4. Fejezet: Különös álom

A dupla fizika óra emlékeztette a diákokat arra, hogy miért is utálnak iskolába járni. Az angol előtti szünetben aztán mindenki fellélegzett. Kristen írt egy verset előző órán, és most kirakta a papírfecnit a pad szélére, hátha valaki észreveszi és megcsodálja. Mivel ez nem történt meg, új taktikát választott: padtársa, Kaya elé rakta a lapot, a lány viszont nem pillantott fel az angol vázlataiból. Kristen még egy kicsit odébb tolta a papírt. Ekkor Miley jelent meg a padjuknál, és miután megpillantotta a cetlit, a kezébe vette.

- Ez meg mi a szar?

- Ne olvasd el! - szólt Kristen, mert tudta, hogy így Miley csak azért is elfogja olvasni.

Mikor ez végre megtörtént, a lány görnyedezve kacagott.

- Ezt te írtad? - kérdezte két nevetés közepette.

- Igen - felelte nagy büszkén Kristen.

- Hát látszik... nagyon béna! Ezt mindenkinek hallania kell! - mondta Miley, és hangosan olvasni kezdte a remekműnek nem igazán nevezhető szerelmes verset, amiben egyetlen egy rím sem volt felfedezhető. Mikor a végére ért, az osztály hangos nevetésben tört ki.

- Gondolom Logan, ez rólad szól. Van egy rajongód. Kár, hogy ennél csúnyább már nem is lehetne! - prüszkölte Miley. Demi a védelmébe akarta venni a megszégyenült, könnyes szemű Kristent, de Emma lebeszélte róla.

- Hagyd, nem kell a dráma! Örüljünk, hogy végre kezdik elfelejteni a hangosbemondós és a tanga lopós botrányainkat. Húzzuk meg magunkat egy időre. Nem ér annyit ez a lány, hogy újra cikizni kezdjenek minket miatta.

Deminek be kellett látnia, hogy barátnőjének igaza van. Az utóbbi napokban elég megaláztatást kellett elviselniük osztálytársaiktól.

Amikor senki sem figyelt, Miley a tanári asztalra csempészte a verset. Mikor az angol tanárnő elkezdte az órát és leült asztala mögé, megakadt a szeme a papírfecnin. A kezébe vette, és olvasni kezdte.

- Mi ez a borzalom? Valaki tréfának szánta? Sajnos csalódást kell okoznom, mert egyáltalán nem tartom viccesnek.

- Jaj, tanárnő, dehogy tréfa! Ez a remekmű Kristen alkotása! Hát nem csodás? - nevetett Miley.

- Oh... - a tanárnő elszégyellte magát, majd így szólt: - Végül is nem olyan rossz. A lányom is hasonlókat ír, nagyon ügyes.

- És hány éves a lánya, tancinéni?

- Nyolc.

Az osztály erre még nagyobb nevetésben tört ki, Kristen pedig sírva fakadt.

A biológia óra egyöntetűen az osztály legellenszenvesebb órájának számított a kémiával karöltve, köszönhetően annak a személynek, aki tartotta őket: Lydia McCallnak.

- Jó napot, gyerekek!

- Jó napot, tanárnő! - mondták unottan a diákok.

- Nem, még mindig nem az igazi. Jó napot kívánok, tanárnő! Ismételjétek!

- Jó napot kívánok, tanárnő!

- Így mindjárt jobb - mosolyodott el bajusza alatt a nő. A mai órát feleléssel és cetliírással kezdjük. Ed, Ariana, Austin és Kristen röpdolgozatot ír az első padban, Miley pedig kijön felelni. Egy, kettő! Igyekezzetek!

A négy cetliíró kelletlenül helyet foglalt az első padokban. Kristen az utolsó pillanatig lázasan lapozgatta jegyzeteit. Miután McCall lediktálta nekik a kérdéseket, Mileyhoz fordult.

- Gyere ki a táblához!

- Minek? Nem tudok semmit!

- Azt mondtam, gyere ki! - csattant fel a tanárnő.

A lány kelletlenül felállt és komótosan kisétált a táblához.

