19. Fejezet: Felszínre kerülő érzések

Sosem gondoltam volna, hogy ilyesmit fogok érezni; azt pedig végképp nem, hogy pont iránta. Akárhányszor rá nézek, görcsbe rándul a gyomrom és a szívem olyan erővel és sebességgel kezdi püfölni a bordáim, hogy attól félek egyszer csak szétrepeszti őket és kiszabadul börtönéből. Én és a szerelem nem vagyunk éppenséggel régi jó ismerősök, hiszen még soha nem találkoztunk. Ezidáig csak a filmekből és a körülöttem élők életéből kísérhettem figyelemmel, milyen boldoggá tudja tenni az embert, felemeli a felhőkön túlra, hogy aztán száz darabban visszaküldjön a földre. Annyira furcsa érzés kerít hatalmába, miközben ezeket a sorokat írom. Hiszen soha egy léleknek sem vallottam be azt, ahogy érzek. Még magamnak sem. Talán mert eddig még nem volt senki sem az életemben, aki kiváltotta volna ezt belőlem. Akiért érdemes lett volna bevallani. Vajon én tetszem neki? Tetszhetek neki egyáltalán, vagy ez egyenesen kizárt? Ha tetszenék is, teljesen mindegy. Az emberektől, akik körül vesznek nap, mint nap, úgysem lehetnénk boldogok. Kegyetlen ez a világ. Kiváltképp akkor, ha valamiben más vagy, mint a többiek. Valamiben, amiről nem tehetsz. Amit nem tudsz befolyásolni, azért mi jogon tesznek mások felelőssé? Sosem fogom megérteni az embereket. Sajnos sokan vannak, akik ok nélkül képesek pokollá tenni mások életét holmi szórakozásból, mert ettől talán többnek érzik magukat. Azzal próbálják saját bizonytalanságukat és hibáikat elfedni, hogy másokat bántanak kinézetük, bőrszínük, szexuális beállítottságuk miatt. Csupa olyan dolog, amit nem te választasz: ilyennek születsz. De akkor miért hajszolnak másokat az emberek önutálatba, depresszióba, öngyilkosságba? Vajon én meddig bírom még? Bírnom kell. Nem adhatom fel. Ezt az örömet nem szerzem meg nekik.

Dylan letette a tollat és hanyatt feküdt az ágyában. Először fogalmazta meg ezen érzéseit, így nem tudhatta, milyen terápia a lélek számára, ha tollat ragad az ember és ha mással nem is, legalább saját magával megosztja a kikívánkozó gondolatait és érzéseit. Ekkor jött rá, mennyire megéhezett írás közben. Felpattant, kezébe vette az ágyon heverő füzetet és körülnézett a szobában. Miután jobb ötlet híján eldugta a szekrény és a padló közti keskeny résbe, lesietett a konyhába. Iggy és az anyukájuk, Veronica egy-egy forrócsokit szürcsölgetve beszélgetett a konyhapultnál. Veronica épp felállt, mikor Dylan berontott és a hűtőhöz sietett.

- Jó éjt, kicsim - búcsúzott édesanyja, miközben elhaladt a fiú mellett.

- Jó éjt, anya. - Dylan már a nyitott hűtő előtt állt és azon töprengett, mit egyen. Testvére a telefonját nyomkodta és közben idegesen ciccegett.

- Mi a baj? - nézett rá a fiú, miközben beleharapott egy sebtében összecsapott - ám annál tartalmasabb - szendvicsbe, és leült Iggy mellé. 

Dylan

- Nagyon bosszant Kat. Egész nap zenéket osztogat meg Justin idővonalán és irkál neki. Suliban még közös képet is csináltak, természetesen már azt is posztolta - bosszankodott a lány. Dylan teli szájjal szólalt meg.

- Ne foglalkozz Justinnal azok után, amit veled tett! Sokkal jobbat érdemelsz nála!

- Tudom - sóhajtott Iggy. - de ha azok után, hogy nyilvánosan megalázott, még ő lesz az, aki kettőnk közül hamarabb tovább lép, én megfojtom.

- Ha ez neked ilyen fontos, miért nem jössz össze valakivel csak látszatból, hogy megelőzd? Legalább tudná, mit veszített. Bármelyik fiú örömmel eljátszaná a pasidat. Tudom, hogy egy igazi kapcsolatra még nem állsz készen. Habár ez elég kicsinyes, szóval inkább felejtsd el...

Iggy tágra nyílt szemekkel meredt testvérére.

- Felejtsem el?! Hiszen ez zseniális! Nem is tudtam, hogy tudsz rafinált lenni. Justint megfogja ölni a féltékenység. Már tudom is, hogy kit kérjek fel a feladatra. Köszi! - Iggy láthatóan nagyon izgatott lett és azonnal pötyögni kezdett mobilján.

Amikor reggel csengettek, Dylan azt hitte, Logan az. Ugyanis úgy beszélték meg, hogy Dylan elviszi őt a suliba. Annál jobban meglepődött, amikor lerohant a lépcsőn és feltépte a bejárati ajtót, ami mögött Tyler állt.

- Szia - köszönt az ajtóban álló fiú bukósisakkal a kezében. Barna farmert és fekete bőrdzsekit viselt. Dylan érezte, hogy arca kipirul zavarában. Nem Tylerre számított. Vajon mit akarhat? - gondolta, de kérdésére hamarabb választ kapott, mint hogy végig gondolhatta volna fejében.

- Egy pillanat és kész vagyok! - kiáltott le az emeletről a még mindig készülődő Iggy, Dylan pedig hirtelen mindent megértett.

- Á, szóval te viszed a suliba - dörmögte az orra alatt.

- Igen. Elmondta, miben kéri a segítségem.

- Gondolom örömmel segítesz, hátha végül tényleg összejöttök - sóhajtott Dylan és közben félreállt az ajtóból, hogy egy intéssel beinvitálja vendégüket. Tyler belépett a tágas előtérbe és körülnézett, mielőtt válaszolt.

