13. Fejezet: A hívatlan vendég

Dylan egész hétvégén csendes és rosszkedvű volt. Iggy akárhányszor próbált benyitni a fiú szobájába, az ajtót nem találta nyitva egyszer sem. Logan is hiába írt barátjának üzeneteket, választ egyikre sem kapott. Dylan nagyon vágyott rá, hogy elmondhassa neki, mi történt a bulin Zaynnel. Még arról sem beszélt, hogy Nick elvette tőle a pénzét a suliban. Megalázva érezte magát és tudta, hogy barátja egyik fiú szemétkedését sem tűrné szó nélkül. Nem akarta, hogy Logan miatta kerüljön bajba. Már így is többször kiállt mellette az utóbbi napokban, mint bárki más egész életében, amiért elmondhatatlanul hálás volt. Egyedül kell megbirkóznia ezekkel a dolgokkal, különben soha nem fognak leszállni róla. De miért? Miért kell minden egyes nap átélnie ezt? Miközben Iggynek a lépte nyomát is megcsókolják iskolatársai, neki miért csak a megszégyenítés és a bántalmazás jár? Mit rontott el? Miért nem fogadják őt el az emberek? Ennyire szörnyű lenne? Számtalan kérdés kergette egymást a fejében, és egyikre sem talált kielégítő választ. Úgy érezte magát, mint akinek víz alá nyomták a fejét és levegőért kapálózik, de hiába. Nem bánt senkit sem, őt mégis mindig bántják. Miért? Miért pont őt? Irigyelte Logant, amiért a fiú dacolva a következményekkel képes kiállni érte és magáért is, míg ő szép lassan beletörődött a sorsába. Hát ez lenne az? Az ő sorsa? Végig szenvedni a középiskolai éveit? Ennek az időszaknak szépnek és emlékezetesnek kellene lennie... Emlékezett még az előző évekre, amikor még nem ismerte Logant és a legtöbb délutánját így, a szobájában zokogva töltötte, mert az osztálytársai folyamatosan viccet űztek belőle és bántották. Bárcsak már vége lenne. Tudta, hogy ezért neki is tennie kell. Magától semmi sem fog megoldódni, bármennyire is szeretné. Hétfőn kezdődik elölről az egész... Biztos volt benne, hogy a buliban történtek után Zayn még elviselhetetlenebb lesz vele szemben, mint eddig. Talán előnyére tudja használni azt, amit a fiú tett. Még mindig alig volt képes felfogni, hogy Zayn megcsókolta őt... Hiszen nála nagyobb homofóbbal még nem találkozott. Képek villantak fel csukott szemein keresztül, melyeken a fiú fogdossa őt, aztán megüti és belé rúg. Majd a vécécsészét látta maga előtt, amihez Nick egyre közelebb és közelebb nyomja a fejét. Ekkor hullámzó mellkassal hirtelen felült az ágyon és megtörölte verejtékező homlokát. Hát már álmában sem hagyják őt békén?! Nagyokat pislogva az éjjeliszekrényhez lépett és kihúzta a legalsó fiókját, hogy néhány füzet és papírfecni alól elővegyen egy kis üveget, amiben azok a nyugtatók voltak, amiket előző éjjel az anyjától lopott. Levette a kupakját és a tenyerébe rázott belőle néhány szemet, majd a szájához emelte őket és leöblítette a szekrény tetején lévő ásványvízzel.

Iggy eközben pihenni próbált, de akárhányszor lehunyta a szemét, a szeretkező Justint és Selenát látta maga előtt. Szeretett volna megszabadulni a látványtól, de az kitörölhetetlenül beleégett a szívébe és beivódott a bőre alá. Gyűlölte Justint, azt pedig még jobban gyűlölte, hogy ennek ellenére is szereti őt. Bárcsak elérhetné, hogy már semmit sem érezzen iránta. Miért nincs egy belső gomb, amivel csak úgy kikapcsolhatná az érzéseit? Miért kell, hogy fájjon? A szerelem szívás... Először a magasba emel, egészen fel a felhőkön túlra, csak hogy aztán egyenesen a sárba tiporjon. Hazugságok, megcsalás, kifogások, fájdalom, emésztő emlékek... Hát ez a szerelem?! Iggy kimászott az ágyából és leült szépítkező asztala elé. Tükörképe látványa némileg javított a hangulatán. Be kellett látnia, hogy még fájó szívvel is gyönyörűen fest. Felemelte az asztalról arany színű hajkeféjét és elkezdte fésülni a haját. Ez mindig megnyugtatja, de sajnos ezúttal nem volt elég. Felkapta a telefonját és konferencia beszélgetést indított. Három barátnője a vonal másik végén hallgatta őt.

- Mit szóltok egy kis vásárláshoz? - kérdezte.

- Én benne vagyok, úgyis kellene pár új cucc - lelkesedett Charli.

- Én is, képzeljétek, elromlott a vibrátorom - panaszolta Nina, mire Iggy szemét forgatva emlékeztette, hogy nem szex shopba készülnek.

- Mi az a szex shop? - kérdezte kíváncsian, álmodozó hangon Ariana.

- Neked lényegtelen, mivel uborkát a közértben is tudsz venni magadnak - felelt Iggy. Charli, aki közben épp az ágyán fekve nézegette ölében heverő laptopján a bulin készült közös fotóját Dylannel, visítva felnevetett.

