2020. szeptember 18., péntek

59. Fejezet: Az újabb kirándulás

Csütörtök este volt. Kövér hópelyhek szállingóztak az ablakon túl. Iggy baldachinos ágyában feküdt és épp az oldalára fordult, hogy ismét átadja ajkait a mellette fekvő Justinnak. Hosszasan csókolóztak, miközben egymás testét simogatták. Mikor ajkaik elváltak, mindketten zilálva, kipirosodott arccal néztek egymásra.
- Mikor mondjuk el a többieknek? - kérdezte mohón Justin. Legszívesebben az egész világ tudtára adta volna, hogy a lány újra az övé. Iggy azonban nem állt még készen arra, hogy felvállalja új-keletű kapcsolatukat.
- Még várjunk vele - mondta. - Nem akarom, hogy az alattvalóim gyengének tartsanak, amiért végül adtam neked egy második esélyt.
- A megbocsájtás nem gyengeség - jelentette ki Justin, mire a lány szája fanyar mosolyra húzódott.
- Attól függ, honnan nézzük. Most csak örülj, hogy smárolhatsz velem és itt aludhatsz! Minden pasi szívesen cserélne helyet veled.
- Azt meghiszem - vigyorgott a fiú és Iggyhez hajolt, hogy újabb csókcsatába csalja ajkait.
Mindeközben a szemközti szobában Dylan és Logan hasonló tevékenységet folytatott egymással. A takaró rejtekében feküdtek félmeztelenül, és vadul csókolgatták egymást.
Logan Dylan hajába túrt és ajkait a fiú nyakára csúsztatta.
- Szeretlek! - lehelte, mikor egy röpke pillanat erejéig szabaddá vált a szája.
- Én is szeretlek! - Dylan elhúzódott barátjától és nagy, csillogó szemekkel nézett rá. - Mikor jelentjük be, hogy eljegyeztük egymást?
- Tudod, hogy én bármikor benne vagyok. Nem érdekel, mit gondolnak mások.
Természetesen a fiúk Iggyt és barátnőit már újév első napján beavatták közös titkukba. Iggy hisztériás rohamot kapott és percekig abba sem tudta hagyni az ujjongást, aztán leszögezte, hogy ő szervezi majd az esküvőt. A többiek azonban még nem tudtak semmiről. Bár Dylan szülei támogatták a kapcsolatukat és örültek a boldogságuknak, a fiú biztos volt abban, hogy az eljegyzést még túl korainak és felelőtlen döntésnek gondolnák. Várt a megfelelő pillanatra, hogy bejelentse a nagy hírt, de az még mindig nem érkezett el. Logant viszont egyáltalán nem érdekelte, hogy Jean és Robert mit szól majd a dologhoz.
- Ha hazajöttünk a kirándulásról, mindenképp elmondjuk anyáéknak - mosolyodott el boldogan Dylan, aztán Logan meztelen mellkasára hajtotta fejét és átölelték egymást.

    Dylan

Másnap, tanítás után az osztály tanulói az iskola parkolójában gyülekeztek. Mindenki utazóbőröndöt cipelt a vállán, vagy húzott maga után. Mindenkit, kivéve Iggyt, akinek terhét barátnői cipelték a sajátjukkal együtt.
- Ariana, tedd le a bőröndöd, hogy leülhessek! Ez a cipő töri a sarkamat - mondta a lány, amikor megálltak a többiek mellett.
- Neked is van utazód - csodálkozott Ariana.
- Igen, de miért az enyém koptassam? Igyekezz!
Ariana lefektette rózsaszín bőröndjét, Iggy pedig ráült és kényelmesen elhelyezkedett.
- Így már sokkal jobb! - mosolygott, és végigjáratta tekintetét az összegyűlt társaságon.
- Azok meg kik? - bökött fejével az osztálytól kissé távolabb álló négy fős társaság felé.
- Az biztos, hogy nem a mi osztályunkba járnak - jegyezte meg Ariana.
- Na ne mondd, Sherlock!
- Az egyik fiút Ashtonnak hívják. Egyszer majdnem kinyalt egy házibulin tavaly. Jó pasi, de elég genya - tudósított Nina sokat mondó pillantással.
- A fekete hajú srác Calum, azt hiszem - vette át a szót Charli. - Egyszer megnyert a sulinak valami hülye kémiai versenyt. A másik, vézna fiú meg Declan. A szomszédunkban lakik. Saját magának varrja a ruháit.
Azt látom - forgatta a szemét Iggy, aztán a fiúk mellett telefonját nyomkodó szőke, csinos lányra pillantott.
- És az a liba kicsoda?
- Cserediák. Erre a félévre jött a sulinkba. Azt hiszem, Avának hívják. Szívesen kinyalnám, de nem annyira, mint téged - jelent meg a semmiből Miley.
- Álmodni nem tilos - dobta hátra hosszú haját Iggy. - Egyébként semmi különlegeset nem látok ebben a csajban.
A következő pillanatban megjelent McCall tanárnő Pierre-rel és Victoriával az oldalán.
- Ez a szutyok mit keres itt?! - csattant fel felháborodva Iggy a lány láttán.
- Vigyázz a szádra, kisasszony! - horkant fel McCall. - Bouvier tanár úr és a kedves Victoria is velünk tart, mint felügyelők. Én még egyszer ugyanis nem vállalom az egész osztályt egymagam! Legutóbb is tönkretettetek engem, pláne Kristen!
- Emlékszem, bajusz-bajnok! Akkor szoptam életemben először - mosolygott nosztalgikusan merengve a megnevezett lány.
- Meg büntetést is kaptál, mert Logan fotójára maszturbáltál az ágyadban - kuncogott Selena.
- Igen, mert egy mocskos kurva lerántotta rólam a takarót! Aki te voltál.
- Elég legyen! - csattant ostorként a tanárnő hangja. - Nem tűröm ezt az obszcenitást! Ezen a kiránduláson nincs helye az efféle stílusnak!
- De még a buszra sem szálltunk fel... - vont vállat unottan Kristen.
Iggy felpattant és dühösen Victoriára meredt. Nem értette, miért pont ő kíséri el az osztályt a kirándulásra. Már a gondolatától is rosszul volt annak, hogy együtt töltsék a hétvégét.
- Miért te kísérsz el minket? Te se tanár, se szülő nem vagy!
- Ez igaz, de én szponzorálom az egész kiruccanást. Az igazgató nagyon örült, mikor egy nagyobb összeget ajánlottam fel az iskolának azért az apró kérésért cserébe, hogy az én kishúgom és az osztálya kirándulhasson egyet - mosolygott negédesen Victoria sálja fölött.
Nina kétkedve sandított testvérére Iggy válla mögül.
- És ez neked miért is éri meg? Sosem tettél értem semmit. Mindig féltékeny voltál rám, amiért én vagyok a szebb.
- Ez cuki volt... Akkor nem értem, én miért voltam méhkirálynő, míg te csak egy utánfutó lettél. - Victoria gonosz mosolyt villantott, mire testvére bosszankodva, magában szitkozódva elfordult.
- Velünk tart öt diák is más osztályokból, hogy teli busszal indulhassunk. Fölösleges lenne elpazarolni az üres helyeket - vette át a szót McCall, aki addig a létszámot számolta össze. - Most pedig szálljatok fel végre!
- Öten? - nézett végig a busz ajtaja előtt ácsorgó társaságon Iggy a lépcsőn állva. - Én csak négy kívülállót látok.
- Akkor nyisd ki jobban a szemed! - csendült egy hang a busz belsejéből.
Iggy az ülések felé pillantott és tekintete megakadt egy hátul terpeszkedő fiún, aki lábait az előtte lévő ülés támláján pihentette.
- Hogy beszélsz velem, te porszem? - csattant fel megbotránkozva. - És miért henyélsz itt a melegben, miközben nekünk kint kellett fagyoskodva várakoznunk?!
- Mert megtehetem - mosolygott a fiú fölényesen. - Egyébként Louis vagyok. Louis Tomlinson.
- A legkevésbé sem érdekel - vetette oda fokhegyről Iggy, majd hozzátette: - Az pedig a mi helyünk, úgyhogy teleportáld máshová magad!
Louis még mindig mosolyogva a fejét csóválta. - Bocsi szivi, de nekem tökéletes itt. Ha már letettem a seggem, nem emelem fel a kedvedért.
Iggy felháborodva meredt a fiúra, aztán nagy léptekkel elindult felé. Nem értette, Louis hogyan szegülhet ellen neki. Talán nem tudja, hogy ő kicsoda? A lány még az ötletet is abszurdnak vélte.
- Tudod, ki vagyok?! - húzta ki magát.
- Tudnom kéne?
- Befejeznétek? - harsant a hátuk mögött türelmetlenül McCall tanárnő hangja. - Foglaljon mindenki helyet, hogy végre elindulhassunk! És egy pisszenést se halljak!
Iggy dühösen ledobta magát Louis mellé. Senki kedvéért nem volt hajlandó lemondani a megszokott helyéről. Barátnői követték példáját és letelepedtek mellé.
- Ez kicsoda? - pillantott Louisra Iggy mögül Nina úgy, mintha a cipője talpára ragadt kutyapiszkot vizsgálgatná.
- Valami lúzer - legyintett Iggy, miközben elővette telefonját, hogy készítsen egy szelfit barátnőivel.
- Nem zavar, hogy én is itt vagyok? - kérdezte éles hangon Louis, de senki sem figyelt rá. A következő pillanatban közelebb hajolt Iggyhez, hogy rákerüljön az éppen készülő fotóra.
- Mit művelsz, te kukac?! Most elcseszted a képünket! - bosszankodott a lány.
- Bocsi, de nem bocsi.
- Elegem van belőled! Ráadásul miattad nem ülhet mellettünk Dylan és Logan, mert így már csak egy üres hely maradt az ötből!
- Annyi baj legyen - legyintett a fiú, mire Iggy ingerülten elfordult tőle, hogy fennhangon panaszkodhasson róla a barátnőinek.

Louis

Mivel az egyetlen öt személyes hely már foglalt volt, Miley és Selena kénytelen volt megválni Kristentől, aki felszálláskor úgy tett, mintha megbotlana, csak hogy az idős, ősz hajú sofőr ölébe eshessen.
- Mindig is ki akartam próbálni, milyen az érett fasz - suttogta a férfi fülébe, aztán felállt és fenekét rázva elindult a Kaya melletti üres hely felé. A sofőr elvörösödve, zavarodottan tekintett utána a visszapillantó tükörből.
- Most ülhetek az apácával - dünnyögött csalódottan Kristen, miközben leült a Selenáék előtt egymagában ücsörgő Kayához. A lány épp egy könyvet olvasott, amikor felpillantott rá.
- Előre szólok, hogy ne zavarj az olvasásban! - jelentette ki szigorú hangon.
- Kit érdekel? Faljad csak a betűket, amíg én a faszt falom! - vágta rá Kristen és elővette telefonját. Miután bedugta fülhallgatóját a fülébe, megnyitott okostelefonján egy pornóvideót és kényelmesen hátra dőlt.
Kaya megbotránkozva meredt a telefon kijelzőjére, majd gyorsan elkapta a fejét és az ablakon kibámulva elmotyogott egy imát.
Mögöttük Miley Selenához fordult és fejével a másik oldalon ülő Ashton felé bökött.
- Látod azt a srácot, akin piros bandana van? Ashtonnak hívják. Vele még nem sikerült kefélnem, de ez most hétvégén változni fog.
Selena végigmérte a fiút, aki behunyt szemekkel, headsettel a fülében zenét hallgatott, majd elmosolyodott. - Remélem beveszel harmadiknak! Nagyon ég a puncim.
- Még szép! A legjobb barátnők mindenen osztoznak. Ezen a kiránduláson akkorát kell kefélnünk, hogy utána talpra se bírjunk állni!
Néhány üléssel előrébb Justin fejhallgatójával a nyakában hátrafordult és Iggyre pillantott. A lány éppen bosszankodva magyarázott barátnőinek és nem figyelt rá. Justin a mellette ülő Zaynre sandított. A fiú idegesen dobolt ujjaival a térdén, másik kezében pedig a telefonját szorongatta.
- Haver, jól vagy?
- Mi?! - kapta fel a fejét szórakozottan Zayn. - Ja, persze... csak aggódom Shawn miatt. Most a szüleimmel maradt. Ők meg este valami hülye vacsorára mennek apa munkatársaival, úgyhogy szegény egyedül lesz.
- Mi rossz történhetne vele? Biztosan elüti majd valamivel az időt - nyugtatta Justin megfelelő zene után kutatva telefonján. Fogalma sem volt arról, hogy Shawnt tavaly szexuálisan zaklatta a saját édesanyja barátja.
- Azért majd felhívom, ha leszálltunk.
- Örülök, hogy már nem vagy köcsög. Jó hatással van rád az a srác. Csak nem szerettél belé? - vonta fel a szemöldökét Justin. Szája sarkában huncut mosoly játszott.
Zayn feszengve mocorgott az ülésen. Mióta felvállalta, hogy biszexuális, nem igazán beszélgettek legjobb barátjával a pasikról.
- Kösz, hogy nem csinálsz ebből nagy ügyet és nem vagy zavarban a közelemben. Utálnám, ha megváltozna a kapcsolatunk emiatt - hálálkodott komoly arckifejezéssel.
Justin játékosan a vállába bokszolt.
- Ugyan már! Ezt nem kell megköszönnöd! Miért változna meg a kapcsolatunk? Csak mert a pasik is bejönnek neked? Ebben nincsen semmi rossz. Ugyanaz vagy, aki eddig is voltál - mosolygott biztatóan. - Nyugi, nem fogok bujkálva átöltözni előtted az edzések előtt és nem fogunk külön járni zuhanyozni sem, ha ilyesmiktől tartanál! Semmi újat nem látnál.
- Büszke vagyok arra, hogy te vagy a legjobb barátom - nézett rá Zayn.
- Én meg arra, hogy mennyit változtunk szeptember óta. Amúgy... - Justin egészen közel hajolt barátjához, mielőtt fojtott hangon folytatta: - Senkinek ne mondd el, de összejöttünk Iggyvel!
Zayn elkerekedett szemekkel nézett a fiúra, aztán szélesen elmosolyodott.
- Haver, ez király! Sok boldogságot! Ha valaki, hát te megérdemled a második esélyt! Tényleg más ember vagy, mint aki akkor voltál, de most már ne cseszd el!
- Nem fogom - kacsintott Justin vidáman.

