ha piszkos lesz, te mosod ki! - lépett oda hozzájuk Mr. Williams.
Kat magában szitkozódva lehajolt a terítőért és dünnyögve a helyére rakta, Iggy pedig kárörvendően mosolygott.
- Kristen beleevett a süteményekbe! - panaszkodott Selena, amikor süteményes tálcákkal megrakodva beléptek az aulába.
- Szemen szedett hazugság! - háborodott fel Kristen.
- Akkor elmondanád, miért csokoládés az egész szád? - nézett rá az osztályfőnök hunyorogva.
- Megkóstoltam, nem romlott-e, nehogy valakinek baja legyen és bepereljék az iskolát!
Miley felkacagott és lepakolta a kezében tartott tálcát az egyik asztalra.
Mr. Williams fejét csóválva elfordult a lányoktól és az éppen betoppanó McCall tanárnőhöz igyekezett.
- Lydia!
- Őt viszont megmérgezhetné már valaki... -motyogta Kristen.
- Gerard - biccentett a tanárnő bajsza fölött. - Már a többiek is elindultak a tanáriból.
- Remek. A szülők is megérkezhetnek bármelyik pillanatban.
 |
| Nick |
Kevesebb, mint fél óra múlva a tanárok már az aulában szétszóródva beszélgettek egy-egy szülővel.
A felnőttek tányérral a kezükben csipegettek vagy üdítőt kortyolgattak, miközben egymást hallgatták. Néhány szülő megfeszült arccal kutatott csemetéje után, hogy egy dühös pillantást vethessen rá, miközben a tanári kar panaszait hallgatta. Kristen próbált az aula legtávolabbi pontján elbújni, mikor meglátta anyja egyre vörösödő és puffadó arcát, amint a nő McCall tanárnő panaszait hallgatta.
Iggy az ajtóban ácsorgott egy pohár narancslével a kezében. Barátnői körülállták, Ariana pedig Iggy telefonját készenlétben tartva várt a lány jelzésére.
- Indíthatod!
- De hogy kell? - kérdezte bambán a telefonra bámulva Ari, mire Iggy kikapta kezéből és ingerülten hátradobta a haját.
- Csak el kell indítani az élő videót, te idióta! Egyetlen érintés...
Ekkor két férfi jelent meg az ajtóban, mindketten divatos farmer-zakó szettet viseltek és érdeklődve néztek körül az aulában összegyűlt társaságon.
- Hmm, kik ezek a jó pasik? Az én apám úgy néz ki, mint egy krumpli - pihentette Ariana tekintetét a mellettük elvonuló férfiak fenekén.
Iggy utánuk indult és emelt hangon megszólította őket, hogy a jelenlévők rájuk figyeljenek:
- Jó estét, Mr. Jonas és Mr. Finn!
A néhány méterrel távolabb Pierre-rel beszélgető Nick édesanyja felkapta fejét a név hallatán, majd dühösen megindult a két újonnan érkező felé, amikor megpillantotta őket.
- Te meg mi a fenét keresel itt?! - csattant fel az ingerültségtől remegő hangon. - Megmondtam neked, hogy kerüld az iskolát! Még van képed ide állítani az aberrációddal... a pofámról lesülne a bőr. Tűnj el!
- Valami baj van? - lépett a nőhöz Mr. Williams békítően.
- Igen! Méghozzá az, hogy a volt férjem leéget engem a tanári kar és a szülők előtt azzal, hogy ide állít a meleg szeretőjével!
A társaságon csodálkozás és sutyorgás moraja futott végig.
- Nick, apád a faszt szereti?! - hallatszott Kristen hangja az egyik függöny mögül, mire a fiú paprikapiros arccal és verejtékező homlokkal kirohant az aulából.
Apja bizonytalanul utána indult. - Fiam, beszéljük meg!
- Ez jobban sikerült, mint reméltem! - vihogott Iggy elégedetten, miután élőben közvetítette instagram oldalán a történéseket.
Nick az iskola előtti lépcsőn állt és remegő kézzel a szájához tartotta cigarettáját, mikor apja megjelent a háta mögött.