- Tényleg, Ariana szűzhártyáját egy uborka szakította át - vihogott.

- Mondtam, hogy csak talán! Nem biztos... - méltatlankodott Ariana, majd meztelenül a tükör elé lépett és elkezdte benne nézegetni magát.

Ekkor valaki kopogott Iggy szobájának ajtaján. A lány azt hitte, Dylan az. Sietve elköszönt barátnőitől, majd lerakta a telefont.

- Szabad!

Meglepődött, amikor Dylan helyett Logan lépett be a szobájába.

- Hát te meg hogy kerülsz ide?

- Anyukád engedett be. Nem akarlak zavarni, de nem tudod, mi van Dylannel? Egyik üzenetemre sem válaszol és a telefont sem veszi fel.

Iggy kissé csalódott lett, amiért a fiú nem róla, hanem testvéréről érdeklődik, de aztán eszébe jutott Dylan és ő is aggódni kezdett. Pillantása elidőzött a még mindig bizonytalanul az ajtóban álló Loganen, mielőtt megszólalt.

- Gyere be és csukd be az ajtót magad mögött.

Miután ez megtörtént és Logan leült a lány ágyára, Iggy ismét fésülni kezdte a haját, miközben folytatta: - Fogalmam sincs, mi van vele. A buli óta a szobájába zárkózott. Többször is próbálkoztam már, de nem enged be. Enni is akkor ment le, amikor épp zuhanyoztam vagy lent voltam a konditeremben. Mondta anya. Nem értem, azt hittem rám haragszik valamiért, de ezek szerint veled sem beszél.

Logan a fejét csóválta.

- Bekopogok hozzá, hátha most kinyitja - mondta, majd felállt.

- Sok sikert hozzá - vont vállat Iggy, majd rúzst kent fel ajkaira. Logan közben átment a folyosó másik végében lévő szobába és az ajtaja előtt megállva bekopogott. Nem érkezett válasz. Újra megpróbálta, de akkor sem történt semmi. Megpróbált benyitni, de az ajtó még mindig zárva volt. Türelmét vesztve dörömbölni kezdett rajta. - Tudom, hogy itt vagy. Engedj be!

Odabentről nem érkezett válasz. Közben Iggy megjelent Logan mellett egy hullámcsattal a kezében.

- Vigyázz, majd én kinyitom! - mondta, aztán ügyködni kezdett a zárral, ami végül kattant egyet és kinyílt. Logan elismerően nézett a lányra, aki elégedetten hátra vetette a haját és kinyitotta az ajtót. Dylan az ágyán feküdt és mélyen aludt, amikor a két fiatal belépett a szobájába. Logan oda sietett hozzá és leült mellé.

- Hé, Dylan! Ébresztő! - mondta és óvatosan megrázta a fiút karjánál fogva. Nem történt semmi. Ekkor erősebben próbálkozott, de hiába. Ijedten megnézte barátja pulzusát, majd megnyugodva felsóhajtott.

- Miért nem ébred fel? - kérdezte kétségbeesetten, amikor pofozgatni kezdte a fiút, aki ennek ellenére sem tért magához. Iggy az ablak előtt álló asztalhoz lépett és felkapta róla az ásványvizet. Miután lecsavarta az üvegről a kupakot, testvéréhez lépett vele és az egész tartalmát az arcára öntötte. Dylan néhány másodperc múltán mocorogni kezdett, majd lassan kinyitotta a szemét.

- Végre! - csattant fel türelmét vesztve Logan. Dylan körülnézett a szobában, majd a mellette ülő Loganen és a karbatett kézzel álldogáló Iggyn állapodott meg a tekintete.

- Mit akartok? - kérdezte rekedt hangon, miközben visszahajtotta fejét a párnára és az ablakot kezdte bámulni.

- Aggódtunk érted! Nem válaszolsz az üzenetekre, nem veszed fel a telefont, nem reagálsz Iggy kopogására sem, és azt mondta egész hétvégén a szobádba zárkóztál! Mi a baj? Mondd el! - kérte Logan. Dylan a fiúra emelte tekintetét, de nem szólalt meg azonnal.

- Nincs semmi baj, ne aggódjatok.

- Akkor elmondanád, mitől voltál így kiütve? Mert az nem veszem be, hogy te ilyen mélyen aludtál...

- Hagyjatok már békén, nincsen semmi bajom! Nem vágyhatok néha magányra?! - csattant fel türelmét vesztve Dylan és felült az ágyában. Logan csalódottan és kétkedve nézett rá.

- Tudom, hogy van valami, csak nem mondod el. Azt hittem, barátok vagyunk! - mondta csendesen. Dylan elszégyellte magát és lehajtotta a fejét.

- Azok is vagyunk... de ha akarok beszélni valamiről, fogok is. Ne nyaggassatok, légyszi.

- Na jó, srácok. Nekem indulnom kell, már várnak a csajok. Logan, kérlek figyelj rá. Nemsokára jövök - szólt Iggy, miközben elindult az ajtóhoz. - Ja, és Dylan... Veled még nem végeztem, de most hagylak benneteket beszélgetni. Na cupp - fordult vissza a küszöbről, mielőtt becsukta maga után az ajtót.

Logan Dylan felé fordult és várakozón nézett rá. Azt remélte, a fiú majd beszélni fog, ha tesvére már nincs a szobában. Dylan azonban nem szólalt meg. Helyette a távkapcsolóért nyúlt és bekapcsolta a tévét. Logan türelmetlenül kikapta a kezéből.