- Beszélj nekem a múltórai anyagról.

- Hát ez nem igaz... - sóhajtott türelmetlenül Miley. - Nem tudok semmit! Nem érti?!

- Fékezd magad, csillagom! Valamit biztosan tudsz... bár az tőled valóban nem várható el.

- Nem, nem tudok semmit. Egész órán nem figyeltem, otthon pedig annyi volt a tanulás, hogy beraktam a füzetem a táskába.

- Szégyelld magad! Így semmit nem fogsz elérni az életben.

- Miért? Maga elért valamit a diplomájával?

- Igen, el. De te... ha így folytatod, büszkén léphetsz majd édesanyád nyomdokaiba.

- Ne vegye a szájára anyámat! Írja be az egyest és kész - csattant fel Miley.

- Ahogy gondolod, de ha így folytatod, bukás lesz a vége.

- Így jártam - vont vállat Miley és bosszúsan a helyére ment.

McCall idegesen a cetliírókhoz lépett és beszedte a dolgozataikat.

- Még nem fejeztem be, tanárnő! - fakadt ki kétségbeesetten Kristen.

- Sajnálom, volt rá elég időtök.

- Mennyi? Három perc?!

- Az épp elég volt a három kérdésre. Aki ennyi idő alatt nem tudta megcsinálni, az ezután sem fogja - felelt McCall kárörvendő mosollyal az arcán.

A négy tanuló felháborodva a helyére ment. Egyikük sem szerette volna még jobban felbosszantani a tanárnőt, ezért nem vitatkoztak tovább.

- Amúgy sem tudtam semmit, úgyhogy tökmindegy - szólt vállat vonva Austin, és leült Nick mellé.

Iggy a körmét reszelgette unalmában, Charli pedig percenként hátrafordult, hogy vessen egy pillantást a mögöttük ülő Dylanre, aki titokban evett a pad alatt.

- Suli után nem lógunk együtt? Megyek deszkázni, már rég voltam. Aztán kiülhetnénk dumálni meg ehetnénk hot dogot - fordult a fiúhoz a mellette ülő Logan.

- Szuper lenne - felelte teli szájjal Dylan.

- Ne beszélgessetek már! A boszorka már így is ki van akadva - fordult hátra Iggy, akinek valójában az volt a baja, hogy nem vele beszélgetnek.

- Akkor jobb lesz, ha előre fordulsz - szólt megjátszott aggodalommal az arcán testvére.

Utolsó óra után az osztályfőnök lépett be a terembe, és csendre intette a szedelőzködő diákokat. A székek viszont ezután is nyikorogva ki- és be tolódtak, a fiatalok pedig pakoltak és táskájukat a vállukra véve beszélgettek. Második felszólításra már észrevették, hogy ott áll az osztályfőnökük.

- Szomorúan vettem tudomásul, hogy egyikőtök sem hozott be egy használt elemet vagy akkumulátort sem. Így bizony nem lesz kirándulás jövőhéten, hanem szépen tanulni fogtok helyette. A határidő péntek. Nagyon örülnék, ha mindenki aktiválná magát. Szeretném, ha az én osztályom végezne az első helyen. Sziasztok - mondta, majd magukra hagyta diákjait.

- Tényleg, ki is ment a fejemből... Iggy, nekünk kell nyernünk - szólt Dylan izgatottan.

- Mi fogunk, ne aggódj. Elintézem. Tudod, hogy én mindig nyerek.

Délután Dylan elkísérte Logant az egyik deszkás parkba. Az egyik padon ülve hot dogoztak, mikor Rita lépett oda hozzájuk.

- Logan! Nem gondoltam volna, hogy épp itt futunk majd össze! - szólt a lány. Dylanről tudomást sem vett.

- Hát azt én sem - mondta meglepetten a fiú.

- Nem csatlakozol hozzám és a haverjaimhoz? - mutatott a pályán deszkázó srácok felé Rita. Közben nyalókát szopogatott élvezettel, és kihívóan nézte Logant.

- Bocs, de most nem. Dylannel jöttem, ha nem vetted volna észre - felelt a fiú.