Tyler

- Az kizárt dolog - kuncogott. Először kacérkodni akart, mikor este rám írt, de aztán hamar belátta, hogy hiábavaló lenne az erőfeszítése és inkább a tárgyra tért. Csak arra kért meg, hogy párszor vigyem be a suliba meg beszélgessek vele, főleg akkor, ha Justin is látja. Szívesen megteszem, habár mást szívesebben elvinnék a suliba... - mosolyodott el, miközben Dylanre nézett. A fiú iszonyú zavarba jött. Ezt a célzást most jól értette, hogy inkább félre? Tágra nyílt szemekkel, értetlenül meredt rá, de megszólalni már nem maradt ideje. A lépcsőn ugyanis megjelent Iggy kiengedett, szögegyenes hajjal, fekete bőrdzsekiben és koptatott farmerben, amihez magassarkú, lekerekített orrú fekete cipőt viselt.

- Én mentem, majd a suliban tali. Cupp - búcsúzott testvérétől, miközben haját hátravetve kilibbent az ajtón. Tyler Dylenre mosolygott, aztán követte a lányt. A pillantástól Dylan lába a földbe gyökerezett és addig meg sem mozdult, míg fel nem tűnt az ajtóban Logan.

- Úgy nézel ki, mint aki szellemet látott - nevetett barátja.

- Menjünk inkább suliba.

Justin

Iggy az iskola előtt elengedte Tyler derekát és még mindig a motoron ülve levette fejéről a bukósisakot, hogy aztán megrázza hosszú, szőke haját. Justin épp akkor szállt ki a sportkocsijából és egy pillanatra megállt: dermedten figyelte volt barátnőjét. Az a cseppnyi szimpátia, amit előző nap kezdett érezni Tyler iránt, egy csapásra tova szállt. Amikor végül erőt vett magán és a dühtől ökölbe szorult kézzel tovább indult, egy pillanatra találkozott a tekintetük Iggyvel. A lány egész úton Justinra gondolt. Tylerbe kapaszkodva becsukta a szemét és felidézte azokat a közös motorozásokat, amikor még Justin derekát ölelte át. Amikor a süvítő szélben mindent csak elsuhanó színes csíkoknak érzékelt maga körül és hatalmába kerítette a szabadság és szerelem érzése, miközben a fiú jellegzetes Armani parfümjét szívta magába. Amikor még boldog volt. Gondolatait tükröződni vélte Justin pillantásában. Vajon ő is felidézte a közös motorozásokat? Az emlékek előtte is leperegtek, mint egy régi film kockái? Iggy azon kapta magát, hogy teljesen megfeledkezik az őt szólongató Tylerről és megbabonázva bámulják egymást Justinnal. A szél belekapott Iggy hajába, de ő mintha nem is érzékelte volna. Még pislogni is elfelejtett. Tagadhatatlanul szikrázott körülöttük a levegő. Még mindig. Végül elkapta pillantását a fiúról és három izgatottan felé siető barátnője felé pillantott. Mikor már az iskola lépcsőjén baktatott felfelé Tylerrel az oldalán és a lányokkal a nyomában, lopva hátra pillantott a válla fölött. Justin még mindig ugyanazon a ponton állt, ugyanúgy, és még mindig őt nézte. 

Első szünetben már mindenki arról sugdolózott, hogy Iggyt az új srác vitte suliba motoron. A negyedik szünetben pedig már azt pletykálták, hogy összejöttek. Iggy élvezte, hogy a középpontba került és kivételesen a róla és Tylerről szóló pletykák sem zavarták. Megérte, amikor a padjából hátrapillantva látta Justin meggyötört, dühös arcát, miközben próbált a lehető legtávolabb húzódni Tyler mellől és bizonyos időközönként gyilkos pillantásokat vetett a fiú felé. Pedig már kezdte megkedvelni őt. Azt hitte, jó haverok lesznek, de erre most már szemernyi esély sem maradt. Ha valóban járnak Iggyvel, akkor mától ő és Tyler esküdt ellenségek. Logan is hallotta a pletykákat. Szótlanul ült a padjában Dylan mellett és fel sem nézett füzetéből. Véletlenül sem akarta, hogy tekintete megakadjon az előtte ülő Iggy tompa napfénytől megcsillanó aranyfürtjein.

- Mi a baj? - bökte oldalba aggódva Dylan, mire ő csak a fejét rázta. Padtársa is elszomorodott kissé, mikor arra gondolt, hogy így kell megtudnia azt, hogy ikertestvére összejött Tylerrel, de aztán eszébe jutott, amit a fiú mondott neki reggel. Úgysem valódi a dolog, hiszen csak úgy tesznek, mintha lenne köztük valami. Ettől aztán jobb kedve lett és elővett táskájából egy Kinder Buenot, hogy titokban két harapásra a szájába gyűrje.

Selena és Miley a suli mögött cigizett, miközben Selena beszámolt barátnőjének anyja előző napi felfedezéséről.

- Anyám tegnap megtalálta a szemetesben a terhességi tesztet. Azt hittem, magam alá csinálok.

- Na ne! Ez szívás. És mit mondtál? - kérdezte Miley tágra nyílt, kék szemekkel.

- Hát azt, hogy a tiéd... Bocsi, de teljesen beparáztam!

Miley csak legyintett. - Felőlem! Úgyis mindenki tudja, hogy egy ribi vagyok - vont vállat, majd hozzátette: - Viszont remélem elveteted. Én elkísérlek. Vagy szerepelni akarsz a Tini Mamikban? Én nem úgy képzelem el a jővőmet, hogy a gyerekedet pelenkázzuk, és szerintem te sem!

Miközben mindketten ráérősen kifújták a cigifüstöt a kék, felhőkkel tarkított ég felé, megjelent mellettük cigivel a szájában, öngyújtóval a kezében Nick.