- Most meg miért veszed el? - nézett rá értetlenül barátja.

- Mi a baj? Valaki bántott?

- Dehogy...

- Ki volt az? Zayn? Nick? Mit csináltak? - kérdezte Logan. Közben ledobta a cipőjét és lefeküdt az ágyra Dylan mellé, akinek fogalma sem volt, mit mondjon. Végre beszélhetne mindenről, ami bántja, de egyszerűen nem vitte rá a lélek. Végül úgy döntött, nem mond el semmit. Csak megrázta a fejét és mosolyt erőltetett az arcára. Logan viszont nem adta fel egykönnyen.

- Azt akarod, hogy halálra csiklandozzalak? Mert ha nem beszélsz, megteszem - fenyegette mosolyogva, és már nyúlt is a fiú felé, mikor az felnevetve odébb húzódott.

- Ne, tudod, hogy nem bírom! Be fogok pisilni...

- Akkor mondd el, mi a baj!

Dylan nagyot sóhajtott, majd végül beadta a derekát és elmesélte, mi történt közte és Zayn között a bulin. Kellemetlenül érezte magát, amikor a csókhoz ért. Logannek elakadt a lélegzete.

- Majd adok én neki olyat, hogy még én is megbánom - mondta, miután Dylan elhallgatott.

- Nem tudhatja meg, hogy elmondtam!

- Miért, mit tesz?! Megint megüt? Így is azt csinálja! Rohadtul elegem van már belőle... Állandóan téged csesztet, közben meg ő csókol meg?! Olyan, mint az óvodások. Azok húzgálják annak a haját, aki tetszik nekik - morogta Logan, mire Dylan felkacagott.

- Azt mondta, azért csókolt meg, hogy kiderítse, hogy... - kezdte, majd zavartan elhallgatott. Logan tudta, mire gondol, de nem várta meg, hogy ki kelljen mondania.

- Persze, hogy azt mondta! Szerintem tetszel neki, és azért bánt téged, mert közben magára haragszik, amiért ilyen érzéseket vált ki belőle egy másik fiú. Nyilvánvaló, hogy nem akarja elfogadni, hogy egy srác tetszik neki, és ezt rajtad vezeti le...

Dylan elgondolkodott barátja szavain és rá kellett jönnie, hogy Logan nem mond hülyeséget. Viszont aztán mégis csak arra jutott, hogy képtelenség az egész.

- Ne is beszéljünk erről. Nem alszol ma itt? - kérdezte végül. Logan elmosolyodva bólintott.

- Akkor válasszuk ki, milyen filmet nézzünk lefekvés előtt! - ajánlotta felderülve Dylan. Már épp állt volna fel, hogy elinduljon a laptopjáért, amikor Logan a karjánál fogva visszahúzta és magához ölelte őt. Dylant meglepte a hirtelen gesztus, de örömmel viszonozta azt.

- Ne legyen több ilyen, jó? Nagyon rossz volt, hogy nem tudtalak elérni sehogy sem. Azt hittem, történt veled valami, vagy hogy már nem vagy rám kíváncsi... - mondta Logan a fiú vállába fúrva arcát.

- Olyan nem lesz soha. Tudod, hogy szeretlek.

- Én is téged. Nem tudom, mi lenne velem nélküled. Jelenleg Te vagy az egyetlen jó dolog az életemben... Utálok otthon lenni, de nem tudtam hamarabb jönni, mert tegnap Robert megint részeg volt és bezárt a szobámba - szólt elcsukló hangon Logan. Dylan érezte, hogy a fiú teste rázkódik a sírástól. Még vszorosabban magához ölelte őt.

- Ugye nem bántott? - kérdezte szomorúan. Logan nem felelt, amiből Dylan arra a következtetésre jutott, hogy igen. Nagyon sajnálta a fiút, és szégyellte magát, amiért csak a saját bajával volt elfoglalva. Logannek szüksége lett volna rá, de ő még csak nem is válaszolt az üzeneteire, meg sem kérdezte tőle, minden rendben van-e. Barátja helyzete sem volt könnyebb az övénél, hiszen ő még otthon sem élhet szeretetben és nyugalomban. Logan mégsem a saját baján, hanem azon aggódott, hogy ő jól van-e. Nála jobb barátot nem is kívánhatna magának.

- Gyűlölöm azt az embert. Ne aggódj, majd kitalálunk valamit, hogy véget vessünk ennek, jó? Nem mehet ez így tovább! - mondta végül, miután elengedték egymást. Logan bólintott és megtörölte a szemeit.

Hétfő reggel Iggy elégedetten vonult végig barátnői kíséretében az iskola folyosóján, ahol minden második diáktársa megszólította őt és a pénteki buliját dicsérte. Ez az osztályteremben sem volt másképp.

- Rohadt jó bulit hoztál össze, alig várom a következőt! - lépett oda hozzá Zayn.

- Azt elhiszem.

- Én is nagyon élveztem! - szólt oda mosolyogva Demi.

- Ezen sem csodálkozom - mondta Iggy, majd önelégült arccal helyet foglat és elküldte Ninát a büfébe egy ásványvízért.

- Bubival, vagy anélkül? - fordult vissza az ajtóból a lány.

- Anélkül, mintha nem tudnád.