- Kár - sóhajtott Rita. - Akkor majd máskor.

A két fiú már indult volna, de Rita Logan után szólt. - Na és a puszi hol marad?! - nevetett.

Logan kelletlenül hagyta, hogy a lány két puszit nyomjon az arcára, aki Dylant efféle búcsúzásban nem részesítette.

Mikor tovább álltak, Dylanből előbukott egy nem igazán szép, de annál közkedveltebb kifejezés:

- Ribanc.

- Az - bólintott Logan.

- Alig várja, hogy megfektesd.

- Már én is rájöttem...

- Nem irigyellek. Ez a csaj úgy tapad, mint döglött légy a szélvédőre.

Iggy épp hazaért a vásárlásból, amikor kopogotak szobájának ajtaján. A lány először azt hitte Dylan az, de aztán eszébe jutott, hogy testvére nem ismeri a kopogást. Kíváncsian az ajtóhoz lépett és kinyitotta. Justin állt mögötte.

- Szia. Úgy érzem, beszélnünk kell - mondta a fiú. Iggy szélesebbre tárta az ajtót és köszönés nélkül visszalépett az ágyához, hogy kipakolja táskáiból a frissen beszerzett rucijait.

- Mit akarsz? - kérdezte fel sem pillantva a ruhákról.

- Ne haragudj, amiért az utóbbi napokban nem viselkedtem úgy veled, ahogy azt elvárnád.

Iggy megfordult és barátja arcába fúrta pillantását.

- Miért? - csak ennyit bökött ki végül.

- Fogalmam sincs, mi ütött belém, de szeretlek és nem akarlak elveszíteni... képes vagyok addig várni, amíg készen nem állsz - mondta Justin, és bizonytalanul megfogta a lány kezét. Mivel az nem tiltakozott, magához húzta őt és szenvedélyesen megcsókolta. Iggy kételyei azonnal szertefoszlottak, mint napsugarak elől a viharfelhők. Szerette a fiút, és érezte a csókján, hogy még ő is odáig van érte.

- Soha többé ne hanyagolj el - szólt a csók után.

- Nem foglak - bizonygatta Justin és végre elmosolyodott.

- Különben végeztünk egymással. Így senki sem bánhat velem, még a suli legjobb pasija sem - jelentette ki Iggy.

- Nem fogok csalódást okozni, kicsim. Ígérem.

Justin próbálta elnyomni bűntudatát, amit amiatt érzett, hogy galád módon megcsalta ezt a gyönyörű és büszke lányt, akiért oly' régóta odáig van, egy olyan könnyenkaphatóval, mint Selena. Legszívesebben elmondott volna mindent, bevallotta volna bűnét, csak hogy szabaduljon a lelkére nehezedő iszonyatosan nehéz tehertől, de nem volt rá képes. Tudta, hogy ha ezt megtenné, Iggy soha többé nem állna szóba vele. Azt pedig képtelen lenne elviselni. Nem, ez nem történhet meg. Valamit tennie kell, hogy Selenát is elhallgattassa. Mi van, ha a lány már elmondta másoknak is, hogy lefeküdt vele? Nagyon reménykedett benne, hogy Selena állja a szavát, és senkinek sem beszél kettőjükről. Ő is nagyon jól tudja, hogy bármennyire is nagy szája van, Iggy tönkretehetné egész iskolai karrierjét egy szempillantás alatt, ha megtudná, hogy a pasijával kavart a háta mögött. Justin elhessegette rossz gondolait, hogy átadhassa magát ennek a boldog pillanatnak, amikor a karjaiban tudhatja azt a lányt, aki a legfontosabb neki a világon.

Másnap újabb nap kezdődött az iskolában.

- Az első óra tesi - pillantott fel órarendjéből Dylan, mikor testvérével és Logannel az iskola folyosóján sétáltak. Az öltözőbe érve Iggy hisztizni kezdett.

- Elvárják tőlem, hogy egy mocskos öltözőben öltözzek ilyen kis pondrókkal, mint ti - itt vetett egy pillantást osztálytársaira, majd folytatta - nekem külön öltöző járna.

