Tyler kicsattant szájjal a falnak esett, Justin pedig már újra emelte ökölbe szorított kezét, de Logan egy pillanat alatt ott termett és elkapta, mielőtt újra megüthette volna Tylert.
- Engedj el!
- Elég legyen! - visította Iggy türelmetlenül. - Hagyjátok abba!
Tyler viszont annyira bedühödött, hogy felbőszülve félretolta Logant és hanyatt lökte Justint a szőnyegen, majd ütni kezdte, ahol csak érte.
- Hagyd abba! - toporzékolt Iggy. - Valaki csináljon valamit! Justinnak vigyáznia kell a fejére az agyrázkódása miatt...
Logannek nagynehezen sikerült Miley segítségéven leszednie Tylert a fiúról.
 |
| Tyler |
- Gyere, kiviszlek egy kicsit a levegőre... - ajánlotta neki Miley és kikísérte az ajtón. Logan közben felsegítette a földről Justint, aki vetett egy sötét pillantást Iggyre, aztán letörölte a vért az arcáról és elviharzott.
A jelenlévők megszeppenve pislogtak egymásra, míg Kristen be nem vetette magát, hogy oldja a hangulatot. Hiszen nem végződhet így az első szülinapi bulija. Ledobta bikinifelsőjét és meztelen felsőtesttel ujjongatva pörögni-forogni kezdett a nappaliban. - BULI VAAAAAAN!
- Szent szar, ez már megint a melleit mutogatja... - szörnyülködött Selena. Austin féltékenyen nézte barátnőjét és idegesen dobolt a lábával. Legszívesebben eltakarta volna Kristen melleit, hogy senki ne láthassa őket, bár ezzel már úgyis elkésett. Közben Dylan észrevétlenül berohant a lány szobájába és becsukta az ajtót maga mögött. Néhány perc múlva felbukkant Logan is, és az ágy szélén ülő fiúhoz lépett.
- Sajnálom... - mondta és Dylan vállára tette a kezét.
- Köszi.
- Mi volt ez az egész?! - Logan felvonta szemöldökét. - Jó, még Iggyt megértem, akármilyen önző cél is vezérelte. Féltékennyé akarta tenni Justint és végülis nem tudja, hogy együtt vagy Tylerrel, de ő miért nem állította le? Tudta, hogy látod. Azért ez durva... hogy a saját testvéreddel smárol a szemed láttára annak ellenére, hogy ő meg állandóan féltékenykedik.
- Tudod fogalmam sincs, de ezek után ne merjen többé féltékenységi jeleneteket rendezni...
Logan felemelte a másik kezében tartott Jack Daniel's-t és átnyújtotta Dylannek.
- Tegnap te vigasztaltál engem, ma én foglak téged - mosolygott.
Dylan beleivott az üvegbe, aztán vissza nyújtotta Logannek. Már zsibbadt a feje az addig elfogyasztott néhány pohárnyitól is. Sajnálta Tylert, amiért Justin behúzott neki, de képtelen volt a fiú után menni. Ahhoz túlságosan haragudott rá. Ránézett Loganre és kissé feszengve, a megfelelő szavakat keresve végül megszólalt.
- Én nem akarom, hogy bármi is változzon közöttünk... Amit ma mondtál... nem akarom.
- Én sem. Csak azért javasoltam, mert neked akartam jót. Nem akarom megnehezíteni a kapcsolatotokat és nem akarok bűntudatot ébreszteni benned.
- Nem akarok Tylerről beszélni...
- Rendben, akkor ne beszéljünk róla, inkább igyunk! - vigyorodott el Logan és meghúzta a whiskey-s üveget.
Közben Justin kirontott a panelház bejáratán és kutatni kezdett egy szál cigi után bőrdzsekije zsebeiben. Mélyet szippantott a friss, hűvös éjszakai levegőből, majd megakadt a szeme a panel sarkánál álló Tyler és Miley párosán. A fiú dühösen hadonászott karjaival, miközben a lány vállára tett kézzel próbálta csitítani őt. Justin erős késztetést érzett arra, hogy oda rohanjon és a falba verje Tyler fejét, de nem akarta kockáztatni, hogy a végén még visszakerüljön a kórházba és ezúttal maradandó agykárosodást szenvedjen. Tudatánál kell lennie, mikor Zayn magához tér. Mert magához kell térnie. Neki pedig mielőbb vissza kell kerülnie a focicsapatba és letörölni Tyler képéről azt az önelégült mosolyt. Iggyt talán elveheti tőle, de a football karrierjét biztos, hogy nem fogja. Azt nem hagyhatja... Ekkor Justin egy pillanatra összerezzent, ugyanis valaki hátulról neki ütközött. Megfordult és a csukladozva szabadkozó Demivel találta szemben magát.
- Szia... csak megakartam nézni, hogy vagy... - mondta a lány zilálva. Valószínűleg futott, hogy utolérje őt. Már amennyire jelenlegi állapota futni engedte őt.
- Jól... köszi.
- Hiszen véres az arcod! Várj, majd én letörlöm... - Demi finoman végighúzta ujját a fiú arccsontján, az érintéstől azonban teljes testében megremegett. Az első és egyetlen csókjuk óta nem voltak ilyen közelségben egymással. Justin finoman elkapta a lány kezét és eltolta magától.
- Ne haragudj, de nem akarlak kihasználni. Részeg vagy. Én pedig... még mindig szeretem Iggyt. Nem akartam az érzéseiddel játszani, nem ez volt a szándékom. Örülnék, ha egy olyan lány lenne mellettem, mint amilyen te vagy...
Demi szemei megteltek könnyekkel, melyek aztán végigfolytak az arcán, hogy aztán a járda betonja lassan magába szívja őket. Justin letörölt belőlük néhányat felhorzsolt, vérző kezével, miközben még mindig beszélt.
- Járhatnánk, de miért bántanálak? Nem azt érdemled, hogy a barátod másik lányt szeressen. Te megérdemled egy fiú teljes és kizárólagos szerelmét. Én jelenleg ezt nem tudom megadni neked. Talán egyszer megpróbálhatjuk... de nem kérlek arra, hogy rám várj. Semmit sem ígérhetek. Menj vissza a buliba és érezd jól magad! Jó éjszakát... - búcsúzott végül, aztán motorjához sietett és felpattant rá. Demi végig nézte őt, míg el nem veszett az utcán elhaladó autók tömkelegében, majd könnyáztatta arccal megfordult és vissza sétált a lépcsőházba. Kristenék lakásába érve aztán átvágott a bulizó fiatalok között és benyitott a házigazda szüleinek szobájába, hogy kicsit szomorkodhasson magányosan. Lefeküdt a franciaágy szélére és hangosan felzokogott, amikor észrevette, hogy valami mozog mellette az ágyon. A sötétben azonban semmit nem látott, így ijedten előhalászta farmerének zsebéből telefonját, hogy bekapcsolja rajta a zseblámpát. Előszőr a tőle fél méterre négykézláb pucsító Selenát pillantotta meg, majd a mögötte sebesen előre-hátra mozgó Nicket. Mikor eljutott a tudatáig, hogy a két fiatal épp mit csinál, felsikkantott és felpattant az ágyról.
- Nyugodtan nézheted, ha már csinálni úgysem szoktad... - vetette oda kéjes nyögdécselések közepette Selena, mire Demi hanyatt-homlok kirohant a szobából.
Iggy a kanapén ült és újratöltötte üres poharát, mikor oda lépett hozzá Charli és kinyújtotta a kezét.
- Gyere, táncoljunk!
- Nincs kedvem...
- Ne hagyd már, hogy Justin tönkretegye ezt az estédet is! Nem elég, hogy a múltat tönkretette, hagyod, hogy a jelenedbe is beleszólása legyen?! - reccsent rá barátnője. Iggy megfontolta a lány szavait és végül be kellett látnia, hogy igazat beszél.
- Jó, de miattam verekedtek - sajnálkozott, mire Charli elnevette magát.
- És? Mióta van annál jobb dolog, hogy két pasi érted verekszik?!
A következő pillanatban Iggy, Charli, Ariana és Nina bemutatták a társaságnak Britney Spears Toxic című dalára még régebben betanult, közös koreográfiájukat. Míg a többiek őket nézték, addig Austin észrevétlenül karon ragadta Kristent és magával húzta őt a lány szobájába, ahol aztán azonnal egymásnak estek. Észre sem vették az ágy lábánál törökülésben iszogató Dylan-Logan párost, akik lélegzetüket visszafojtva, csendben nézték a jelenetet. Austin óvatosan megragadta és az ágyra lökte Kristent, majd nyelvével végig szántott fedetlen mellein. A lány élvezkedve sóhajtozott, miközben már Austin sliccénél matatott a keze.
- Azt kérem szülinapomra, hogy kúrd szét a puncimat! Ne kegyelmezz! - utasította.
Dylan már azon volt, hogy horkantva felnevessen, de Logan még időben befogta a száját és másik kezével jelezte, hogy legyen csendben, bár ő is alig volt képes visszatartani a nevetést. A szobában csak az utcai lámpák fénye szolgált világítás gyanánt, így az ágyon hancúrozó fiatalok körvonalait tudták kivenni csupán, de az is bőven elég volt. Inkább oda sem néztek, csak magukban nevetve hallgatták, amit Kristen és Austin egymásnak mondtak.
- Ez az! Nyalogasd a golyóimat, te kis ringyó... - nyögte Austin, mire Dylan nem bírta tovább. Prüszkölve felnevetett, aztán a szájára tapasztotta a kezét.
- Mi volt ez? - szabadította fel száját Kristen, aztán az ágy melletti éjjeliszekrényen álló lámpához kúszott, hogy felkapcsolja. Ám addigra Dylan és Logan már bebújtak az ágy alá, így Kristenék senkit sem találtak a szobában.
- Inkább csináld, amit az előbb! Az olyan jó volt... - kérlelte Austin, de a lánynak jobb ötlete támadt. Felkapta a földről a piás üveget, amit Dylanék ott hagytak, majd vissza mászott az ágyra.
- Locsoljuk egymás nemi szervére, majd nyaljuk le onnan! - ajánlotta. Az ágy alatt fekvő Dylan már a saját csuklójába harapott elvörösödött arccal, hogy ne nevessen fel újra hangosan. Logan szorosan mellette feküdt, hogy nehogy észrevegyék őket. Ő is próbálta visszafojtani nevetését, miközben az ágy olykor-olykor nyikorogva besüppedt felettük.
Justin egy vasúti sinek felett húzódó hídon hajtott át, amikor hirtelen ötlettől vezérelve lehúzódott motorjával az úttestről és lefékezett. Levette a bukósisakját és a híd korlátjához lépett. Miközben a híd alatt húzódó vezetékeket és sineket bámulta, azon töprengett, milyen egyszerű lenne véget vetnie mindennek. Nem lenne több szenvedés, több csalódás és több teher, ami a vállát nyomja. Nem bántaná senki sem már, és ő sem
bánthatna senkit újra. Talán békére lelne. Megszabadulna béklyóitól. Akár el is repülhetne a végtelen égbolton. Lehetne csillag, ami fényével képes áttörni a legsűrűbb sötétségen. Amilyen egyszerűnek tűnt
ugrani, olyan nehéz lett volna megtennie. Nem érné többé semmi rossz, de ugyanúgy jó sem. Nem lehetne többé szerelmes, nem focizhatna, nem lehetne a barátaival. Nem látna Iggyt, sem Zaynt, sem a szüleit. Nem próbálhatná meg jóvá tenni azt, amit a lánnyal tett, akit szeretett. Már pedig ha egyszer képes lesz tovább lépni, szeretne boldoggá tenni valakit... Szeretne megadni mindent, amit Iggynek képtelen volt. Bár senki másnak nem adna semmit olyan szívesen, mint a lánynak, tudta, hogy neki a békén és bocsánaton kívül már semmit sem nyújthat. Felpillantott az égboltra; az sötét volt és sűrű, mint egy tinta által áztatott papírlap. Haját tépázta a hirtelen megerősödő szél, az idő pedig érezhetően lehűlt. Szinte már az arcára fagytak a könnycseppek, amikor felocsúdott mélázásából és türelmetlenül letörölte őket bőrdzsekije ujjával.
Dylan érezte, ahogy Logan padlón heverő keze az övét súrolja. A fiúra pillantott, az pedig éppen őt nézte. A sötétben csak a szeme csillogását tudta kivenni, semmi mást nem látott. Közben felettük az ágy egyre sebesebben kezdett mozogni és egyre mélyebbre süllyedt. Lassan már a két fiú arcát súrolta a matrac, amin Kristen eszeveszetten lovagolt a hanyatt fekve élvezkedő Austinon.
- Imádok kúrni! - visított a lány, mire Dylant és Logant elkapta a néma nevetés. Dylan úgy érezte, barátja ujjaival az övéit cirógatja, de aztán végül arra a megállapításra jutott, hogy a fiú valószínűleg csak megpróbálta kicsit megmozgatni a kezét, ami már minden bizonnyal az övéhez hasonlóan teljesen elzsibbadt. Ettől kissé csalódottság fogta el, de nem értette, miért. Vagy csak egyszerűen nem akarta érteni.
Ekkor mindketten hallották, hogy kivágódott a szoba ajtaja, majd azt is látták, hogy valaki villanyt kapcsolt.
- Szent szar! - hallották Miley hangját, majd Logan oldalra fordítva arcát megpillantotta az ágy mellett a lány magassarkú csizmáját.
Az ágy már nem mozgott tovább.
- Jézusom, Kristen! Én azt hittem a sötétben, hogy Selena vagy! Megerőszakoltál! Azonnal szállj le rólam, te béka! - óbégadott Austin, de Miley elcsendesítette őt.
- Kuss! Miért játszod meg magad?! Tudod nagyon jól, hogy Selena nem akar lefeküdni veled, mert a nagy farokra játszik. Szerinted elhiszem, hogy csak úgy bejött valaki a sötétben és rád ült?
- Pedig így volt... - szabadkozott a fiú. Kristen közben könnyeit elrejtve lemászott az ágyról és elfordult Mileytól, de a lány karon ragadta őt.
- Szégyelled őt, igaz? - kérdezte Austintól. - Szánalmas vagy. Örülj, hogy egyáltalán van valaki, aki meglovagol!
Miley letoltja farmernadrágját harisnyájával együtt, majd felcsúszott az ágyra és könyökére támaszkodva Kristenre pillantott.
- Nagy pillanat ez a számodra, ribikém. Most megengedem, hogy belenyalj a legfinomabb jégkrémbe, amit valaha kóstoltál! Gyere, ne várass meg! Már tüzelek, mint egy szuka.
Kristennek nem kellett kétszer mondani. Még soha nem volt lánnyal, de az volt a filozófiája, hogy egyszer mindent ki kell próbálni. Felnézett Mileyra, amiért a lány annyi pasit megkaphat, amennyit csak akar. Olyan akart lenni, mint ő. Austin izgatottan nézte, ahogy barátnője Miley-val enyeleg. Már épp magához akart nyúlni, mikor Miley ráparancsolt.
- Ha magadhoz érsz, abbahagyjuk! Ez a büntetésed! Csak nézd...
Dylan most már kitudta venni Logan arcát az ágy alatt rejtőzve. Úgy tűnt, barátja annyira nem hiszi el, amit hall, mint amennyire ő sem. Szerettek volna végre előbújni rejtekhelyükről és elfelejteni, amit osztálytársaik művelnek. Teljesen elgémberedtek már és friss levegőre vágytak. Kristen ágyából ugyanis enyhe doh szag áradt. Negyedóra múltán aztán Miley újra megszólalt.