- Mi a pálya, ribik? - kérdezte, mintha bármi is érdekelte volna azon kívül, amin épp az esze járt. A lányok csak megvonták vállukat, majd újra beleszívtak cigarettájukba. Ekkor lépett az iskola mögé Logan és Dylan, majd megálltak a társaságtól néhány méterre. Legfőképp azért, mert egyáltalán nem voltak kíváncsiak Nickre, aki gyűlölködő arccal vetett rájuk egy pillantást, majd visszafordult a lányokhoz.

- Kiverem még a szart is abból a kis buziból! - morogta sötéten. Miley a fejét csóválta.

- Neked még senki nem mondta, hogy többet ésszel, mint erővel?

- Ezt csak a gyengék hajtogatják.

- Mégis mit ártott ő neked?!

- Azt, hogy él.

- Nem elég, hogy elszedted a pénzét és a vécécsészébe nyomtad a fejét?! - csattant fel Miley Selena és Nick nem kis meglepetésére. Miley nem arról volt híres, hogy ki áll másokért, akikkel nincs is jó viszonyban.

- Miatta nyomták a vécébe a fejem és tették fel a netre a videót! Miatta tönkretették a jó hírem! Miatta aláztak meg! - morogta nyálesőt fröcsögve maga elé a dühtől fuldokló fiú. Miley már közel járt ahhoz, hogy arcon csapja őt.

- Nem! Ezt mind magadnak köszönheted! Senki nem kényszerített arra, hogy azt csináld Dylannel, amit csináltál! Csak visszakaptad. Tudod, a karma egy ribanc.

- De nem akkora, mint te - sziszegte Nick összeszorított fogakkal. Miley kisepert egy szemébe lógó hajtincset, mielőtt válaszolt.

Nick

- Lehet, hogy ribanc vagyok - sőt, biztos! - de legalább nem egy mocskos gennyláda. Hogy tudsz tükörbe nézni?! Tönkre teszed mások életét és még te vagy az áldozat?! Sajnálnom kéne téged? Hát nem foglak!

- Te inkább meg se szólalj! Minden csajnak beszólsz és halálra szívatod Kristent! Te képmutató! - mondta egyre nagyobb hangerővel és vörösebb fejjel Nick. Miley a lába elé dobta a csikket és indulni készült.

- De én legalább nem nyomom emberek fejét a vécébe és nem szedem el a pénzüket, te lúzer.

- Azért annak a lúzernek a farka jó volt neked, nem is egyszer! - kiáltott utána Nick, de Miley hátra sem fordult. Mikor elhaladt Dylan és Logan mellett, Dylan halkan odasúgott neki egy köszönömöt. Miley biccentet, majd tovább indult. Nick dühösen Selenához fordult.

- Nem tudtam, hogy a barátnőd a buzik védőszentje lett.

- Én sem.

Justin vetett egy sötét pillantást a büfé előtt beszélgető Iggy-Tyler párosra, majd elindult az emeletre, amikor figyelmetlenül beleütközött a vele szembe jövő Katbe.

- Bocsi - hebegte szórakozottan a fiú.

- Semmi baj.

- Hová indultál?

- A büfébe. Muszáj innom egy Capyt!

Justin a büfé előtt álldogáló Iggyékre pillantott és úgy döntött, csatlakozik Kathez. Így együtt indultak el a büfé felé. Iggy vetett rájuk egy sötét pillantást,majd visszafordult Tylerhez, aki épp akkor került sorra és vett magának egy üveg Cherry Coke-ot, Iggynek pedig egy epres Capyt. Aztán kért még egy Snickerst, egy Kit-Katet és egy zacskó Cheetost, csak hogy legyen mit rágcsálnia következő órán. Átnyújtotta a lánynak a Capyt és a Kit-Katet, mire Iggy elmosolyodott.

- Az epres Capy a kedvencem. Köszi!

Justint olyan féltékenység kerítette hatalmába, hogy ökölbe szorított kezébe vájta körmeit. Feltett szándéka volt neki is meghívni valamire Katet, de mire beálltak a büfé elé, Iggy és Tyler már elindult az osztályterembe vezető lépcső felé. A lány egy pillantásra sem méltatta őket, mikor elhaladt mellettük. Csupán hátravetette haját és menet közben lecsavarta innivalója kupakját, hogy belekortyoljon.

Délután Dylan és Logan úgy döntött, kinéznek az egyik közeli parkba, hogy deszkázzanak egy kicsit. Dylannek ugyanis még mindig nem sikerült elsajátítania semmit, de elszántan neki futott még egyszer a dolognak. Ha továbbra sem sikerül, előveszi a garázsból régi BMX kerékpárját. Mikor az épp suli utáni vásárlásból tucatnyi táskával megrakodott Iggy szobájába menet belebotlott indulni készülő testvérébe, úgy döntött ő is elkíséri a parkba, mert nem volt kedve otthon ülni. A ház előtt találkoztak Logannel és hárman együtt indultak el a parkba. Iggy egyszer sem mulasztott el nevetni, amikor testvére orra bukott deszkájával.
- Köszi szépen! Ha olyan vicces, miért nem mutatod meg, hogy kell?! - csattant fel a fiú a harmadik ilyen alkalom után. Iggy megrázta haját és felállt a padról, amin addig a körmét reszelgette, és odalépett a két fiúhoz, hogy kivegye Dylan kezéből a gördeszkát. Tíz centis magassarkújában félő volt, hogy már akkor felbukik, amikor rá teszi a lábát.