- Ne nyafogj, hanem inkább öltözz át, cicababa - szólt Taylor egy szánakozó pillantás kíséretében.

- Te inkább kímélj meg magadtól és hallgass el. Ki engedte meg, hogy egyáltalán hozzám szólj? - vonta fel a szemöldökét Iggy.

- Jaj, ne haragudj! Nem tudtam, hogy külön engedély kell ahhoz, hogy hozzád szóljunk - gúnyolódott Taylor.

- Nyugodj meg, Iggy. Az idegeskedés árt a szépségednek - lépett oda barátnőjéhez Charli. Iggy sóhajtott egyet és belenézett a falra szerelt tükörbe, a látványtól pedig azonnal megnyugodott.

Mikor a diákok átöltöztek és besétáltak a tornaterembe, különös látvány fogadta őket. Valaki azon a csövön lógott, amire a köteleket és a különböző sporteszközöket szerelték. Ahogy a fiatalok közelebb értek, meg is pillantották, ki az: Emma. Felakasztotta magát egy sállal, csak hogy a középpontba kerülhessen. A kezével kapaszkodott, és csak akkor engedte el a csövet, amikor a többiek beléptek a tornaterembe.

- Jézusom! Emma, mit művelsz?! Gyere le onnan! - kiáltotta kétségbeesetten Demi.

- Ne, nehogy legyere! Ne csinálj semmit, csak várj amíg meg nem fulladsz, ha ennyi eszed van! - mondta Miley, miközben a hasát fogta a nevetéstől.

- Inkább te lógnál ott - fordult hozzá Demi.

- Nekem van annyi eszem, hogy nem akasztom fel magam azért, hogy az emberek rám figyeljenek.

- Jaj, egyel kevesebb - legyintett Iggy és elővett egy körömreszelőt.

- Valaki másszon fel és hozza le őt! - kiabált rémülten Demi, ugyanis Emma feje már lilulni kezdett. Luke gyorsan felmászott az egyik kötélen, de mire felért, a sál reccsent egyet és elszakadt, Emma pedig lezuhant. Ed oda rohant és még időben elkapta őt. Amint földet ért, Demin kívül már nem figyelt rá senki, ő még is úgy érezte, megérte kockáztatni az életét azért, hogy egy kicsit sütkérezhessen a rivaldafényben. Ekkor megérkezett az edző és futásra parancsolta az osztályt.

Óra után a fiú öltözőben nagy volt a zsivaj. Dylan és Logan egymás mellett öltöztek, amikor valaki becsapta orruk előtt a szekrényük ajtaját. A két fiú Nicket és Zaynt pillantotta meg a becsapódó ajtók mögött. 

- Mit akartok? - kérdezte Logan. Egyáltalán nem volt kedve egy újabb jelenethez.

- Csak figyelmeztetni akarlak, hogy a múltkori tökön rúgást és az azelőtti balhét nem úszod meg. Nem felejtettem el - nézett rá dühösen Nick.

- Én nem csináltam semmit. Te akartál megverni a haveroddal, nem tehetek róla, hogy a végén ti lettetek megverve - felelt Logan, mire Nick homlokán kidagadt egy ér.

- Ha bárkinek is beszélsz róla... nagyon megbánod - mondta, majd felkapta a táskáját és dühösen elcsörtetett.

Logan oldalra nézett, és látta, hogy miközben ő Nickkel beszélt, addig Zayn nekiszorította Dylant az öltözőszekrénynek.

- Engedd el! Mi a franc bajod van? - csattant fel Logan. Zayn dühösen fújtatott.

- Már nem emlékszel, tökfej? - nézett Loganre, de közben nem engedte el Dylant.

- Arra emlékszem, hogy nekem álltatok Justinnal, és akkor megjelent Iggy és Dylan és kiálltak mellettem.

- Velem senki nem beszélhet így! Engem nem érdekel, ki ennek a köcsögnek az apja, vagy hogy ki a testvére! - mondta indulatosan Zayn.

- Nem köcsög és engedd el! - Logan fejébe tódult a vér. Meglökte Zaynt, aki erre elengedte Dylant.