- Oké, egyenlőre ennyi elég lesz!
- Akkor most te is kinyalsz? - kérdezte izgatottan Kristen, de sajnos csalódnia kell.
- Jesszus, dehogy! Hiszen ezzel is neked szereztem örömet, ne legyél telhetetlen! Most pedig gyere, menjünk inni!
Miley felhúzta nadrágját, majd karon ragadta a meztelen Kristent és kisétáltak a szobából.
- Hé, és velem mi lesz?! - szólt utánuk felháborodva Austin.
Miley az ajtóból fordult vissza, hogy feleljen.
- Most már magadhoz nyúlhatsz, lúzer.
Dylan és Logan kényszeredetten hallgatta, ahogy a fiú maszturbál, de szerencséjükre csupán egy percig tartott az egész, majd Austin felhúzta farmerját és kisétált a szobából, ők pedig azonnal kimásztak az ágy alól.
- Ez nekem már túl sok volt... - ráncolta a homlokát Logan, mire Dylan karjait dörzsölgetve felnevetett.
- Azt kérem a szülinapomra, hogy kúrd szét a puncimat! Ne kegyelmezz! - utánozta Kristent, mire Logan is elnevette magát.
- Az eleje tényleg vicces volt, de mikor elkezdtek szexelni, már nem akartam itt lenni.
- Imádok kúrni! - kiáltott fel Dylan, amikor Tyler megjelent az ajtóban.
- Mit mondtál?! - kérdezte éles hangon, szemöldökét felvonva, aztán a rendetlen ágyra és az üres Jack Daniel's-re tévedt a tekintete.
- Semmit - vágta rá Dylan kelletlenül.
- Mi az hogy semmit?! Keféltetek?!
- Kezdődik... - sóhajtott lemondóan Logan. Dylan idegesen Tylerre meredt. - Tudod nem én csókolóztam a testvéreddel a szemed láttára! Ezek után minimum mondhatnád, hogy sajnálod, vagy valami... de nem, te még képes vagy engem gyanúsítgatni már megint!
- Sajnálom... megcsókolt és... a fejembe szállt a pia. Nem gondolkodtam. Olyan gyorsan történt minden. Nem jelentett semmit. Viszont ez az ágy úgy néz ki, mintha épp most dugtak volna benne...
- Nem mi voltunk, hanem Kristenék. Mi csak elbújtunk az ágy alá - magyarázta Dylan.
- Elég! Miért hazudsz nekem?! Nem vagyok ennyire hülye.
Tyler felső ajka még mindig be volt dagadva és Dylan még meg is sajnálta volna, ha nem viselkedett volna annyira kiállhatatlanul.
- Nem hazudik - jelentette ki Logan.
- Szerintem nem hozzád beszéltem.
- Fejezd már be! Nem csináltunk semmit... nyugodtan menj és kérdezd meg Kristent, vagy esetleg Austint, hogy ki szexelt abban az ágyban! De Miley is elmondhatja, aki rájuk nyitott.
- Meg is fogom!
- Oké! Most pedig menjünk ki a többiekhez - javasolta Dylan és elindult az ajtó felé, de Tyler útját állta és magához húzta őt, hogy megcsókolja. Arra azonban nem számított, hogy Dylan megpróbálja eltolni őt magától.
- Most nem akarom, hagyj békén! - kérte, de Tyler nem tágított. Megragadta Dylan állát és csak azért is megcsókolta őt.
- Azt mondta, nem akarja! - húzta el barátját Logan, mire Tyler dühösen az ajtófélfába rúgott, majd felszisszent a fájdalomtól. Dylan kirohant mellette az ajtón, Logan pedig követte őt.
A nappaliban megpillantották a meztelenül táncoló Kristent, aki tekergett, rángatózott, a haját dobálta és még pogózott is annak ellenére, hogy egy pop dal szólt a hangszórókból. Iggy és barátnői megbotránkozva nézték őt a szoba sarkából, Demi és Emma viszont nevetve oda rohant a lányhoz, hogy ők is rázni kezdjék a hajukat. Miley a konyhában szívta füves cigijét, mikor Tyler belépett és kedvtelenül leült az asztalnál álló székek egyikére.
- Mi a baj? Még mindig ideges vagy? - nézett rá Miley, mire a fiú bólintott.
- Ja... hallod, kik dugtak Kristen ágyában?
- Kristen és Austin. Aztán én is oda keveredtem - kuncogott a lány. Tyler elszégyellte magát, amiért nem hitt Dylannek és felpattant a székről.
- Most meg hová mész? Nem kérsz a cigimből, hogy lenyugodj? - nézett utána értetlenül Miley, de Tylernek csak az számított, hogy minél előbb megtalálja barátját és bocsánatot kérjen tőle. Dylan és Logan a nappaliból nyíló apró erkélyen cigiztek és az utcán elhaladó autókat bámulták.
- Máskor is erőszakoskodott már veled? - kérdezte éles hangon Logan, miközben Dylanre pillantott. A fiú kifújta a száján a cigaretta füstjét és fejét csóválta.
- Nem, soha. Volt, hogy próbálkozott, de leállt, amikor megkértem rá.
- Mivel próbálkozott?
- Semmivel, csak benyúlt a pólóm alá csókolózás közben, meg oda nyúlt a...
- De te még nem állsz készen erre, igaz?! - nézett rá Logan. Dylannek barátja hanglejtéséről azok a szülők jutottak eszébe, akik úgy tesznek fel kényes kérdéseket gyerekeiknek, hogy azok egyszerre hatnak kérdő és kijelentő mondatnak; egyfajta elvárásnak, amire csak egyetértéssel megengedett válaszolni.
- Igaz, uram! - bólintott teljesen komoly arcot vágva, majd elnevette magát. Logan vele együtt nevetett.
- Nem tudom, mi történik velem... El kell mondanom valamit - jelentette ki Dylan, immáron teljesen komolyan. Barátja kíváncsian nézett rá.
- Már nem vagy szűz?!
- De az vagyok! Ez most komoly... - Dylan semmiképp sem akart beszélni arról, amit mondani készült, de úgy érezte vagy most mondja el alkohol hatása alatt állva, vagy soha. Egyszerűen csak túl akart esni rajta. Talán Logan reakciójától minden elviselhetőbb lesz... vagy rosszabb. De mindenképp tudnia kell, akármi is legyen. Valakivel muszáj megbeszélnie.
- Azért viselkedtem furán veled ma, mert reggel a fürdőben... hát... egy pillanatra azt képzeltem, hogy... Nem, inkább hagyjuk! - futamodott meg és sietve elővette telefonját, hogy nyomkodni kezdje és addig se kelljen Logan szemeibe néznie. A fiú azonban kikapta a kezéből a mobilt és a kíváncsiságtól csillogó szemekkel nézett rá.
- Most már muszáj elmondanod! Ki vele... nekem bármit elmondhatsz. Mit képzeltél?
Dylan felsóhajtott és lassan kieresztette a levegőt tüdejéből. Ha már eddig eljutott, most már nincs visszaút. Megpróbálta egy szuszra elhadarni az egészet.
- Azt képzeltem, hogy oda jössz hozzám és... és nyalogatni kezdett a nyakam, meg ilyenek... Olyan hülyén érzem magam, remélem nem ítélsz el érte, úgy szégyellem... én még sosem gondoltam ilyesmire, ígérem többet nem fordul elő csak ne utálj meg! - Dylanből előtörtek könnyei és gyorsan elfordította az arcát. Nem akart Logan szemeibe nézni és felháborodást, rosszallást, vagy esetleg undort látni bennük. A fiú néhány örökkévalóságnak tűnő másodpercig nem szólt semmit, majd végül finoman megfogta Dylan állát és arcát az övével szembe fordította. A tekintetében nem volt semmi más, csak megértés, amitől Dylannek sikerült valamennyire megnyugodnia. Visszafojtott lélegzettel várta, mit fog mondani Logan.
- Nincs semmi rossz abban, amit gondoltál. Ne ostorozd magad miatta! Nem tehetsz róla. A fiúkhoz vonzódsz, én pedig fiú vagyok. Megláttál alsógatyában és támadt egy ilyen gondolatod, mi rossz van ebben? Szerinted egy heteró fiú, ha mondjuk meglátná az egyik csaj barátját fehérneműben, nem jutnának ilyesmik akaratlanul is az eszébe? Persze csak ha bejön neki a csaj... neked bejövök, mint pasi? - Logan kíváncsian várta barátja válaszát, aki ránézett a fiú arcára és felnevetett.
- Nem, te nagyon csúnya vagy!
Logan meglepetten nézett rá. - Oké, hát köszi... de akkor miért...
- Hogy hihetsz el ilyen képtelenséget?! - csattant fel Dylan. - Néztél már tükörbe?! Én szívesen néznék, ha úgy néznék ki, mint te!
- Menj már! - vörösödött el Logan. - Én bármikor cserélnék veled. Te sokkal jobban nézel ki nálam.
- Ja, ez a nap poénja - vigyorgott Dylan. Most, hogy végre elmondta, ami a lelkét nyomta, már sokkal jobban érezte magát. Logan reakciója jobb volt, mint azt valaha is remélhette volna.
- De komolyan...
- Már csak azt nem értem, miért képzeled azt, hogy én nyalogatlak, mikor ott van neked Tyler, aki szívesen megtenné ezt és sokkal jobban néz ki nálam. Izmos, barna a bőre és motorral jár suliba. Én meg olyan fehér vagyok, mint a fal. Nincs kockás hasam és ha nem vinnél el kocsival, akkor iskolabusszal vagy bicajjal járnék suliba - kacagott Logan. Dylan homlokát ráncolva nézett rá. Elképzelni sem tudta, barátja hogyan gondolhat ilyen keveset magáról.
- Te tényleg nem tudod, milyen jó pasi vagy, igaz?
- Hát nem - nevetett még mindig Logan. Kissé zavarba jött és pulcsija cipzárját kezdte piszkálni, hogy ne vörösödjön el mégjobban az arca.
- Pedig az vagy... hidd el. És nem csak külsőleg. Te vagy a legjobb ember, akit ismerek. Tudom, hogy mindenkiben van rossz, és nem csak jó. De ha benned van is, eddig még nem láttam.
- Tudod... te meg olyan vagy, mint egy kis muffin. Néha elnézlek, ahogy nevetsz, vagy zavarba jössz, és meg akarlak zabálni.
Dylan fülig elvörösödve nézett barátjára.
- Erről beszélek... - mondta halkan Logan, aztán közelebb húzódott a fiúhoz és óvatosan, bizonytalanul nyomott egy puszit az arcára, amitől Dylant egész testében kirázta a hideg. Bambán elmosolyodott és egészen közelről néztek egymás szemébe. Egyikük sem vette észre a hátuk mögötti erkélyajtó másik oldalán ökölbe szorított kézzel őket bámuló Tylert, aki eltökélte magában, hogy drasztikusabb módszerekhez kell folyamodnia, ha el akarja tüntetni Logant az útból. Szívesen kirontott volna az erkélyre és behúzott volna a fiúnak egyet úgy istenigazából, amiért az ő barátját puszilgatta, de tudta, hogy azzal csak még távolabb kerülne Dylantől. Itt másra van szükség, nem egyszerű féltékenykedésre.
Épp, mikor az önkívületi állapotban táncoló Kristen meztelen testére locsolt egy kis pezsgőt, megjelent a nappali ajtajában Mr. és Mrs. Stewart, akik dülledt szemekkel és tátva maradt szájjal meredtek egy szem lányukra.
- TE MEG MI A FENÉT MŰVELSZ?! - visított fel az asszony olyan hangosan, hogy még a hangfalakból bömbölő zenét is túlharsogta. Lánya rémülten magára kapott egy kanapén heverő kabátot és rettegve azon tűnődött, mit mondjon.
- Megleptek az osztálytársaim szülinapom alkalmából! Egyszer csak megjelentek és bulizni kezdtünk, ne haragudjatok...
- ÉS AZÉRT VAGY ANYASZÜLT MEZTELEN?! Hát nem szégyelled magad ezek előtt a fiúk előtt?!
Takarodjatok innen! - nézett a jelenlévő Tylerre, Nickre és Austinra Mr. Stewart. A három fiú sebtében felkapta kabátját és eloldalzott a felajzott szülők mellett. Iggy karbafont kézzel, szórakozottan nézte a kibontakozó veszekedést Kristen és szülei között. Közben Selena a teljes érdektelenséggel az arcán rágyújtott egy cigarettára és komótosan kisétált a lakásból. Dylan és Logan ekkor léptek be az erkélyajtón és meglepetten pislogtak a visitozó szülőkre.
- Gyere, húzzunk innen! - szólt barátjának Logan, aztán elsomfordáltak a házaspár mellett, akiknek vészesen lilult az arca.
- KIFELÉ! MINDENKI! - mordult fel Kristen édesanyja, majd a konyhába sietett, hogy egy jókora fakanállal térjen vissza. Lánya után iramodott, aki a szobája felé igyekezett, de a fakanál utolérte őt, mielőtt még elérte volna az ajtó kilincsét. Kristen karjaival a fejét védve összekuporodott az ajtóban, miközben anyja a hátát ütötte a fakanállal.
- Anya, fejezd be! Ez nagyon fáj...!
- Te szégyentelen, utolsó céda! Mi lett belőled.... én nem erre neveltelek! Addig foglak ütni, míg észhez nem térsz!
- Csajok, menjünk! - fordult barátnőihez Iggy, majd szokásos alakzatukban kivonultak a nappaliból. A halálra rémült Demi és Emma hozzájuk csapódott, alig várták, hogy eltűnjenek a helyszínről. Kristenen és szülein kívül már csak egyedük Miley volt jelen.
- Kérem, hagyja őt! Nem csinált semmi rosszat, csak egyszer az életben jól érezte magát! - mondta Mrs. Stewarthoz intézve szavait, de a nő csak még idegesebben kezdte csapkodni lányát a fakanállal.
- A veréssel nem old meg semmit! Inkább üljön le és beszéljék meg! - próbálkozott újra Miley, mire a nem messze tőle tehetetlenül ácsorgó Mr. Stewart felé fordult.
- Menj haza, ezt majd én elintézem!
Miley felkapta kabátját és az ajtóhoz indult, ahonnan még egyszer visszafordult és vetett egy utolsó, sajnálkozó pillantást a szobája ajtajában kuporgó Kristenre.
A panelház előtti járdán már csak Tyler, Dylan, Logan, Selena, Iggy és a barátnői ácsorogtak dideregve.
- Na végre! Mi tartott eddig? Gyere, húzzunk el! - mondta az ajtón kilépő Mileynak Selena, majd elindultak a járdán.
- Ne vigyünk el? - szólt utánuk Dylan, mire testvére felszisszent.
- Nem utazok együtt egy rakás buzival - fordult hátra Selena először Dylanre, majd Loganre pillantva.
- Nem is tőled kérdeztem. Téged biztos nem vinnélek haza - forgatta a szemét Dylan.
Miley rámosolygott, mielőtt tovább indult volna.
- Köszi, nem kell. Innen csak néhány saroknyira lakom.
Néhány perc múlva megérkezett a limuzin. Iggy türelmetlenül bevágta magát az egyik ülésre és fázósan összehúzta a kabátját.
- Akkor ti biztos nem jöttök? - nézett a még mindig a járdán ácsorgó barátnőire.