Ekkor a telefonjukat szorongató Miley és Selena visongani kezdett.

- Ez az! Tudtam, hogy sikerülni fog! - kiáltott fel örömmel Miley.

-Te meg minek örülsz? Megjöttek az vizsgálati eredmények, és nem vagy szifiliszes? - vonta fel a szemöldökét Iggy.

- Nem. Részt vettünk egy válogatáson, és most kaptunk egy üzit, hogy bekerültünk. Szerepelni fogunk egy videoklipben! - dicsekedett Selena. Iggy undorral nézett a lányra.

- Nem adtam engedélyt arra, hogy megszólíts. Nem téged kérdeztelek!

- Pornófilmben fogtok szerepelni? - kérdezte a lányoktól kíváncsian Dylan.

- Nem. Egy szexi videoklipben, kigyúrt pasik társaságában - kuncogott Miley, Selena pedig hozzátette:

- Tudom, hogy te is szívesen szerepelnél benne, már csak az izmos pasik miatt is.

Dylan beintett a lánynak, majd visszafordult Loganhez, Iggy pedig megvetően vállat vont.

- Biztos valami alacsony költségvetésű videó lesz.

- Csak a féltékenység beszél belőled - nézett rá élvezettel Selena.

- Már mondtam, hogy ne szólíts meg! Egyébként pedig soha nem lennék féltékeny rátok. Ha nem tudnád, már több videoklipben is szerepeltem, és sajátom is lesz majd.

- Kíváncsian várjuk - mosolygott Selena, majd beszélgetni kezdett Mileyval.

A nap gyötrelmei a dupla fizika órával kezdődtek és azzal folytatódtak, hogy a tanár megíratta velük a beígért  dolgozatot. Ezután az unalmas angol óra következett, amit a biológia követett. McCall tanárnő úgy vonult be a terembe, mint egy díva. Persze ettől függetlenül ugyanolyan manus volt, mint mindig.

- Jó napot - vetette oda az osztálynak.

- Hát ez már nem lesz az... - sóhajtott Miley. A tanárnő önelégült mosollyal az arcán rápillantott.

- Neked tényleg nem, ugyanis te kezded a mai felelést. Jelenleg bukásra állsz. Gyere ki a táblához!

Miley kelletlenül felállt, és feltűnően ragózva megállt McCall asztala mellett.

- Köpd ki, ne kérődz itt nekem! Illetlenség - szólt rá a tanárnő. Bajszán megcsillantak az ablakon beáradó napsugarak. Miley kiköpte rágóját a lába elé.

- Mit művelsz?! - botránkozott meg McCall.

- Maga mondta, hogy köpjem ki!

- A kukába gondoltam!

- Ezt mondhatta volna hamarabb is.

A tanárnő próbált megnyugodni. Nagy levegőt vett, mielőtt újra megszólalt.

- Húzz a három cetli közül. Mindegyiken egy-egy téma van az előző órákon tanultak közül. Amit húzol, abból felelsz.

Miley próbálta meglesni, melyik papíron mi van.

- Ne leskelődj, hanem húzz! Szerintem úgy sem tudod egyiket sem - nézett rá gonosz mosollyal McCall.

A lány húzott egy cetlit.

- A férfi és a női nemi szervek - olvasta fel a címet, majd az osztályra emelve tekintetét belekezdett mondandójába. - Hát, a férfi nemi szervek, azaz a pénisz, hímvessző, himbilimbi, hancúrléc, kolbász, vagy farok, nagy szerepet játszik a közösülésben és az utódnemzésben, amikor élvezetes módon a punciba hatol. A legkülönbözőbb méretekben fordul elő. Van apró is, mint az Austiné, de előfordul óriási is. Én az utóbbit részesítem előnyben. Ha már lúd, akkor legyen jó kövér. Viszont az Isten nem csak gyerekcsinálásra teremtette ezt a testrészt. A fiúk szeretnek játszani vele, és mégjobban szeretik, ha ezt más, például én teszem meg helyettük. De szeretném felhívni a tanárnő figyelmét arra, hogy a kisebb példányokra az én kezem nem igazán áll rá.

Az osztályban hangos nevetés tört ki. McCall tanárnő ezzel szemben vörös fejjel, felháborodva ordított fel.

- Indulj az igazgatóhoz! Kifelé!

- Ötöst kapok?

- Még véletlenül sem! Eredj! - prüszkölte a nő nyálzáport zúdítva az első padban ülőkre.

- Jól van, megyek már! Nem kell kiabálni, bajuszkirálynő! - felelt Miley és sietve kiment a teremből, mielőtt McCall szóhoz juthatott volna. A tanárnő percekig szótlanul, kidülledt szemekkel, és hullámzó mellkassal ült, majd nyugalmat erőltetve a hangjába kihívta Nicket a táblához, ugyanis Mileyhoz hasonlóan ő is bukásra állt. Miután kiderült, hogy a fiú sem tud semmit, McCall magából kikelve felpattant a székéből és nagy ordítozás kíséretében leszidta az egész osztályt.

- Tancinéni, ha így folytatja egy-kettőre meg fog őszülni! Habár már így is ősz... - szólt Ariana, aki álmodozó arccal mérte végig az idegességtől remegő nőt. Ezután az egész osztály röpdolgozatot írt.