- Még mindig szégyellsz engem?
A fiú szembefordult vele és ingerülten felcsattant.
- Igen! Anyával megmondtuk, hogy ne mutatkozz az ismerőseim előtt a pasiddal! Tudod ez milyen égő nekem? Hogy apámból buzi lett?! Az volt a legnagyobb félelmem, hogy a többiek egyszer megtudják... örökké szivatni fognak engem! Minden ratyi, akit eddig piszkáltam, most rajtam fog röhögni...
- Ne használj ilyen szavakat... ez nem olyan dolog, amiről tehetek! - védekezett kétségbeesetten Mr. Jonas. - Sosem akartalak szándékosan bántani... és neked sem kéne másokat!
- Ne mondd meg, mit tegyek és mit nem! Nem kellett volna megcsinálnod engem, ha a pasikhoz vonzódsz! Gyűlöllek és látni sem akarlak! - ordította Nick, aztán könnyekkel a szemében a parkoló felé rohant és többé nem pillantott hátra arcát törölgető apjára.
 |
| Shawn |
Shawn a repedezett plafont bámulta ágyán fekve. Ismét. Ugyanúgy. Ugyanabban a pózban, amiben
mindig, amikor téglákat pakol mellkasára a szomorúság és nehezen jut levegőhöz a nyomás alatt. A fájdalom fekete lepelként takarta be egész testét, ügyelve arra, hogy egyetlen porcikája se látszódjon ki alóla. A világ, amiben a helyét kereste, újra és újra kivetette őt magából. Mintha az élet csupán egyetlen ócska, régi ágy lenne, amiben minden nap ott vár rá egy kés, hogy ha belefekszik, a háta közepébe fúródjon. Újra és újra felcsendültek fejében Nina megvető szavai, Zayn megalázó megjegyzései és lepergett lelki szemei előtt a véget nem érő bántalmazások gyors egymásutánban levetített sorozata. Minden alkalom, amikor a konténerbe hajították. Amikor tojással dobálták az osztálytársai előtt. Látta maga előtt az iskolai menza asztalait, melyekhez nem hagyták leülni őt a többiek. És ott volt Deborah, aki képtelen őt fiaként szeretni. Ha a saját anyja nem szereti, mit reméljen másoktól? Ha a csalódottság csontos ujjai a torkára fonódnak, hogyan jusson levegőhöz, amikor minden más érzés sebzett katonaként hulott el a csatamezőn?
Fogja őt valaha is szeretni valaki? Őszintén, odaadón, vágyakkal telve? Lesz valaki, aki a fülébe súgva nyugtatja meg és átöleli, amikor az élet tornádóként süvít körülötte?
Feladja, vagy harcoljon? A reménytelenség minden alkalommal a földbe tiporja a reményt. Elfogadhatná végre az elfogadhatatlant, de ha a remény hal meg utoljára, akkor a beletörődéssel saját magát is a halálba küldené. Arra pedig minden nehézség ellenére sem állt még teljesen készen.
 |
| Selena |
Miközben a tanárokkal beszélgetett, Selena apja újra és újra sötét pillantásokat vetett az egyik fal
mellett Demivel ácsorgó Justinra.
A férfi szája sarka bizonyos időközönként megremegett a visszafojtott indulattól, míg végül váratlanul elborult az agya és Ms. Walshot magára hagyva hosszú léptekkel elindult a fiú felé.
Justin kiegyenesedett közeledte láttán és felkészült, hogy ezúttal megvédje magát, ha a férfi ismét megtámadná őt.
- Mondd csak el a szüleidnek és a tanároknak, hogy mit csináltál! Pornóvideókat töltöttél fel a lányomról az internetre! Ez bűncselekmény, ő még kiskorú!
- Kérem, nyugodjon le! - sietett oda Mr. Williams értetlenkedve.
- Ne nyugtatgasson! Azt hittem, ez egy színvonalas iskola! Ezért kicsapás járna...
- Fogalmam sincs, miről beszél.
Ekkor Demi közelebb lépett a két férfihoz és magabiztosan felszegte a fejét. Elhatározta, hogy ezúttal kiáll Justin mellett.