- Nem, mi Nina kocsijával jöttünk. Majd talizunk! - búcsúzott Charli. Ariana vágyakozva nézte a limuzin tágas és feltehetőleg jó meleg utasterét.
- Rendben, na cupp! - intett nekik Iggy, majd becsapta az autó ajtaját. Charlinak még sikerült előbb vetnie egy utolsó pillantást a limóban ásítozó Dylanre, aztán megindult saját autójuk felé.
- Szegény Kristen... most biztos kap a szüleitől - jegyezte meg Logan, mikor már úton voltak hazafelé.
- Lehet, hogy te is fogsz, ha hazaérsz. Én inkább azon aggódnék a helyedben - nézett rá Tyler, kicsit sem együttérző pillantással. Logan felvonta a szemöldökét. - Miért is?
- Dylan mondta, hogy nem vagy jó viszonyban a nevelőapáddal.
Logan rosszalló pillantást vetett a vele szemben ülő barátjára, aztán úgy döntött túl fáradt ahhoz, hogy vitázni kezdjen Tylerrel. Dylan sajnálkozva nézett rá, de ő csak hátrahajtotta fejét a kényelmes ülésen és behunyta a szemét.
- El is felejtettem kérdezni, hogy mi volt otthon suli után, mikor haza értél... - hasított a felismerés Dylanbe.
- Semmi... otthon volt anya. Robert hozzám se mert szólni - mondta két ásítás közben Logan. Iggy egyáltalán nem figyelt a fiúkra. Ehelyett Justinra gondolt és arra, hogy a fiú vajon hol lehet és mit csinálhat. Aztán Tylerre sandított szeme sarkából és a csókjukra gondolt. Felszabadító csók volt, ezt be kellett látnia. Egy lépéssel közelebb került ahhoz a céljához, hogy maga mögött hagyja az egész Justinos ügyet. Tudta, hogy még sok száz lépés van előtte, de legalább elindult az ösvényen, amit kijelölt magának. Most végre Justin is érezhette, milyen mással látni azt, akit szeret. Eleget szenvedett már a fiú miatt...
Miután megérkeztek Iggyék elé, mindannyian kiszálltak a limóból, Iggy pedig azonnal besietett a házba, hogy egy percig se kelljen tovább fagyoskodnia.
- Majd talizunk, pusz! - mondta búcsúzóul. Logan Dylanhez fordult.
- Hát... én is megyek. Nagyon álmos vagyok. Majd beszélünk, okés?
- Persze, de nem lesz baj?
- Késő van, biztos alszanak már. Jó éjt, sziasztok! - mosolygott, aztán elindult a szomszédházba. Tyler nem viszonozta a köszönést. Helyette Dylanre pillantott, majd zavartan lehajtotta a fejét.
- Kérlek ne haragudj, amiért az akaratodon kívül megcsókoltalak. Hiba volt és nem lett volna szabad. Remélem meg tudsz bocsájtani. Na meg azért is, hogy Iggyvel is smároltam...
- Rendben, megbocsájtok, de kérlek többet ne smacizz a húgommal és ne csinálj olyat, amit én nem szeretnék...
- Nem fogok - bizonygatta Tyler, aztán magához húzta és bizonytalanul megcsókolta Dylant. Mivel a fiú nem tiltakozott, köré fonta karjait és szoros ölelésbe forrva csókolóztak tovább.
- Nem szeretnéd, hogy nálad aludjak és... huncutkodjunk kicsit? - zilálta Tyler Dylan fülébe izgatottan, miközben kezét a fiú fenekére csúsztatta. Dylan kibontakozott az ölelésből és zavartan hátrébb lépett.
- Itt maradhatsz, mert ittál és nem akarom hogy részegen motorozz, de én csak aludni szeretnék. Remélem megérted.
- Te nem kívánsz engem... - jelentette ki Tyler komoran.
- Ilyet egy szóval sem mondtam. Mióta járunk? Másfél hete?! Én kibírtam az eddigi életemet szex nélkül, nem fogom azonnal oda dobni magam senkinek se másfél hétnyi járás után... Most pedig gyere, menjünk be mielőtt megfagyunk!
Másnap reggel Dylan különös dologra ébredt. Tyler hátulról átkarolta őt miközben aludtak, és Dylan valami keményet érzett a testéhez nyomódni. Óvatosan leemelte magáról Tyler karját és kimászott az ágyból. Miután nesztelenül belebújt Pikachus papucsába, magára kapta apró South Parkos Kennykkel tarkított köntösét és kiosont a szobából. Szülei épp kiöltözve igyekeztek az ajtó felé, amikor leért a lépcsőn.
- Hová mentek?
- Villásreggelizni apád egyik ügyfelénél, szivem. Van még friss kávé lefőzve. Majd jövünk - felelte Veronica az ajtóból, aztán férjébe karolva kilépett a házból. Dylan a konyhába csoszogott, hogy kávét töltsön magának, majd kiment a hátsó kertbe nyíló ajtón, hogy rágyújthasson mellé egy cigire, míg szülei nincsenek otthon. Közben elővette telefonját és szórakozottan nézegette instagramját, amikor meglátta, hogy megjelölték egy újabb fotón. Ráment, hogy megnézze és közben abban reménykedett, hogy senki nem
csinált róla a tudta kívül valamilyen előnytelen képet az esti bulin. Utólag viszont már azt kívánta, hogy inkább ez történt volna. Helyette Nick már instagramra is feltöltötte a róla és Loganről készült képet, amin a jakuzziban csókolóztak. Dylan idegesen csinált róla egy képernyőfotót és elküldte Logannek. Miközben elnézte a képet azon tűnődött, vajon most hogy esne számára az a csók... és azon, hogy Logan miért csókolózott vele többször is, ha nem vonzódik hozzá. Tudta, hogy ő maga eddig baráti csókokként gondolt ezekre az alkalmakra, de vajon most is így gondolná még, ha Logan újra megcsókolná őt? És ha Tylerrel esetleg eljutna az első alkalomig, az milyen lenne? Még a gondolattól is rettegés fogta el. Senkiben nem bízott annyira, hogy neki adja a szüzességét, kivéve egyetlen embert. Loganre még az életét is rábízná és örült, hogy az első csókját tőle kapta, itt viszont most szóba sem jöhet a fiú. Dylannek el kellett ismernie, hogy egyáltalán nem áll készen az első alkalomra. Egyébként is milyen lesz az? Hogyan működik majd? Mit kell tennie? Fájni fog? Dylanben több volt a félelem és a szorongás ezzel kapcsolatban, mint az izgatott várakozás. Ha Tyler nem lesz hajlandó várni, míg nem áll rá készen, akkor nem egymás mellett a helyük.
Ekkor észrevette, hogy valaki a szomszéd kertből integet neki. Logan volt az fehér pólóban, kék pulcsiban és fekete melegítőnadrágban, egy bögre kávéval a kezében. Dylan elvigyorodott és megindult felé a harmatos gyepen át. Végül már csak a kerítés választotta őket el egymástól.
- Jó reggelt! - köszönt Logan vidáman.
- Neked is! Mitől van ilyen jó kedved?
- Attól, hogy senki nincs itthon. Átjössz? Kávéznánk, cigiznénk és beszélgetnénk. Nézhetünk egy Pretty Little Liarst is, ha szeretnéd.
Dylan semmit sem szeretett volna jobban. Végül aztán elszontyolodva csóválta a fejét.
- Olyan jó lenne... de Tyler itt alszik a szobámban. Nem engedhettem részegen motorra szállni.
Logan arckifejezése azonnal megváltozott.
- Olyan nehéz rajtad másokkal osztozni. Önző vagyok és csak magamnak akarlak.
Dylan ennek hallatán gyorsan dobogó szívvel beleivott kávéjába, amitől az csak még gyorsabban vert.
- És ha neked is lesz barátnőd? Már semmi sem lesz olyan, mint régen...
Dylan elképzelte, hogy barátja összejön egy lánnyal és minden idejét együtt tölti vele. Néha majd összefutnak és ennyi. Logan a barátnőjével alszik majd, ő pedig Tylerrel. Egyre ritkábban lesznek közös programjaik és eltávolodnak egymástól.
- Nekem nem kell barátnő! - vágta rá Logan. Dylan csodálkozva pislogott rá a kerítésen keresztül.
- Miért nem?
- Mert csak a baj van vele. Körülöttünk mindenki ezért szenved. Justin Iggy miatt, Iggy Justin miatt, Kristent szégyelli Austin, Demi viszonzatlanul szerelmes Justinba, Emma meg Zaynbe. Zayn meg talán beléd? Az egyetlen boldog pár Taylor és Luke. Na meg ott vagy te és Tyler. Lehet, hogy ti is boldogok lennétek, ha én nem lennék...
- Na ebből elég legyen! - pirított rá Dylan. - Nem te tehetsz a problémáinkról...
- Akkor ki? - vonta fel a szemöldökét Logan.
- Egyedül én...
- Persze... te kis hülye. Na és milyen volt vele együtt aludni? Biztos jobb volt, mint velem. Ahogy átölelt az izmos karjaival meg minden - szivatta Dylant vigyorogva.
- Haha... nagyon vicces vagy ma! - grimaszolt. - Amúgy meg veled jobb aludni... - vallotta be csendesen. Logan abbahagyta a vigyorgást és közelebb lépett a kerítéshez.
- Komolyan?
- Komolyan. Veled mindig olyan mélyen tudok aludni. Nyugodtan. Biztonságban érzem magam olyankor. Tyler mindig forgolódik meg lehúzza rólam a takarót. Folyton le akar álmában tolni az ágyról. És mindig félek, hogy arra ébredek majd, hogy meg akar...
- Fésülni? - vonta össze a szemöldökét Logan, mire Dylan elmosolyodott, aztán arca ismét elkomorult.
- Mindig kiabál velem... meg veled. Sosem hisz nekem, nem bízik bennem. Féltékenykedik és velem akar lenni minden nap, de én veled is akarok lenni... de ha téged választanálak helyette, teljesen kiakadna. Ha hármasban akarok programot, az sem jó neki, látom rajta.
- Nem vagy boldog... - állapította meg szomorúan Logan. Dylan a fejét csóválta.
- Minden nap gyötör a bűntudat, ha veled vagyok, mert tudom hogy neki nem tetszik és olyankor úgy néz rám, mintha valami rosszat csináltam volna. Lassan már a suliban sem ülhetünk majd együtt...
- Talán várnod kellett volna, míg jobban megismered, mielőtt összejössz vele. Tudom, hogy ki voltál éhezve a szeretetre és jól esett, hogy érdeklődik irántad, de még alig ismered őt. Hiszen még csak most jött néhány hete a suliba. Alig tudunk róla valamit. Nem tetszett, amikor tegnap erőszakoskodott veled. Ha még egyszer meglátom, hogy ilyet csinál... eltöröm az összes ujját.
- De az elején még olyan más volt... annyira édes. Épp akkor jött az életembe, amikor padlón voltam és boldoggá tett. Segített ráébredni, hogy ki is vagyok valójában... az első csókunk annyira szép volt. Most viszont alig érzek valamit, ha megcsókol. Mindent kiöl belőlem a folyamatos bántásaival meg gyanusítgatásaival.
- Nem muszáj vele lenned, ha nem akarsz. Lesz más. Nehogy azt hidd, hogy vele kell maradnod, mert másnak úgysem kellenél.
- Pedig én azt hiszem, hogy tényleg nem.
- Az, akinek te nem kellesz, az bolond...
Dylan meg akarta kérdezni, hogy akkor maga Logan is bolond-e, de végül nem tette.
- Én csak át akarok menni hozzád és Pretty Little Liarst akarok veled nézni.
- Én is, de nézd csak, már ott jön Tyler, majd nézed vele...
Dylan hátranézett a válla fölött és megpillantotta a sebes léptekkel közeledő fiút.
- Ja, ha vele elkezdek nézni valamit, mindig az a vége, hogy fogdosni próbál. Majd beszélünk, most megyek mielőtt ideér és jelenetet rendez. Szia!
- Szia! - nézett utána kedvtelenül Logan. Látta, hogy Tyler karon ragadja Dylant és nagyon magyaráz neki valamit, miközben visszakíséri a házba.
Én biztos, hogy nem bánnék így veled, gondolta magában Logan, aztán bement a házba, hogy nyugodtan megreggelizhessen, mielőtt anyja és Robert hazaérnének.
Kristen egész délelőttje azzal telt, hogy kitakarította a házat az esti buli után. A szülei életfogytiglani szobafogságra ítélték és azzal fenyegették, hogy zárdába küldik ha nem változtat a viselkedésén és nem javít az egyre romladozó jegyein. Így takarítás után még tanulni is leült kelletlenül, hosszú idő óta először. Még mindig sajgott az egész háta a fakanállal rá mért ütésektől, de úgy érezte teljesen megérte a fájdalom. Végre megtarthatta első buliját és majdnem az egész osztály elment rá. Még Iggy is! Ráadásul szexelt egy őrületeset Austinnal és Mileyt is megkóstolhatta. Ezekre a gondolatokra teljesen begerjedt, az pedig az utolsó csepp
volt a pohárban, hogy a kémia könyvét lapozgatta megtalálta Logan egyik fotóját, amit még hetekkel azelőtt rakott oda.
Tényleg rég tanultam már, ha ezt csak most találtam meg... - gondolta, miközben már mindkét kezével magát simogatta.
Mióta Austinnal összejött, egyszer sem maszturbált Logan képeire, úgyhogy volt mit bepótolnia. Már el is felejtette, milyen jó érzés. Ekkor még jobb ötlete támadt. Elővette a telefonját és visszakereste a képet, amin Logan és Dylan félmeztelenül csókolóztak. Még akkor mentette el magának, amikor Nick először feltöltözte a facebook-ra. A képet bámulva aztán folytatta az önkielégítést, mikor váratlanul benyitott az anyja, hogy ellenőrizze őt.
- Tanulsz?
Kristen ijedten kirántotta kezét a nadrágjából és felemelte a kémia könyvét.
- Amint látod, igen.
- Helyes, különben újra dolga lesz a fakanálnak!
- Inkább ülnél bele, akkor talán nem lennél ilyen hárpia... - motyogta Kristen, miután anyja becsukta az ajtót, majd visszatért hőn szeretett elfoglaltságához.
Miley a kórház előtt ácsorgott két cappuccinóval a kezében, amikor végre megérkezett motorján Justin.
- Végre!
- Bocsi, dugó volt... - mentegetőzött Justin. - De örülök neki, hogy felhívtál és együtt megyünk be Zaynhez.
- Én is - bólintott Miley és átnyújtotta az egyik poharat a fiúnak.
- Hú, köszi! Ez most jól fog esni.
Zayn kórházi ágya mellett ülve csalódottan vették tudomásul, hogy a fiúnál nem történt változás.
- Mikor tér már végre magához?! Annyira hiányzik... - sóhajtott letörten Justin.
- Nekem is... nagyon. Egyébként sajnálom, amin keresztül mentél Selena miatt... én folyamatosan mondtam neki, hogy mondja el neked az igazságot.
- Te is elmondhattad volna... ez nagy szemétség volt. Tudod, hány álmatlan éjszakám volt emiatt? - Justin még mindig dühös volt, ha eszébe jutott Selena hazugsága.
- Tudom és sajnálom, de nem az én dolgom volt elmondani. Mégis csak a legjobb barátnőm, nem szólhattam bele - védekezett Miley, mire a mellette ülő fiú a fejét csóválta.