- Valami gond van? - lépett a fiúkhoz Justin.

- Jól figyelj rám! Akármilyen gazdag is a családod, te akkor is csak egy kis lúzer maradsz, az embereknek fel sem tűnne, ha nem lennél... Ez a hülye az egyetlen barátod - fordult Dylanhez Zayn, még egyszer neki lökte őt a szekrénynek, majd kiment az öltözőből. Justin szó nélkül követte őt. Dylan könnyes szemmel nézett maga elé, aztán elfordult Logantől.

- Hé, jól vagy?

Dylan nem válaszolt, csak a fejét rázta, majd gyorsan felvette a cipőjét és elrohant. Logan hiába kiabált utána, a fiú vissza sem nézett.

Az osztály kifulladva foglalt helyet a teremben, ahol a következő órájukra vártak. Logan csengetés előtt egy perccel érkezett, gyorsan szedve a levegőt sietve Iggy padjához vette az irányt.

- Nem láttad Dylant?

Iggy csodálkozva pillantott fel rá.

- Veled öltözött át a fiú öltözőben, és nem velem.

- Tudom, de nem találom sehol... már az egész iskolát átkutattam.

- Mi történt?

Ekkor lépett a terembe a rövidre nyírt hajú,  bajszos, szigorú tekintető Lydia McCall, akinek külseje inkább egy férfié lehetett volna, mint egy nőé.

- Jó napot kívánok, tanárnő! - zengte az osztály.

- Igen, igen. Látom, végre sikerült megtanulnotok köszönni. Én most inkább nem kívánok nektek jó napot, mert úgy sem lesz az. Lapot és tollat vegyetek elő. Diktálom a kérdéseket a dolgozathoz. Akit puskázáson kapok, az nem egy, hanem rögtön két elégtelent kap. Egyet a dolgozatára, egyet pedig azért, mert puskázott - mondta.

- Tanárnő, nagyon rosszul érzem magam... -  hazudta Logan, aki még mindig nem ült le a helyére.

- Hát persze. Felőlem el is ájulhatsz, akkor is megírod a dolgozatot.

- Nem látja, hogy mindjárt összeesik? - kérdezte Iggy, csak hogy segítsen a fiúnak.

McCall a sok rohanástól kivörösödött arcú, verejtékező Loganre pillantott.

- Nem. Ülj le a helyedre. Ha megírtad a dolgozatot, elmehetsz.

Logan dühösen ledobta magát a székére és tüntetően elfordította az arcát. Csak arra tudott gondolni, hogy mi lehet Dylannel. Minél előbb megakarta őt keresni.

- De jó fej tetszik lenni - szólt Miley, majd Selenával karöltve hangos nevetésben tört ki.

- Biztos vagyok benne, hogy amint kikapjátok a dolgozataitokat, már nem fogtok ilyen jóízűen nevetni - szólt McCall. Mosolya felért egy halálos ítélettel.

Mikor meglátták a dolgozaton szereplő kérdéseket, már senkinek sem volt kedve nevetni. Nem is volt rá okuk. A tanárnő szadista vigyorral nézte, hogyan küszködnek a dolgozattal.

- Az ötöst kérdést nem értem, tanárnő. Ez most mit jelent? - kérdezte tűnődve Kristen.

- Találd ki, csillagom.

Miley és Selena szégyentelenül puskáztak.

- Úgy látom, négy egyest már ki is oszthatok - szólt McCall és felállt, hogy elvegye a két lány dolgozatát.

- Bajusz - mondta Miley kicsit hangosabban a kelleténél.

- Mit is mondtál? - pillantott rá szemöldökét ráncolva a nő.

- Azt, hogy bajusz. Miért nem szedeti ki végre? Utcát lehetne vele seperni!

- Tünés az igazgatóiba! Neveletlen, pofátlan csitri! - ordított magából kikelve McCall. Mosolynak már nyoma sem volt az arcán.

- TAKARODJ MÁR!