Szünetben Emma úgy gondolta, itt az ideje, hogy szerepeljen egy kicsit. Amikor Zayn elsétált a padja mellett, sietve leejtette az egyik könyvét, hogy aztán lehajolhasson érte, amikor a fiú épp mögötte állt. Neki sem kellett több, megfogta Emma fenekét, aki bár kifejezetten élvezte a helyzetet, megfordult és felháborodott arccal felpofozta őt.

- Ezt most miért kaptam?! - csattant fel értetlenül Zayn, miközben az arcát tapogatta.

- Azért, mert nem vagyok ribanc!

- Akkor miért pucsítottál előttem?

- Csak felvettem a könyvem, ami leesett! - forgatta a szemét a lány.

- Amit előtte szándékosan lelöktél?

- Na ne nevettess, nem te vagy minden csaj álma!

Zayn elmosolyodott, mielőtt válaszolt volna.

- De a tiéd biztosan!

- Fulladj meg a saját egódban! - vetette oda Emma, mire a fiú magához húzta őt. A lány ellenkezni próbált, de közben hagyta magát. Egyre közeledtek egymáshoz, és ő már beleélte magát abba, hogy csókolózni fognak. Már behunyt szemmel várta, hogy a fiú ajkai a szájára tapadjanak, de végül Zayn nevetve elhúzódott tőle.

- Csak szívattalak - mondta, majd faképnél hagyta a lányt. Emma könnyeit elrejtve kirohant a teremből. Miközben Zayn elégedetten leült helyére, Demi felpattant és barátnője után sietett, akire végül a mosdóban talált rá.

- Ugye most nem csak kierőlteted a sírást, hogy a középpontba kerülj? - kérdezte gyanakodva, miközben magához ölelte a lányt.

- Nem, akkor a teremben maradtam volna, hogy mindenki lássa.

- De akkor miért sírsz?

- Mert Zayn megalázott!

- Miért, te talán engedted volna annak a surmónak, hogy megcsókoljon?! - nézett rá Demi megütközve.

- Nem, dehogy - felelt Emma, miközben elfordult.

- Ne hazudj!

- Te inkább Justinnal foglalkozz! - terelte a szót.

- Engem már nem érdekel Justin - vont vállat Demi.

- Akkor miért van egy nagy szív a fizika füzetedben, benne az ő nevével?!

- Azt még régebben írtam bele - legyintett barátnője, de Emmát nem tudta átverni.

- Érdekes, múlt órán még nem volt ott!

- Most nem ez a lényeg! Neked tetszik Zayn!

- És akkor mi van?! - csúszott ki Emma száján, majd mielőtt a döbbent Demi bármit is reagálhatott volna, a lány kisietett a mosdóból.

Közben Dylan épp benyitott a fiú vécébe, ahová néhány másodperccel később Nick is megérkezett. Dylan épp az övét csatolta be, amikor a fiú megállt a háta mögött és nem kis ijedtségére megszólította őt.

- Hoztál nekem pénzt?

Dylan a falat bámulva felelt, még mindig háttal Nicknek.

- Nem hoztam.

- Megmondtam, hogy mi lesz akkor. Emlékszel még?!

Dylan megfordult és belenézett a nála valamennyivel magasabb fiú szemébe.

- Miért nem szállsz le rólam?! Hagyj békén! - azzal már épp indult is volna kifelé, de Nick karon ragadta és elkezdte húzni őt az egyik vécéfülke felé.

- Engedj el!

Dylan próbált ellenállni, megvetni a lábát a mosdó csúszós csempéjén, de a másik fiú erősebbnek bizonyult. Az egyik vécécsésze előtt térdre kényszerítette őt és belemarkolt a hajába.

- Vagy ide adod a pénzed, vagy tényleg belenyomom a fejed... Tudom, hogy van nálad pénz, úgyhogy ne is próbálj hülyének nézni!

Dylan félelemmel a szemében bámulta a vécécsészét, orrát csípte az abból áradó kellemetlen szag. Próbálta eltolni magát tőle, amennyire csak tudta, de Nick a hajánál fogva egyre közelebb nyomta hozzá a fejét. Elkezdtek potyogni a könnyei, melyek a koszos csempére hullottak, miközben ő azon gondolkodott, mivel érdemelte ki ezt a sorsot az élettől...

- Jó, oda adom, csak engedj el! - szólt végül elcsukló hangon, mikor arca már vészesen közel került a vécéhez. Nick a hajánál fogva felrángatta a földről és a falhoz szorította őt.

- Hol van?! - csattant fel a fiú türelmetlenül. Közben hallotta, hogy nyílik a mosdó ajtaja, amin a hangokból ítelve egyszerre több fiú is belépett. Nick sietve behúzta a fülke ajtaját, hogy senki se láthassa, mit csinál Dylannel. Nem akarta, hogy valamilyen spicli feldobja őt az igazgatónál. Tenyerét várakozón kitartva állt, másik kezével még mindig a fülke falához nyomva Dylant, aki kelletlenül, megadóan belenyúlt a zsebébe, majd az abból kivett pénzt Nick tenyerébe nyomta. A fiú erre elengedte őt és miután újra elcsendesedett a mosdó, kisietett az ajtaján.

Ezért még megfizetsz, te rohadék... - gondolta szomorúan Dylan, majd megtörölte arcát és kilépett a fülkéből.

Utolsó óra után az osztályfőnök megállította az épp indulni készülő Kristent.