- Hogy tudsz azzal a kígyóval barátkozni?!
- Mostanában nagyon kifordult magából, de olyan, mintha a testvérem lenne. Sokmindenen keresztül mentünk együtt. Amikor szarul álltunk anyagilag, mert az összes pénz a ház felújítására ment, Selena volt az, aki új ruhákat meg cipőket vett nekem. Ha nem volt senki más, mi akkor is ott voltunk egymásnak. - Miley hátrasimította szemébe lógó hajtincseit és belekortyolt cappuccinójába, mielőtt folytatta. - Nem tudom, miért lett a megszállottad... biztos vagyok benne, hogy nem szerelmes beléd igazából, különben nem zsarolt volna, hogy lefeküdj vele és nem hazudott volna a gyerekről sem. A szerelem nem így működik. Egyébként én akkor is rá szóltam, amikor zsarolt téged. Szerintem csak népszerűséget akart és fájdalmat okozni Iggynek, mert féltékeny rá. Selena mindig a suli legmenőbb csaja akart lenni, de Iggyvel szemben esélye sem volt.
- Te más vagy, mint ő. Neked van lelked - vigyorgott Justin.
- Mit kérsz reggelire? - kérdezte Dylan, miközben Tylerrel beléptek a konyhába.
- Téged! -ölelte át őt hátulról a fiú, majd a fülébe súgta: - Nincs kedved együtt zuhanyozni?
- Eltaláltad, nincs. Iggy amúgy is bármelyik pillanatban felkelhet.
- Persze, a kifogások... - sóhajtott Tyler, miközben leült a konyhapult mellé. Dylan legszívesebben fejen csapta volna a kezében tartott serpenyővel, de aztán vett egy mély lélegzetet és csak annyit kérdezett: - Tükörtojás, omlett vagy rántotta?
- Omlett. Miért nem akarsz velem csinálni semmi olyat, amit egy párkapcsolatban csinálni szoktak az emberek?!
- Szerintem este már elmondtam.
- Az, hogy együtt zuhanyzunk, nem szex! - tárta szét értetlenül a karjait Tyler. Dylan nekiállt elkészíteni az omlettet. Miközben felverte a tojást, vetett egy sötét pillantást a fiúra.
- És nem is arra megy ki az egész...
- Hát, azt nem tudom, mi történne, ha oda kerülne a sor. Csak azt tudom, hogy kibaszottul kívánlak. Legszívesebben itt neked esnék a konyhapulton! - Tyler reménykedve sandított barátjára, de csalódnia kellett. Dylan letette elé az omlettet, majd oda tolta neki a konyhapulton álló kosárkát, amin halomban álltak a friss zsemlék. Végül töltött a fiúnak és magának is egy-egy pohár narancslevet, majd leült az egyik székre és elővette mobilját. - Jó étvágyat!
- Köszi, édes vagy. Te nem eszel?
- Most nem vagyok éhes.
- Olyan nincs, hogy te ne legyél éhes - mosolygott Tyler.
Közben Dylan látta, hogy Logan válaszolt neki a még korábban küldött képernyőfotóra.
Hmm, szexi kép - írta nevető és nyelves hangulatjelekkel kísérve, majd a következő üzenetben komolyra fordította a szót:
Ez a Nick akkora egy rohadék... Felőlem százszor is megoszthatja ezt a képet, akkor sem fogom hagyni, hogy örömét lelje benne azzal, hogy látja rajtam, hogy bánt. Neked sem szabad hagynod!
Dylan gyorsan válaszolt.
- Kinek írsz? - kíváncsiskodott Tyler.
- Charlinak.
- Kérhetek még egy kis narancslevet? - nyújtotta Dylan felé üres poharát. A fiú letette a pultra a telefonját, hogy elővegye a hűtőből a narancslevet. Tyler felkapta a mobilt és gyorsan megnézte, kinek írkál barátja.
- Te hazug...! Nem is Charlinak írtál, hanem Logannek! Miért hazudsz?!
- Mert mindig kiakadsz, ha Loganről van szó, most pedig kurvára nincs kedvem hozzá!
- Akkor ne írkálj neki, ha velem vagy! Egy percig sem bírod ki nélküle! És miért küldözgeted neki a képet, amin smároltok? És miért írta rá azt, hogy HMM, SZEXI?! - Tyler arca paprikapiros színre váltott. Dylan odalépett hozzá, hogy visszaszerezze tőle a telefonját, de Tyler megragadta és kicsavarta a karját.
- Aúú, ez fáj! Engedj el!
- Akkor válaszolj!
- Azért, mert Nick felrakta instagramra is és csak meg akartam neki mutatni! Azt pedig csak viccből írta, te is láthatod. Elengednél végre?!
Tyler elengedte a fiú karját, amin ott maradt saját kezének piros lenyomata. Dylan elvette tőle a telefont és a zsebébe süllyesztette.
- Ne haragudj, nem akartam fájdalmat okozni!
- Hát ezzel már elkéstél...
- Jó reggelt, de csak nekem! - szólt az ajtóban felbukkanó, tetőtől-talpig makulátlan külsejű Iggy.
- Mi vagy te? Ufó? - nézett rá csodálkozva Tyler, mire a lány felháborodva meredt vissza rá.
- Te mégis mit képzelsz magadról?!
- Bocsi, nem úgy értettem... de te hogy nézhetsz ki így másnaposan? Normál emberek a reggeli kávéjuk előtt úgy néznek ki, mint a mosott szar. Nézd meg Dylant!
Iggy elnevette magát.
- Kösz... - motyogta sértődötten Dylan.
- Nem úgy értettem, bocsi - visszakozott Tyler. - Arra gondoltam, hogy te még mindig köntösben ülsz, ő meg úgy néz ki, mint aki a kifutóról jött.
- Akkor miért nem jártok?! Tökre összeilletek! - csapta össze tenyerét Dylan és elindult az ajtó felé.
- Nekem is mennem kell... megbeszéltük a srácokkal a csapatból, hogy kimegyünk focizni a pályára. - állt fel Tyler is.
- Várjatok! Valamelyikőtök csináljon nekem egy lattét! - szólt rájuk Iggy.
- Majd Tyler csinál, én megyek fürdeni! - búcsúzott Dylan.
Taylor arra ocsúdott fel álmából, hogy Luke-ot keresi a takaró és a párnák között, de csak az üres ágyat találta maga mellett. Egy pillanatra ijedten felült és hátra simította derékig érő, hullámos fürtjeit, de aztán megkönnyebbülten felsóhajtott, mikor megpillantotta Luke-ot a sarokban állò fotelben kuporogva, gitárral a kezében.
- Azt hitted, leléptem? - vonta fel a szemöldökét. - Tudod, hogy sosem tennék veled ilyet...
Taylor az arca elé húzta a takarót és boldogan mosolygott. Nem hitte volna, hogy egyszer ilyen színesben látja majd a világot. Haja úgy omlott meztelen vállaira, akár egy napsugarakból szőtt fátyol. Luke visszamosolygott rá és megpengette gitárját.
- Játszak neked valamit?
- Naná!
Luke megköszörülte a torkát, majd énekelni kezdte egyik Taylorral közös dalukat, a My Chemical Romance Helena című szerzeményét, miközben gitáron kísérte magát.
- Ennél jobb ébresztőt nem is kaphattam volna! - szólt Taylor cigivel a szájában, mikor a fiú végzett. - Imádlak!
- Én is téged. Na gyere csak, ülj ide az ölembe! - nyújtotta felé a kezét Luke, míg másik kezével a falnak támasztotta gitárját.
Míg Iggy shopping-körútra indult barátnőivel, addig a Tylerrel történtektől még mindig kedvtelen Dylan pokrócba tekerve, jégkrémet zabálva nézte már századjára egyik kedvenc filmjét, a Heatherst. Annyira beleélte magát, hogy ijedten összerezzent, amikor kopogást hallott az ajtófélfán, aminek támaszkodva ott állt várakozó kifejezéssel az arcán Logan. - Meglepetés! - vigyorodott el, mikor barátja végre észrevette őt.
Dylan meglepődött a fiú váratlan felbukkanásán, ugyanis nem beszélték meg, hogy találkoznak, de aztán szélesen elmosolyodott. - Hát te?
- Anyáék hazajöttek, gondoltam megnézem mi van veled és elment-e már Tyler. Nem láttam már a motorját a ház előtt, úgyhogy gondoltam nincs itt.
- Nincs, igazából teljesen egyedül vagyok...
- És át se hívtál?! - kérdezte tettetett sértődöttséggel Logan, miközben kibújt cipőjéből és letelepedett Dylan mellé az ágyra.
- Ne haragudj, csak rossz kedvem volt és elkezdtem filmezni, aztán teljesen beleéltem magam - magyarázkodott Dylan és barátja felé nyújtotta a dobozos jégkrémet. - Tessék, itt a kanalam, ha nem vagy finnyás. Én már tele zabáltam magam.
Logan elvette a kanalat és enni kezdte a jégkrémet.
- Mit nézel? - kíváncsiskodott, majd a képernyőre pillantva rá is jött a válaszra. - Már megint?! - vigyorodott el.
- Azt hittem, te is szereted! Már vagy háromszor megnézted velem! - nézett rá megbotránkozva Dylan.
- Szeretem is!
Ekkor épp Christian Slater volt képernyőn, mire Dylan felsóhajtott. Barátja felvont szemöldökkel, mosollyal a szája sarkában nézett rá. - Bejön neked, mi?
- Bocs, hogy végre nem kell eljátszanom előtted, hogy nem tetszik, mert most már tudod, hogy nem a lányokra bukom! - nevetett elvörösödve Dylan.
- Kicsit hasonlítasz rá - állapította meg Logan a képernyőre, majd barátjára pillantva, mire az felhorkantott.
- Ja, jó is lenne!
- Komolyan!
- Hát, köszi. Örülök, hogy te így látod.
- És miért is volt rossz kedved? - Logan letette a jégkrémes dobozt maga mellé az ágyra és kérdőn nézett barátjára.
- Áh, semmi. Csak Tyler kiakadt, mert letagadtam, hogy veled beszélek...
Dylan kidugta kezét a pokróc alól, hogy kikapcsolja a filmet, ami időközben véget ért. Logan elkapta a karját, hogy közelebbről megnézze, ugyanis még mindig piros volt ott, ahol Tyler megszorította.
- Ez meg mi?!
- Semmi. Biztos elaludtam...
Logan ráfonta ujjait barátja karjára ott, ahol piros volt.
- Akkor miért olyan, mintha valaki megszorította volna?! - csattant fel dühösen, mire Dylan hátrahőkölt ijedtében.
- Most mi a baj?
- Az, hogy pontosan tudom, milyen ez az egész... és hogy nem akarsz róla beszélni! Én sem akartam soha... de nem fogom tétlenül nézni, hogy te is átéld azt, amit nekem kell! Nekem muszáj elviselnem Robertet, de neked nem kell Tylert!
- Azért ne hasonlítsd egymáshoz a kettőt - szögezte le Dylan csendesen. Tyler csak túl erősen szorította meg a karomat, mert ideges lett... de nem bántana soha!
Logan szánakozva nézett a fiúra.
- Te nagyon naiv vagy. Figyeld meg, ha legközelebb felhúzod valamivel, az első pofon is elcsattan. Akkor pedig nem fogom hagyni, hogy továbbra is vele járj!
- Nem fogod hagyni...? - sandított rá Dylan. - Nem tilthatod meg.
- De igen, mert fontos vagy nekem! És remélem ha esetleg ilyesmi történne, magadtól szakítanál vele és nem nekem kellene közbelépnem.
- Persze...
- Nem kell elviselned senkitől sem azt, hogy megüssön, csak mert azt hiszed nem érdemelsz többet...
Logan finoman közelebb húzta arcához a fiú karját, aztán nyomott rá egy óvatos puszit, amitől Dylan alig észrevehetően megremegett. Logan az ölébe hajtotta a fejét és összekuporodott az ágyon.
- Nem baj, ha fekszem így egy kicsit? Olyan álmos vagyok...
- Nem, dehogy - bökte ki Dylan.
Iggy és barátnői egy kimerítő vásárló-körút után beültek a Starbucksba, ahol kibeszélték az előző esti bulit.
- Olyan uncsi volt... - forgatta a szemét Iggy. - Az én legutóbbi bulimat egy yachton tartottam.
- Az olyan klassz volt! - sóhajtott Charli.
- Ja, Kristen bulijának meg az volt a fénypontja, hogy Justin és Tyler összebalhézott - jegyezte meg Nina.
Iggy hátravetette a haját válla fölött és belekortyolt vegán sütőtökös lattéjába.
- Az is nekem köszönhető... - mondta, majd csettintett ujjával és oda hívta az egyik baristát, egy göndör fürtös, kék szemű srácot.
- Valami probléma van?
- Igen. Ennek a sütőtökös latténak nem megfelelő a hőfoka. Hozz egy másikat, ami forróbb, de ne égesd oda a tejet! - adta ki az utasítást Iggy, mire a fiú elvette tőle a poharát.
- Eddig senki nem panaszkodott a latte hőmérséklete miatt.
- Egyszer mindent el kell kezdeni! - vetette oda Iggy. - Igyekezz, nem érek rá egész nap!
- Gondolom még sok pénzt el kell költened, amiért valószínűleg nem te dolgoztál meg - vetett egy pillantást a lányok lábánál felhalmozott táskákra a fiú, majd elment. Iggy felháborodva nézett utána.
- Ez a senki most beszólt nekem?! - szörnyülködött.
- Milyen helyes... - olvadozott Ariana. - Szerintetek itt hagyjam neki a számomat egy szalvétán?
- Fúj, ne! Egy kávézóban dolgozik... Maximum egy alkalomra használhatod. Én is csináltam már a medence tisztítónkkal. Olyan izmos... - ábrándozott átszellemülve Nina, de Iggy leintette.
- Kuss már!
A barista srác visszatért egy újabb sütőtökös lattéval, amit főnöke parancsára erőltetett mosollyal az arcán nyújtott át Iggy-nek. A lány belekortyolt, majd visszanyomta a lattét a fiú kezébe úgy, hogy egy része közben a pólójára loccsant.
- Aú, ez forró! - kiáltott fel a srác, mire Iggy felpattant helyéről és a kijárathoz igyekezett. - Megégetted a tejet! - mérgelődött, aztán intett barátnőinek, akik felkapkodták a táskákat és a lány után siettek.
Dylan elnézte az ölébe hajtott fejjel alvó Logant és képtelen volt megállni, hogy ne túrjon bele a fiú szemébe hulló hajtincsekbe. Ekkor kicsapódott szobájának ajtaja és hátrahőkölt az ágyon attól, akit mögötte látott. Logan feje lecsúszott az öléből, a fiú pedig álmosan pislogni kezdett. Mikor meglátta az ajtóban dühösen álló nevelőapját, azonnal tova rohant az álom a szeméből. Felült és már épp kérdezni akarta, hogy mit keres ott a férfi, de az megelőzte őt. Miközben nyálát fröcsögtetve beszélt, egy képet lóbált a kezében. Dylan halálra rémült, amikor észrevette, hogy a képen ő látható, amint Logannel a jakuzziban csókolózik. Ugyanaz a fotó, amit Nick is előszeretettel posztolgatott közösségi oldalain.