- Nem Justin töltötte fel azokat a videókat! Az egyiken ő is szerepelt... őt is megalázták ugyanúgy!
- Hazugság! Az összes videón ő volt együtt a lányommal! - reccsent rá Mr. Gomez, Demi azonban nem futamodott meg.
- Maga úgy látszik nem látta a videókat. A lánya mindegyiken más fiúval szerepelt! És eléggé élvezte, hogy ezáltal igazi hírességgé vált az iskolában!
- Csak beakarod feketíteni előttem a lányomat, mert irigy vagy rá!
- Kérdezzen meg akárkit, ha nekem nem hisz! - tárta szét karjait Demi és a jelenlévőkre mutatott.
- Deminek igaza van - lépett elő Zayn a tömegből, aztán Iggy is megjelent barátnői gyűrűjében. Bármit is gondolt Justinról, úgy érezte, Dylan megmentéséért tartozik a fiúnak annyival, hogy kiáll az igazság mellett és támogatja őt.
- Valóban igaza van. Egyébként Selena rendszeresen úgy viselkedik a suliban, mint egy lotyó. A vécében oboázik, meg hasonlók.
Ezt követően Dylan, Logan, Taylor és Kaya is csatlakozott az előttük szólókhoz, végül pedig Kristen sem bírta szó nélkül.
- Magát teljesen az orránál fogva vezeti a lánya! Mostanában együtt szoktunk szopni. Én már csak tudom, mekkora egy ribi!
Mr. Gomez ingerülten nézett végig a felszólaló diákokon, aztán a többiek háta mögött bújkáló Selenára esett haragos pillantása.
- Ez igaz, Sel?!
- Dehogy, apu! Mindannyian csak irigyek rám! Utálnak engem.
- Az igazság az, hogy Selena valóban nem az áratlanság megtestesítője - jegyezte meg McCall elégedett mosollyal az arcán.
Egy tanár szavát pedig már Mr. Gomez sem vehette semmibe.
- Otthon hosszú beszélgetésre számíthatsz, kisasszony! - mondta vészjósló hangon.
- A karma egy ribanc - nevetett Iggy, aztán háravetette haját a válla fölött és az asztalokhoz indult, hogy igyon valamit.
 |
| Logan |
Miután a tanár-szülő-diák találkozó véget ért, Iggy, Nina, Ariana, Dylan és Logan úgy döntött, Thirst-be, a lányok legújabb kedvenc bisztrójába. Iggy imádta az '50-es évekre hajazó dizájnt; a fekete bőrfoteleket, a pepita csempéket, a zenegépet és a falakon lógó fotókat olyan ikonikus sztárokról, mint Marilyn Monroe, Elvis Presley vagy James Dean.
beülnek egy turmixra a
- Charli miért ment inkább haza? - tűnődött Ariana haját simogatva, mikor rendelésükre vártak.
- Mert Harryvel találkozik - emlékeztette unottan Nina, Dylan pedig a zenegéphez lépett, hogy keressen egy jó dalt.
- Szerinted jól van? - fordult fojtott hangon Iggy a mellette ülő Loganhez. Hangja aggodalmasan csengett, ahogy testvére felé pislogott.
- Szerintem elnyomja magában a történteket... nem is akar róla beszélni. Aggódom érte. Úgy viselkedik, mintha semmi sem történt volna, pedig elrablolta egy őrült - felelt csendesen Logan.
- Mit tegyünk? Próbáljunk meg beszélni vele, vagy ha erőltetnénk, azzal csak rontanánk a helyzeten?
- Szerintem várjunk néhány napot, mielőtt felhoznánk a témát. Még túl friss és meg kell emésztenie, ami történt.
Iggy bólintott és hátradobta haját a válla fölött, mikor meglátta a közeledő pincért.
- Na végre! - forgatta a szemét, miután elé került a céklából és sárgarépából készült diétás turmix, amit rendelt.
- Hogy tudod azt meginni? - nézett testvérére megütközve Dylan, miután befurakodott Logan és Iggy közé.
- Úgy, hogy ügyelek az alakomra! - forgatta a szemét a lány, majd szájfénytől csillogó ajkai közé vette a szívószálat.