Justin a parkban

- Várj, segítek! - szólt Logan és megfogta Iggy kezét, miközben a lány egyik lábával a deszkára állt, ami majdnem kigurult alóla. Másik kezét a derekára tette és egész testében bizseregni kezdett az érintéstől. Iggyvel egy röpke, de hosszúnak tűnő pillanatra áthatóan egymás szemébe néztek, aztán mindketten oldalra fordultak egy magas, trillázó kacagás irányába. Nem messze tőlük az egyik padon Kat nevetgélt harsányan, hátra billenő fejjel, a mellette ülő Taylor pedig szótlanul, unottan cigarettázott. Valószínűleg érezte, hogy ő a harmadik kerék. A következő pillanatban ugyanis Iggyék felfigyeltek Kat jókedvének forrására is: Justin óvatosan gurult ide-oda deszkáján, snapbackkel a fején, szeptember ellenére félmeztelenül, kék ülepes gatyában nyomult.
Gyerekkora óta deszkázott, de sajnos a különböző mutatványait ezúttal nem mutathatta be, mivel az orvos kijelentette: hanyagolnia kell egy időre minden balesetveszélyes tevékenységet, ugyanis ha újra agyrázkódást kap, az akár maradandó agykárosodása is lehet. Iggy elképzelni sem tudta, min vihoghat Kat, de szívesen oda lépett volna hozzá, hogy felpofozza. Talán ennyire ráizgult a fiú testére, amit újra szemügyre véve Iggy úgy szeretett: nem volt nagy darab, könnyen átölelhető, de izmos. Iggy idegesen a másik lábával is a deszkára lépett, de olyan indulattal, hogy az kigurult alóla. A másodperc egyetlen töredékéig azt hitte, hanyatt esik és megszégyenül mindenki előtt, de szerencsére Logan még mindig a derekát fogta és szorosan magához ölelte őt, amikor a deszka elgurult. Iggy a fülcimpáján érezte a fiú meleg, édes lélegzetét, amibe egész teste beleborzongott. Justin a deszkáján gurulva lefagyott arccal bámulta őket, és ő is majdnem felesett. Logan néhány másodperccel tovább szorította magához Iggyt, mint az szükséges lett volna. Miután elengedte őt, Iggy szembefordult vele és egészen közelről bámultak egymásra.
- Hali - gurult melléjük Justin, hogy félbeszakítsa a jelenetet. Logan és Iggy észbe kaptak és a fiúra emelték tekintetüket.
- Hello - mondta Logan, majd Dylan után kutatva körülnézett. A fiú az egyik padon ült a közelükben, és azon fáradozott, hogy magába tömje a két csomag chipset, amit nasiként magukkal hoztak. Mivel Iggy nem szólalt meg csak a hajával babrált, Justin felé intézte kérdését. Mindent beleadott, hogy ne legyen kihallható belőle a féltékenység, de nem igazán sikerült elérnie a kívánt eredményt.
- Hol hagytad azt a lúzert?
- Fogalmam sincs, kiről beszélsz - csóválta a fejét Iggy, pedig pontosan tudta, kire gondol a fiú.
- Hát az új pasidat. Bár gondolom nem akartad, hogy vele lásson enyelegni. - Justin végignézett a fekete pólóban és szürke melegítőnadrágban mellette álldogáló Loganen, majd tekintete végül megállapodott Iggy arcán.
- Azok után, hogy a suli ribancával csaltál, nem igazán van közöd ahhoz, hogy kivel mit csinálok. Ha akarnék, akár szexelhetnék is a park közepén. - mosolygott Iggy teljesen örömtelenül. A megcsalás hallatán Justin hangulata az eddiginél is gyatrább lett, aztán eszébe jutott, hogy Selena talán tényleg az ő gyerekét hordja a szíve alatt. Ha ezt Iggy megtudja, soha a büdös életben nem szól többé hozzá. Már az is csoda, hogy nem nézi őt levegőnek a lány.
- Mennem kell - mondta tömören, egy épp megszületni készülő könnycseppel a szeme sarkában. Felkapta deszkáját és hátra sem pillantva elsétált. Iggy égre emelt tekintettel ciccegett magában, de titokban örült, hogy sikerült felbosszantania Justint. Viszont mi volt az a könnycsepp? Biztosra vette, hogy a fiú még mindig szerelmes belé, és sajnos akármennyire is ellenállt az igazságnak, ez fordítva is így volt. Szeme sarkából látta, ahogy Kat elszontyolodva, csalódottan néz a fiú után, amiért köszönés nélkül faképnél hagyta őt, és erős késztetést érzett arra, hogy a lányhoz lépve kitépje az összes haját. Bár az ilyen feladatokat három barátnője szokta elvégezni, akik sajnos nem tartózkodtak a helyszínen. Iggy úgy döntött, ideje neki is lelépnie. Üzen a csajoknak, hogy igyanak meg egy forrócsokit valahol. Az talán majd javít valamelyest hirtelen előtörő rosszkedvén. Miután elköszönt a fiúktól, hogy megvárja barátnőit a két saroknyira lévő retro kávézó előtt, a két fiú elindult haza.
- Átjössz hozzánk? Nézhetnénk valami filmet. Van pattogatott kukoricánk - szólt Dylan gördeszkával a hóna alatt, miközben hazafelé sétáltak.
- Jól hangzik. Csak előtte hazaugrok szólni, hogy utána Robert ne cirkuszoljon. Be jössz velem te is?
- Persze.
Logan nevelőapja dülöngélve, botladozva rontott elő a konyhából, ahol részeges haverjaival pókerezett. Mikor homályos tekintettel megpillantotta a két fiút, megkönnyebbülés és undor ült ki az arcára. Bűzlött az alkoholtól.
- Azt hittem anyád ért haza - vetette oda Logannek. A fiú szívesen odavetette volna neki, hogy talán ő is kereshetne munkát az állandó ivás helyett, de nem akarta, hogy a férfi bezárja őt a szobájába.
- Csak azért jöttem, hogy szóljak. A szomszédban leszek.
- Nem hallottam, hogy engedélyt kértél volna!
- Ki az, Rob? - szólt ki a konyhából a férfi egyik haverja, majd megjelent az ajtóban. Robert a közönségen felbuzdulva úgy gondolta, megmutatja ki a ház ura.
- Átmehetek a szomszédba? - kérdezte kelletlenül Logan, csak hogy minél előbb túl legyen ezen a kínos jeleneten.
- Nem. Menj a szobádba leckét írni!
- De már megírtam!
Logan a szemét forgatta, majd vetett egy pillantást a mellette feszülten álldogáló Dylanre. Iszonyúan kellemetlenül érezte magát barátja előtt. Szégyellte, hogy ilyen ember az ő nevelőapja, az igaziról meg azt sem tudja, merre jár...
- Úgy látom, nem hallgat rád - szólt karba tett kézzel a konyhaajtónak támaszkodó férfi az alkoholtól homályos tekintettel, amitől Robert elvesztette az eszét.