- Ezt találtuk anyáddal a küszöbön! Mi ez?! Hát ezért jársz állandóan a szomszédba? Hogy buziskodj ezzel a kölyökkel?! - kiabált Robert, miközben megindult Logan felé. A fiú már felkészült arra, hogy nevelőapja megüti őt, amikor Dylan hirtelen elé állt, hogy megvédje őt.
- Ne merje bántani!
Robert egy kézzel félrelökte a fiút és hajánál fogva elkezdte az ajtó felé húzni Logant.
- Anyád beszélni akar veled! Remélem végre elküld egy bentlakásosba! - vigyorgott.
- Engedje el! - kiabált Dylan a nyomukban. Logan elkapta Robert karját és megállt.
- Megyek magamtól is, nem kell a hajamat húzni...
Robert elengedte őt, Logan pedig egy mondat erejéig visszafordult a zaklatott, könnyekkel küszködő Dylanhez.
- Ne aggódj, nem lesz semmi baj! - nyugtatta, de barátja most az egyszer képtelen volt hinni neki.
Közben Justin kirontott a panelház bejáratán és kutatni kezdett egy szál cigi után bőrdzsekije zsebeiben. Mélyet szippantott a friss, hűvös éjszakai levegőből, majd megakadt a szeme a panel sarkánál álló Tyler és Miley párosán. A fiú dühösen hadonászott karjaival, miközben a lány vállára tett kézzel próbálta csitítani őt. Justin erős késztetést érzett arra, hogy oda rohanjon és a falba verje Tyler fejét, de nem akarta kockáztatni, hogy a végén még visszakerüljön a kórházba és ezúttal maradandó agykárosodást szenvedjen. Tudatánál kell lennie, mikor Zayn magához tér. Mert magához kell térnie. Neki pedig mielőbb vissza kell kerülnie a focicsapatba és letörölni Tyler képéről azt az önelégült mosolyt. Iggyt talán elveheti tőle, de a football karrierjét biztos, hogy nem fogja. Azt nem hagyhatja... Ekkor Justin egy pillanatra összerezzent, ugyanis valaki hátulról neki ütközött. Megfordult és a csukladozva szabadkozó Demivel találta szemben magát.
- Szia... csak megakartam nézni, hogy vagy... - mondta a lány zilálva. Valószínűleg futott, hogy utolérje őt. Már amennyire jelenlegi állapota futni engedte őt.
- Jól... köszi.
 |
| Justin |
- Ne haragudj, de nem akarlak kihasználni. Részeg vagy. Én pedig... még mindig szeretem Iggyt. Nem akartam az érzéseiddel játszani, nem ez volt a szándékom. Örülnék, ha egy olyan lány lenne mellettem, mint amilyen te vagy...
Demi szemei megteltek könnyekkel, melyek aztán végigfolytak az arcán, hogy aztán a járda betonja lassan magába szívja őket. Justin letörölt belőlük néhányat felhorzsolt, vérző kezével, miközben még mindig beszélt.
- Járhatnánk, de miért bántanálak? Nem azt érdemled, hogy a barátod másik lányt szeressen. Te megérdemled egy fiú teljes és kizárólagos szerelmét. Én jelenleg ezt nem tudom megadni neked. Talán egyszer megpróbálhatjuk... de nem kérlek arra, hogy rám várj. Semmit sem ígérhetek. Menj vissza a buliba és érezd jól magad! Jó éjszakát... - búcsúzott végül, aztán motorjához sietett és felpattant rá. Demi végig nézte őt, míg el nem veszett az utcán elhaladó autók tömkelegében, majd könnyáztatta arccal megfordult és vissza sétált a lépcsőházba. Kristenék lakásába érve aztán átvágott a bulizó fiatalok között és benyitott a házigazda szüleinek szobájába, hogy kicsit szomorkodhasson magányosan. Lefeküdt a franciaágy szélére és hangosan felzokogott, amikor észrevette, hogy valami mozog mellette az ágyon. A sötétben azonban semmit nem látott, így ijedten előhalászta farmerének zsebéből telefonját, hogy bekapcsolja rajta a zseblámpát. Előszőr a tőle fél méterre négykézláb pucsító Selenát pillantotta meg, majd a mögötte sebesen előre-hátra mozgó Nicket. Mikor eljutott a tudatáig, hogy a két fiatal épp mit csinál, felsikkantott és felpattant az ágyról.
- Nyugodtan nézheted, ha már csinálni úgysem szoktad... - vetette oda kéjes nyögdécselések közepette Selena, mire Demi hanyatt-homlok kirohant a szobából.
Iggy a kanapén ült és újratöltötte üres poharát, mikor oda lépett hozzá Charli és kinyújtotta a kezét.
- Gyere, táncoljunk!
- Nincs kedvem...
- Ne hagyd már, hogy Justin tönkretegye ezt az estédet is! Nem elég, hogy a múltat tönkretette, hagyod, hogy a jelenedbe is beleszólása legyen?! - reccsent rá barátnője. Iggy megfontolta a lány szavait és végül be kellett látnia, hogy igazat beszél.
- Jó, de miattam verekedtek - sajnálkozott, mire Charli elnevette magát.
- És? Mióta van annál jobb dolog, hogy két pasi érted verekszik?!
 |
| Kristen |
Dylan már azon volt, hogy horkantva felnevessen, de Logan még időben befogta a száját és másik kezével jelezte, hogy legyen csendben, bár ő is alig volt képes visszatartani a nevetést. A szobában csak az utcai lámpák fénye szolgált világítás gyanánt, így az ágyon hancúrozó fiatalok körvonalait tudták kivenni csupán, de az is bőven elég volt. Inkább oda sem néztek, csak magukban nevetve hallgatták, amit Kristen és Austin egymásnak mondtak.
- Ez az! Nyalogasd a golyóimat, te kis ringyó... - nyögte Austin, mire Dylan nem bírta tovább. Prüszkölve felnevetett, aztán a szájára tapasztotta a kezét.
- Mi volt ez? - szabadította fel száját Kristen, aztán az ágy melletti éjjeliszekrényen álló lámpához kúszott, hogy felkapcsolja. Ám addigra Dylan és Logan már bebújtak az ágy alá, így Kristenék senkit sem találtak a szobában.
- Inkább csináld, amit az előbb! Az olyan jó volt... - kérlelte Austin, de a lánynak jobb ötlete támadt. Felkapta a földről a piás üveget, amit Dylanék ott hagytak, majd vissza mászott az ágyra.
- Locsoljuk egymás nemi szervére, majd nyaljuk le onnan! - ajánlotta. Az ágy alatt fekvő Dylan már a saját csuklójába harapott elvörösödött arccal, hogy ne nevessen fel újra hangosan. Logan szorosan mellette feküdt, hogy nehogy észrevegyék őket. Ő is próbálta visszafojtani nevetését, miközben az ágy olykor-olykor nyikorogva besüppedt felettük.
Justin egy vasúti sinek felett húzódó hídon hajtott át, amikor hirtelen ötlettől vezérelve lehúzódott motorjával az úttestről és lefékezett. Levette a bukósisakját és a híd korlátjához lépett. Miközben a híd alatt húzódó vezetékeket és sineket bámulta, azon töprengett, milyen egyszerű lenne véget vetnie mindennek. Nem lenne több szenvedés, több csalódás és több teher, ami a vállát nyomja. Nem bántaná senki sem már, és ő sem
 |
| Justin |
Dylan érezte, ahogy Logan padlón heverő keze az övét súrolja. A fiúra pillantott, az pedig éppen őt nézte. A sötétben csak a szeme csillogását tudta kivenni, semmi mást nem látott. Közben felettük az ágy egyre sebesebben kezdett mozogni és egyre mélyebbre süllyedt. Lassan már a két fiú arcát súrolta a matrac, amin Kristen eszeveszetten lovagolt a hanyatt fekve élvezkedő Austinon.
- Imádok kúrni! - visított a lány, mire Dylant és Logant elkapta a néma nevetés. Dylan úgy érezte, barátja ujjaival az övéit cirógatja, de aztán végül arra a megállapításra jutott, hogy a fiú valószínűleg csak megpróbálta kicsit megmozgatni a kezét, ami már minden bizonnyal az övéhez hasonlóan teljesen elzsibbadt. Ettől kissé csalódottság fogta el, de nem értette, miért. Vagy csak egyszerűen nem akarta érteni.
Ekkor mindketten hallották, hogy kivágódott a szoba ajtaja, majd azt is látták, hogy valaki villanyt kapcsolt.
- Szent szar! - hallották Miley hangját, majd Logan oldalra fordítva arcát megpillantotta az ágy mellett a lány magassarkú csizmáját.
Az ágy már nem mozgott tovább.
- Jézusom, Kristen! Én azt hittem a sötétben, hogy Selena vagy! Megerőszakoltál! Azonnal szállj le rólam, te béka! - óbégadott Austin, de Miley elcsendesítette őt.
- Kuss! Miért játszod meg magad?! Tudod nagyon jól, hogy Selena nem akar lefeküdni veled, mert a nagy farokra játszik. Szerinted elhiszem, hogy csak úgy bejött valaki a sötétben és rád ült?
- Pedig így volt... - szabadkozott a fiú. Kristen közben könnyeit elrejtve lemászott az ágyról és elfordult Mileytól, de a lány karon ragadta őt.
- Szégyelled őt, igaz? - kérdezte Austintól. - Szánalmas vagy. Örülj, hogy egyáltalán van valaki, aki meglovagol!
 |
| Miley |
- Nagy pillanat ez a számodra, ribikém. Most megengedem, hogy belenyalj a legfinomabb jégkrémbe, amit valaha kóstoltál! Gyere, ne várass meg! Már tüzelek, mint egy szuka.
Kristennek nem kellett kétszer mondani. Még soha nem volt lánnyal, de az volt a filozófiája, hogy egyszer mindent ki kell próbálni. Felnézett Mileyra, amiért a lány annyi pasit megkaphat, amennyit csak akar. Olyan akart lenni, mint ő. Austin izgatottan nézte, ahogy barátnője Miley-val enyeleg. Már épp magához akart nyúlni, mikor Miley ráparancsolt.
- Ha magadhoz érsz, abbahagyjuk! Ez a büntetésed! Csak nézd...
Dylan most már kitudta venni Logan arcát az ágy alatt rejtőzve. Úgy tűnt, barátja annyira nem hiszi el, amit hall, mint amennyire ő sem. Szerettek volna végre előbújni rejtekhelyükről és elfelejteni, amit osztálytársaik művelnek. Teljesen elgémberedtek már és friss levegőre vágytak. Kristen ágyából ugyanis enyhe doh szag áradt. Negyedóra múltán aztán Miley újra megszólalt.
- Oké, egyenlőre ennyi elég lesz!
- Akkor most te is kinyalsz? - kérdezte izgatottan Kristen, de sajnos csalódnia kell.
- Jesszus, dehogy! Hiszen ezzel is neked szereztem örömet, ne legyél telhetetlen! Most pedig gyere, menjünk inni!
Miley felhúzta nadrágját, majd karon ragadta a meztelen Kristent és kisétáltak a szobából.
- Hé, és velem mi lesz?! - szólt utánuk felháborodva Austin.
Miley az ajtóból fordult vissza, hogy feleljen.
- Most már magadhoz nyúlhatsz, lúzer.
Dylan és Logan kényszeredetten hallgatta, ahogy a fiú maszturbál, de szerencséjükre csupán egy percig tartott az egész, majd Austin felhúzta farmerját és kisétált a szobából, ők pedig azonnal kimásztak az ágy alól.
- Ez nekem már túl sok volt... - ráncolta a homlokát Logan, mire Dylan karjait dörzsölgetve felnevetett.
- Azt kérem a szülinapomra, hogy kúrd szét a puncimat! Ne kegyelmezz! - utánozta Kristent, mire Logan is elnevette magát.
- Az eleje tényleg vicces volt, de mikor elkezdtek szexelni, már nem akartam itt lenni.
- Imádok kúrni! - kiáltott fel Dylan, amikor Tyler megjelent az ajtóban.
- Mit mondtál?! - kérdezte éles hangon, szemöldökét felvonva, aztán a rendetlen ágyra és az üres Jack Daniel's-re tévedt a tekintete.
- Semmit - vágta rá Dylan kelletlenül.
- Mi az hogy semmit?! Keféltetek?!
- Kezdődik... - sóhajtott lemondóan Logan. Dylan idegesen Tylerre meredt. - Tudod nem én csókolóztam a testvéreddel a szemed láttára! Ezek után minimum mondhatnád, hogy sajnálod, vagy valami... de nem, te még képes vagy engem gyanúsítgatni már megint!
- Sajnálom... megcsókolt és... a fejembe szállt a pia. Nem gondolkodtam. Olyan gyorsan történt minden. Nem jelentett semmit. Viszont ez az ágy úgy néz ki, mintha épp most dugtak volna benne...
- Nem mi voltunk, hanem Kristenék. Mi csak elbújtunk az ágy alá - magyarázta Dylan.
- Elég! Miért hazudsz nekem?! Nem vagyok ennyire hülye.
 |
| Tyler |
- Nem hazudik - jelentette ki Logan.
- Szerintem nem hozzád beszéltem.
- Fejezd már be! Nem csináltunk semmit... nyugodtan menj és kérdezd meg Kristent, vagy esetleg Austint, hogy ki szexelt abban az ágyban! De Miley is elmondhatja, aki rájuk nyitott.
- Meg is fogom!
- Oké! Most pedig menjünk ki a többiekhez - javasolta Dylan és elindult az ajtó felé, de Tyler útját állta és magához húzta őt, hogy megcsókolja. Arra azonban nem számított, hogy Dylan megpróbálja eltolni őt magától.
- Most nem akarom, hagyj békén! - kérte, de Tyler nem tágított. Megragadta Dylan állát és csak azért is megcsókolta őt.
- Azt mondta, nem akarja! - húzta el barátját Logan, mire Tyler dühösen az ajtófélfába rúgott, majd felszisszent a fájdalomtól. Dylan kirohant mellette az ajtón, Logan pedig követte őt.
A nappaliban megpillantották a meztelenül táncoló Kristent, aki tekergett, rángatózott, a haját dobálta és még pogózott is annak ellenére, hogy egy pop dal szólt a hangszórókból. Iggy és barátnői megbotránkozva nézték őt a szoba sarkából, Demi és Emma viszont nevetve oda rohant a lányhoz, hogy ők is rázni kezdjék a hajukat. Miley a konyhában szívta füves cigijét, mikor Tyler belépett és kedvtelenül leült az asztalnál álló székek egyikére.
- Mi a baj? Még mindig ideges vagy? - nézett rá Miley, mire a fiú bólintott.
- Ja... hallod, kik dugtak Kristen ágyában?
- Kristen és Austin. Aztán én is oda keveredtem - kuncogott a lány. Tyler elszégyellte magát, amiért nem hitt Dylannek és felpattant a székről.
- Most meg hová mész? Nem kérsz a cigimből, hogy lenyugodj? - nézett utána értetlenül Miley, de Tylernek csak az számított, hogy minél előbb megtalálja barátját és bocsánatot kérjen tőle. Dylan és Logan a nappaliból nyíló apró erkélyen cigiztek és az utcán elhaladó autókat bámulták.
- Máskor is erőszakoskodott már veled? - kérdezte éles hangon Logan, miközben Dylanre pillantott. A fiú kifújta a száján a cigaretta füstjét és fejét csóválta.
- Nem, soha. Volt, hogy próbálkozott, de leállt, amikor megkértem rá.
- Mivel próbálkozott?
- Semmivel, csak benyúlt a pólóm alá csókolózás közben, meg oda nyúlt a...