- Én maradok a banánturmixnál.
- Én ubisat kértem - mosolygott Ariana.
Nina kuncogva nézett vissza rá.
- Te elélnél simán az uborkán! Megeszed, megiszod, és bele is ülsz. Tök gazdaságos.
- Igen, és egészséges is!
Iggy egy fintorral jutalmazta barátnői beszélgetését, de Nina a következő pillanatban egy még idegesítőbb témát dobott fel.
- Láttátok Justint és Demit? Tök ciki, hogy összejött azzal a nebáncsvirággal. Olyan, mintha mindenki kezdene megbolondulni. A népszerű srácnak egy senki kell, a népszerű csaj pedig a suli legnagyobb lúzerével barátkozik - csóválta a fejét a lány, aztán hosszú, barna fürtjeit a füle mögé simította.
Iggy arcán egyre ingerültebb kifejezés jelent meg barátnője szavait hallgatva.
Ekkor jutott eszébe, hogy teljesen kiment a fejéből Shawn.
- Basszus, elfelejtettem magunkkal hívni...
- Nem baj! - sietett nyugtatni Nina. - Nélküle is kimozdulhatunk. Egy csomóan itt vannak a suliból, csak égetnénk magunkat a társaságában.
- Kuss már!
- Iggy, ne haragudj, de Ninának igaza van. Én megértem, hogy szercsized Shawnt, de ő is egy lúzer. Mi pedig nem lóghatunk lúzerekkel! Már így is velünk van kettő - jegyezte meg Ariana, aki ha teheti, általában sosem ellenkezik Iggyvel.
- Ugye tudod, hogy itt ülünk mi is és tisztán halljuk, amit mondasz? - vonta fel a szemöldökét Dylan, de a lány csak kedvesen mosolygott tovább.
- Nem sértésnek szántam, de ti nem igazán vagytok népszerűek. Ez egy tény. Ed sem az, ezért nem tudom, mit tegyek vele. Viszont a fütykösét sikerült lerajzolnom! Megmutassam majd?
- Kösz, de nem! - sietett leszögezni Iggy, Logan és Dylan pedig sűrűn bólogattak egyetértésük jeléül.
- Én szívesen megnézem. Kíváncsi vagyok - mondta Nina, majd elismerő tekintettel az arcán Iggyhez fordult. - Amúgy imádtam, amit Nickkel csináltál! Élvezetes volt.
- De így olyan, mintha mi sem lennénk különbek nála - csóválta a fejét Logan.
- Én csináltam, ne te érezd magad rosszul miatta! Nekem pedig nincs bűntudatom. Nick minden nap terrorizálja a nála gyengébbeket, a fagyi pedig végre visszanyalt! Megérdemelte.
- Igen, meg... - ráncolta a homlokát Dylan.
- Meg hát! - kontrázott rá Ariana. - Meg bizony!
- Elég, Ari! Koncentrálj a turmixodra inkább.
 |
| Charli |
Charli izgatottan ült ágya szélén, miközben Harryre várt. Körülötte vörös rózsaszirmok hevertek a
takarón, az éjjeli szekrényen pedig illatgyertyák lángja lobogott a félhomályban. Árnyékuk táncot járt a szoba falán, miközben a lány csipkés, piros babydolljának pántját igazgatta. Hullámos fürtjei könnyedén hullottak vállára, amikor felkapta fejét a kinyíló ajtó hangjára. Harry lépett be a szobába egy szál rózsával a kezében, arcán angyali mosollyal. Charli láttán egy pillanatra elakadt a szava, így csendben ült le a lány mellé és csak azután szólalt meg.
- Gyönyörű vagy - suttogta elgyengülve. Látták tükörképüket egymás csillogó tekintetében, miközben Harry ujjaival finoman megcirógatta Charli arcát, másik kezével pedig a derekáért nyúlt és közelebb húzta őt magához.
Képtelen voltak tovább várni.