Zayn

Bő két órával később a busz végre-valahára lekanyarodott az országútról egy keskenyebb útra, amit rétek, kukoricaültetvények és magasra nőtt fák szegélyeztek.
- Rossz érzésem van. Már megint távolodunk a civilizációtól - vonta le a következtetést Iggy, miközben kétségbeesetten bámult ki az ablakon.
- Mi a faszért jöttem el megint? Maradtam volna inkább otthon! - hisztizett Nina.
A mellettük ülő Louis sötéten felhorkantott. A három lány kérdő tekintettel, egyformán felvont szemöldökkel fordult felé.
- Csak nem féltek a természettől? Le ne törjön a körmötök!
- Dugulj már be! - torkolta le türelmetlenül Iggy. - Olyan idegesítő vagy, mint a tévés vetélkedők.
Louis szemmel láthatóan jól szórakozott. Kuncogva nézett Iggyre és felemelte hüvelykujját. - Hogy te milyen szellemes vagy!
- Te most gúnyolódsz rajtam?! - csattant fel Iggy az ingerültségtől kipirosodott arccal.
- Persze, hogy gúnyolódok.
Nina előrehajolt, hogy Iggy válla fölött vessen egy pillantást a fiúra.
- Téged ki fogunk csinálni ezen a kiránduláson, Törperős - mondta.
Louis arcáról azonnal lehervadt a mosoly.
- Úgy látom, nehezen viseled, ha megjegyzést tesznek a méretedre - állapította meg jókedvűen Charli.
Louis kihúzta magát és mosolyba rendezte arcvonásait. Összefonta kezeit a térdén, miközben beszélt.
- Kicsi a bors, de erős - jelentette ki magabiztosan.
- Tuti a farkad is csepp. Lerajzolhatnám esetleg? Jól mutatna a gyűjteményemben - szállt be a beszélgetésbe álmodozó tekintettel az arcán Ariana.
Ez volt az első alkalom, hogy Iggyt nem bosszantotta a lány pénisz-rajzoló fétise. Büszke volt mindhárom barátnőjére, amiért sikeresen letörölték az elégedett vigyort Louis arcáról.
- Nem csepp - morogta vicsorba torzult mosollyal az arcán Louis. - A te agyadnál biztosan nagyobb.
- Hiszem, ha látom! Mesélj, borotválod? Az arcodon lévő három napos borostát látva nem hinném. - Ariana úgy mérte végig a fiút, mintha beépített röntgen sugár lenne a tekintetében.
Louis nem igazán járt sikerrel abban, hogy zavarát leplezze. A két, egyre élénkebb, piros foltocskát ugyanis nem tudta elrejteni arcáról.
- Te valami fasz-specialista vagy?
- Igen. Azzal akarok pénzt keresni iskola után, hogy aktokat rajzolok. Kifejezetten péniszekre akarok koncentrálni. Már elképzeltem magam előtt a galériát, amiben kiállítják majd a műveim. Felkavaró lesz és polgárpukkasztó, de az emberek idővel ráébrednek majd, hogy az emberi test természetes és nem tabu téma. Bárcsak a múltban élhetnék, ahol az emberek még nem hordtak ruhát. Mennyi faszt lerajzolhatnék! - ábrándozott Ariana.
Nina és Charli egymásra nézve kuncogtak, Iggy azonban töprengve vizslatta Arianát. Egyáltalán nem tartotta rossz ötletnek a lány terveit. Talán még nevet is szerezhet majd magának. Ezen kívül máshoz úgysem igazán ért.
- Ez az ötlet nem is olyan rossz. Viszont komolyabban vehetnéd a tanulást, ha be akarsz jutni egy művészeti suliba - mondta végül.
- Köszi, Iggy! - mosolygott rá hálásan, csillogó szemekkel Ariana. - Olyan sokat jelent, hogy támogatsz! Te vagy a legjobb.
- Nektek van valami baj a fejetekkel - meredt rájuk Louis, aztán inkább az ablak felé fordult.
- Végre megszabadultunk ettől a lúzertől! - örvendezett Iggy barátnőire pillantva.

    Iggy

A busz lekanyarodott a mellék útról, aztán megállt egy gazokkal és fákkal benőtt, kopár és barátságtalan homlokzatú épület előtt. A diákok arcukat az ablaküvegnek nyomva bámultak kifelé. Minél többet láttak, arckifejezésük annál inkább váltott át izgatottból kétségbeesetté.
- Mi ez a szar? Ez valami vicc? - meresztette szemeit elsápadva Iggy.
- Vigyázz a szádra! - reccsent rá a busz ajtajában ácsorgó McCall, aki már alig várta, hogy elfoglalják hétvégi szállásukat. Gonosz mosolyt villantott, ahogyan végigjáratva tekintetét a megrökönyödött diákokon. - Ez egy katonai szállás, ami hosszú, hosszú évek óta üresen áll.
- Maga ezt nevezi kirándulásnak?! - csattant fel Kat felháborodva. - Ez egy istenverte rémálom!
- Erre a kiruccanásra ne is tekintsetek kirándulásként. Sehol nem fogtok kirándulni, maximum a szállás mögötti erdőben! - mosolygott továbbra is a tanárnő. - Kiképzésen vesztek majd részt. Csapattá kovácsolódtok. Azt hiszitek, a ti életetek rossz? Amikor hazaértek majd, tudni fogjátok, milyen szerencsések vagytok! Elkényeztetett, mindenért nyavalygó és folyamatosan elégedetlenkedő bagázs vagytok, akiket sürgősen gatyába kell rázni!
- Maga egy szadista, elmebeteg picsa! - visított magából kikelve Nina. - Haza akarok menni!
McCall még mindig mosolygott, arcvonásai azonban megkeményedtek a lány szavai hallatán.
- Nem fogsz, és megbánod még, hogy így neveztél, te neveletlen fruska!
- Engem nem érdekel, hol vagyunk és mit csinálunk, csak legyen fasz a puncimba - jelentette ki Kristen higgadtan.
- Te egy átokfajzat vagy! - nézett rá a tanárnő megbotránkozva.
- Egy átokfajzat, akit végre szét kell kúrni, de úgy istenesen! - fordult hátra Mileyékhoz Kristen visszafogottabb hangon.
A csapat lekászálódott a buszról és utazóikat magukkal cipelve elindultak felfelé a repedezett bejárati lépcsősoron. McCall vezette a diákokat Victoriával az oldalán. Pierre a kedvszegett fiatalokhoz fordult és bíztatóan megjegyezte: - Ne aggódjatok, nem lesz olyan rossz ez a kirándulás! Csinálunk majd jó kis programokat is.
- Ha ön is részt vesz rajtuk, akkor nekem mindegy, mit csinálunk - mosolygott kéjesen Miley. Amikor vitatkozás foszlányai ütötték meg a fülét hátulról, megfordult, hogy megnézze, mi történik.
Ashton éppen Calummal és Declannel kiabált a sor végén.
- Az egyikőtök fogja meg az utazóm, és hozza be utánam! - erősködött.
- Nem - felelte nyugodt, álmodozó hangon Declan, aztán kisöpörte szeméből a hajtincseket és vállára vette jókora utazótáskáját. Ashton ingerülten nézett utána, közben pedig színesen válogatott trágárságokat fröcsögött.
- Majd én viszem - csitította csendesen Calum. Lehajolt a fiú táskájáért, a másik vállán pedig a sajátját cipelte. Szemmel láthatóan minden erejét latba kellett vetnie, hogy ne szakadjon meg terhe alatt.
- Ezt már szeretem! Talán jóban leszünk, te kis stréber - mosolygott elégedetten Ashton, miközben komótosan rágyújtott egy cigarettára és nézte, hogyan szenved Calum.
Mileynak kedve lett volna odalépni hozzá, hogy lekeverjen neki egyet, de közben teljesen beindult, ahogy a cigarettázó fiút bámulta.
- Már iszonyatosan tüzel a puncim - fordult Selenához, aki bólintással és szemforgatással adott hangot egyetértésének.
- Nekem is - szólt végül, amikor tovább indultak a bejárat felé. - Ha lepakoltunk, muszáj leszek használni a vibrimet, hogy kicsit megnyugodjak. Ez az út teljesen kikészített.
Amikor a sokaság feltornyosult az ajtó előtt, hogy sorban belépjenek rajta, Miley meghallotta Ashton panaszkodását.
- Az a kis buzi megbánja még, hogy nem segített! Amúgy is, hogy a faszomba néz ki?! Hetvenes évekbeli ruhákat hord és tiszta csillámpor a pofája!
- Távol áll tőlem ez a stílus. Én a visszafogott, egyszerű öltözéket szeretem - helyeselt Calum a két utazótáska alatt roskadozva.
- Az látszik. Elég unalmasan festesz.
Miley a hallottakat megelégelve hátra fordult és Ashtonra meredt.
- Neked nem mindegy, ki hogyan néz ki, és kivel kefél?!
Ashton meglepetten felé kapta a fejét és lassan végigmérte őt, mielőtt válaszolt. - Nem te vagy az a csaj, aki állandóan a fiú vécében nyomatja magát?
- De igen, én vagyok az! - mondta büszkén Miley, miközben kihúzta magát.
- És rólam se feledkezz meg! - csatlakozott Selena sértődötten.
- Ja igen, a szopó-duó. Sokat hallottam már rólatok - mosolygott gunyorosan Ashton.
Ekkor Kristen hátrafordult. Tenyerét a szája elé emelte, majd középső és mutató ujja között kidugta a nyelvét. - Nem duó, hanem trió! Ugyanis én is a tagja vagyok! Ne élcelődj rajtunk, mert értjük a dolgunkat. Ha leszopnánk, a mentő vinne el!
- Ja, mert egyből összeszednék vagy fél tucatnyi nemi betegséget - vihogott Ashton.
Miley már épp nyitotta a száját, hogy visszavágjon, de Kristen elé lépett és megelőzte őt. - Te is nagy kúrógép vagy, úgyhogy ne járjon itt a szád! A fiúknál ez dicsőség, de ha egy lány csinálja, máris kurva, vagy nemibeteg?!
- Soviniszta pöcs - tette hozzá Miley, aztán mindhárman elfordultak és faképnél hagyták a tátogó fiút.