- Még pénteken felkellett volna keresned az iskolai tanácsadót, kérlek most pótold, mielőtt hazamész. Az irodájában vár téged - mondta, majd elsietett. Kristen nagyot sóhajtva, kedvtelenül indult el az iskola folyosóján. Az harmincas éveiben járó, mosolygós tanácsadó hölgy már az asztala mögött várta őt. Hullámos, vállig erő hajában színes, virágos csattokat viselt, rózsaszín rúzsáról jutott bőven a fogaira is. Bátorítóan az asztala előtt álló székre mutatott, amin Kristen végül kelletlenül foglalt helyet. A nő az asztalon heverő mappák közt kutakodva előhúzta a Kristen nevével ellátottat, majd fellapozta és a lányra pillantott.

- Az osztályfőnököd McCall tanárnőre hivatkozva küldött hozzám. Nagyon aggasztó a viselkedésed, Kristen. Az iskola éltanulói közé tartoztál és eddig még egyszer sem kellett felkeresned engem. Mindenki dícsérte a viselkedésed és nem volt rád panasz. Nem akartam hinni a szememnek, amikor olvastam, miket műveltél a kiránduláson - itt szünetet tartott és lapozott a jegyzeteiben, mielőtt folytatta. - Alkoholt fogyasztottál már rögtön az érkezés után, meztelenkedtél, maszturbáltál a diáktársaid előtt, és ha mindez nem lenne elég, még szexuális kapcsolatba is léptél az egyikükkel. Mi zajlik le benned, hogy hirtelen ekkorát fordult veled a világ? Mesélj nekem! - azzal a nő kíváncsi tekintettel kezdte el bámulni Kristent, aki legszívesebben arcon csapta volna őt az asztalon heverő mappák egyikével.

- Forrt a vérem, fűtött a szenvedély, kalandra vágytam! Tizenhét éves leszek, de még csak most próbáltam ki először ezeket a dolgokat! Mások már rég túl vannak rajtuk, őket mégsem szívatják emiatt! - panaszolta.

- Értem, hogy élni szeretnél, de egy iskolai kiránduláson ezek a megnyilvánulások elfogadhatatlanok! - tárta szét karját a tanácsadó.

- Sajnálom, de mostanában állandóan bizsereg a puncim. Mégis mit kéne tennem?! Álljak fejre?

- Nyugodj meg, kedvesem...

- Nem nyugszom! Úgy csinál, mintha maga tizenhét évesen nem ivott, masztizott, vagy szexelt volna! Elegem van már, hogy mindenki nekem papol! Ne mondja meg senki, hogy hogyan éljem az életem! - csattant fel Kristen, miközben felugrott székéről és lábát a földhöz csapkodva megindult az ajtó felé.

- Várj, még nem mehetsz el! - nézett utána csalódottan a nő. Kristen az ajtóból még visszafordult egy utolsó mondat erejéig.

- Magát főbe kéne lőni - mondta, majd becsapta maga mögött az iroda ajtaját.

A délutáni foci edzésen Justin végig próbálta kerülni Zaynt és a pályán sem passzolt neki egyszer sem. Nem tudta megbocsájtani a fiúnak, hogy képes volt  kétszer is csókolózni Iggyvel, miközben a legjobb barátjának vallja magát. Miután az edző leordította a fejét, amiért sokadszorra sem passzolt a fiúnak annak ellenére, hogy ha megteszi, gólt lőhettek volna, dühösen elindult az öltöző felé. Mióta szakítottak Iggyvel, a játékban sem lelte örömét, ahogy semmi másban sem... Miközben levetette izzadt mezét, a hátán érezte Zayn tekintetét, de úgy tett, mintha nem is tudná, hogy a fiú az öltözőben van. Zayn végül nem bírta tovább és megszólította őt.

- Figyelj, nem békülhetnénk ki? Nagyon sajnálom a történteket és hidd el, annyira megbántam! Többet nem fordul elő! - ígérte kétségbeesetten. Justin dühösen szembe fordult vele, és mutatóujjával felé bökött.

- Az első alkalom után is ezt mondtad, aztán hagytad neki újra, hogy lesmároljon! Én soha nem tudnám ezt csinálni az excsajoddal! Főleg nem azonnal a szakításotok után...

- Ne hagyjuk, hogy egy lány közénk álljon!

- Ezt magadnak mondd - biccentett Justin, majd felkapta törölközőjét és elindult a zuhanyzóba. Zayn épp kilépett az iskola kapuján, amikor valaki megszólította őt.

- Jobb lesz, ha kicsit elbeszélgetünk...

Zayn oldalra fordította a fejét és meglepetten vette észre a kapunak támaszkodó Logant, aki őt figyelte.

- Te mit keresel itt ilyenkor?

- Hozzád jöttem.

- És mégis mit akarsz tőlem? - nevetett rá fitymálóan Zayn. Logan elindult felé, majd megállt előtte és az arcába fúrta tekintetét.

- Ha nem hagyod békén Dylant, az egész iskola megtudja, hogy megcsókoltad. Világos voltam?! - kérdezte, majd elégedetten elmosolyodott, amikor Zayn szeme a másodperc töredékéig elkerekedett a félelemtől, aztán ökölbe szorította a tenyerét és halántékán megjelent az ismerősen lüktető ér.

- Engem te ne fenyegess, hülye lúzer. Nem tudom, mit kamuzott neked a szánalmas haverod, de én biztos, hogy nem csókoltam meg. Undorító...