- Miley felállt és becsapva maga után az ajtót, kiment a teremből. Ám esze ágában sem volt az igazgatóiba menni. Helyette az iskola mögé vette az irányt, hogy rágyújthasson, és vigaszt keressen az ott lógó negyedikes fiúk ölében. Közben McCall tanárnő egy darabig még dühösen járkált a diákok között, Austintól is elvette a dolgozatát, amiért puskázott, aztán leült asztala mögé és gyilkos pillantásokkal bombázta a tiniket. Miley az iskola mögött megismert fiúk egyikének társaságában betért a férfi vécébe, ahol azonnal egymásnak estek. A lány egy szempillantás alatt elfelejtette Lydia McCallt és a düh is elmúlt, amit érzett. Már cseppet sem volt ideges.

Logan sietve írta meg dolgozatát, hogy minél előbb beadhassa és megkereshesse Dylant. Még egyszer átkutatta az iskolát, de nem találta őt sehol. Már arra gondolt, hogy biztos hazament, amikor az egyik vécében megpillantotta Dylan táskáját a fülke ajtaja alatt.

- Dylan, odabent vagy? - kopogott. Nem kapott választ.

- Nyisd ki az ajtót!

- Menj el - szólt ki szipogva Dylan, de Logannek esze ágában sem volt elmenni.

- Nem azért kapkodtam el a kémia dogát, hogy elmenjek. Nyisd ki az ajtót, kérlek.

Dylan beadta a derekát és lassan kitárta az ajtót barátja előtt. Látszott a szemén, hogy sírt.

- Zaynnek igaza volt... egy lúzer vagyok. Egy senki - mondta szomorúan.

- Nem vagy senki. A barátom vagy - szólt Logan és magához ölelte a fiút. Dylan hálásan viszonozta az ölelést. Azelőtt sosem volt legjobb barátja, és nagyon boldog volt, hogy ez végre megváltozott.

Iskola után Logan hazament, hogy ledobja táskáját és lezuhanyozzon, majd átugrott a szomszédba Dylanékhez. Az ikrek anyukája nyitott ajtót, majd beinvitálta Logant.

- Az emeleten megtalálod őket - mosolygott a nő.

- Köszönöm!

Logan úgy gondolta, mielőtt bemegy Dylanhez, köszön Iggynek is. A lány az ágyán feküdt és unottan váltogatta a TV csatornákat.

- Dylan a konyhában van - szólt, mikor megpillantotta az ajtóban álló Logant.

- Nem baj, ha itt megvárom?

- Felőlem.

Ekkor lépett be a pizzát majszolgató Dylan.

- Talán másokat is megkínálhatnál - nézett testvérére Iggy.

- Ha udvariasan visszautasítjátok, megkínállak.

- Szégyelld magad, te zabagép!

- Sajnálom, de éhes vagyok! - mondta teli szájjal a fiú.

Logan örült, hogy barátjának szemmel láthatóan már jobb kedve van.

- Nem baj, gyere Logan! Mi is rendelünk magunknak pizzát - szólt Iggy, és Logannel a nyomában kisétált a szobából, Dylan pedig jóízűen evett tovább.

- Még jó, hogy kimentek - gondolta.

- Nemsokára megjön a pizzánk, amit tisztességesen fogunk elosztani. Öt szelet az enyém, három pedig a tied, jó? - kérdezte Iggy, mikor Logannel a konyhapultnál ültek.

- Nekem jó - vont vállat a fiú.

- Csak vicceltem - nevetett Iggy.

Amikor megszólalt a csengő, Dylan sietve lerohant a lépcsőn és átvette a futártól a pizzát, majd kicserélte az üres dobozra és azt adta át a folyosón megjelenő testvérének. Miután Iggy átvette tőle a dobozt, a fiú berohant a szobájába és magára zárta az ajtót.

- Ez olyan könnyű - csodálkozott a lány, mikor felemelte a pizzás dobozt.

- Szerintem nyisd ki.

- De hiszen ez üres! Dylan! - kiabált a lány és felment ikertestvéréhez, aki már csak akkor nyitott neki ajtót, amikor elfogyasztotta a pizzát.

- Remélem kihányod reggelre! - ezzel a jókívánsággal távozott Iggy a fiú szobájából, de még az ajtóból visszafordult. - És most Logannel elmegyünk valamelyik gyorskajáldába. Salátára vágyom.