- De te még nem állsz készen erre, igaz?! - nézett rá Logan. Dylannek barátja hanglejtéséről azok a szülők jutottak eszébe, akik úgy tesznek fel kényes kérdéseket gyerekeiknek, hogy azok egyszerre hatnak kérdő és kijelentő mondatnak; egyfajta elvárásnak, amire csak egyetértéssel megengedett válaszolni.
- Igaz, uram! - bólintott teljesen komoly arcot vágva, majd elnevette magát. Logan vele együtt nevetett.
- Nem tudom, mi történik velem... El kell mondanom valamit - jelentette ki Dylan, immáron teljesen komolyan. Barátja kíváncsian nézett rá.
- Már nem vagy szűz?!
- De az vagyok! Ez most komoly... - Dylan semmiképp sem akart beszélni arról, amit mondani készült, de úgy érezte vagy most mondja el alkohol hatása alatt állva, vagy soha. Egyszerűen csak túl akart esni rajta. Talán Logan reakciójától minden elviselhetőbb lesz... vagy rosszabb. De mindenképp tudnia kell, akármi is legyen. Valakivel muszáj megbeszélnie.
- Azért viselkedtem furán veled ma, mert reggel a fürdőben... hát... egy pillanatra azt képzeltem, hogy... Nem, inkább hagyjuk! - futamodott meg és sietve elővette telefonját, hogy nyomkodni kezdje és addig se kelljen Logan szemeibe néznie. A fiú azonban kikapta a kezéből a mobilt és a kíváncsiságtól csillogó szemekkel nézett rá.
- Most már muszáj elmondanod! Ki vele... nekem bármit elmondhatsz. Mit képzeltél?
 |
| Dylan |
- Azt képzeltem, hogy oda jössz hozzám és... és nyalogatni kezdett a nyakam, meg ilyenek... Olyan hülyén érzem magam, remélem nem ítélsz el érte, úgy szégyellem... én még sosem gondoltam ilyesmire, ígérem többet nem fordul elő csak ne utálj meg! - Dylanből előtörtek könnyei és gyorsan elfordította az arcát. Nem akart Logan szemeibe nézni és felháborodást, rosszallást, vagy esetleg undort látni bennük. A fiú néhány örökkévalóságnak tűnő másodpercig nem szólt semmit, majd végül finoman megfogta Dylan állát és arcát az övével szembe fordította. A tekintetében nem volt semmi más, csak megértés, amitől Dylannek sikerült valamennyire megnyugodnia. Visszafojtott lélegzettel várta, mit fog mondani Logan.
- Nincs semmi rossz abban, amit gondoltál. Ne ostorozd magad miatta! Nem tehetsz róla. A fiúkhoz vonzódsz, én pedig fiú vagyok. Megláttál alsógatyában és támadt egy ilyen gondolatod, mi rossz van ebben? Szerinted egy heteró fiú, ha mondjuk meglátná az egyik csaj barátját fehérneműben, nem jutnának ilyesmik akaratlanul is az eszébe? Persze csak ha bejön neki a csaj... neked bejövök, mint pasi? - Logan kíváncsian várta barátja válaszát, aki ránézett a fiú arcára és felnevetett.
- Nem, te nagyon csúnya vagy!
Logan meglepetten nézett rá. - Oké, hát köszi... de akkor miért...
- Hogy hihetsz el ilyen képtelenséget?! - csattant fel Dylan. - Néztél már tükörbe?! Én szívesen néznék, ha úgy néznék ki, mint te!
- Menj már! - vörösödött el Logan. - Én bármikor cserélnék veled. Te sokkal jobban nézel ki nálam.
- Ja, ez a nap poénja - vigyorgott Dylan. Most, hogy végre elmondta, ami a lelkét nyomta, már sokkal jobban érezte magát. Logan reakciója jobb volt, mint azt valaha is remélhette volna.
- De komolyan...
- Már csak azt nem értem, miért képzeled azt, hogy én nyalogatlak, mikor ott van neked Tyler, aki szívesen megtenné ezt és sokkal jobban néz ki nálam. Izmos, barna a bőre és motorral jár suliba. Én meg olyan fehér vagyok, mint a fal. Nincs kockás hasam és ha nem vinnél el kocsival, akkor iskolabusszal vagy bicajjal járnék suliba - kacagott Logan. Dylan homlokát ráncolva nézett rá. Elképzelni sem tudta, barátja hogyan gondolhat ilyen keveset magáról.
- Te tényleg nem tudod, milyen jó pasi vagy, igaz?
- Hát nem - nevetett még mindig Logan. Kissé zavarba jött és pulcsija cipzárját kezdte piszkálni, hogy ne vörösödjön el mégjobban az arca.
- Pedig az vagy... hidd el. És nem csak külsőleg. Te vagy a legjobb ember, akit ismerek. Tudom, hogy mindenkiben van rossz, és nem csak jó. De ha benned van is, eddig még nem láttam.
- Tudod... te meg olyan vagy, mint egy kis muffin. Néha elnézlek, ahogy nevetsz, vagy zavarba jössz, és meg akarlak zabálni.
Dylan fülig elvörösödve nézett barátjára.
- Erről beszélek... - mondta halkan Logan, aztán közelebb húzódott a fiúhoz és óvatosan, bizonytalanul nyomott egy puszit az arcára, amitől Dylant egész testében kirázta a hideg. Bambán elmosolyodott és egészen közelről néztek egymás szemébe. Egyikük sem vette észre a hátuk mögötti erkélyajtó másik oldalán ökölbe szorított kézzel őket bámuló Tylert, aki eltökélte magában, hogy drasztikusabb módszerekhez kell folyamodnia, ha el akarja tüntetni Logant az útból. Szívesen kirontott volna az erkélyre és behúzott volna a fiúnak egyet úgy istenigazából, amiért az ő barátját puszilgatta, de tudta, hogy azzal csak még távolabb kerülne Dylantől. Itt másra van szükség, nem egyszerű féltékenykedésre.
Épp, mikor az önkívületi állapotban táncoló Kristen meztelen testére locsolt egy kis pezsgőt, megjelent a nappali ajtajában Mr. és Mrs. Stewart, akik dülledt szemekkel és tátva maradt szájjal meredtek egy szem lányukra.
- TE MEG MI A FENÉT MŰVELSZ?! - visított fel az asszony olyan hangosan, hogy még a hangfalakból bömbölő zenét is túlharsogta. Lánya rémülten magára kapott egy kanapén heverő kabátot és rettegve azon tűnődött, mit mondjon.
- Megleptek az osztálytársaim szülinapom alkalmából! Egyszer csak megjelentek és bulizni kezdtünk, ne haragudjatok...
- ÉS AZÉRT VAGY ANYASZÜLT MEZTELEN?! Hát nem szégyelled magad ezek előtt a fiúk előtt?!
 |
| Austin |
- Gyere, húzzunk innen! - szólt barátjának Logan, aztán elsomfordáltak a házaspár mellett, akiknek vészesen lilult az arca.
- KIFELÉ! MINDENKI! - mordult fel Kristen édesanyja, majd a konyhába sietett, hogy egy jókora fakanállal térjen vissza. Lánya után iramodott, aki a szobája felé igyekezett, de a fakanál utolérte őt, mielőtt még elérte volna az ajtó kilincsét. Kristen karjaival a fejét védve összekuporodott az ajtóban, miközben anyja a hátát ütötte a fakanállal.
- Anya, fejezd be! Ez nagyon fáj...!
- Te szégyentelen, utolsó céda! Mi lett belőled.... én nem erre neveltelek! Addig foglak ütni, míg észhez nem térsz!
- Csajok, menjünk! - fordult barátnőihez Iggy, majd szokásos alakzatukban kivonultak a nappaliból. A halálra rémült Demi és Emma hozzájuk csapódott, alig várták, hogy eltűnjenek a helyszínről. Kristenen és szülein kívül már csak egyedük Miley volt jelen.
- Kérem, hagyja őt! Nem csinált semmi rosszat, csak egyszer az életben jól érezte magát! - mondta Mrs. Stewarthoz intézve szavait, de a nő csak még idegesebben kezdte csapkodni lányát a fakanállal.
- A veréssel nem old meg semmit! Inkább üljön le és beszéljék meg! - próbálkozott újra Miley, mire a nem messze tőle tehetetlenül ácsorgó Mr. Stewart felé fordult.
- Menj haza, ezt majd én elintézem!
Miley felkapta kabátját és az ajtóhoz indult, ahonnan még egyszer visszafordult és vetett egy utolsó, sajnálkozó pillantást a szobája ajtajában kuporgó Kristenre.
A panelház előtti járdán már csak Tyler, Dylan, Logan, Selena, Iggy és a barátnői ácsorogtak dideregve.
- Na végre! Mi tartott eddig? Gyere, húzzunk el! - mondta az ajtón kilépő Mileynak Selena, majd elindultak a járdán.
- Ne vigyünk el? - szólt utánuk Dylan, mire testvére felszisszent.
- Nem utazok együtt egy rakás buzival - fordult hátra Selena először Dylanre, majd Loganre pillantva.
- Nem is tőled kérdeztem. Téged biztos nem vinnélek haza - forgatta a szemét Dylan.
Miley rámosolygott, mielőtt tovább indult volna.
- Köszi, nem kell. Innen csak néhány saroknyira lakom.
Néhány perc múlva megérkezett a limuzin. Iggy türelmetlenül bevágta magát az egyik ülésre és fázósan összehúzta a kabátját.
- Akkor ti biztos nem jöttök? - nézett a még mindig a járdán ácsorgó barátnőire.
- Nem, mi Nina kocsijával jöttünk. Majd talizunk! - búcsúzott Charli. Ariana vágyakozva nézte a limuzin tágas és feltehetőleg jó meleg utasterét.
- Rendben, na cupp! - intett nekik Iggy, majd becsapta az autó ajtaját. Charlinak még sikerült előbb vetnie egy utolsó pillantást a limóban ásítozó Dylanre, aztán megindult saját autójuk felé.
- Szegény Kristen... most biztos kap a szüleitől - jegyezte meg Logan, mikor már úton voltak hazafelé.
- Lehet, hogy te is fogsz, ha hazaérsz. Én inkább azon aggódnék a helyedben - nézett rá Tyler, kicsit sem együttérző pillantással. Logan felvonta a szemöldökét. - Miért is?
- Dylan mondta, hogy nem vagy jó viszonyban a nevelőapáddal.
Logan rosszalló pillantást vetett a vele szemben ülő barátjára, aztán úgy döntött túl fáradt ahhoz, hogy vitázni kezdjen Tylerrel. Dylan sajnálkozva nézett rá, de ő csak hátrahajtotta fejét a kényelmes ülésen és behunyta a szemét.
- El is felejtettem kérdezni, hogy mi volt otthon suli után, mikor haza értél... - hasított a felismerés Dylanbe.
- Semmi... otthon volt anya. Robert hozzám se mert szólni - mondta két ásítás közben Logan. Iggy egyáltalán nem figyelt a fiúkra. Ehelyett Justinra gondolt és arra, hogy a fiú vajon hol lehet és mit csinálhat. Aztán Tylerre sandított szeme sarkából és a csókjukra gondolt. Felszabadító csók volt, ezt be kellett látnia. Egy lépéssel közelebb került ahhoz a céljához, hogy maga mögött hagyja az egész Justinos ügyet. Tudta, hogy még sok száz lépés van előtte, de legalább elindult az ösvényen, amit kijelölt magának. Most végre Justin is érezhette, milyen mással látni azt, akit szeret. Eleget szenvedett már a fiú miatt...
 |
| Tyler & Dylan |
- Majd talizunk, pusz! - mondta búcsúzóul. Logan Dylanhez fordult.
- Hát... én is megyek. Nagyon álmos vagyok. Majd beszélünk, okés?
- Persze, de nem lesz baj?
- Késő van, biztos alszanak már. Jó éjt, sziasztok! - mosolygott, aztán elindult a szomszédházba. Tyler nem viszonozta a köszönést. Helyette Dylanre pillantott, majd zavartan lehajtotta a fejét.
- Kérlek ne haragudj, amiért az akaratodon kívül megcsókoltalak. Hiba volt és nem lett volna szabad. Remélem meg tudsz bocsájtani. Na meg azért is, hogy Iggyvel is smároltam...
- Rendben, megbocsájtok, de kérlek többet ne smacizz a húgommal és ne csinálj olyat, amit én nem szeretnék...
- Nem fogok - bizonygatta Tyler, aztán magához húzta és bizonytalanul megcsókolta Dylant. Mivel a fiú nem tiltakozott, köré fonta karjait és szoros ölelésbe forrva csókolóztak tovább.
- Nem szeretnéd, hogy nálad aludjak és... huncutkodjunk kicsit? - zilálta Tyler Dylan fülébe izgatottan, miközben kezét a fiú fenekére csúsztatta. Dylan kibontakozott az ölelésből és zavartan hátrébb lépett.
- Itt maradhatsz, mert ittál és nem akarom hogy részegen motorozz, de én csak aludni szeretnék. Remélem megérted.
- Te nem kívánsz engem... - jelentette ki Tyler komoran.
- Ilyet egy szóval sem mondtam. Mióta járunk? Másfél hete?! Én kibírtam az eddigi életemet szex nélkül, nem fogom azonnal oda dobni magam senkinek se másfél hétnyi járás után... Most pedig gyere, menjünk be mielőtt megfagyunk!
Másnap reggel Dylan különös dologra ébredt. Tyler hátulról átkarolta őt miközben aludtak, és Dylan valami keményet érzett a testéhez nyomódni. Óvatosan leemelte magáról Tyler karját és kimászott az ágyból. Miután nesztelenül belebújt Pikachus papucsába, magára kapta apró South Parkos Kennykkel tarkított köntösét és kiosont a szobából. Szülei épp kiöltözve igyekeztek az ajtó felé, amikor leért a lépcsőn.
- Hová mentek?
 |
| Dylan |
Ekkor észrevette, hogy valaki a szomszéd kertből integet neki. Logan volt az fehér pólóban, kék pulcsiban és fekete melegítőnadrágban, egy bögre kávéval a kezében. Dylan elvigyorodott és megindult felé a harmatos gyepen át. Végül már csak a kerítés választotta őket el egymástól.
- Jó reggelt! - köszönt Logan vidáman.
- Neked is! Mitől van ilyen jó kedved?
- Attól, hogy senki nincs itthon. Átjössz? Kávéznánk, cigiznénk és beszélgetnénk. Nézhetünk egy Pretty Little Liarst is, ha szeretnéd.
Dylan semmit sem szeretett volna jobban. Végül aztán elszontyolodva csóválta a fejét.
- Olyan jó lenne... de Tyler itt alszik a szobámban. Nem engedhettem részegen motorra szállni.
Logan arckifejezése azonnal megváltozott.
- Olyan nehéz rajtad másokkal osztozni. Önző vagyok és csak magamnak akarlak.
Dylan ennek hallatán gyorsan dobogó szívvel beleivott kávéjába, amitől az csak még gyorsabban vert.
- És ha neked is lesz barátnőd? Már semmi sem lesz olyan, mint régen...
Dylan elképzelte, hogy barátja összejön egy lánnyal és minden idejét együtt tölti vele. Néha majd összefutnak és ennyi. Logan a barátnőjével alszik majd, ő pedig Tylerrel. Egyre ritkábban lesznek közös programjaik és eltávolodnak egymástól.