Logan

- Menj haza! Majd holnap találkoztok az iskolában. Vagy tán össze vagytok nőve?! - nézett Dylanre, viszont Logan volt az, aki végül megszólalt.
- Te csak ne zavard el a barátaimat!
- Az én házamban azt csinálok, amit akarok! - bömbölte Robert, és az emelet felé mutatott. - MARS A SZOBÁDBA! - adta ki a parancsot, aztán újra Dylanzhez fordult. - Te meg mit vagy úgy oda ezért a hülyegyerekért? Éjjel-nappal együtt vagytok. Tán buzi vagy?
Dylan arca láttán Logan megtette azt, amire már évek óta vágyott, de soha nem volt hozzá elég bátorsága: behúzott öklével Robertnek, aztán sietve karon ragadta Dylant és magával húzta őt a bejárati ajtó felé. Miközben átvágtak a gyepen és Dylanék luxusvillája felé vették az irányt, Logan még mindig nem engedte el a fiú kezét, hanem húzta őt magával. Dylan felnézett barátja arcára, azon olyan dühös kifejezés jelent meg, amit ő eddig mindig csak akkor látott Logan arcán, amikor a jelenlétében bántották őt és ez kihozta a sodrából. Mint amikor kiránduláson megvédte őt és behúzott Zaynnek, vagy amikor Nickkel szemben kiállt mellette. Elmondhatatlanul jól esett neki, hogy van, aki így törődik vele.
Logan nem a bejárathoz vezette őt, hanem az épület széle mentén hátra a kertbe, ahol az úszómedence vizében tükröződött a hold, a csillagok és a kerti lámpák fénye. Logan megállt a medence szélénél, elengedte Dylan kezét és előkotorta zsebéből cigarettáját. Kivett két szálat a dobozból, a szájába vette és meggyújtotta őket, majd az egyiket átadta Dylannek.
- Köszönöm.
- Ugyan...
- Nem a cigire gondoltam - mondta csendesen Dylan, mire barátja levette kéken izzó szemeit a csillagos égről és ránézett.
- A kisujjad is többet ér Robertnél. Sajnálom az előbbit.
- Nem te tehetsz róla - csóválta a fejét Dylan.
- Nem fogom hagyni, hogy így beszéljen veled. Neki sem és másnak sem. Te vagy az egyetlen ember, aki törődik velem.
- Velem is csak te - mondta Dylan, majd megölelték egymást.

Selena & Miley

Miley és Selena eközben egy magas, húszas éveiben járó, kigyúrt srác társaságában rohant be Miley szobájába, akinek anyukája épp nem tartózkodott otthon. Mire Selena becsukta az ajtót maguk mögött, barátnője már ki is bújt miniruhájából, amiben bulizni volt, és ami alá nem vett se melltartót, se bugyit. A velük tartó srác egy pillanatig sem habozott. Könnyedén felkapta ölébe a meztelen lányt és az ágyra fektette, ahol aztán vadul csókolgatni kezdte a melleit. Miley jólesően kacagott, majd az ágy mellett tanácstalanul álló Selenára pillantott.
- Te nem szállsz be?
Selena egy másodpercig tűnődött mitévő legyen, de amikor meglátta az immár meztelen, izmos fiút, elhatározta magát és letolta miniszoknyáját, ami alatt ő sem viselt fehérneműt.
- Teherbe már úgysem eshetek megint - vont vállat és rávetette magát az ágyon hancúrozó fiatalokra. A következő pillanatban hímnemű társuk már abban gyönyörködött hanyatt fekve, hogy a két lány egyszerre kényezteti őt. Aztán a barátnők érzéki pillantást váltottak és közelebb hajoltak egymáshoz, hogy csókolózzanak.

Zayn a házukhoz egy sarokra lévő játszótér egyik hintájában ült és szívta a spangliját, miközben Justin és az új fiú, Tyler körül forogtak a gondolatai. Tönkre akarta tenni azt, aki a legjobb barátja volt évekig, csak azért, hogy ő lehessen a legmenőbb pasi a suliban. Azért, hogy elvegye a lányt, akit Justin még mindig szeret, és ő lehessen a csapatkapitány. Száz százalék, hogy mindezt Justin soha a büdös életben nem fogja megbocsájtani neki. Ekkor azon kezdett tűnődni, hogy miért csak önmagát hibáztatja mindenért?! Justin sem szent. Oké, azzal kezdődött minden, hogy rányomult barátja excsajára, ami barátoknál tabu. Ebben Justinnak volt igaza, viszont ő volt az a hülye, aki megcsalta a lányt. Aztán Iggy miatt kitette őt a focicsapatból és majdnem sikerült ezzel tönkretennie Zayn álmait. Ezeket végiggondolva a fiú már nem érzett akkora bűntudatot, amit inkább gyűlölet váltott fel, mikor megjelent előtte annak az embernek az arcképe, aki miatt az egész Justinnal való összeveszés hiába való volt: Tyler miatt mégsem lehet ő a csapatkapitány és ha ez nem lenne elég, az új srác már második iskolai napján Iggyt fuvarozta motorján a suliba. Annak a kis görcsnek minden az ölébe hullik egy nap leforgása alatt? Minden, amire évek óta vágyom? - gondolta dühösen. Megfogadta magában, hogy kicsinálja a fiút és valahogy megpróbál kibékülni Justinnal. Hiányzott neki a legjobb barátja. Talán Justin hajlandó lesz szövetkezni vele Tyler ellen, hiszen ugyanannyi oka van utálni a srácot, mint neki. És ez talán újra összehozza őket. Mostantól minden rosszindulatát Tylernek fogja szentelni és hanyagolja a Dylannel és Logannel való genyázást.