- Az a baj, hogy én neki hiszek, és nem neked. Ha jót akarsz magadnak, békén hagyod. Ez nem fenyegetés. Csak figyelmeztettelek. Szállj le róla! - mondta nyomatékosan Logan, majd hátat fordított a dühös fiúnak és elindult. Zayn felkapott egy nagyobb követ a földről és a magasba emelte, hogy megdobja vele a távolodó Logant, amikor valaki kicsavarta a kezéből. Zayn meglepetten hátra fordult és Justinnal találta szemben magát.

- Hátulról támadni valakire gerinctelen dolog, nem mondták még?! - szólt.

Zayn nagy késztetést érzett arra, hogy megüsse barátját, de nem akarta, hogy kettejük között még nagyobbá váljon a szakadék, így végül csak vetett a fiúra egy szánalmas pillantást, majd hátat fordított neki és az autójához csörtetett.

Útja nem haza, hanem Iggyék luxuslakásához vezetett. Nem tudta még, mit mondjon, vagy hogy mit tegyen, de úgy érezte, muszáj oda mennie, különben megőrjíti a düh, amit érzett. Miután le parkolt a ház előtt, néhány percig még töprengve ült az autójában, és a lakás ablakain kiszűrődő lámpafényt bámulta. Végül kiszállt a kocsiból és bizonytalanul elindult a bejárat felé. Az ikrek anyja nyitott ajtót.

- Jó estét. Elnézést, hogy ilyenkor zavarok, de fontos lenne beszélnem Dylannel. Az osztálytársa vagyok - mondta, majd megnyerő mosolyt villantott az ajtóban álló nőre, aki szélesebbre tárta az ajtót és félre állt, hogy utat engedjen a fiúnak.

- A szobájában van. Az emeleten balra.

- Köszönöm.

Zayn felsietett a lépcsőn és kopogás nélkül berontott Dylan szobájába. A fiú épp akkor lépett ki a fürdőből. Csak egy alsónadrágot viselt és épp vizes haját próbálta szárazra törölni a kezében tartott törölközővel. Amikor észrevette hívatlan vendégét, megtorpant és meglepetten nézett rá.

- Te meg mit keresel itt?!

Zayn nem vesztegette udvariaskodásra az időt. A dühtől vezérelve megindult a fiú felé és egy erős mozdulattal az ágyra lökte őt. Dylan hanyatt esett, Zayn pedig rámászott és lefogta két kezét, hogy ne tudja lerázni őt magáról.

- Mondtam... mondtam, hogy ha bárkinek is beszélsz arról, ami a bulin történt, kicsinállak. Azt hitted, viccelek?! - csattant fel. Csak még dühösebb lett attól, hogy időnként akaratlanul is a fiú meztelen felsőtestére téved a tekintete, és ettől teljesen megrémült. Nem értette, mi történik vele...

- Nem, én nem...

- Ne hazudj! Edzés után nekem állt az a lúzer haverod, hogy ha nem szállok le rólad, elmondja mindenkinek, mi történt!

Dylan meglepődött, ugyanis fogalma sem volt arról, hogy Logan beszélt a fiúval. Hirtelen azt sem tudta, mit mondjon.

- Nem fogja elmondani senkinek, és én sem. Rajta kívül senki nem tudja, még Iggy sem, csak hagyj végre békén és szállj le rólam! Nem fogom hagyni, hogy a szobámban is úgy bánj velem, mint ahogy a suliban! Elegem van! - mondta végül daccal a szemében, majd minden erejét latba vetve lelökte magáról Zaynt, aki elvesztette egyensúlyát és az ágyra esett. Dylan sietve felült, de mielőtt felállhatott volna, a fiú visszahúzta őt a karjánál fogva és a hajába markolt.

Dylan már felkészült arra, hogy Zayn megfogja ütni őt, de végül nem így történt.

A fiú egyre közelebb hajolt hozzá, majd ajkát az ő ajkaira tapasztotta. Ekkor nyitott be az ajtón a mit sem sejtő Iggy. akinek tátva maradt a szája a látottakon.

- OMG! - tátotta el száját az ágyon heverő fiúk láttán.

Zayn riadtan elengedte Dylant és felpattant, aztán rémülten az ajtóhoz sietett.

- Hová ilyen sietősen? - nézett rá Iggy, miközben útját állta az ajtóban.

- Csak téged kerestelek. Eltévesztettem a szobátokat, aztán Dylan magára húzott és megcsókolt! A testvéred nem normális! - dadogott kétségbeesetten Zayn, de Dylan felháborodottan ráförmedt.

- De hiszen te löktél az ágyra és csókoltál meg akaratomon kívül már másodjára!

- Micsoda?! - háborgott Iggy, aki azt sem tudta, hova kapja a fejét. Zayn odalépett hozzá és a szemeibe nézett. - Kérlek, higgy nekem! Ez őrültség, miért másznék rá? Mindenki tudja, hogy Dylannek ferde hajlamai vannak és azt is, hogy én mennyire elítélem az ilyet!

- Hiszek neked - nyugtatta Iggy, mire az ágyon ülő testvére felháborodva pattant fel az ágyról. - Neki hiszel velem szemben?!

- Igen - jelentette ki nyugodt hangon a lány, majd Zaynhez fordult - most viszont menj, kérlek. Holnap találkozunk a suliban, nekem most el kell beszélgetnem a bátyámmal.