Ashton

Az előcsarnok magas mennyezetű volt és régi építésű. A plafont és a falakat több helyen is pókháló-szerű repedések szőtték be. A recepciós pult és a díszes szőnyeg azonban újabbnak tűnt az épületnél. A pult mögött egy sötétkék munkaruhát viselő, középkorú férfi ácsorgott. Hórihorgas alak volt, nagy, görbe orral és üvegesen csillogó szemekkel.
- Jó napot! - szólt rekedtes, érdes hangján. Néhányan viszonozták a köszönést, de a legtöbben csendben, megrökönyödve bámészkodtak. A férfi nem zavartatta magát és folytatta: - A nevem Phil. Én fogom számotokra biztosítani, hogy ne fagyjatok halálra a hétvégén. A kazánba rengeteg fa kell, hogy felfűtse ezt a nagy és régi épületet.
- Köszönjük a munkáját, Phil! - mondta McCall tanárnő a pislákoló neoncsövek kísérteties fényében. - Megkaphatnánk a szobákhoz tartozó kulcsokat?
A férfi lassan bólintott, aztán megfordult, hogy leakasszon néhányat a falra akasztott kulcsok közül.
- Az első emeleti szobákhoz tartoznak - nyújtotta át a kulcsokat kissé remegő kézzel a tanárnőnek.
- Helyes. - McCall a mögötte ácsorgó diákokhoz fordult, hogy kiossza a szobájukat nyitó kulcsokat. - Minden szobában hárman lesztek, az egyikben pedig négyen. Már eldöntöttem, ki-kivel fog osztozni a sajátján. Nincs apelláta és ellenvetés! Aki hisztizni fog, az büntetést kap! - jelentette ki ellentmondást nem tűrő hangon, amihez negédes, ám annál gonoszabb mosoly párosult. - Tehát, a helyzet a következő: Miley, Kaya és Nina lesznek az egyik szobában. Aztán Selena, Iggy és Demi a másikban. Taylor, Ava, Charli, ti együtt lesztek. Kristen, Emma, Ariana és Kat, ti pedig négyesben osztoztok a szobátokon.
A tanárnő átadott minden csapatnak egy-egy megszámozott, rozsdás kulcsot, aztán a fiúkhoz fordult. Közben Iggyt az ájulás kerülgette, de a nő nem figyelt rá. - A fiúk pedig: Dylan, Justin, Louis. Gyertek a kulcsotokért! A  másik szobában lesz Logan, Austin, Luke és Calum. Zayn, Ashton, Ed és Declan, ti is négyen foglalják el az utolsó szobát.
- Remek - dünnyögte sötéten Ashtonra pillantva Declan.
- Valami nem tetszik? - fordult felé éles hangon McCall.
- Arról lenne mit mesélnem.
Dylan csalódottan, szomorkás ábrázattal Loganhez fordult, aki hasonló arckifejezéssel nézett vissza rá.
- Nem aludhatunk együtt...
- Tudom, de majd átszökünk egymáshoz! - nyugtatta meg a fiút Logan. Közelebb lépett hozzá és megfogta a kezét, hogy a következő pillanatban vissza is rántsa, mint aki tűzbe nyúlt. McCall tanárnő ugyanis a közelükben állva felcsattant:
- Mit mondtál?!
- Semmit - nézett vissza rá komoly tekintettel Logan. Vitézül állta a nő pillantását, míg az végül elfordult tőle és mindenkinek címezve folytatta: - Menjetek, pakoljatok le a szobátokban! Fél óra múlva találkozunk ugyanitt! Tünés!

Logan

Iggy Demi kezébe nyomta utazóját. Még mindig fortyogott dühében. - Legalább ennyi hasznom legyen belőled! - mondta, aztán bosszúsan elindult a földszinti folyosó felé, ahonnan lépcső indult az első emeletre. Felfelé lépkedve úgy érezte magát, mintha vissza ment volna az időben legalább negyven évet. Úgy vélte, amióta a szálló megépült, nem sok renováláson esett át. A fehér falak besárgultak, a szőnyegek széleit megrágta a moly. A szobák fehérre festett ajtajairól kisebb-nagyobb foltokban lekopott a felpattogzott festék. A négyes számú szoba előtt megállt és remegő kézzel bedugta a zárba az elrozsdált, régimódi kulcsot. Az ajtó nyikorogva kinyílt. Áporodott, dohos szag csapta meg az orrát. Erőt vett magán, lassan kifújta tüdejéből a levegőt és belépett a szobába. Egyáltalán nem nevezte volna tágasnak, és a bútorzat is elég gyér volt. Mindössze négy vaskeretes ágy kapott helyet a helyiség sarkaiban. Mindegyik mellett egy apró, ütött-kopott fém éjjeliszekrény állt, akár csak a kórházakban. Az ablakok csupaszon, függönytelenül ásítottak. A párkányon döglött legyek és rovarok hevertek. Iggy bal oldalon, a két ágy között megpillantott egy nagy fémszekrényt is; azokhoz hasonlót, amilyenek a tornatermek öltözőiben is használatosak, csak jóval nagyobbat.
- Ezt inkább ki sem nyitom. Pláne nem rakom bele a drága ruháimat! - morogta és még egyszer körbenézett, hová is ülhetne le. Nem vitte rá a lélek, hogy a porlepte, kikopott, és foltos ágyneműhuzatra telepedjen, így inkább állva maradt. Ekkor megjelent az ajtóban Selena, mögötte a két utazót maga után kifulladva húzgáló Demivel.
- Álljatok neki szellőztetni és poroljátok le az ágyneműt, hogy legalább le tudjak ülni! Pókhálózni sem ártana - fordult feléjük a szőkeség. - Még szerencse, hogy hoztam magammal ágyneműhuzatot. Demi, ha kiporoltad a takaróm és a párnám, húzd rá nekem! Nem tudom, hogy fogok itt aludni! - sóhajtott drámaian.
- Én biztosan nem fogok takarítani, nem vagyok a csicskád! Épp elég bajom van nekem is. Most megyek, és levezetem a feszültséget! - mondta Selena, miközben lehajolt és kinyitotta az utazóját. Hamarosan előkerült belőle egy hatalmas vibrátor. A lány a kezei közé fogta és felemelte a segédeszközt. Úgy nézett rá, mintha az életeket menthetne.
- Jézusom, ez óriási! - sikkantott fel Demi elkerekedett szemekkel.
- Nyugi, megbirkózom vele - mosolygott Selena. - Most pedig megyek, megkeresem a mellékhelyiséget. Maradt még kábé huszonöt percem. - azzal sarkon fordult és a vibrátorral a kezében eltűnt az ajtó mögött.
Iggy Demihez fordult és jelentőségteljesen hátravetette haját a válla fölött. - Úgy látszik, tiéd lesz a megtiszteltetés, hogy áthúzhatod az ágyneműmet! Amúgy sem engedtem volna Selenának, hogy hozzá érjen. Ki tudja, hol járt a keze...
- Nekem van pár tippem - forgatta a szemét Demi.
- Ne a szemed forgasd, hanem cselekedj!
Demi már épp visszaszólt volna, de végül lenyelte mondandóját és csendben maradt. Így is rémálomba csöppent, nem akarta még Iggyt is magára haragítani. Talán ezen a hétvégén kicsit közelebb kerülhetnek egymáshoz, gondolta.

Selena

Amikor Ashton belépett a szobájába, azonnal rávetette magát az egyik ablak melletti ágyra. Hanyatt dobta magát a matracon, aminek következtében azonnal hatalmas porfelhő lengte körül. Köhögve az ablakhoz lépett, hogy gyorsan friss levegőt engedjen be rajta. Ed csendesen elindult a másik ablak melletti ágy felé, de Zayn sietve kielőzte őt és letette utazóját az ágy mellé. - Bocs, de ez már foglalt.
Ed vállat vont és másik alvóhelyet választott. Declan leült az utolsó ágy szélére, keresztbe fonta lábait és halkan dúdolgatni kezdett. Senkit sem ismert a kiránduláson résztvevők közül, pedig mindannyian egy évfolyamra jártak, de ez egyáltalán nem zavarta. Elvolt egymaga is a saját kis világában. Néhány diákról tudta, hogy kicsoda; hiszen Iggyéket és Justinékat mindenki ismerte, de még sosem váltott velük egyetlen szót sem. Annyira belemerült gondolataiba, hogy összerezzent, amikor kicsapódott a szoba ajtaja és megjelent mögötte Calum. A fiú kifulladva kapkodott levegő után. Arcán verejték cseppek csillogtak, miközben magával vonszolta Ashton utazóját, majd egy fáradt sóhaj kíséretében lerakta a fiú ágya mellé.
- Jó kutya! Most mehetsz! - nézett rá elégedetten Ashton, mire Calum megkönnyebbülten kihátrált a szobából.
- Ő nem a rabszolgád, hanem ugyanolyan ember, mint amilyen te vagy - jegyezte meg halálos nyugodtsággal Declan.
Ashton szórakozott arckifejezéssel, mosolyogva nézett rá az ágyán fekve. Úgy tűnt, jól mulat. - Ő a csicskám, és te is az leszel.
- Erről én nem így vélekedek.
Ashton könnyedén felugrott az ágyról és egy lépéssel Declan mellett termett. Elkapta pólója nyakánál fogva és talpra rántotta őt.
- Elég könnyű vagy, nem adnak neked enni otthon? - élcelődött. A szája mosolygott, a tekintete azonban sötét volt, mint egy végtelen alagút.
Declan meg sem próbált kiszabadulni a fiú szorításából. Mozdulatlanul várta, hogy Ahston elengedje őt. Mikor ez nem történt meg, végül megszólalt: - Ez kezd nagyon kényelmetlen lenni. Elengednél?
- Könyörögj!
- Hát jó, felőlem maradhatunk így is, de nem vagyok súlyzó.
Zayn, aki addig egyre nagyobb undorral nézte az eseményeket, ekkor felállt és a fiúkhoz lépett. Tudta, hogy ő maga sokkal rosszabb volt még Ashtonnál is. Külső szemmel látva az egészet elszégyellte magát. Régi képek villantak fel lelki szemei előtt, amiken Dylant bántja. Gondolatban megrázta magát, aztán Ashton vállára tette a kezét.
- Elég! - mondta mély, erélyes hangon.
Ashton meglepetten hátrafordult és a fiúra vigyorgott. - Innen átveszed?
- Mi van?! - nézett rá meglepetten, tágra nyílt szemekkel Zayn.
- Tudom, ki vagy, és hallottam, hogyan terrorizáltál másokat. Tutira érted a dolgod.
- Az már a múlt. Megváltoztam, és neked sem ártana!
Ashton ledobta az ágyra Declant, aki nyekkenve landolt a takarón, aztán összekuporodott az ágyon. Elővett a zsebéből egy átlátszó, folyadékkal teli gumilabdát és forgatni kezdte az ujjai között.  Egy pillanatra sem vette le róla a szemét. Ashton és Zayn közben elszántan néztek farkasszemet egymással, míg Ashton végül el nem vigyorodott.
- Elpuhult a pöcsöd? Szánalmas...
- Te vagy a szánalmas! - sziszegte fogai között Zayn. - Szállj le erről a srácról, vagy a kedvedért előszedem a régi énem! Azt pedig nem akarod...
Egy hosszúnak tűnő pillanatig csend honolt a szobában. Ashton kíváncsi, szinte érdeklődő tekintettel vizsgálgatta Zaynt, mielőtt megszólalt.
- Nem félek tőled. Puhány vagy. Nem érsz fel a hírnevedhez.
- Nekem legalább van olyanom, rólad viszont még soha nem hallottam.
- Bánhatod, hogy ez nem maradt így - mosolygott Ashton, aztán váratlanul fellökte Zaynt. A fiú elvesztette egyensúlyát és a fenekén landolt. Mire paprikapiros arccal feltápászkodott, Ashton már sehol sem volt.
Declan a labdájáról Zaynre emelte pillantását. Kutató tekintettel kémlelte a fiú arcát, aztán megkérdezte: -Jól vagy?
Zany rendbeszedte arcvonásait és lesimította felcsúszott pulóverét.
- Kutya bajom, de ez a fasz még keservesen megbánja, hogy ujjat mert húzni velem! - morogta ingerülten. A nyakán kiduzzadt egy ér, arcizmai remegtek a dühtől.
- Köszönöm - szólt Declan csendesen. Zayn rápillantott a vékony fiúra és a kinyúlt nyakú pólójára.
- Azt hiszem, a pólód tönkrement.
Declan megvonta a vállát és felállt. Visszadugta farmerja zsebébe a labdáját és belebújt a kabátjába, de a következő pillanatban megszédült és az ágyra rogyott.
- Hé, mi a baj? - sietett hozzá Zayn és leguggolt a fiú előtt, hogy láthassa az arcát.
- Nincs semmi baj, csak szerintem leesett a vércukrom...
Zayn a nadrágja zsebébe nyúlt és előhalászott belőle egy összenyomódott KitKat-et. - Tessék, nyomd be!
Declan a fiúra nézett szemébe hulló hajtincsei mögül és halványan elmosolyodott. - Köszönöm.