- Nekem nem kell barátnő! - vágta rá Logan. Dylan csodálkozva pislogott rá a kerítésen keresztül.
- Miért nem?
 |
| Logan |
- Na ebből elég legyen! - pirított rá Dylan. - Nem te tehetsz a problémáinkról...
- Akkor ki? - vonta fel a szemöldökét Logan.
- Egyedül én...
- Persze... te kis hülye. Na és milyen volt vele együtt aludni? Biztos jobb volt, mint velem. Ahogy átölelt az izmos karjaival meg minden - szivatta Dylant vigyorogva.
- Haha... nagyon vicces vagy ma! - grimaszolt. - Amúgy meg veled jobb aludni... - vallotta be csendesen. Logan abbahagyta a vigyorgást és közelebb lépett a kerítéshez.
- Komolyan?
- Komolyan. Veled mindig olyan mélyen tudok aludni. Nyugodtan. Biztonságban érzem magam olyankor. Tyler mindig forgolódik meg lehúzza rólam a takarót. Folyton le akar álmában tolni az ágyról. És mindig félek, hogy arra ébredek majd, hogy meg akar...
- Fésülni? - vonta össze a szemöldökét Logan, mire Dylan elmosolyodott, aztán arca ismét elkomorult.
- Mindig kiabál velem... meg veled. Sosem hisz nekem, nem bízik bennem. Féltékenykedik és velem akar lenni minden nap, de én veled is akarok lenni... de ha téged választanálak helyette, teljesen kiakadna. Ha hármasban akarok programot, az sem jó neki, látom rajta.
- Nem vagy boldog... - állapította meg szomorúan Logan. Dylan a fejét csóválta.
- Minden nap gyötör a bűntudat, ha veled vagyok, mert tudom hogy neki nem tetszik és olyankor úgy néz rám, mintha valami rosszat csináltam volna. Lassan már a suliban sem ülhetünk majd együtt...
- Talán várnod kellett volna, míg jobban megismered, mielőtt összejössz vele. Tudom, hogy ki voltál éhezve a szeretetre és jól esett, hogy érdeklődik irántad, de még alig ismered őt. Hiszen még csak most jött néhány hete a suliba. Alig tudunk róla valamit. Nem tetszett, amikor tegnap erőszakoskodott veled. Ha még egyszer meglátom, hogy ilyet csinál... eltöröm az összes ujját.
- De az elején még olyan más volt... annyira édes. Épp akkor jött az életembe, amikor padlón voltam és boldoggá tett. Segített ráébredni, hogy ki is vagyok valójában... az első csókunk annyira szép volt. Most viszont alig érzek valamit, ha megcsókol. Mindent kiöl belőlem a folyamatos bántásaival meg gyanusítgatásaival.
- Nem muszáj vele lenned, ha nem akarsz. Lesz más. Nehogy azt hidd, hogy vele kell maradnod, mert másnak úgysem kellenél.
- Pedig én azt hiszem, hogy tényleg nem.
- Az, akinek te nem kellesz, az bolond...
Dylan meg akarta kérdezni, hogy akkor maga Logan is bolond-e, de végül nem tette.
- Én csak át akarok menni hozzád és Pretty Little Liarst akarok veled nézni.
- Én is, de nézd csak, már ott jön Tyler, majd nézed vele...
Dylan hátranézett a válla fölött és megpillantotta a sebes léptekkel közeledő fiút.
- Ja, ha vele elkezdek nézni valamit, mindig az a vége, hogy fogdosni próbál. Majd beszélünk, most megyek mielőtt ideér és jelenetet rendez. Szia!
- Szia! - nézett utána kedvtelenül Logan. Látta, hogy Tyler karon ragadja Dylant és nagyon magyaráz neki valamit, miközben visszakíséri a házba.
Én biztos, hogy nem bánnék így veled, gondolta magában Logan, aztán bement a házba, hogy nyugodtan megreggelizhessen, mielőtt anyja és Robert hazaérnének.
 |
| Kristen |
Tényleg rég tanultam már, ha ezt csak most találtam meg... - gondolta, miközben már mindkét kezével magát simogatta.
Mióta Austinnal összejött, egyszer sem maszturbált Logan képeire, úgyhogy volt mit bepótolnia. Már el is felejtette, milyen jó érzés. Ekkor még jobb ötlete támadt. Elővette a telefonját és visszakereste a képet, amin Logan és Dylan félmeztelenül csókolóztak. Még akkor mentette el magának, amikor Nick először feltöltözte a facebook-ra. A képet bámulva aztán folytatta az önkielégítést, mikor váratlanul benyitott az anyja, hogy ellenőrizze őt.
- Tanulsz?
Kristen ijedten kirántotta kezét a nadrágjából és felemelte a kémia könyvét.
- Amint látod, igen.
- Helyes, különben újra dolga lesz a fakanálnak!
- Inkább ülnél bele, akkor talán nem lennél ilyen hárpia... - motyogta Kristen, miután anyja becsukta az ajtót, majd visszatért hőn szeretett elfoglaltságához.
Miley a kórház előtt ácsorgott két cappuccinóval a kezében, amikor végre megérkezett motorján Justin.
- Végre!
- Bocsi, dugó volt... - mentegetőzött Justin. - De örülök neki, hogy felhívtál és együtt megyünk be Zaynhez.
- Én is - bólintott Miley és átnyújtotta az egyik poharat a fiúnak.
- Hú, köszi! Ez most jól fog esni.
Zayn kórházi ágya mellett ülve csalódottan vették tudomásul, hogy a fiúnál nem történt változás.
- Mikor tér már végre magához?! Annyira hiányzik... - sóhajtott letörten Justin.
- Nekem is... nagyon. Egyébként sajnálom, amin keresztül mentél Selena miatt... én folyamatosan mondtam neki, hogy mondja el neked az igazságot.
 |
| Zayn |
- Tudom és sajnálom, de nem az én dolgom volt elmondani. Mégis csak a legjobb barátnőm, nem szólhattam bele - védekezett Miley, mire a mellette ülő fiú a fejét csóválta.
- Hogy tudsz azzal a kígyóval barátkozni?!
- Mostanában nagyon kifordult magából, de olyan, mintha a testvérem lenne. Sokmindenen keresztül mentünk együtt. Amikor szarul álltunk anyagilag, mert az összes pénz a ház felújítására ment, Selena volt az, aki új ruhákat meg cipőket vett nekem. Ha nem volt senki más, mi akkor is ott voltunk egymásnak. - Miley hátrasimította szemébe lógó hajtincseit és belekortyolt cappuccinójába, mielőtt folytatta. - Nem tudom, miért lett a megszállottad... biztos vagyok benne, hogy nem szerelmes beléd igazából, különben nem zsarolt volna, hogy lefeküdj vele és nem hazudott volna a gyerekről sem. A szerelem nem így működik. Egyébként én akkor is rá szóltam, amikor zsarolt téged. Szerintem csak népszerűséget akart és fájdalmat okozni Iggynek, mert féltékeny rá. Selena mindig a suli legmenőbb csaja akart lenni, de Iggyvel szemben esélye sem volt.
- Te más vagy, mint ő. Neked van lelked - vigyorgott Justin.
- Mit kérsz reggelire? - kérdezte Dylan, miközben Tylerrel beléptek a konyhába.
- Téged! -ölelte át őt hátulról a fiú, majd a fülébe súgta: - Nincs kedved együtt zuhanyozni?
- Eltaláltad, nincs. Iggy amúgy is bármelyik pillanatban felkelhet.
- Persze, a kifogások... - sóhajtott Tyler, miközben leült a konyhapult mellé. Dylan legszívesebben fejen csapta volna a kezében tartott serpenyővel, de aztán vett egy mély lélegzetet és csak annyit kérdezett: - Tükörtojás, omlett vagy rántotta?
- Omlett. Miért nem akarsz velem csinálni semmi olyat, amit egy párkapcsolatban csinálni szoktak az emberek?!
- Szerintem este már elmondtam.
- Az, hogy együtt zuhanyzunk, nem szex! - tárta szét értetlenül a karjait Tyler. Dylan nekiállt elkészíteni az omlettet. Miközben felverte a tojást, vetett egy sötét pillantást a fiúra.
- És nem is arra megy ki az egész...
- Hát, azt nem tudom, mi történne, ha oda kerülne a sor. Csak azt tudom, hogy kibaszottul kívánlak. Legszívesebben itt neked esnék a konyhapulton! - Tyler reménykedve sandított barátjára, de csalódnia kellett. Dylan letette elé az omlettet, majd oda tolta neki a konyhapulton álló kosárkát, amin halomban álltak a friss zsemlék. Végül töltött a fiúnak és magának is egy-egy pohár narancslevet, majd leült az egyik székre és elővette mobilját. - Jó étvágyat!
- Köszi, édes vagy. Te nem eszel?
- Most nem vagyok éhes.
- Olyan nincs, hogy te ne legyél éhes - mosolygott Tyler.
Közben Dylan látta, hogy Logan válaszolt neki a még korábban küldött képernyőfotóra.
Hmm, szexi kép - írta nevető és nyelves hangulatjelekkel kísérve, majd a következő üzenetben komolyra fordította a szót:
Ez a Nick akkora egy rohadék... Felőlem százszor is megoszthatja ezt a képet, akkor sem fogom hagyni, hogy örömét lelje benne azzal, hogy látja rajtam, hogy bánt. Neked sem szabad hagynod!
Dylan gyorsan válaszolt.
- Kinek írsz? - kíváncsiskodott Tyler.
- Charlinak.
- Kérhetek még egy kis narancslevet? - nyújtotta Dylan felé üres poharát. A fiú letette a pultra a telefonját, hogy elővegye a hűtőből a narancslevet. Tyler felkapta a mobilt és gyorsan megnézte, kinek írkál barátja.
- Te hazug...! Nem is Charlinak írtál, hanem Logannek! Miért hazudsz?!
 |
| Dylan |
- Akkor ne írkálj neki, ha velem vagy! Egy percig sem bírod ki nélküle! És miért küldözgeted neki a képet, amin smároltok? És miért írta rá azt, hogy HMM, SZEXI?! - Tyler arca paprikapiros színre váltott. Dylan odalépett hozzá, hogy visszaszerezze tőle a telefonját, de Tyler megragadta és kicsavarta a karját.
- Aúú, ez fáj! Engedj el!
- Akkor válaszolj!
- Azért, mert Nick felrakta instagramra is és csak meg akartam neki mutatni! Azt pedig csak viccből írta, te is láthatod. Elengednél végre?!
Tyler elengedte a fiú karját, amin ott maradt saját kezének piros lenyomata. Dylan elvette tőle a telefont és a zsebébe süllyesztette.
- Ne haragudj, nem akartam fájdalmat okozni!
- Hát ezzel már elkéstél...
- Jó reggelt, de csak nekem! - szólt az ajtóban felbukkanó, tetőtől-talpig makulátlan külsejű Iggy.
- Mi vagy te? Ufó? - nézett rá csodálkozva Tyler, mire a lány felháborodva meredt vissza rá.
- Te mégis mit képzelsz magadról?!
- Bocsi, nem úgy értettem... de te hogy nézhetsz ki így másnaposan? Normál emberek a reggeli kávéjuk előtt úgy néznek ki, mint a mosott szar. Nézd meg Dylant!
Iggy elnevette magát.
- Kösz... - motyogta sértődötten Dylan.
- Nem úgy értettem, bocsi - visszakozott Tyler. - Arra gondoltam, hogy te még mindig köntösben ülsz, ő meg úgy néz ki, mint aki a kifutóról jött.
- Akkor miért nem jártok?! Tökre összeilletek! - csapta össze tenyerét Dylan és elindult az ajtó felé.
- Nekem is mennem kell... megbeszéltük a srácokkal a csapatból, hogy kimegyünk focizni a pályára. - állt fel Tyler is.
- Várjatok! Valamelyikőtök csináljon nekem egy lattét! - szólt rájuk Iggy.
- Majd Tyler csinál, én megyek fürdeni! - búcsúzott Dylan.
Taylor arra ocsúdott fel álmából, hogy Luke-ot keresi a takaró és a párnák között, de csak az üres ágyat találta maga mellett. Egy pillanatra ijedten felült és hátra simította derékig érő, hullámos fürtjeit, de aztán megkönnyebbülten felsóhajtott, mikor megpillantotta Luke-ot a sarokban állò fotelben kuporogva, gitárral a kezében.
- Azt hitted, leléptem? - vonta fel a szemöldökét. - Tudod, hogy sosem tennék veled ilyet...
 |
| Luke |
- Játszak neked valamit?
- Naná!
Luke megköszörülte a torkát, majd énekelni kezdte egyik Taylorral közös dalukat, a My Chemical Romance Helena című szerzeményét, miközben gitáron kísérte magát.
- Ennél jobb ébresztőt nem is kaphattam volna! - szólt Taylor cigivel a szájában, mikor a fiú végzett. - Imádlak!
- Én is téged. Na gyere csak, ülj ide az ölembe! - nyújtotta felé a kezét Luke, míg másik kezével a falnak támasztotta gitárját.
Míg Iggy shopping-körútra indult barátnőivel, addig a Tylerrel történtektől még mindig kedvtelen Dylan pokrócba tekerve, jégkrémet zabálva nézte már századjára egyik kedvenc filmjét, a Heatherst. Annyira beleélte magát, hogy ijedten összerezzent, amikor kopogást hallott az ajtófélfán, aminek támaszkodva ott állt várakozó kifejezéssel az arcán Logan. - Meglepetés! - vigyorodott el, mikor barátja végre észrevette őt.
Dylan meglepődött a fiú váratlan felbukkanásán, ugyanis nem beszélték meg, hogy találkoznak, de aztán szélesen elmosolyodott. - Hát te?
- Anyáék hazajöttek, gondoltam megnézem mi van veled és elment-e már Tyler. Nem láttam már a motorját a ház előtt, úgyhogy gondoltam nincs itt.
- Nincs, igazából teljesen egyedül vagyok...
- És át se hívtál?! - kérdezte tettetett sértődöttséggel Logan, miközben kibújt cipőjéből és letelepedett Dylan mellé az ágyra.
- Ne haragudj, csak rossz kedvem volt és elkezdtem filmezni, aztán teljesen beleéltem magam - magyarázkodott Dylan és barátja felé nyújtotta a dobozos jégkrémet. - Tessék, itt a kanalam, ha nem vagy finnyás. Én már tele zabáltam magam.
Logan elvette a kanalat és enni kezdte a jégkrémet.
- Mit nézel? - kíváncsiskodott, majd a képernyőre pillantva rá is jött a válaszra. - Már megint?! - vigyorodott el.
- Azt hittem, te is szereted! Már vagy háromszor megnézted velem! - nézett rá megbotránkozva Dylan.
Ekkor épp Christian Slater volt képernyőn, mire Dylan felsóhajtott. Barátja felvont szemöldökkel, mosollyal a szája sarkában nézett rá. - Bejön neked, mi?
- Bocs, hogy végre nem kell eljátszanom előtted, hogy nem tetszik, mert most már tudod, hogy nem a lányokra bukom! - nevetett elvörösödve Dylan.
- Kicsit hasonlítasz rá - állapította meg Logan a képernyőre, majd barátjára pillantva, mire az felhorkantott.
 |
| Dylan |
- Komolyan!
- Hát, köszi. Örülök, hogy te így látod.
- És miért is volt rossz kedved? - Logan letette a jégkrémes dobozt maga mellé az ágyra és kérdőn nézett barátjára.