Zayn megkönnyebbülten felsóhajtott, majd elbúcsúzott Iggytől és még eresztett egy gonosz mosolyt Dylan felé, majd kisétált az ajtón. Iggy az ablakból nézte, amint kilép a luxusvilla ajtaján és bepattan a kocsijába, majd testvéréhez fordult, aki még mindig felháborodott arckifejezéssel, megbotránkozva bámult rá.

- Nyugi, természetesen neked hiszek, de neki ezt nem kell tudnia. Ezt még megbánja, abban biztos lehetsz! Őt, Justint és Selenát is kicsinálom. Most pedig mesélj el mindent! - szólt Dylan nagy megkönnyebbülésére a lány.

Közben Miley és Selena ultramini szoknyában, mellkidobós felsőben és erős sminkben indult bulizni annak ellenére, hogy másnap reggel iskolába kellett menniük. Mikor egy percre megálltak az egyik utcasarkon öngyújtót keresni a táskájukban, egy fekete, drága autó lassított le mellettük.

- Hali, csajok. Mennyi nálatok a tarifa? - kérdezte egy náluk jó pár évvel idősebbnek tűnő, két oldalt felnyírt hajú srác, miután lehúzta a sötétített ablaküveget.

- Rohadj meg, te pöcs! - háborgott Selena, de barátnője, akinek tetszett a pasas, csendre intette a lányt.

- Én a nagy szerszámra bukok.

- Akkor nem fogsz csalódni - kacsintott a srác. Miley egy másodperccel később már a kocsi hátsó ülésén ült Selenával az oldalán.

Miután a Dylan elmesélte testvérének, mi történt közte és Zayn között a bulin, Iggy úgy érezte, muszáj sétálnia egyet, hogy kiszellőztesse a fejét. Gondolatai nem csak Zayn és Dylan körül forogtak. Még mindig emésztette a tudat, hogy Justin képes volt megcsalni őt. Képtelen volt elfogadni, hogy a fiú hátba szúrta őt. Pedig ő bármit megtett volna érte... Töprengéséből végül az zökkentette ki, hogy nekiütközött valakinek.

- Hé, nézz a lábad elé, te barom! - csattant fel, majd felpillantva Logannel találta szembe magát.

- Neked is szia - nézett rá a fiú szomorkás kifejezéssel az arcán.

- Jaj, nem láttam, hogy te vagy az. Hová indultál?

- Csak sétálni egyet. Te?

- Én is.

- Ki kellett szellőztetnem a fejem - mondták kórusban, majd mindketten elmosolyodtak.

- Hát, akkor talán csinálhatnánk együtt is - ajánlotta tétovázva Logan, mire a lány bólintott és együtt indultak tovább a lámpafénybe burkolózott utcán. Egy ideig némán lépkedtek egymás mellett, majd végül Logan volt az, aki megtörte a csendet. - Miért is akartad kiszellőztetni a fejed? - kérdezte kíváncsian. Iggy fáradtan sóhajtott egyet, majd végül alig hallhatóan kinyögte Justin nevét, aztán visszakérdezett. - És te?

- Robert...

- Már megint?! - Iggyt a férfi neve hallatán elöntötte a méreg. - Legszívesebben felpofoznám azt az embert! - dohogott, mire Logan hirtelen sokkal jobb kedvre derült. Épp egy pad mellett sétáltak el, mikor Iggy felajánlotta, hogy üljenek le pár percre pihenni. Mikor már egymás mellett ültek a lámpafényben fürdő padon, Logan azon tűnődött, feltegye-e a kérdést, amit a nemleges válaszra számítva nem mert feltenni még a lánynak.

- Mi az? - nézett rá fürkésző pillantással, gyönyörű arcával Iggy, amit sárgára festett az utcai lámpa fénye. Logan tétovázva szólalt meg.

- Tudod már, hogy kivel mész a hétvégi sulis Rock 'N' Roll estre?

- Nem. Úgy volt, hogy Justinnal, de azóta már szakítottunk. Habár még csak most tették ki a plakátokat, engem már vagy egy tucat srác elhívott...

- És nem tudod, melyikükkel menj? - kérdezte könnyednek szánt hangon Logan, mire a lány fitymálóan felnevetett.

- Természetesen egyikükkel sem, mégis mit képzelsz? Én szervezem a bulit, és biztos nem fogom mindenféle jött-ment oldalán égetni magam - mondta, miközben hátravetette haját a válla fölött és kíváncsian Logan arcába fúrta pillantását. - Miért kérdezed?

- Hát... csak mert... arra gondoltam, hogy akkor mehetnénk együtt - bökte ki végül elvörösödve a fiú. Egy azonnali "nem"-re számított, így annál is jobban meglepődött, mikor Iggy mosolyogva rábólintott a meghívásra.

- Mehetünk együtt. Azok után, ahogy a bátyámmal törődsz, talán megérdemled, hogy elvigyél a buliba. Viszont ez nem randi! - sietett leszögezni a lány, mire Logan sietve bólintott. Közben felálltak a padról és elindultak haza. Miután megérkeztek a bejárat elé, Iggy a fiú felé fordult és egy apró puszit nyomott az arcára. Logan elvörösödve jó éjt kívánt, megvárta, amíg Iggy besétál a bejárati ajtón, aztán sarkon fordult és elindult a szomszédház felé.

Dylan