Declan

Logan a folyosón várta Dylant, hogy együtt induljanak vissza az előcsarnokba. Barátja megkönnyebbülten felsóhajtott, amikor kilépett a szobája ajtaján.
- Ez a Louis tökre olyan, mint Iggy, csak fiúban. Állandóan panaszkodik, hogy milyen dzsuvás a szállás - mondta fojtott hangon.
- Szerencsére az a Calum gyerek eddig elég csendes, meg Luke is jó fej. Austint eddig nem is láttam. Bár jobban örülnék, ha te lennél a szobatársam. - Logan magához húzta barátját, hogy csókot nyomjon az ajkaira. - Minden percben hiányzol. Folyton csak rád gondolok - vallotta be, miközben átölelték egymást és magába szívta Dylan egyszerre férfias és édeskés illatát.
- Én is rád. Veled akarok lenni - motyogta a vállába fúrt arccal Dylan.
Logan felszisszent és elhúzódott a fiútól.
- Mi a baj?
- Semmi, csak elaludtam a vállam.
Dylan gyanakodva mérte végig a fiút. - Robert megint bántott, igaz? - kérdezte indulatosan.
- Mot ne beszéljünk róla, kérlek! Csak ki szeretném használni ezt a néhány percet, amit kettesben tölthetek veled - kérlelte erőtlen hangszínnel Logan. A másik fiú kelletlenül, lassan bólintott.
- Rendben... - adta be a derekát aggodalmas pillantások közepette. - Bújjunk el a zuhanyzóban! Cigizhetnénk és csókolózhatnánk...
- Jól hangzik - mosolyodott el Logan, aztán ujjait Dylan ujjai közé fonta és elindultak a folyosón.
Amikor beléptek a zuhanyzóba, cuppogó hangokra lettek figyelmesek.
- Ez meg mi? Valami patkány? - kérdezte félősen Dylan. Megszorította Logan kezét, közben pedig felkapcsolta a villanyt. Bár nappal volt még, a zuhanyzó apró és piszkos ablakán nem sok fényt hatolt át. A helyiség mindkét oldalán öt-öt zuhanyfülke sorakozott.
- Itt még zuhanyfüggöny sincs - mondta szorongva Dylan. - Amúgyis, hogyan fogunk zuhanyozni? Itt nincs külön női és férfi zuhanyzó, se mosdó.
- Azt hiszem, a lányok a földszinten fognak zuhanyozni. Mintha McCall ezt mondta volna.
Mindketten elindultak az ajtóval szemközti ablak felé. Közben elővettek egy-egy cigarettát. Már épp gyújtották volna meg, amikor az ablak mellett, az utolsó zuhanyfülke mögötti sarokban megpillantották az Austin előtt térdelő Kristent. A lány épp a fiú sliccén át kidugott férfiasságával volt elfoglalva.
- Jézusom, negyedórája értünk ide! Eddig bírtátok? - hüledezett Logan. - Ti nimfomániásak vagytok!
Dylan felnevetett. Nevetése visszhangzott a csempézett falakon. - Ezt soha nem fogom tudni kitörölni a tudatomból. Beleégett a retinámba - mondta.
Austin sietve megpróbálta eltenni férfiasságát, de Kristen a kezére csapott. - El ne merd rakni! Még nem fejeztem be! - reccsent rá, aztán Loganékhez fordult. - Ti meg vagy beszálltok, vagy csendben nézitek, de ne zavarjatok! Nincs sok időnk... Logan, én örömmel venném, ha helyet cserélnél Austinnal. - pillantott fel kéjesen a fiúra.
- Ő az enyém, te ribi! Érd be Austinnal - vágta rá Dylan. Megragadta barátja kezét és az ajtó felé vezette őt.
Kristen kissé csalódottan visszafordult Austinhoz és kinyitotta száját, hogy folytassa, amit félbe kellett szakítania. Közben arról fantáziált, hogy épp Logant kényezteti.

Kristen

Miley az ágyán ült törökülésben és éppen egy füves cigarettát sodort. Egyik kedvenc dalát dúdolta és ügyet sem vetett az éppen vitatkozó Nina-Kaya párosra.
- Vagy kicseréled az ágyneműmet, vagy kidobom a Bibliádat az abkalon! - fenyegetőzött Nina. Egyik kezével kilógatta az ablakon Kaya Bibliáját, mire a lány saját hajába markolva felsikított.
- Ne! Azt még a nagymamámtól kaptam! Megágyazok neked, csak add vissza!
- Akkor lássam, hogy neki állsz! - vetette oda elégedett mosollyal az arcán Nina, és visszahúzta a kezét az ablakból.
- Szivi, talán nem lennél ilyen stresszes, ha kinyalnálak. Mit szólsz? - nézett fel elkészült cigijéről Miley.
Nina megütközve nézett vissza rá. Hátravetette a haját és csípőre tett kézzel felkacagott. - Nem vagy érdemes arra, hogy megkóstold az ékkövemet! Ez itt a Nirvana. A földi gyönyör paradicsoma. A te nyelved viszont mocskos. Nem méltó a belépésre.
Mindketten az éppen mormolva ágyazó Kaya felé fordultak. A lány éppen az ő lelkükért imádkozott.
- Mi atyánk, ki vagy a mennyekben! Szenteltessék meg a te neved...
- Kussolj már el, te szent picsa! - reccsent rá Nina, aztán fejét fogva kiviharzott a szobából.
Miley végignyalta cigarettáját, aztán a szájába vette és meggyújtotta. Miután lassan kifújta a füstöt, Kayára pillantott. A lány épp akkor végzett az ágyazással.
- Szűz Mária, kérsz egy slukkot?
- Nem, kösz! Én nem élek ilyen dolgokkal. És ne vedd a szádra Szűz Mária nevét! - szólt rá jelentőségteljes hangon Kaya, miközben hátrasimította arcához tapadt hajtincseit.
- Pedig ettől a cucctól még téged is megszállna a Szentlélek!
- Számodra semmi sem szent! - csóválta a fejét lesajnáló pillantással Kaya. - Te semmiben sem hiszel.
- Tévedsz! - tiltakozott Miley. - Én a szabadságban hiszek. Önmagamban. És a szexben.
- Én meg a szopásban! Ez az én hitem, ezt hirdetem! - rontott be az ajtón jókedvűen Kristen. - Mióta elkezdtem hinni benne, mintha a mellem is megnőtt volna.
- A spermában sok a fehérje és a vitamin - mosolygott Miley, aztán végignézett barátnőjén. - Mi van veled? Túlságosan árad belőled a jókedv.
- Mert most szoptam! - vallotta be boldogan Kristen.
Miley csalódottan nézett rá. Beleszívott egyet a cigijébe, aztán átnyújtotta a lánynak. - És nekem nem szóltál?
- Bocsi! - sajnálkozott Kristen, miután olyan slukkot szippantott, hogy az egész arca behorpadt tőle. - Csak Austint pippantottam le, neked meg ő a fél fogadra sem lett volna elég.
- Ez igaz. Csak most a fűtől még jobban bizsereg a puncim.
- Ti szexőrültek vagytok! - csattant fel megbotránkozva Kaya, mielőtt kisietett a szobából.

Kaya

A kirándulók az előcsarnokban ácsorogva várták, hogy McCall tanárnő tudassa velük az első program részleteit. Iggy sötét pillantásokat vetett a nő mellett jókedvűen vigyorgó Victoriára. Szívesen odalépett volna hozzá, hogy megtépje őt.
- Egész hétvégén szívatnunk kell azt a ringyót! Miatta csöppentünk egy rémálomba! - fordult barátnőihez, akik mindannyian bólogattak.
- Gyerekek! Az első program a következő: a fiúk elmennek Mr. Phillel fát vágni, amit aztán behordanak a kazánházba, a lányok pedig csatlakoznak a két kedves konyhás nénihez, hogy segédkezzenek a vacsora elkészítésében!
- Kizárt! - csattant fel egyszerre Iggy és Louis, majd mindketten a szemüket forgatva egymásra pillantottak.
- Nem kérdeztem a véleményeteket! Indulás! Mr. Phil majd mutatja az utat a fiúknak, a lányok pedig kövessenek engem! - McCall Victoriával az oldalán elindult a földszinti folyosóra, ahonnan a menza is nyílt. A lányok kelletlenül, sopánkodva követték őket.
- Én semmit nem fogok csinálni - jelentette ki duzzogva Iggy. - Nem azért manikűröztettem, hogy krumplit pucoljak meg hagymát aprítsak!
- Én meg senki belébe nem fogok főzni! Egyen mindenki faszt, mint én! Az ingyen van és csak ki kell rántani a gatyából - mondta Kristen, miközben lábait a földhöz csapkodva menetelt Miley és Selena társaságában. A tanárnő éppen Victoriával beszélgetett, így nem hallotta a lány kijelentését. Helyette Kaya fordult hátra, hogy kommentálja az elhangzottakat.
- Egy kis munkába még senki sem halt bele!
- Az a két konyhás céda azért kapja a fizetését, hogy főzzön ránk! Miért dolgozzak helyettük?! Én egy diák vagyok, aki kirándulni és szexelni jött ide, nem főzni! - ellenkezett ingerülten Kristen.
- Neked már bérelt helyed van a Pokolban, remélem, tudod!
- Az a jó! - vágta rá felszegett fejjel a lány, majd az ágyékára csapott. - Remélem az ördögnek nagy farka van!
- Én szeretek főzni, anyának is mindig segítek - mesélte Demi a mellette lépkedő Emmának. Az unottan nézett vissza rá.
- Néha olyan unalmas vagy.
- Te sem szoktál segíteni a szüleidnek? - fordult Demi reménykedve Arianához, aki a másik oldalán haladt.
- Nem. Tudtommal én vagyok a gyerek a családban. Nem én szültem meg a szüleimet.
- Nagyon hálátlanok vagytok.
- Te meg idegesítő. Nem tudom, minek szóltál hozzám - vágott vissza hajtincseit csavargatva Ariana, aztán inkább visszafordult barátnőihez.
A konyhába érve két mogorva, középkorú nő fogadta őket. Hajhálót és fehér ruhát viseltek. A konyhapulton nyers csirkecombok hevertek, a pult mellett pedig egy zsák krumpli várta, hogy megpucolják.
- Jó napot! - köszöntötte a konyhásokat mosolyogva Demi.
- Jó napot a faszom! - mordult fel a mogorvább. A lány megrökönyödve nézett vissza rá, és még McCall szája is tátva maradt.
- A csapat egyik fele pucolja meg ezt a zsák burgonyát! A legfelső fiókban találtok késeket. - mutatott a fiók felé a másik konyhás néni, majd folytatta: - Egy másik bagázs panírozza be ezeket a húsokat, a maradék pedig hámozza meg és gyalulja le az uborkákat salátának!
Ariana szeme felcsillant, amikor megpillantotta a tucatnyi kígyóuborkát.
- Ne is álmodj róla! - nézett rá fenyegetően Iggy, miközben gyorsan beállt az uborkákhoz, ugyanis azt találta a legkönnyebb feladatnak. Nem, mintha bármit is csinált volna azon kívül, hogy figyelte, ahogy három barátnője dolgozik.
- Nem látnám, hogy valamit is csinálnál! - lépett mellé McCall tanárnő szigorú tekintettel. Iggy a szeme sarkából látta, hogy Victoria a háttérben nevet. Bosszús képpel a tanárnőhöz fordult és elé tartotta frissen manikűrözött körmeit. - Látja ezeket a szépségeket? Nem fogom tönkretenni őket!
- Akkor enni sem fogsz! Az ételért meg kell dolgozni! Gyerünk, kezdd el gyalulni az uborkákat, amiket a barátnőid már meghámoztak! - mordult rá McCall.
- De azt sem tudom, hogyan kell!
- Majd megtanulod, próbálkozz!
Selena, Kristen és Miley a húsokat panírozták, a többiek pedig székekre telepedtek a zsák bugronya körül, hogy megpucolják.
- Felettébb jo hangulatban vagy - jegyezte meg Miley, amikor a tojásba mártott egy csirkecombot. Selena sokat sejtetően mosolygott rá.
- Mert az előbb használtam a vibrimet. A legnagyobbat hoztam magammal.
- Engem mindenki kihagy a jóból? - csóválta a fejét csalódottan Miley.
Selena vizslató tekintettel nézett a szemeibe, miközben a tálcára pakolt egy bepanírozott húst.
- Te csak hallgass, mert látom a szemeden, hogy nélkülem füveztél!
- Én meg leszoptam egy faszt! - újságolta vidáman Kristen.
- Austin nem számít, és gondolom róla van szó - forgatta a szemét unottan Selena.
Kristen fontoskodva kihúzta magát. - Már mondtam: minden farkincát becsülni kell!
Demi krumplipucolás közben a cserediákkal beszélgetett. Ava barátságosnak és közvetlennek bizonyult. Örömmel mesélt az országról, ahonnan érkezett, és arról áradozott, mennyire jó ellátogatni más kultúrákba. Monológját azonban nem hallgatta mindenki szívesen. Kat, aki negyedóra alatt egyetlen burgonyát pucolt meg, féltékenyen méregette az új lányt. Irigy volt rá, amiért neki hamarabb a középpontba sikerült férkőznie. Amikor ő volt új lány, őt senki sem bombázta kérdésekkel. Már a nyelve hegyén volt egy sértés, amikor hirtelen ötlete támadt, és még idejében taktikát váltott. Úgy vélte, ha összebarátkozik az újonccal, talán ő is sütkérezhet kicsit a figyelemben, ami rá irányul.
- Avon, gyönyörű a hajad! Olyan selymes és fényes. Mivel ápolod? - kérdezte nyájasan.
- A nevem Ava - mosolygott rá barátságosan a szőke lány, aztán magyarázni kezdte, milyen hajpakolásokat használ.
Iggy megkönnyebbülten felsóhajtott, amikor végzett az utolsó uborka legyalulásával. Bosszúsága azonban hamar visszatért, amikor megjelent mellette Victoria.
- Teljesen összetrancsíroztad azokat a szegény uborkákat! Most mind kárba ment, és kezdheted elölről!
- Nem emlékszem, hogy kérdeztem volna a véleményed! - vetette oda Iggy, majd mosolyt erőltetve az arcára, hozzátette: - Ha nem tetszik, csináld magad, ribi!
- Én kísérőként érkeztem, nem diákként - emlékeztette Victoria fontoskodva.
- Akkor menj, és kísérd el magad máshová, mert én nem vagyok kíváncsi rád! - azzal Iggy hátat fordított a lánynak és faképnél hagyta őt.
Hátrahőkölt, amikor szemben találta magát Kristennel.
- Akarod, hogy megszivassam Victoriát? - kérdezte tőle a lány, és felmutatta marokba szorított ujjait.
Iggy kíváncsian méregette őt.
- Ez nem is kérdés. Mi van a kezedben?
- Egy csótány - mosolygott Kristen, aztán a telefonját nyomkodó Victoria mögé lépett, és a hajába rakta a rovart. Az sebesen felmászott a lány fejére. Victoria a hajához kapott és hisztérikusan sikoltozni kezdett, amikor megpillantotta a csempére hulló csótányt. Visongva próbálta eltaposni, de a csótány gyorsabbnak bizonyult és bemászott egy szekrény alá. A lány összekócolódott hajjal, halálra rémülve rohant az ajtó felé, és vissza sem nézett. Iggy és barátnői a hasukat fogva nevettek.