- Azt nem tehetitek! - rémüldözött Dylan.

De bizony megtették. Iggy evés közben fotókat is készített, amiket aztán elküldött testvérének, aki vérig sértődött, amikor megnézte őket.

Selena épp azelőtt az étterem előtt sétált el, amelyikben Iggyék ettek. Ravaszul elmosolyodott, amikor megpillantotta az ablaknál ülő, nevetgélő osztálytársait, és gyorsan lefényképezte őket mobiljával. 

Este Iggynek különös álma volt. Egy trónon ült, gyönyörű pink színű hercegnő ruhát viselt, és szigorúan nézett körül hatalmas palotájában. A trón egy emelvényen foglalt helyet a hosszú terem végében, felette csillogó betűkből az IGGY felirat volt kirakva. A lány körül izmos, félmeztelen férfiak álltak, akik minden oldalról legyezték őt. Három barátnője, Charli, Nina és Ariana koszos cselédruhában álltak a fal mellett, és várták úrnőjük utasításait. Ekkor kicsapódott a hatalmas tölgyfaajtó, amin egyforma ruhába öltözött férfiak lányokat hurcoltak be. Mikor Iggy elé értek, az egyik férfi így szólt:

- Úrnőm, itt vannak a szajhák, akiket kérettél.

- Vezessétek elém sorban őket! 

Az első lány Selena volt. Koszos rongyokat viselt, haja fésületlen és kócos volt, szája sarkából vér csordogált.

- Azt hiszed nem láttam, hogy néztél  Justinra? Mégis mit képzelsz? Soha nem hagyna el engem miattad! Én vagyok a királynő! Amiért szemet vetettél arra, ami az enyém, akasztást érdemelsz! Ötven korbácsütés! Most! - szólt Iggy.

Az egyik férfi hatalmas korbácsot vett elő, és megkezdte a kínzást. Közben a cselédek szőlővel és borral kínálgatták a trónján ülő Iggyt.

- Mielőtt utolér a halál, szeretnél mondani valamit? - kérdezte a meggyötört Selenát fürkészve.

- Dögölj meg! - kiáltott a lány, majd köpött egyet.

- Vigyétek az akasztófára!

- Igenis, úrnőm.

Selenát elvitték. A következő fogoly Miley volt.

- Te vagy a birodalmam lotyója, ráadásul Selena barátnője. Ha behódolsz nekem, talán megkímélem az életed és lehetsz a cselédem.

- Inkább a halál! - mondta Miley, akinek melleit csak egy falatnyi felső takarta, amihez ultrarövid szoknya társult. Erős sminkje szétkenődött az arcán.

- Kérésed figyelembe veszem. Fojtsátok a tóba! - adta ki az újabb parancsot Iggy, a két férfi pedig kihurcolta a lányt. A következő Demi volt,aki úgy nézett ki, mint egy koldus.

- Te pondró. Rád még az időt sem pazarlom. Cellába vele! Száraz kenyéren és vízen fogsz élni! Ha behódolsz nekem és térden könyörögsz, lehetsz a cselédem.

- Rendben! Felséges úrnőm! Kegyelmezz, engedd, hogy odaadó szolgád legyek! Könyörgöm! - zokogott Demi és földre borult Iggy előtt.

- Ez az, csússz a földön, ribanc! - szólt élvezettel Iggy.

- Csúszok, úrnőm.

- Csókold meg a cipőm talpát.

És Demi megcsókolta, majd mégis elvitték egy cellába.

Őt követte Logan régi osztálytársa, Rita, akinek lenyírták a haját, lemosták a sminkjét és koszos rongyokba öltöztették.

- Te kis céda... nem is tudom, mit érdemelsz.

- Miért, mit tettem? Lefeküdtem Logannel, a lovászfiúval! Ez a bajod? - kérdezte értetlenül Rita.

- Engem te ne tegezz! Erről ráadásul még csak nem is tudtam! - mondta összeszűkült szemekkel Iggy.

- Akkor talán az a baja, hogy én szebb vagyok önnél?