Zayn

Abból haszna ugysem származik, miért pazarolja rá az energiát? Úgysincs esélye Iggynél addig, amíg a testvérével szemétkedik. Eszébe jutott, hogy az ikrek mindkét felével csókolózott már, igaz Dylan nem viszonozta, de mégis tetőtől talpig belebizsergett a felidézett pillanatba. De miért nem az Iggys csók gondolatába borzongott bele?! Teljesen ledöbbent saját magán, miközben beleszívott a marijuanás dzsointba és felnézett az égre, de a csillagokból nem látott semmit: arról fantáziált mi lett volna, ha a fiú vágytól csillogó szemekkel visszanézett volna rá, benyúlt volna a pólója alá, hideg tenyerét végig húzta volna az ő felforrósodott testén, és hirtelen magára húzta volna őt? Aztán vágyakozásából egy szomorú kérdés formálódott meg a gondolataiban. És ha mindez megtörtént volna, mi lenne most? Tükörbe tudna nézni úgy, hogy egy homofób tuskóként viselkedett egész idő alatt, miközben kiderülne, hogy ő az, aki a fiúkhoz is vonzódik? Nem - rázta meg a fejét. Az nem lehet. Arra már rá jött volna. Ő csak a csajokhoz vonzódik. Egyébként sem érdeklik a fiúk, csakis Dylan vált ki belőle mindig valamiféle ismeretlen érzést, amitől annyira megrémül, hogy folyton a fiú szekálásával próbálja ellensúlyozni a dolgokat. Ezt eddig soha nem vallotta be még magának sem, nem is akarta soha, de ha egyedül ülsz a csillagos ég alatt totál betépve, a gondolataid és érzéseid irányíthatatlanná válhatnak.

Másnap reggel Dylan kikísérte a bejárati ajtóig Logant, aki náluk aludt az éjszaka. A fiú aggódva nézte, ahogy barátja elindul a macskaköves ösvényen a kapu felé.
- Biztos, hogy haza kell menned suli előtt? - szólt utána. Logan megállt és hátrafordult. Neki sem volt kedve hazamenni, de tudta, minél később teszi ezt meg, annál nagyobb cirkusz várja majd otthon.
- Sajnos muszáj. Kitudja, Robert mit adott elő anyámnak. Na meg mit fogok kapni, amiért behúztam neki. Jobb hamarabb túlesni rajta.
- Ne menjek veled? Az az őrült barámire képes.
- Anya már otthon van, Robert meg úgyis délig alszik, nem lesz gond, de köszi.
- Akkor majd csörögj, ha indulhatunk! - búcsúzott Dylan és nézte, ahogy barátja egyre távolodik.
Dylan épp, hogy Pikachus mamuszában elcsoszogott a konyhába egy pohár narancsléért, megszólalt a csengő. A fiú azt hitte Logan fordult vissza, így eléggé váratlanul érte, mikor megpillantotta az ajtó másik oldalán a bukósisakot tartó, fekete trikót és szaggatott farmert viselő Tylert, miközben ő ott állt Dobby, a szabad manó feliratú alvós pólójában és bő szabású, aranycikeszeket ábrázoló fekete bokszeralsójában. A Pikachus mamuszra már gondolni sem mert. Szégyellősen lesütötte a szemét, mert észrevette, hogy Tyler érdeklődve végig néz rajta.
- Harry Potter elkapta az aranycikeszt! - viccelődött a fiú, de Dylan azt hitte, inkább gúnyolódik.
- Nem kell kicikizned - dörmögte, miközben szélesebbre tárta az ajtót és félreállt, hogy beengedje osztálytársát.
- Nem cikizlek ki. A Harry Potter a kedvenc könyvem. Otthon megvan mind a hét kötet.
- Neked is? - lepődött meg Dylan kellemeset csalódva, és szája széle mosolyra húzódott. Mikor Tyler belépett az ajtón és elhaladt mellette, közvetlen közelről megjegyezte: - Egyébként meg irtó cuki vagy.
Dylan fülig elpirult. Becsukta az ajtót és elindult a konyhába.
- Po-pont narancslevet készültem inni, amikor csengettél. Kérsz te is? Vagy inkább kávé? Iggy még a tükörben nézegeti magát, gondolom megint érte jöttél, úgyhogy még van időd.
- Köszönöm, egy pohár narancslé jól esne nekem is.
Tyler követte a fiút a konyhába, ahol az elővett még egy poharat és megtöltötte rostos lével, hogy aztán a konyhapulthoz letelepedő Tyler elé tolja. - Parancsolj.
- Köszi - mosolygott a srác. Dylan bele kortytolt narancslevébe, mielőtt megszólalt.
- Nem tudom, mennyit tudsz, de Iggy és Justin volt a suli álompárja. Nemrég szakítottak, mert az a gyökér megcsalta őt Selenával. Ezért ilyen fontos neki, hogy visszavágjon és féltékennyé tegye Justint. Bosszút akar állni.
Tylernek leesett az álla. - Selenával?! - ismételte hitetlenkedve. - De hiszen ő egy ribi!
- És nem is kicsi - helyeselt Dylan és az órájára nézett.
- Basszus, elfogunk késni! Még fel kell öltöznöm és fogat kell mosnom. Remélem addigra Iggy is elkészül.
- Motorral gyorsan odaérünk - vont vállat Tyler. - de te menj, készülj nyugodtan!
Dylan nem szerette volna magára hagyni a fiút, így hát magával hívta az emeletre. A szobájába érve egyből a szekrényhez lépett ruhák után kutatva, majd amíg Tyler érdeklődve nézegetni kezdte terjedelmes könyv, CD és DVD gyűjteményét, addig kirohant a fürdőbe, hogy átöltözzön.
- Egy pillanat és jövök, érezd csak otthon magad!
Tyler a véletlenül résnyire nyitva hagyott fürdőszoba ajtóra pillantott, ami mögött Dylan épp a pólóját vette át. Tyler néhány másodpercig magáról megfeledkezve nézte, ahogy a fiú egy boxeralsóban állva babrál a kezében tartott pólóval, aztán lassan levette róla a tekintetét és leült az ágy szélére.