Victoria

A fiúk - bár kabátot, sapkát, kesztyűt és sálat is vettek magukra -, negyedóra elteltével már dideregve ácsorogtak a szállás mögötti placcon. Egy nagy halom összevágott fát kellett hasábokra hasogatniuk, hogy aztán behordják a kazánházba. Pierre is velük tartott, hogy kivegye a munka legjavát. Megmutatta a fiúknak, hogyan használják a baltát, de nem sokan figyeltek rá. Justin, Zayn, Logan és Ashton jól végezték a dolgukat, Dylannek azonban egyszer sem sikerült baltájával kettészelnie a tuskókat.
- Ha rajtad múlik, estig itt fogunk fagyoskodni! - morogta rosszmájúan Ashton. Logan sötét pillantást vetett rá, majd kivette barátja kezéből a baltát, hogy segítsen neki.
Néhány sikertelen próbálkozást követően Luke és Ed is kezdett belejönni a munkába. Versengve aprították a fát, miközben játékosan egymást cikizték. Louis szándékosan a lábára ejtett egy vékonyabb fadarabot, közben pedig veszélyesen hadonászott baltájával, hogy többé ne engedjék az eszköz közelébe. Ezután félreállt és elégedetten megfagyott ujjai közé vett egy szál cigarettát, majd meggyújtotta.
Calum és Declan inkább a felaprított fa behordására vállalkoztak, Dylan pedig végül csatlakozott hozzájuk. Megpakolták fával a ládáikat, hogy aztán behordják a kazánházba, ott pedig kipakolják.
- Maradjunk egy kicsit itt, amíg gyorsan elszívok egy cigit - ajánlotta Dylan, miután a következő adag fát is behordták. A másik két fiú zilálva bólintott.
- Gumicukorra vágyom. Nincs nálatok véletlenül? - nézett rájuk Declan kiskutya-szemekkel.
Dylan benyúlt a zsebébe és elővett egy zacskó gumicukrot. - Szerencséd, hogy nálam mindig van valami édesség - kacsintott, aztán meggyújtotta az ajkai közé vett cigarettát.
Declan felélénkülve elvette a zacskót, kivett belőle egy cukrot, és gyorsan bekapta.
- Köszi! - mosolygott hálásan.
A többiek is éppen pihenőt tartottak. Zsebre dugott kézzel, kipirosodott arccal ácsorogtak, néhányan pedig rágyújtottak egy cigarettára.
- Iggy kurva jó csaj! Láttátok, milyen segge van? Oda aztán lehetne pakolni! - kurjantott Ashton.
- Ne beszélj róla így! - csattant fel dühösen villanó szemekkel Justin. Legszívesebben azonnal behúzott volna egyet a fiúnak, amiben a mellette ácsorgó Zayn szívesen segédkezett volna.
- Miért? Talán a csajod?
Justin szívesen rávágta volna, hogy igen, de fontosabbnak tartotta Iggy kérését, mint azt, hogy elhallgattassa Ashtont. A lány pedig külön kérte őt, hogy ne hozza nyilvánosságra a kapcsolatukat, míg ő nem áll rá készen. Így végül szó nélkül, mérgesen elfordult a fiútól és kezébe vette a baltát, hogy az igazi tuskók helyett a fatuskókon vezesse le a feszültségét.

Justin

Miután a fiúk és a lányok is végeztek a rájuk szabott feladatokkal, a menzán találkoztak, hogy megvacsorázzanak. Mindannyian kimerültek és farkaséhesek voltak. Sietve magukba kanalazták az ételt, aztán abban a reményben várakoztak a menza bejáratánál, hogy az este további részében szabad foglalkozást kapnak.
McCall komótosan megvacsorázott és krumplipüré darabkákkal a bajuszán a diákokhoz lépett.
- Most megyek, lepihenek kicsit. Victoria és Bouvier tanár úr majd felügyel rátok. Ha bármiféle illetlen tevékenységen kapnak rajta benneteket, annak komoly büntetés lesz a következménye! Menjetek, zuhanyozzatok le és bújjatok ágyba! Holnap szükségetek lesz az energiátokra. Korán reggel útnak indulunk.
- Ha lefeküdt, körbejárhatnánk a folyosókat meg az alagsort! Tök izgi lenne. Szellemet is idézhetnénk - ajánlotta Dylan, mikor már a folyosón haladtak a lépcső felé. Logan megfogta a kezét és rámosolygott.
- Bármit, amit csak szeretnél.
- Én is mehetek? - fordult hátra Declan.
- Persze! Minél többen, annál jobb.
- Dylan, ez olyan uncsi. Szellemek nincsenek - legyintett unottan Iggy. - Inkább csináljunk valami mást!
Charli megbökte barátnője vállát és közelebb hajolt hozzá. - Iggy, ha kimaradunk belőle, hogy kerülünk a középpontba?
- Nem is tudom... - bizonytalanodott el a szőkeség. - Szerintem nem sokan akarnak benne lenni. Ott kell lennünk, ahol a legtöbben vannak.
- Én megyek, imádom a paranormális dolgokat! - örvendezett Taylor.
Iggy sötét pillantást vetett rá. - Akkor már értem, miért nézel ki úgy, mint a Halott Mennyasszony.

Taylor

Eközben Shawn a nappali kanapéján feküdt és a tévé képernyőjét bámulta. Egyre jobban hiányzott neki Zayn és Iggyék is. Nélkülük magányosnak érezte magát. Tudta, hogy vasárnap már otthon lesznek, de minden egyes perc csigalassúsággal telt. Zayn szülei elmentek otthonról, így az övé volt az egész ház. A házaspár indulás előtt arra biztatta őt, hogy ha bármi gond adódik, vagy esetleg nem találna valamit, nyugodtan telefonáljon. Amikor kiléptek az ajtón, a házra gyötrelmes csend telepedett. Shawn összekuporodott a nappali kanapéján és betakarózott egy pokróccal, hogy tévénézéssel üsse el az időt. Nem igazán kötötte le ugyan, amit a képernyőn látott, de arra megfelelt a készülék, hogy megszüntesse a csendet. A fiú a telefonját nyomkodta; üzent Iggynek és Zaynnek is, de egyikük sem olvasta el, amit írt nekik. Shawn azon töprengett, vajon épp mit csinálnak. Jól érzik magukat?
Bárcsak én is velük lehetnék! - gondolta. Régebben sosem okozott számára nyugtalanságot az egyedüllét. Szerette, ha csend vette körül és épp nem részeg anyját és annak aktuális pasiját kellett hallgatnia. Az utóbbi időben azonban túlságosan hozzászokott ahhoz, hogy nincs egyedül. Összerezzent, amikor a tévé háttérzajába belehasított a csengő éles hangja. Felült a kanapén és arra gondolt, vajon ki állhat az ajtó küszöbén kora este. Kibújt a pokróc alól és papucsában csoszogva elindult az előszobába. Megfagyott benne a vér, amikor ajtót nyitva James-szel találta szemben magát. Karácsony óta nem látta a férfit, de az rémálmaiban rendszeresen kísértette őt. Mintha egy láthatatlan lépcsőfokra lépett volna, a gyomra ököl méretűre zsugorodott, a tüdejében pedig bent rekedt az összes levegő. Tágranyílt szemekkel a férfira meredt, aztán sietve becsapta az ajtót és lezárta a biztonsági reteszt. Lassan lépdelt hátrafelé, miközben az ajtót bámulta. James dörömbölni kezdett a túloldalon, aztán mély, türelmetlen hangon megszólalt:
- Shawn, engedj be! Csak beszélni szeretnék veled. Nem foglak bántani. Nyiss ajtót!
- Nem! Nem hiszek magának! Hagyjon békén! Nem akarok beszélgetni! Látni sem akarom! Menjen innen! - hadarta a fiú levegővétel nélkül.
James azonban nem adta fel. Shawn hallotta, hogyan feszül a férfi testével újra és újra az ajtónak. Mi lesz, ha az végül megadja magát? Ha Jamest semmi sem választja majd el tőle? Belegondolni sem mert, mit tenne vele a férfi... Biztos volt abban, hogy befejezné, amivel azon a szörnyű éjszakán megpróbálkozott. Megerőszakolná őt, ezúttal pedig senki sem lenne ott, hogy megmentse. Zayn a városon kívül tartózkodott, ahogy Iggy, Logan és Dylan is. Shawn elhatározta, hogy nem hagyja magát. Védekezni fog, és ha kell, bántja is a férfit. Nem lesz belőle áldozat. Többé már nem. Eleget szenvedett már.
A konyhába rohant és előhúzta a késtartóból a legnagyobb pengéjű kést, aztán szorosan markolva visszasietett az előszobába. Minden idegszálával koncentrált. Próbálta magát lelkileg felkészíteni arra, hogy James bármelyik pillanatban rávetheti magát. Nem volt biztos abban, hogy képes lesz bántani a férfit, hiszen még soha nem bántott senkit sem. Azonban tudta, hogy kénytelen lesz megtenni mindent azért, hogy megvédje magát. Szíve a torkában kalapált. Hányingerrel küszködve nagy levegőt vett, aztán lassan kifújta a száján át. A homlokán verejték csillant, miközben a tompa lámpafény sárgás színbe vonta az előszobát. Tudta, hogy egyszer úgyis eljön ez a pillanat. Buta volt, amikor nem ment azonnal a rendőrségre, miután James erőszakoskodott vele. Már akkor biztosra vette, hogy a férfi visszatér majd. Közben pedig ki tudja, hány fiatal fiúval sikerült véghez vinnie azt, amit vele is meg akart tenni... Shawnt mardosta a bűntudat, amiért semmit nem tett, hogy ezt megakadályozza. Eljött hát az idő, hogy szembenézzen legnagyobb félelmével. Hiszen örökké úgysem menekülhet... A mumus nem az ágyunk alatt bújkál, hanem közöttünk jár, gondolta. James egy szörnyeteg, csak úgy, mint megannyi más embertársa. A szörnyek pedig addig járnak vissza kínozni, amíg le nem számolsz velük. Örökre.
A dübörgés hirtelen abbamaradt. A bejárati ajtó túloldalán csend honolt. Vajon James feladta volna? Shawn reménykedett benne, de valami nem hagyta nyugodni. Rettenetes előérzete támadt. Összerezzent, amikor hangos dörrenést hallott a konyha felől. Ha a főbejáratot nem is sikerült Jamesnek betörnie, úgy tűnt, a hátsó ajtót igen. A férfi ugyanis a következő pillanatban kilépett a konyhából. Shawn felnézett a betolakodó arcára, és még erősebben szorította a kezében tartott kést. A férfi szemei éhesen csillogtak, akár egy ragadozóé, aki végre sarokba szorította áldozatát. Egy lépéssel Shawn előtt termett, és a fiúra vetette magát.