A göndör fürtök szétterültek Charli arca körül a párnán, akár egy tintával befestett nap sugarai. Minden porcikájában reszketett. Félt attól, amit érezni fog, ha elveszíti szüzességét. Minden megváltozik majd? Vajon fájni fog? Másként látja magát, ha másnap reggel belenéz a tükörbe? Ki fog onnan visszanézni rá? Tudta, hogy ha most belevág, nincs visszaút. Egyszerre érezte magát teljesen késznek és nevetségesen felkészületlennek azzal szemben, amit tenni készült. Elszánt volt, mégis bizonytalan.
Eltűnt szemei elől a plafon és megjelent Harry mosolygó arca az imádott két kis gödröcskével a szája sarkában, Charli pedig érezte, hogy ennél tökéletesebb pillanatra hiába vár. Ő az a fiú, akivel először akar együtt lenni. Ő az, akinek az érintésére vágyik, és akinek ujjaitól libabőrössé válik a bőre. Száz indokot is felsorolhatott volna arra, hogy inkább várjanak még, de az ellenérvek erősebbnek bizonyultak.
Harry csókolgatni kezdte a nyakát, a vállát, majd a melleit, ő pedig behunyt szemekkel erőt vett magán és átlépett a Mennyország kapuján.
 |
| Selena |
Miután kiszállt apja autójából, Selena megpróbált észrevétlenül felosonni az emeletre, azonban még
két lépést sem sikerült tennie, amikor Mr. Gomez utána szólt.
- Megállni, kisasszony! - dörrent lányára.
Az kelletlenül megfordult és szembenézett a férfival.
- Apu, már mondtam! Ellenem szövetkezik mindenki, mert irigyek rám! Iggy fél, hogy én leszek a legnépszerűbb a suliban! A sok seggnyaló meg hazudik az érdekében! - magyarázkodott türelmetlenül.
- Még McCall tanárnő is?
- Tudod, hogy McCall egy szentfazék. Még az öltözködésem is elítéli.
- Többé nem hat meg a magyarázkodásod! Iszonyatosan mérges vagyok... Megvertem azt a fiút, pedig semmit nem is tett! Még jó, hogy nem jelentettek fel a szülei! Bocsánatot kell kérnem...
- Apa...
- Hallgass! Hétvégén elviszlek vásárolni, nem viselhetsz többet ilyen ringyós göncöket! Elkezdesz tanulni, mert ma megtudtam, hogy förtelmesek a jegyeid! Nem mész bulizni, se csavarogni! Szobafogságot kapsz és iskola után egyből itthon leszel és leckét írsz majd. Túlságosan engedékenyek voltunk veled egész életedben és teljesen elkanászosodtál. Pornóvideókban szerepel a saját lányom! Nekem nevem van a szakmámban, nem hozhatsz szégyent rám! - dühöngött mérgesen Selenára meredve Mr. Gomez.
- Mi rossz van abban, ha én leszek a következő Paris Hilton? Azokat a videókat amúgysem én töltöttem fel a netre! Valaki szórakozik velem...
- Már nem hiszek neked. Egyetlen, utolsó esélyed van! Még egy húzás, aztán elküldelek egy szigorú bentlakásos iskolába! Most pedig menj aludni, látni sem akarlak!
Selena könnyes szemekkel meredt apjára. Ajkai hangtalanul szavakat formáltak, de végül nem szólt egy szót sem. Helyette vereséget szenvedve megfordult és felsietett a szobájába.
Ott aztán ingóságait a falhoz csapva dühöngött, majd a gardróbjához lépett és válogatás nélkül elkezdte kidobálni belőle a ruhákat.
- Rohadjatok meg! Rohadjon meg mindenki... Kicsinálom az összeset! - ordította, aztán íróasztalához sietett a szőnyegen heverő ruhákon át és előhalászott egy osztályképet az egyik fiókból. Ingerülten az asztal lapjára csapta a fotót és kivett a ceruzatartóból egy piros filcet, hogy átsatírozza vele Demi, Justin, Iggy, Dylan, Logan, Kaya, Taylor és Kristen arcát.
- Mindannyian megszívjátok, amiért beköptetek apámnak... - suttogta, miközben elégedetten az átsatírozott arcú osztálytársai képét bámulta.
 |
| Selena |