- Áh, semmi. Csak Tyler kiakadt, mert letagadtam, hogy veled beszélek...
Dylan kidugta kezét a pokróc alól, hogy kikapcsolja a filmet, ami időközben véget ért. Logan elkapta a karját, hogy közelebbről megnézze, ugyanis még mindig piros volt ott, ahol Tyler megszorította.
- Ez meg mi?!
- Semmi. Biztos elaludtam...
Logan ráfonta ujjait barátja karjára ott, ahol piros volt.
- Akkor miért olyan, mintha valaki megszorította volna?! - csattant fel dühösen, mire Dylan hátrahőkölt ijedtében.
- Most mi a baj?
- Az, hogy pontosan tudom, milyen ez az egész... és hogy nem akarsz róla beszélni! Én sem akartam soha... de nem fogom tétlenül nézni, hogy te is átéld azt, amit nekem kell! Nekem muszáj elviselnem Robertet, de neked nem kell Tylert!
- Azért ne hasonlítsd egymáshoz a kettőt - szögezte le Dylan csendesen. Tyler csak túl erősen szorította meg a karomat, mert ideges lett... de nem bántana soha!
Logan szánakozva nézett a fiúra.
- Te nagyon naiv vagy. Figyeld meg, ha legközelebb felhúzod valamivel, az első pofon is elcsattan. Akkor pedig nem fogom hagyni, hogy továbbra is vele járj!
- Nem fogod hagyni...? - sandított rá Dylan. - Nem tilthatod meg.
- De igen, mert fontos vagy nekem! És remélem ha esetleg ilyesmi történne, magadtól szakítanál vele és nem nekem kellene közbelépnem.
- Persze...
- Nem kell elviselned senkitől sem azt, hogy megüssön, csak mert azt hiszed nem érdemelsz többet...
Logan finoman közelebb húzta arcához a fiú karját, aztán nyomott rá egy óvatos puszit, amitől Dylan alig észrevehetően megremegett. Logan az ölébe hajtotta a fejét és összekuporodott az ágyon.
- Nem baj, ha fekszem így egy kicsit? Olyan álmos vagyok...
- Nem, dehogy - bökte ki Dylan.
Iggy és barátnői egy kimerítő vásárló-körút után beültek a Starbucksba, ahol kibeszélték az előző esti bulit.
- Olyan uncsi volt... - forgatta a szemét Iggy. - Az én legutóbbi bulimat egy yachton tartottam.
- Az olyan klassz volt! - sóhajtott Charli.
- Ja, Kristen bulijának meg az volt a fénypontja, hogy Justin és Tyler összebalhézott - jegyezte meg Nina.
Iggy hátravetette a haját válla fölött és belekortyolt vegán sütőtökös lattéjába.
- Az is nekem köszönhető... - mondta, majd csettintett ujjával és oda hívta az egyik baristát, egy göndör fürtös, kék szemű srácot.
 |
| Iggy |
- Igen. Ennek a sütőtökös latténak nem megfelelő a hőfoka. Hozz egy másikat, ami forróbb, de ne égesd oda a tejet! - adta ki az utasítást Iggy, mire a fiú elvette tőle a poharát.
- Eddig senki nem panaszkodott a latte hőmérséklete miatt.
- Egyszer mindent el kell kezdeni! - vetette oda Iggy. - Igyekezz, nem érek rá egész nap!
- Gondolom még sok pénzt el kell költened, amiért valószínűleg nem te dolgoztál meg - vetett egy pillantást a lányok lábánál felhalmozott táskákra a fiú, majd elment. Iggy felháborodva nézett utána.
- Ez a senki most beszólt nekem?! - szörnyülködött.
- Milyen helyes... - olvadozott Ariana. - Szerintetek itt hagyjam neki a számomat egy szalvétán?
- Fúj, ne! Egy kávézóban dolgozik... Maximum egy alkalomra használhatod. Én is csináltam már a medence tisztítónkkal. Olyan izmos... - ábrándozott átszellemülve Nina, de Iggy leintette.
- Kuss már!
A barista srác visszatért egy újabb sütőtökös lattéval, amit főnöke parancsára erőltetett mosollyal az arcán nyújtott át Iggy-nek. A lány belekortyolt, majd visszanyomta a lattét a fiú kezébe úgy, hogy egy része közben a pólójára loccsant.
- Aú, ez forró! - kiáltott fel a srác, mire Iggy felpattant helyéről és a kijárathoz igyekezett. - Megégetted a tejet! - mérgelődött, aztán intett barátnőinek, akik felkapkodták a táskákat és a lány után siettek.
 |
| Logan |
- Ne merje bántani!
Robert egy kézzel félrelökte a fiút és hajánál fogva elkezdte az ajtó felé húzni Logant.
- Anyád beszélni akar veled! Remélem végre elküld egy bentlakásosba! - vigyorgott.
- Engedje el! - kiabált Dylan a nyomukban. Logan elkapta Robert karját és megállt.
- Megyek magamtól is, nem kell a hajamat húzni...
Robert elengedte őt, Logan pedig egy mondat erejéig visszafordult a zaklatott, könnyekkel küszködő Dylanhez.
- Ne aggódj, nem lesz semmi baj! - nyugtatta, de barátja most az egyszer képtelen volt hinni neki.
 |
| Dylan |
Wow, ez aztán a lezárás! Előre féltem szegény Logant, mert nem hiszem, hogy elhinnék neki az igazat... Sem neki, sem Dylannek nincs egy perc nyugta mostanában...
VálaszTörlésÖrülök, hogy kezded visszahozni a többieket is a sztoriba, Demi is többet szerepel már. Justin szavai megleptek vele kapcsolatban.
Mileyt azt hiszem kezdem megkedvelni, nem az a felszínes nimfomániás, akinek először tűnt.
Kristen pedig nagyon bolond. :D durva volt, amit lenyomott, de Austin sokkal elítélendőbb, mint ő. Jó rész lett!
Puszi: V. B.
Köszönöm szépen! :) Én is nagyon sajnálom őket, de sajnos a valóságban is sok hasonló történik és az emberek fel sem fogják, hogy egy-egy tettükkel vagy beszólásukkal egyre közelebb hajszolják a másikat az öngyilkossággal kapcsolatos dolgokhoz. Na meg észrevételem szerint sajnos mindig a jó emberek kapják a rosszat. Én is örülök, hogy kezdenek visszatérni a szereplők és van róluk mit írnom. Austin mindenképp elítélendőbb, Kristen legalább önmaga és nem hagyja, hogy mások véleménye befolyásolja a viselkedését.
TörlésPuszi neked is! :)
Sziaaaa:)
VálaszTörlésHú, nem is tudom, hol kezdjem. Talán egy bocsánatkéréssel, amiért az utóbbi időben annyira lemaradtam a kommentekkel, annak ellenére, hogy mindig vártam az új részeket, és örömmel olvastam el őket. Szóval, ez a komment már kijárt neked^^
Ha nem gond, egy kis negatívummal kezdeném, mert abból kevés van. Elgépelések. Nem tudom, telóról írsz-e, vagy gépről, de én inkább a gépet javasolnám, mert az ugye aláhúzza a hibákat, így könnyű kijavítani őket. Valamint az is előfordult párszor, hogy elkezdtél valahogy egy mondatot, aztán furán fejezted be, mintha teljesen más lett volna az eleje. De ez csak figyelmetlenség, lehet rajta javítani többszöri átnézéssel;) Valamint sztem a rész elejére írt figyelmeztetés felesleges, eddig is szókimondó volt a sztori, ezután is az lesz, szóval én nem írtam volna azt oda, de ez már tényleg csak szőrszálhasogatás :D
Aztááán, jöjjenek a jó dolgok, amiért annyira imádom a blogod^^ Kristen és Austin járása/kavatása alapból hatalmas ötlet, még ha Austintól nem túl szép dolog is, amit csinál a lánnyal. Azt nem értem, Kristen ezt miért tűri. Talán olyasmi lehet a helyzet vele, mint Dylanéknél, hogy fél attól, higy mással nem jöhet össze. Viszont azt kell, hovy mondjam, Miley-t egyre inkább csípem. Nem gondoltam volna az elején, hogy ennyire elmélyül a karaktere, és nem csak a pasikkal fog foglalkozni. Tetszett, hogy megszánta Kristent, mind az Austinos afférnál, mind a szüleinél. Érdekes volt a beszélgetés közte és Justin közt. Jó látni, hogy tényleg vannak érzelmei, és tud segíteni másoknak. Szép karakterfejlődésen ment keresztül, hatalmas gratu hozzá;) Kristen szüleit nem igahán értem... mármint, ok, nyilván lesokkolódtak, de úgy érzem, Krsiten láadásában az is nagy szerepet játszhat, hogy így tiltották mindentől... Bár ha már itt tartunk, Kaya se százas ezzel a periódusos rendszerrel, most komolyan, ki ad ilyen ajándékot? :"DDD
Justin beszélgetése Demivel... huh, há az is érdekesre sikeredett :D Nekem kicsit fura volt a fiú monológja, pláne mert ugye a balhé után mondta, ilyenkor nem biztos, hogy ilyen összeszedetteb tudott gondolkozni. Amúgy már Demire is ráférne a boldogság, remélem, hamarosan megkapja, még ha nem is Justinnal:)
Iggy-t viszont már nem bírom annyira:/ persze, minden elismerésem az övé, amiért igyekszik túllépnk a szakításon, és sok mindenben meg is értem, de esküszöm, én már rég az úttestre cibáltam volna a hajánál fogva xdddd komolyan, ez a csaj mit képzel? Rohadt idegesítő, hogy mindenkinek parancsolgat, konkrétan a saját "barátait" csicskáztatja, és egyszerűen annyira sokat gondol magáról, hogy arra nincsenek szavak... A lattés jelenetnél a pincér helyében leöntöttem volna *oké, agresszív Maja kikapcs xd* Remélem, neki is megjön majd az esze és leszáll a magas lóról.
És végül, a szerelmi háromszög, mert szerintem már nyugodtan hívhatjuk annak ;D Most komolyan, Logan kit akar áverni? És Dylan? Tyler az egyetlen, aki legalább őszinte a trióból, bár ő meh a másik no comment kategóriás emberke. Na, őt is leütöttem volna, utólag visszagondolva hatalmas pacsi érte Justinnak :DD Nyilván őt is meg lehet értenj, de azért az már túlzás, hogy szorongattavDylan karját, meg rá akarta erőltetni, hogy lefeküdjenek. Mimtha csak azért aksrta volna az egészet, hogy biztosítsa, hogy Dylan bizony az övé, és nem Logané. Hát, lakva ismerszik meg az ember, ugye:D Viszont most elgondolkoztam Logannel kapcsolatban, azok a puszik, meg a reagálása a képre... gyanús ez a srác, nagyon gyanús. Dylanen viszont egyértelműen látszik, hogy többet érez barátságnál, és nem is csak a fürdőszobai incidens miatt. Istenem, úgy imádoooooom ezt a sztorit, és úgy izgulok a szereplőkért, mintha hús-vér emberek lennének :D Nem hinném, h ez normális, de há ezt teszi a blogod!
A vége meg egyszerűen csak OMG! Nagyon durva volt :O
Várom a folytatást!
Maja
Szia! Először is nagyon-nagyon köszönöm a kommented, nem tudtam hogy olvasod-e még a blogot. :') Örülök hogy itt vagy! És annak is, hogy így képes vagy beleélni magad a történetbe és izgulsz a szereplőkért. Ez egy hatalmas pluszt jelent számomra és csak még jobban motivál. :) Köszönöm a negatív észrevételeket is, sajnos tudom hogy vannak elírások, mert telóról írom és még ha át is olvasom, sok felett át siklok még így is. Viszont Victoria Bloom most már mindig segít megtalálni a hibákat, úgyhogy folyamatosan javítom őket. :) Minden karaktert nagyon jól kiismertél és örülök, hogy ezek szerint átjön, amit mondani szeretnék róluk anélkül, hogy igazából kimondanám. Kristen szülei idősebbek és nagyon régimódiak, na meg szigorúak is. Sajnos a valóságban is sokszor előfordul az ilyen, és az ilyen szülők gyerekeinél nagy esély van az elzüllésre. Kristen ellenük is lázad és az ellen is, hogy az iskolában csak egy szürke egérkének gondolják a társai. Köszönöm a dícséretet Miley-val kapcsolatban, vele az elejétől kezdve így terveztem, ezzel azt akartam bemutatni, hogy senki se ítéljen elsőre, mert bár ő és Selena csak gonosz ribiknek tűnnek, nem szabad általánosítani.
TörlésTudom Justin túl összeszedettnek tűnt, de az utóbbi időben volt ideje gondolkodni és még nem volt alkalma bocsánatot kérnie Demitől, amiért kihasználta őt. Mostanában Justin elég depis és végre máshogy kezdte el látni a világot.
Én imádok Iggy-ről írni, a fikcióban szeretem az ilyen Regina George típusú lányokat, mert szórakoztatóak, de a való életben eléggé frusztrálóak. Sajnos ilyenből is van nem kevés. A Dylan/Logan/Tyler szerelmi háromszöget is jól látod, és egyetértek abban, amit Tylerről írtál. Sajnos sokan elfelejtik, hogy ő még csak nem rég jött, és igazából senki sem ismeri igazán. Először mindenki a szép arcát mutatja. Főleg, ha akar valamit/valakit. Logan pedig teljesen összezavarodott és fogalma sincs, mi zajlik vele. Nem ezt terveztem egyáltalán, de a szereplők sokszor önálló életre kelnek. :')
Ha nem is normális ez a viselkedés, én nagyon örülök neki, mert én is ilyen vagyok. Így jó olvasni igazán, ha az ember rendesen bele tudja élni magát. :)
Még egyszer köszönöm és remélem a következő fejezetnél is találkozunk majd. :)
Janek
Imádom ahogy írsz soha ne hagyd abba tehetséges író vagy. Kíváncsi vagyok mi lesz mikor zayen fel ébred remélem még mindig szeretni fogja Daylenet és mindent megfog érte tenni hogy belé szeresen. 😍😍 Lényeg hogy imádlak
VálaszTörlésKöszönöm szépen! Örülök, hogy így gondolod és annak is, hogy tetszik az írásom! 😇 Nem tervezem abbahagyni. :)
TörlésArra én is kíváncsi vagyok, mi lesz mikor Zayn felébred, mert most még nem igazán látom magan előtt, de Dylan már így is két srác közözt kínlódik. 🤔
NEEE. HIGY LEHET ILYEN BEFEJEZESE? IMADOM A KARAKTERET! IMADOM MILYET LUKEOT TAYLOR DYLENT LOGANT IGGYT ZAYNT JUSTINT. UH. LOVEE.
VálaszTörlésKöszönöm, hogy írtál! :)
TörlésNe haragudj, hogy így lett vége, de próbálok minden részt valami váratlan történéssel befejezni. Napokon belül jön a folytatás! Örülök, hogy szereted a karaktereket, mert én is szeretek írni róluk. :)
Uristen, ilyen befejezést! :D
VálaszTörlésAnnyira sajnálom, hogy soha semmi érdembelit nem tudok hozzászólni, de egyszerűen nekem ez az egész tökéletes. Soha egy pillanatra nem zökkenek ki a sztoriból. Imádom ezt a történetet. 💜
Dehogynem, én minden kommentednek nagyon örülök!
TörlésNagyon jó tudni, hogy ennyire tetszik a történet. Köszönöm, hogy elolvastad és a kommenteket is!😇