Shawn

2020. augusztus 7., péntek

58. Fejezet: Egy hónappal később

Nem az számít, mennyi pénzünk van, vagy éppen milyen a státuszunk. Amikor tovább állunk és földi létünk a végehez ér, nem viszünk magunkkal sem bankkártyát, sem drága holmikat oda, ahová utána jutunk. Végül rá kell ébrednünk, hogy ami igazán fontos, arra nem ragaszthat senki árcédulát. Ami számít, az megfoghatatlan. Hogy kik vagyunk. Hogyan éltünk. Hogyan hatottunk mások életére. Ez az, ami igazán lényeges. Kimondtuk a megfelelő embernek, hogy mit érzünk? Megragadtuk a pillanatot, ami az orrunk előtt volt? Örömet szereztünk embertársainknak, vagy inkább megkeserítettük mindennapjaikat? Sosem tudhatod, milyen hatással lehet egy idegenre a mosolyod, ha elsétálsz mellette az utcán, vagy épp tartod neki az ajtót a boltban, amikor mindkét keze tele van. A kedvességben az a legjobb, hogy ingyenes. Sokan azt hiszik, az apróságok jelentéktelenek, pedig az élet értelme ezekben az apróságokban rejlik. Mindannyian a tökéletességre törekszünk és hagyjuk, hogy mások gonoszsága és elvárásai elbizonytalanítsanak saját magunkkal szemben. Naponta száz és száz kérdés fut át az agyunkon azzal kapcsolatban, hogy vajon megfelelünk-e a társadalom torz elvárásainak és a saját magunk által állított mércének. Vajon elég jól áll a hajam? Mennyire jól festek a ruhámban? Talán túl vastag a combom? Túlságosan széles a csípőm? A jobbra törekvés nem rossz tulajdonság, de el kellene döntenünk, kinek akarunk megfelelni, és miért. Számít, hogy egy vadidegen mit gondol arról, hogyan festesz? Számít, hogy mi a véleménye arról, ha a saját nemedhez vonzódsz? Magamnak akarok megfelelni, vagy másoknak? Ideje lenne belátnunk, hogy a tökéletesség nem létezik. A szépség relatív. Ami valakinek nem tetszik, az valaki mást teljesen letaglózhat. Tökéletlen világban élünk, nem kell tökéletesnek lennünk. Ne vállalkozzunk lehetelten feladatra. Tíz év múlva nem az fog számítani, hogy egy keddi napon milyen klassz ruhát viseltél az iskolában, vagy melyik klikkhez tartoztál. A gondtalan nevetés, a barátaid mosolya, a szerelmed csókja, egy boldog nap emléke viszont akkor is ott lesz benned. Az emlék talán idővel elfakul majd. Talán már nem fogsz emlékezni arra, kit is csókoltál azon a tavaszi délutánon, vagy kinek a vicce késztetett hahotára, de az érzést mindig képes leszel felidézni. Minden apró dolog, amit átéltél, a részeddé válik. Vannak, akik későn ébrednek rá, mi az, ami igazán fontos. Vannak, akik talán soha. Te ne legyél egy közülük. Nevess, szeress, érezz! Túl rövid az élet, hogy gyűlöletre pazarold. Túl rövid ahhoz, hogy fájdalmat okozz másoknak. Élj, és hagyj élni másokat. Az tesz minket különlegessé, hogy különbözünk egymástól. Ne gúnyolj ki valakit, csak mert nem olyan, mint te. Te talán épp olyan fura vagy a számára, mint amilyennek te tartod őt.

Logan
Logan abbahagyta az olvasást és felnézett a laptop kijelzőjéről. Az íróasztal előtt ült Dylannel az oldalán, aki lámpalázasan várta, hogy a szöveg végére érjen.
- Na? Hogy tetszett? - kérdezte a fiú kíváncsian.
- Ez nagyon jó lett, de komolyan! Annyira büszke vagyok rád! Remélem minél többen olvassák majd. Örülök, hogy jelentkeztél a suliújsághoz és próbálsz hatni másokra. Változás kell, ahhoz pedig szükség van kommunikációra. Imádom, hogy jobbá akarod tenni a világot - dícsérte barátját széles mosollyal az arcán Logan, aztán közelebb hajolt hozzá és megcsókolta őt.
- A suli jó kezdet. Remélem tényleg érdekel is valakit a locsogásom. Ha csak egy embert sikerül elgondolkodtatnom, már megérte.
- Engem elgondolkodtattál.
Dylan megfogta Logan kezét és elvigyorodott.
- Neked nincs min elgondolkodnod. Nálad jobb embert nem ismerek.
- Én igen, téged. A jövőheti témát kitaláltad már?
Dylan hunyorogva nézett maga elé és vállat vont.
- Arra gondoltam, hogy talán írok az ön elfogadásról és a coming outról. Mi már túl vagyunk rajta, de nem mindenki ilyen szerencsés. Ki tudja, hány meleg, biszex, aszexuális vagy pánszexuális jár a sulinkba és nem merik beismerni talán még saját maguknak sem.
- Ez jó ötlet - bólintott Logan és a laptop kijelzőjére bámult. - Nézd, már jött is egy komment!
Dylan izgatottan az aljára görgette az oldalt és hangosan olvasni kezdte a kommentet: - Minden nap minden órájában bizsereg a pinám. Hiába szexelek és masztizok annyit, hogy lassan már leszakad a csiklóm, a bizsergés nem múlik el. Mit tegyek? Jegelnem kellene jégkockákkal a puncimat? Csak viccelek, nem kell tanács. Élvezem, hogy folyton bizsereg! Ez adja a pezsgést, amire vágyom! Na csá.
- Ez tuti Kristen volt - mondta Logan, miközben próbálta leplezni épp feltörni készülő nevetését.
Dylan komoly arccal felé fordult, de végül képtelen volt bosszankodni. Horkantva felnevetett és percekig abba sem volt képes hagyni.

Iggy
Másnap reggel Iggy és barátnői megejtették szokásos iskolai belépőjüket. Úgy vonultak végig a folyosókon, mint egy kasszasiker sztárjai a vörös szőnyegen.
- Imádom, hogy a csajok irigykednek ránk - leginkább persze rám -, a pasik pedig a tangánkba vágynak! - mosolygott elégedetten Iggy, amikor megérkeztek a biosz terem ajtajához.
Justin volt az első személy, akit megpillantott. A fiú Zayn mellett ült a padjában és zenét hallgatott a fülhallgatóján. Iggy megvárta, míg minden osztálytársuk rá nem pillant, és csak azután indult el a helyére. Látta, hogy Justin sóvárogva felé pillant. Elmosolyodott és felszegett fejjel leült a saját padjához. A szilveszteri csókjuk óta nem történt több közöttük. Iggy megfogadta, hogy továbbra is az elérhetetlent játssza. Így legalább kiderül, mennyire komolyak a fiú szándékai. Justin nem adta fel: hetente többször is megpróbált szóba elegyedni a lánnyal és randira hívni őt, ám Iggy mindenféle mondvacsinált indokkal gyorsan megszabadult tőle.
Ariana fésülni kezdte barátnője haját, Nina pedig tükröt tartott elé.
- Gyönyörű vagyok, mint mindig - nézett tükörképére magabiztosan Iggy.
- Én is gyönyörű vagyok - mondta Ariana álmodozva, mire barátnője hátrafordult és felcsattant:
- Nem emlékszem, hogy kérdeztelek volna, szívem. A hajamat csendben is fésülheted.
- Szia, Ari - köszönt félénken Ed, amikor elhaladt a lányok mellett.
Ariana boldogan mosolygott, Iggy azonban dühösen felmordult: - Te mégis mit Arizol itt?! Mi talán láthatatlanok vagyunk?! Nekünk luxus köszönni?
- Sziasztok! - hadarta Ed ijedten, aztán kapkodva leült a helyére.
Ariana gyanakodva felvonta a szemöldökét.
- Iggy, csak nem menstrukálsz?
- Az menstruál, te idióta! És képzeld, nem!
- Szerintem úgy cukibb, ahogy én mondtam...
Kaya közben titokban a pad tetején Kristennel vihogó Mileyt nézte, aki február ellenére nem viselt sok ruhát. A szilveszteri csókjuk óta sokat gondolt a lányra és még az ollózásra is rákeresett az interneten. Szinte falta a leszbikus pornót, amikor a szobájába zárkózott tanítás után. Örült, hogy a csókja Mileyval megnyitott előtte egy egészen új világot. Természetesen minden megtekintett videó után elmotyogott egy Miatyánkot. Nem tudta, mikor érkezik el számára is az idő, hogy kipróbálhassa a felvételeken látottakat. Ahhoz még túlságosan is gyötörte a bűntudat buja vágyai miatt.

Emma
Eközben az emeletre vezető lépcsőfordulóban nagy volt a feltolódás. Ott feküdt ugyanis Emma behunyt szemekkel és szétvetett végtagokkal. Néhányan egyszerűen csak átlépték a lányt és folytatták útjukat a tantermekbe, a legtöbben azonban köré gyűltek és ijedten fölé hajoltak. Egyesek beszéltek is hozzá, hátha reagál valamit, de a hatás elmaradt. Az újonnan érkező Demi utat tört a tömegben és felsikkantott, amikor megpillantotta a földön eszméletlenül heverő barátnőjét. Rémülten ledobta a táskáját a válláról és mellé térdelt. Első dolga volt, hogy kitapogassa Emma pulzusát a nyakán. Megkönnyebbülten felsóhajtott, amikor kiderült, hogy barátnője él.
- Emma! Emma, ébredj fel! - szólongatta a lányt. Közben gyengéden pofozgatni kezdte, hátha attól magához tér. - Valaki hívjon egy orvost!
- Mi? - Emma kinyitotta a szemét és meglepetten a fölé hajoló Demire pillantott. - Nem kell, jól vagyok! Nincs semmi bajom - bizonygatta és lassan felült.
Barátnője tekintete még mindig csordultig volt aggodalommal.
- Nem tört el semmid? Fáj valamid?
Emma mozgatni kezdte a végtagjait és megcsóválta a fejét. - Jól vagyok, csak kissé megütöttem magam. Nem vészes.
Demi felsegítette őt a földről, a tömeg pedig ritkulni kezdett körülöttük.
- Legalább az iskolaorvoshoz menjünk el!
- Nincs szükségem rá. Semmi bajom. Csak elestem.
- De hiszen leestél a lépcsőről! - hüledezett Demi. Hajthatatlan volt.
- Figyelj, felhívom anyát és majd ő elvisz az orvoshoz, rendben? Te pedig menj nyugodtan órára!
- Nem, megvárom veled - erősködött barátnője.
- McCall képes beírni neked egy igazolatlant, ha késel az órájáról. Hidd el, az oka egyáltalán nem érdekelné. Menj, különben nagyon megharagszom! - jelentette ki ellentmondást nem tűrő hangon Emma.
Demi ellenkezni próbált, de a lány belé fojtotta a szót.
- Ha most nem indulsz el, többé nem szólok hozzád!
- Biztos, hogy nem fáj semmid?
Emma bólintott, Demi pedig még mindig aggódva felsóhajtott.
- Hívj fel, ha végeztél az orvosnál!
- Úgy lesz - mondta Emma, aztán elköszönt barátnőjétől és elindult a kijárat felé. A hátán érezte Demi aggodó tekintetét, de nem törődött vele. Bár a lány majdnem keresztbe húzta számításait, mégsem bánta meg, amit tett. Elérte, amit akart: a figyelem középpontjába került és még a suliból is lóghat. Talán beül a Thirst-be és eszik egy barackos pitét, míg a többiek a tanórákon senyvednek. Az igazság az volt, hogy Emma egyáltalán nem esett le a lépcsőről. Csupán kivárta, hogy tiszta legyen a levegő és gyorsan lefeküdt a lépcsőfordulóban, mintha épp zuhanásból érkezett volna oda. Élvezte, hogy egyre többen és többen gyűltek köré. Vizslatták tekintetükkel a mozdulatlan testét és aggodalmasan összesúgtak fölötte. Emlékezett még arra, amikor a tanév elején megpróbálta felakasztani magát egy sállal a tornateremben, csak hogy rá figyeljenek. A sál azonban leszakadt, ezután pedig már senkit sem érdekelt a dolog. Ezúttal sikerült valamivel hosszabb időre a középpontba kerülnie, ezt pedig felettébb élvezte. Remélte, hogy Zayn fülébe is eljut majd a baleset híre, a fiú pedig aggódni fog érte. Talán még érdeklődik is a hogyléte felől. Ezzel a gondolattal lépett ki az iskola ajtaján, majd jókedvűen elindult, hogy meghívja magát egy barackos pitére.