Dylan

Mikor Dylan fehér V-nyakú pólóban, fekete bőrdzsekiben és kék farmerben kilépett a fürdőből, Tyler felpattant az ágyról, a kezébe nyomta iskolatáskáját és karon ragadta őt.
- Na gyere, te kis James Dean!
Magával húzta az értetlenkedő Dylant a lépcsőn, ki a bejárati ajtón egészen a motorig. Ott elengedte őt és a kezébe nyomta az egyik bukósisakot.
- Ma téged viszlek suliba - magyarázta vidáman. Dylan szíve vadul dobogni kezdett, miközben a motorra meredt.
- Én még sosem motoroztam...
- Akkor szorosan kapaszkodj majd belém!
Dylan megborzongott. - Iggy teljesen ki fog akadni.
- Van kocsija, majd megy Logannel. Pattanj fel! - mondta Tyler, miközben felült a motorra.
- Legalább szólnom kellene nekik.
- Feltalálják magukat, ne stresszelj már! Csak élj a pillanatnak!
Ez jó tanácsnak tűnt, aminek megfogadása jó érzéssel töltötte el Dylant. Felvette a bukósisakot és felült Tyler mögé, de nem karolta át a fiú derekát, félúton ugyanis megdermedtek a kezei a mozdulat közben.
- Tényleg jól kapaszkodj meg, mert nem akarlak elhagyni útközben! - Tyler türelmetlenül hátranyúlt, megfogta Dylan kezeit és előre húzta őket a derekára.
- Nyomás! - azzal beindította a motort és elzúgtak a macskaköveken. Az akkor kilépő, tetőtől talpig kicicomázott Iggy felháborodva nézett utánuk, majd tekintete megakadt a felé lépkedő Loganen és megnyugodott, hogy legalább lesz kinek panaszkodnia.
- Ezek mit képzelnek magukról?! Értem jön, hogy suliba vigyen, és végül szó nélkül lelép a bátyámmal, amíg én készülődöm? Ez botrányos! - toporzékolt a direkt motorozáshoz felvett térdig érő csizmájában. Összehúzta magán pulcsiját és hátravetette feje búbjára fogott lófarkát a válla fölött. Logan jót mosolygott a lány felháborodásán.
- Te meg mi a faszt nevetsz?! - mordult rá Iggy megbotránkozva.
- Semmit. - Logan lopva a lányra nézett és próbálta komoly kifejezésbe szedni arcvonásait. - A kis rohadékok! - helyeselt, de nem bírta megállni: végül prüszkölve felnevetett. Iggy elindult a garázshoz, amiben gyönyörű Ferrarija állt.
- Akkor én megyek. A suliban talizunk - búcsúzott Logan és már indulni készült.

Iggy

- Te meg hová mész?! Csak nem tömegközlekedéssel akarsz suliba menni? - vonta fel a szemöldökét Iggy. Olyan arcot vágott, mintha valami undorító dolgot ejtett volna ki a száján.
- De, mivel Dylan lelépett egy motorral, mint valami modern James Dean. Szerintem már túl menő ahhoz, hogy velem barátkozzon. Idehívott, hogy menjünk együtt suliba, aztán szó nélkül elhúzott mellettem, mikor ideértem. Talán egy autogramot még ad majd, ha szépen kérem - viccelődött Logan. Anyja már lefeküdt aludni, mire ő reggel hazaért, Robert pedig még nem ébredt fel, így iskola utánra maradt a kellemetlen találkozás, de addig is miért ne érezhetné jól magát?
- És én nem tudlak elvinni a suliba?! - forgatta a szemét Iggy, mintha ő már nem lenne elég jó Dylanhez képest, akit életében először egyetlen pillanatig menőnek tartott, ahogy fehér pólójában, egy kigyúrt pasival együtt elszáguldott a motoron. Iggynek titkon tetszett a jelenet. Imádja, ha két jó pasit együtt lát. Unalmában szívesen nézegetett meleg magazinokat és csókolózó fiúkról készült videókat a laptopján.
- De, csak nem tudtam, hogy el is akarsz - felelt Logan és visszafordult.
- Gyere, mielőtt még meggondolom magam! - Iggy a fiú kezébe nyomta Prada táskáját és egy gombnyomással felnyitotta a garázs ajtaját.

Dylan még soha nem érezte olyan szabadnak magát, mint Tylerbe kapaszkodva száguldva a motoron. Az őket körülölelő tájakat és épületeket elsuhanó színes csíkoknak érzékelte, a sebesség pedig teljesen felvillanyozta. Mikor megálltak az iskola előtt, a bejárat felé igyekvő diákok mindannyian feléjük fordultak. A lányok elalélva bámulták őket, ahogy levették bukósisakjaikat és elindultak a suli lépcsője felé. Dylan eddig még soha nem tapasztalt ilyen fajta figyelmet, az ugyanis mindig testvérére irányult. Ebben a pillanatban hihetetlen módon nem érezte lúzernek magát. Rávigyorgott a mellette lépkedő, jókedvű Tylerre, és együtt léptek be az iskolába. A pár méterrel mögöttük lépkedő Zayn iszonyúan bedühödött Tylerre. Először a csapatkapitányság, aztán Iggy, most meg Dylan is?! Ez a srác mindent elszed előle pillanatok alatt?
Az osztályteremben Selena bosszúsan figyelte, ahogy Justin és a padján miniszoknyában, keresztbe font lábakkal ülő Kat viháncol. Hát még egy gyerekkel sem tudja magához láncolni a fiút?! Mégis mit tegyen, hogy Justin az övé lehessen? A mellette ülő Miley eközben újabb kiszemeltjével váltott üzeneteket a mobilján és somolygott magában.
- Neked meg mi bajod van? - pillantott rá barátnője.
- Semmi, csak bizsereg a puncim. Épp azon ügyködök, hogy ez a pasi még ma estig megfektessen.
Selena úgy érezte, valamivel el kell terelnie a figyelmét Justinról.
- Megfelezed velem? - kérdezte reménykedve.
- Hát persze. Mire valók a barátnők? - mosolygott Miley.
A terembe belépő Tyler és Dylan láttán a legtöbb lány nyála csorogni kezdett. Míg mindannyian Tylert bámulták meg először, Charli észre sem vette a fiút. Ő ugyanis Dylant bámulta elalélva. Úgy gondolta,