- Hogy merészeled?? POKOLBA VELE!

Férfiak hurcolták Ritát a toronyablakhoz, majd kilökték rajta.

Az utolsó lány Kristen volt.

- Te azért vagy itt, mert csúnya vagy. Te vagy a legrusnyább lány a birodalmamban. Cellába vele! A látványával fogunk kínozni másokat! Vigyétek!

Ezután Justin lépett be az ajtón és csókokkal köszöntötte a királynőt.

- Gyere szerelmem, menjünk a hálóba - súgta fülébe a fiú.

Iggy baldachinos ágyában csókolóztak meztelenül a puha selyempárnák között, de mikor Iggy újra Justinra pillantott, már nem Justin volt az, aki szenvedélyes csókokkal borította testét, hanem Logan.

Iggy rémülten ült fel az ágyában. - Logan? - suttogta, miközben körülnézett a szobájában. Szeme sarkában még ott volt a palotában játszódó álom maradványa.

- Csak álom volt. Egy gyönyörű álom, nem megfelelő befejezéssel - nyugtatta magát, miközben mélyen sóhajtott, majd a párnájára hajtva fejét ismét elnyomta őt az álom.

- Sosem mertem bevallani neked, de őrülten szeretlek - súgta fülébe Logan.

- Mindig is tudtam. Éreztem. Én is érzek irántad valamit, de Justin iránt is... ő hová tűnt?

- Hát nem emlékszel? Megszökött Selenával.

- Micsoda? Az nem lehet, az előbb szeretkeztünk. Selenát pedig felakasztattam.

- Miután Justin a szobádba hozott, altatót kevert az italodba és az akasztás előtt megszöktette Selenát. Valószínűleg messze járnak már.

- Úristen, utánuk kell küldenem az embereim, hogy végezzék ki őket! - mondta feldúltan Iggy és felült az ágyban.

- Ahogy gondolod... de mi lesz kettőnkkel?

- Mi lenne? Én királynő vagyok, te pedig... te csak egy lovászfiú.

- Mit számít az, ha szeretjük egymást?

- Sajnálom, de nekem Justinra van szükségem. vele ellentétben nem vagy se király, se herceg.

- Na és arról még nem hallottál, hogy ha megcsókolsz egy békát, herceggé változik? - kérdezte Logan gyöngéden megérintve Iggy ajkait.

- Az csak mese.

- Bizonyítsd be! Engedd, hogy megmutassam, ki is vagyok valójában! Én boldoggá tehetnélek.

- Mivel, hogy ha nincs ragod? - vonta fel a szemöldökét a lány.

- A szerelmemmel - szólt csendesen Logan, majd megcsókolta őt. Hosszasan, szerelemtől és szenvedélytől fűtve csókolóztak egymás karjaiban. Mikor Iggy kinyitotta a szemét, ő és a fiú két trónon ültek a palota előtt, kéz a kézben. A nép éljenzett, Iggy pedig boldogabb volt, mint valaha.

- Te tényleg herceg vagy, Logan... - suttogta.

- Ébresztő! Miket beszélsz itt? Milyen herceg? - kérdezte Dylan, aki párnákkal dobálta testvérét, hogy az végre felébredjen. Iggy felült az ágyban és körülnézett. Nem volt ott semmiféle palota, se szolgák, se hercegek. A szobájában volt. Dylan az ajtóban állt egy újabb párnával a kezében.

- Te idióta! Mars ki a szobámból! Ki adott rá engedélyt, hogy belépj ide? Mert én biztosan nem! Most már kulcsozni fogom az ajtót. Tűnj már! - kiabálta a lány, miközben felvett a földről egy párnát és püfölni kezdte vele testvérét.

- Hello Ribi! - csúfolódott Dylan a lány Hello Kittys párnáján, aztán kisietett a szobából. Iggy leült a szépítkezőasztala elé.

- Csak egy hülye álom volt. Bár nagyon jól indult, de Logan, mint herceg? Tündérmeséből rémálomba csapott át ez a kis történet - töprengett, miközben feldúltan nézegette magát a tükörben.

Iggy