Kristen
McCall tanárnő bajuszán - mint mindig - ezúttal is megcsillant a neoncsövek fénye, amikor negédes mosollyal az arcán a tanári asztalhoz lépett. Amikor különösen jókedve volt, a diákok tudták, hogy csakis valami rosszra számíthatnak. Gyanújuk ezúttal is beigazolódott.
- A következő órán dolgozatot írtok, most pedig felelés következik. Kristen, az utóbbi hónapokban annyit rontottál az átlagodon, hogy talán még a kettesed sem lesz meg félévkor. Gyere ki a táblához! - mondta, és kárörvendő mosollyal az arcán a lányra nézett. Az háborogva hátra rúgta a székét és kelletlenül kicsörtetett a táblához.
McCall várakozva pillantott rá szemüvege mögül.
- Meséld el nekünk, mit tanultál a mai órára!
Kristen néhány kínosan hosszúnak tűnő másodpercig szótlanul hintázott a lábán, aztán végül felszegte a fejét és magabiztosan beszélni kezdett:
- Azt, hogy magának nem ártana egy jó éles borotva. Lehetőleg minimum három pengés. A bajusza lassan már külön életet él.
Az osztályon végigsöpört a nevetés. Senki sem csodálkozott, amikor a tanárnő magából kikelve rikácsolni kezdett és az igazgatóhoz zavarta Kristent. A lány készséggel az ajtó felé indult, ám mielőtt távozott, még egy mondat erejéig visszafordult:
- Bele sem merek gondolni, a puncija milyen lehet. Tuti Jumanji.
Demi ezúttal Luke mellett ült, amit cseppet sem bánt. Az utóbbi egy hónapban egyre több időt töltöttek együtt. Egészen megkedvelte a fiút. Sokat lógtak Luke garázsában. Zenét hallgattak, beszélgettek és rengeteget nevettek. Hallgatta, ahogy a fiú teljesen belefeledkezve játszik a gitárján és énekel. Néha még duetteztek is, Deminek pedig nagyon jól esett, amikor Luke az énekhangját dícsérte. Neki köszönhetően a lány napról-napra jobban érezte magát. Apránként összeszedte szíve darabkáit és szép lassan összeillesztette őket. Már nem búslakodott Justin miatt, bár azt nem tagadhatta, hogy még mindig fájó volt minden nap látni őt az iskolában. Demi azonban belátta, hogy ennek így kellett történnie. Justinnal nem volt közös jövőjük. Bármit is érzett iránta a fiú, az sosem lesz olyan erős, mint amit Iggy iránt érez. Az arcára volt írva, hogy még mindig belé szerelmes. Demi sokáig haragudott rá emiatt, de aztán rájött, hogy Justin nem szándékosan bántotta őt. Megpróbálták együtt, de nem ment. Vele is megeshetne ugyanígy, hogy járni kezd valakivel, aztán ráébred, hogy még mindig a fiút szereti. Ezért sem akart olyasmire gondolni, hogy Luke-kal talán több is lehetne köztük, mint barátság. Nem akarta megbántani őt. Még nem volt teljesen túl Justinon. Az sem biztos, hogy Luke akarna tőle bármit is. Sosem esett ilyesmiről szó közöttük. Demi kissé csalódott is volt emiatt, de biztos volt benne, hogy így van rendjén. Nem hiányolta a bonyodalmakat.
Ekkor Luke könyöke véletlenül a karjához ért, ő pedig felocsúdott a gondolataiból és elpirulva a fiúra mosolygott. Az boldog mosollyal nézett vissza rá.

Justin
Csengetés után Iggy barátnőivel a nyomában vonult a folyosón a történelem tanterem felé, amikor megpillantott egy nemkívánatos személyt. Victoria éppen akkor lépett ki az igazgatói iroda ajtaján, amikor a lányok elhaladtak mellette. Vele volt maga az igazgató is, mosollyal az arcán. Ez már egymagában is gyanút keltett Iggyben, hiszen a férfi mosolya ritkábbnak bizonyult, mint a fehér holló. Amikor Victoria önelégült vigyorral az arcán a lányokra pillantott, Iggy biztos volt abban, hogy valami rosszban sántikál.
- Mit keres itt ez a ringyó? És minek örül ennyire? - vonta fel a szemöldökét, miközben karba tett kézzel megállt a folyosó végén és szembefordult barátnőivel.
- Talán annak, hogy két füle van, de mégsem szatyor - találgatott hajtincseit az ujjai között csavargatva Ariana.
Iggy lesújtó pillantással jutalmazta barátnőjét.
- Viccesebb vagy, mint Jim Carrey, de most inkább hallgass! Ez valami komoly dolog lehet.
- Nyugi, Iggy! Ne legyél paranoiás. Talán csak lecumizta Mr. Lawrence-t és a pasas csupán annak örül ennyire. Tudod, hogy a nővérem egy ordas kurva - forgatta a szemét Nina.
Charli az elégedetten távozó Victoriát ostromolta a tekintetével és sötéten a lányokhoz fordult. - Abból Victoriának mi haszna származna? Szerintem semmi olyat nem tesz, ami számára nem kecsegtetne valami kedvezővel.
- Így van. Ez a picsa tervez valamit és van egy olyan érzésem, hogy nem fogunk neki örülni - jelentette ki Iggy, amikor megpillantotta a férfimosdó ajtaján kilépő Justint Zaynnel a nyomában.
- Megyek, benézek Shawnhoz. Remélem, már nem piszkálják az osztálytársai... de ha igen, szétrúgom a seggüket! - hallotta Iggy Zayn hangját, majd a fiú elindult az ellenkező irányba és beleolvadt a folyosón lézengő tömegbe.
Justin megállt és bizonytalanul megmarkolta a vállán táskája pántját. Félénken Iggy felé pillantott. A lány észrevette, hogy őt figyeli. Egyszerre vágyott arra, hogy a fiú elinduljon felé és arra is, hogy menjen a francba. Az elmúlt hónap minden egyes napján eltöprengett azon, hogy vajon megbocsájtson-e Justinnak. Adjon neki még egy esélyt? Elképzelte, milyen lenne, ha újra összejönnének. Talán Justin tényleg másként viselkedne. Őszinte lenne és hűséges, hiszen tényleg rengeteget változott az utóbbi hónapok alatt. Együtt boldogok lehetnének. Ismét az iskola sztárpárjává válnának. A csapatkapitány és a pompon-vezér újra együtt. Iggy rettentően vágyott arra, hogy mindez valósággá váljon. Mégsem adott esélyt Justinnak, hogy bizonyíthasson. Rettegett, hogy ha megteszi, megint átverik őt. Ismét csalódnia kell. Jön újra a fájdalom, a kín, a könnyek. Nem merte újra megnyitni szíve vaskapuit. Állniuk kell az ostromot. Úgy érezte, ha kibékülne Justinnal, az azt jelentené, hogy gyenge. Ő pedig erős volt és független, akinek nincs pasira szüksége a boldogsághoz. A király vissza akarja kapni a királynőjét, de a királynő időközben rájött, hogy csak egyetlen emberre van szüksége az uralkodáshoz: saját magára. Nem véletlen, hogy a sakkban is a királynő a legerősebb bábú. És mégis... amikor csak megpillantotta Justint, a szíve vadul kalapálni kezdett. Levegő után kapkodott és hiába próbálta leplezni, szinte beleremegett a fiú közelségébe. Semmire sem vágyott annyira, mint Justin érintésére. Gyengéd, mégis erős karjaira, hogy magához húzza és megcsókolja őt.
Iggy érezte, hogy a tarkója libabőrössé válik, miközben behunyt szemekkel arról fantáziál, hogyan vetkőztetik le egymást Justinnal. Észre sem vette, hogy a fiú időközben odalépett hozzájuk és megszólította őt.
- Van egy perced?
- Ez az, keményebben! - motyogta Iggy, aztán kinyitotta a szemét és riadtan az előtte álló fiúra meredt.
- Iggy, jól vagy? - pillantott rá Charli, miközben a másik két barátnőjük vidáman kuncogott.
- Persze, csak elképzeltem, hogy megveritek Victoriát... és annyira jó volt! - hazudta Iggy, majd háravetette a haját válla fölött és elindult magassarkújában a lépcső felé. Mikor kikerülte Justint, csupán ennyit mondott: - Az idő pénz, rád pedig nem költök egy vasat sem - azzal csettintett barátnőinek, hogy kövessék őt.
Justin csalódottan figyelte, ahogy eltűnnek a szeme elől. Közben megfogadta magában, hogy nem adja kell. Előbb-utóbb úgyis együtt lesznek. Így kell lennie, hiszen összetartoznak.

Miley
Miley, Kristen és Selena az iskola mögött cigarettáztak, miközben kibeszélték hímnemű osztálytársaikat.
- Szerintetek melyik három pasinak van a legnagyobb farka az osztályban? - kérdezte izgatottan Kristen, majd olyat szívott a cigarettájába, mintha az élete múlna rajta.
- Azt hiszem, Austin kilőve - vihogott Selena.
Miley tűnődve töprengett.
- Nicknek nagy van, ezt mindhárman megtapasztaltuk és Zaynnek sincs kicsi, hiszen már beleültem. Nem is egyszer. Tuti, hogy Dylannek is nagy van.
- Miből gondolod? - vonta fel a szemöldökét kételkedve Selena. - Szerintem neki kicsi és vékony.
- Tuti nem. Szoktam látni, ahogy kidomborodik a farmerja. Úgy előkapnám neki és a számba venném! - sóhajtott Miley felhevülten, majd hozzátette: - Luke-nak szerintetek milyen? Annyira kipróbálnám.
- Mi lett az ízléseddel?! Dylan és Luke? Még csak nem is jó pasik. Az egyik olyan, mint egy kiscserkész, a másik meg mint egy gyufaszál, ami épp lángol - állapította meg Selena megbotránkozva. - Ráadásul szerintem mindkettőnek satnya a farka.
- Tudjuk, hogy neked az izmos faszfejek a gyengéid, Sel. Na és Justinnak milyen volt? Százszor láttam már a kis pornófilmetek, de azon szinte semmi nem látszik, mert nem közelről lett felvéve.
- Nem panaszkodhattam - harapott az ajkába Selena, miközben felidézte az egykori együttléteket.
- Logannek tuti nagy van! Ha tehetném, egész nap kényeztetném... a legnagyobb álmom az, hogy egyszer megérinthessem, gyönyörködhessek benne, és minden nyílásomba behelyezhessem - ábrándozott Kristen. A másik két lány figyelmét nem kerülte el, hogy közben szabad kezével az ágyékához nyúl.
- Logan gatyájában szerintem semmi extra nem lehet, ahogy az egész lényében sincs. Annyira átlagos az a pasi - forgatta a szemét Selena, mire barátnői elakadó lélegzettel rámeredtek. - Most mi a fasz van?!
- Logan átlagos?! Te viccelsz? - nézett rá megütközve Miley. - A pasi szinte tökéletes. A szeme, az arca... simán lehetne modell. Szerintem Justinnál is jobban néz ki.
- Így van! - helyeselt nagy büszkén Kristen és komoly arccal Mileyhoz fordult: - Nem dugnál fel nekem valamit, miközben Loganről beszélsz? Annyira felizgultam most. Nem bírom így végig ülni a törit.
- Bocsi, de nincs nálam a vibrim.
- Akkor majd megujjazom magam a pad alatt, miközben Logant bámulom - vont vállat Kristen, majd barátnői arckifejezése láttán hozzátette: - Most mi van? Úgy csináltok, mintha Sel nem ujjazott volna meg téged egyszer rajzórán.
- Ez igaz - nevetett Miley. - Amúgy Selena a legszerencsésebb közülünk. Neki már megvolt Justin, Nick és Austin is.
- Neked is megvolt már Nick, Austin és Zayn. És ne feledkezz meg arról sem, amikor négyesben csináltuk Zaynnel és Luke-kal. Bár arra szerintem egyikünk sem emlékszik, annyira ki voltunk ütve mind a négyen. Azt sem tudom, ki mit hova dugott. Talán csak petting volt... ki tudja?
- Huh, el is felejtettem! Bárcsak megismétlődne józanon - ábrándozott Miley. - Lehet, hogy szexeltem Luke-kal, és még csak nem is emlékszem rá! És a farkára sem... tök szívás.
- Én ugyanígy vagyok Zaynnel - bólintott csalódottan Selena. - Bár tudom, hogy ő tabu, mert belé vagy esve - tette hozzá megértően.
- Nem, már nem érdekel. Zayn egy fasz - vonta meg a vállát Miley.
Kristen csodálattal nézett a lányokra. Beleszívott egy utolsót a cigarettájába és eltaposta a csikket, mielőtt megszólalt.
- Annyira irigyellek titeket! Nekem az osztályból még csak Nick és Austin volt meg. Szerintetek Ednek milyen? Vele is kipróbálnám, bár nem az esetem... de végülis minden fütyköst becsülni kell.
- Neki tuti vastag, de viszont nem hosszú - vélekedett Miley, aztán mindhárman nevetve indultak el a következő tanórára.