Charli

szerelme még sosem volt ennyire szexi, és ez bizony Charlit tekintve hatalmas szó. Elképzelte, ahogy Dylan odasétál hozzá és forró csókot nyom az akjaira. Már a gondolatba is belebizsergett mindene. Még Taylor is megbámulta a fiúkat, akinek a gyengéi voltak a motorosok és a gitározó pasik. A mellette ülő Luke elkapta pillantását és maga sem értette, miért zavarja őt az, hogy a lány megnézi a pasikat. Nick a két fiún végignézve és az elalélt lányok arcát megpillantva nem bírta megállni, hogy ne szóljon be valami szarságot.
- Te dugod őt, vagy ő téged? - vigyorgott saját cseppet sem vicces kérdésén.
- Miért kérded? Erről akarsz fantáziálni, miközben masztizol? - vetette oda mosolyogva Tyler, mire a többiek felnevettek. Nick nem értette, miért nem érte rajonganak a lányok. Hiszen én sokkal jobb pasi vagyok náluk. - gondolta magában összeszorított ököllel. Nem tetszett neki, hogy Tyler vissza mer szájalni.

Iggy azon idegeskedett útközben, hogy testvére ellopja előle a nap tökéletes belépője címet, de mikor megpillantotta arcát a visszapillantó tükörben, megnyugodott. Épp egy elcsépelt, gagyi dalt játszottak a rádióban, ő pedig Logannel egyszerre nyúlt a műszerfalhoz, hogy másik állomásra váltsanak. Egy pillanatra összeértek ujjaik, majd mindketten gyorsan elkapták kezüket, mintha megégették volna és kibámultak az ablakon. Miután leparkoltak a suli előtt és sietve felcaplattak a lépcsőkön, hogy még csengetés előtt beérjenek a tanterembe, minden szem a gyönyörű Iggyére szegeződött. A folyosókon lézengő néhány diák utána fordult, mikor elhaladt mellettük. Úgy lépkedett, mintha a kifutón lenne egy divatbemutatón. Hosszú lófarka ide-oda himbálózott mögötte. Egy pillanatra kedve lett volna megfogni a mellette igyekvő Logan kezét, de végül nem tette meg és meg is botránkozott efféle vágyain. A terembe lépve aztán történt valami, ami végképp feledtetett vele minden egyebet: A könnyes szemű Selenát pillantotta meg először, majd követte a lány tekintetét és ekkor meglátta a tábla előtt csókolózva egymásba fonódó Justin-Kat párosát. Lebénult, a földbe gyökerezett a lába. Úgy szorította kezében tartott táskáját, hogy elfehéredtek az ujjai. Barátnői azonnal felpattantak és oda siettek hozzá, még Charli is felhagyott Dylan bámulásával. Körülállták ott, az ajtóban, és simogatni kezdték a karját, a haját és vigasztalták. Iggy végül hátat fordított a felkavaró jelenetnek és a helyére indult. Barátnői árnyékként követték. Ekkor hatalmas csattanásra kapta fel a fejét: Selena felállt a helyéről, félbeszakította a csókot, hajánál fogva elkapta Katet és egyszerre három pofont is leadott neki. Mire Justin felocsúdott döbbenetéből, Selena már kirohant a teremből. Miley azonnal követte barátnőjét, Kat pedig ott állt az osztály előtt kócos hajjal, pirosra pofozott arccal, könnyben úszó szemekkel, megalázva. Valahogy nem éppen ilyennek képzelte el az első csókjukat, bár az biztos, hogy emlékezetes lett. Iggy felállt és elővette mobilját.
- Mondd, hogy csííííííz! - szólt és készített egy fotót. Legalább lesz mit nézegetnie, ha rossz kedve lesz. Ez majd biztosan felvidítja!

Iggy

Kat könnyei megállíthatatlanul potyogni kezdtek. Eltolta magától Justint és kirohant a terem ajtaján. Egyenesen a női mosdóba sietett, ahol megengedte a vizet és a mosdókagylóra támaszkodva belenézett a tükörbe, amiből egy könnyáztatta arcú, megalázott lány nézett vissza rá. Nem gondolta volna, hogy a suli legmenőbb pasiját megcsókolni ezzel jár. Olyan nagy bűn egy csók? Hiszen Justin is akarta, nem ő mászott a fiúra. Nem kellene így viselkedniük a lányoknak, ilyen gyerekesen, hogy féltékenységből ilyesmire vetemedjenek. Mit tegyen? Bármit is érez Justin iránt, bármennyire is kedveli őt, fojtsa el magában érzéseit és ne közeledjen felé, csak hogy elkerülje Selena és Iggy szemétkedéseit? Miközben letörölte könnyeit és tükörképére meredt, válaszolt magának gondolatban.
Nem. Nem hagyom magam. Justin az enyém lesz, és esküszöm, hogy elérem, hogy én legyek a suli legmenőbb csaja! Akkor majd megtudja Selena, hogy kire emelje a kezét. Már alig várom a pillanatot. Én leszek az iskola első számú csaja, és az első számú pasival az oldalamon ezt nem lesz olyan nehéz elérnem. Viszlát, Iggy! - gondolta, és elkenődött sminkje alatt alattomos mosolyra húzódtak ajkai.

Kat