Zayn
Amikor Zayn belépett Shawn osztálytermébe, a lányok elalélva bámulták, a fiúk pedig csodálattal néztek rá, hiszen olyanok akartak lenni, mint ő: jóképű, népszerű, jómódú és ráadásul a focicsapat tagja. Zayn nem tudta, mennyire terjedhetett el az iskolában annak a híre, hogy a fiúkhoz is vonzódik. Meglepte, amiért egy-két halkabb beszóláson kívül senki sem piszkálta érte. A többség még csak szóvá sem tette, miközben Dylant és Shawnt halálra piszkálták hónapokon, sőt, éveken át. Vajon valóban ennyit számít, hogy ő népszerű? Ennyit vetne a latba az, hogy epekednek utána a lányok és sportol? Ilyen fontosak az embereknek azok a dolgok, amiknek egyáltalán nem kellene annak lenniük? Hiszen Dylan is gazdag. Sokkal gazdagabbak a szülei, mint neki, Zaynnek. Jól is néz ki, ráadásul a suli legnépszerűbb diákja az ikertestvére. Akkor őt miért piszkálták? Már jóval azelőtt is, hogy coming out-olt volna? Zayn egyáltalán nem értette a dolgot. Hiszen Logant nem bántották úgy, mint Dylant. Bár ő nem is volt annyira a rivaldafényben. Még csak kevesebb, mint öt hónapja járt ebbe a suliba és ha piszkálta is valaki, nem félt kiállni magáért. Ha úgy adódott, az öklét sem röstellte használni. Az is fontos tényező lehetett, hogy mielőtt felvállalta volna a kapcsolatát Dylannel, Loganről nem terjesztették a háta mögött azt, hogy meleg. Zayn egyáltalán nem értette az embereket. Már bánta, hogy egykor ő is azoknak a táborába tartozott, akik piszkálták Dylant. Most már tudta, hogy mindezt azért tette, mert képtelen volt elfogadni, hogy vonzódik a fiúhoz. Ez azonban nem volt mentség arra, ahogy vele viselkedett. Ha másképp állt volna a dolgokhoz, Dylan most talán az ő pasija lenne, és nem Logané. Ezen azonban már késő volt bánkódni. Zayn lemondott már róla. Hiszen képtelen volt tagadni, hogy Dylan és Logan a tökéletes párosítás. Mintha egymásnak lettek volna teremtve. Ő túl kevés ahhoz - ahogy bárki más is -, hogy ezt a köteléket megszüntesse.
Ekkor meglátta Shawnt, aki egyedül ücsörgött a padjában és irodalom könyve fölé hajolt. A fiú felnézett rá és elmosolyodott. Zayn visszamosolygott rá és leült mellé. A többiek összesúgtak padtársaikkal és meglepetten pislogtak feléjük. Nem értették, hogy az általuk lúzerként elkönyvelt Shawnnak hogyan lehetnek olyan barátai, mint Zayn vagy Iggy.
- Hogy vagy? - fordult Shawnhoz a fiú érdeklődve.
- Jól, köszi. És te?
- Én is. Nem piszkálnak ezek a majmok?
- A mai nap elég laza, csak a szokásos - vonta meg a vállát Shawn. Most, hogy Zayn ott volt mellette, már egyáltalán nem bántották osztálytársai korábbi beszólásai. Bármit megadott volna azért, hogy ő is Iggyék osztályába járhasson. Sokkal boldogabban telnének a napjai. A saját osztályát gyűlölte. Ott egyetlen egy barátra sem tett szert.
- Suli után elmegyünk majd valamerre, addig bírd ki valahogy. Ne foglalkozz ezekkel a gyökerekkel. Ha bármi van, csak írj! - bíztatta Zayn, miközben felállt.
- Már mész is? - nézett fel rá csüggedten Shawn.
- Sajna muszáj. Még át kell gyorsan néznem a törit. Ha jól emlékszem, a mai órát feleléssel kezdjük - forgatta a szemét Zayn. - Viszont ebédnél találkozunk! - vigyorgott, aztán elindult az ajtó felé.
Shawn mosolyogva nézett utána, amíg el nem tűnt a szeme elől. Nem is olyan régen még az ebéd volt számára a tanítási napok legnehezebb része. Hiszen senki nem akarta őt az asztalához engedni és legtöbbször a mosdóban ebédelt. Most azonban alig várta, hogy végre a menzán lehessen.

Dylan
Dylan a padjában ülve csekkolta telefonján a legújabb blogbejegyzését. Iggynek köszönhetően nem csekély megtekintés számot ért el a poszt. A lány ugyanis minden közösségi oldalán megosztotta a linket több ezer követőjével, amiért Dylan nagyon hálás volt neki. Őt magát nem érdekelte, hányan olvassák a blogját, viszont szerette volna, ha minél több emberhez eljut a mondanivalója. Nem akart többé áldozat lenni. Segíteni szeretett volna másokon. A blogon akadtak ugyan szemétkedő kommentek. Voltak olyanok, akik az írását becsmérelték, de olyanok is akadtak, akik csupán annyit írtak a kommentjükben, hogy "buzi". A legtöbb visszajelzés azonban pozitív volt, Dylan pedig megpróbált kizárólag az ilyen jellegű hozzászólásokra koncentrálni. Ezek voltak ugyanis azok, amik igazán számítottak. Többen is elmesélték neki, hogy milyen helyzetben vannak éppen: különböző okokból - vagy épp ok nélkül - bántják és piszkálják őket. Egyesek arról kértek tanácsot, hogyan is coming out-oljanak. Mások abban kértek segítséget, hogyan hagyják figyelmen kívül a sértéseket, amiket az osztálytársaiktól szenvednek el. A legtöbben névtelenül vagy álnéven kommenteltek, de Dylant ez nem zavarta. Készséggel látta el tanácsokkal azt is, akinek beszóltak a suliban, csak mert épp olyan ruhát viselt, ami cikinek számít, ahogy azt is, akin azért nevettek, mert a fodrász elrontotta a frizuráját.
Dylan szemei tágra nyíltak, amikor tekintete megakadt egy új kommenten, ami egy csapásra minden mást elfeledtetett vele.

Tőlem csak akkor szabadulsz, amikor már halott vagy. Még nincs vége.

- Mi a fasz?! - motyogta Dylan. Közben újra és újra átolvasta a hozzászólást.
Logan közelebb hajolt hozzá és érdeklődve a telefonjára pillantott.
- Mi történt?
Dylan válasz helyett a fiú kezébe nyomta a mobilt. Logan elolvasta a szöveget és a homlokát ráncolta.
- A beteg állat... ez egyáltalán nem vicces. Ki szórakozik ilyesmivel?
- Sikoly néven írta a kommentet. Ugye ez csak valami beteg tréfa? - nézett kétségbeesve a fiúra Dylan. - Rita elmegyógyintézetben van. Nem ő írta, igaz?
Logan átkarolta barátját és nyomott egy csókot a homlokára. Simogatni kezdte Dylan hátát, hogy megnyugtassa őt.
- Ne aggódj! Nem hiszem, hogy telefonhoz sikerült volna jutnia. Ha pedig igen, akkor sem tud onnan ártani neked.
- Remélem tényleg ott van és nem szökött meg...
- Kizárt, hogy onnan megszökjön. Szerintem csak valami elmebeteg akar rád ijeszteni. Mindenki hallott a történtekről, úgyhogy bárki írhatta. - Logan hirtelen ötlettől a másik padsorban ülő Kathez fordult. - Kat, ugye Rita még mindig az elmegyógyintézetben van?
- Persze, hol máshol lenne?! - nézett vissza rá meglepetten a lány. - Egyébként nem látogatom. Megszakítottam vele minden kapcsolatot, miután kiderült, hogy őrült.
- Mi történt? - lépett a fiúk padjához Iggy.
- Semmi - sietett a válasszal Dylan és jelentőségteljes pillantást küldött Logan felé. Nem akarta testvérét fölöslegesen felizgatni.

Taylor
Taylor az egész tanítási nap alatt szótlan volt. Az órákon Kat mellett ült, de nem volt kedve beszélgetni a lánnyal. Csupán néhány szót váltottak egymással. A szeme sarkából folyamatosan Luke-ot figyelte, amint a fiú Demivel beszélget és nevetgél. Féltékeny volt, de tudta, mindezt csak magának köszönheti. Mardosta a bűntudat. Minden nap, minden órában és minden percben. Elveszítette azt, aki a legfontosabb volt a számára. Azt, aki a szerelme és a legjobb barátja is volt egyben. Nem tudta elképzelni az életét Luke nélkül. Elviselhetetlennek érezte, hogy nem beszélhet vele. Már nem nevetnek együtt a legostobább favicceken. Már nem gúnyolják ki a többieket és nem cigiznek naplementekor a parkban fekve, miközben az égboltot bámulják szótlanul. Luke most már Demivel nevet. Taylor pedig beleőrült a tudatba, hogy már soha többé nem csalhat mosolyt a fiú arcára. Vége volt. Menthetetlenül és végérvényesen. Neki pedig meg kell tanulnia tovább élni az életét úgy, hogy Luke már nem a részese. Csak akkor kezdjük el értékelni azt, amink van, amikor már elvesztettük. Ez a mondat újra és újra felderengett a lányban és a súlya minden alkalommal egyre jobban nehezedett rá egész lényére. Sosem gondolta volna, hogy ez a néhány szó egyszer majd ekkora jelentéssel fog bírni számára.
- Figyelj! Jobb lesz, ha elfelejted. Nem veszítettél sokat. Luke egy lúzer. Szedj össze egy jóképű sportolót, akivel villoghatsz a suliban. Talán dobna a népszerűségeden - javasolta Kat, amikor hatodik órában megelégelte padtársa viselkedését. - Ahogy az is, ha nem néznél ki úgy, mint egy szakadt, kokós gruppi. Ez a lecsúszott Courtney Love stílus már nem menő.
Taylor lassan a lány felé fordult és sötét pillantással jutalmazta szavait.
- Egy: Luke nem lúzer. Kettő: kell a halálnak egy izomagyú bájgúnár. Három: Courtney Love király és kurvára leszarom a népszerűséget... meg azt is, hogy mi menő és mi nem. Egyébként te sem vagy valami populáris. Főleg mióta a vlogod senkit sem érdekel és lejárattak Iggyék.
- Én csak segíteni akartam, te hálátlan luvnya! - védekezett sértődötten Kat. - Rajtam kívül senkid sincs, úgyhogy vigyázz a szádra! - tette hozzá összeszűkült szemekkel.
- Ez rád is igaz. Rajtam kívül mindenki levegőnek néz.
- Nem értem! - Kat olyan erősen szorította a kezében tartott tollat, hogy ujjai elfehéredtek. - Dylan egy lúzer, mégis egy csomóan olvassák azt a hülye, nyálas blogját! Az én YouTube videóim meg már senkit sem érdekelnek.
Taylor hosszú halszálkafonását simogatta és fanyar mosoly jelent meg az arcán, amikor félvállról válaszolt:
- Talán mert uncsik a sminkes videóid, Dylan pedig fontos témákról ír.

- Csak azért nézik sokan, mert Iggy megosztotta a hülye blogját - vélekedett magát nyugtatgatva Kat. - Nincs más megoldás, be kell szereznem egy trófea-pasit, akinek az oldalán felfigyelnek rám a többiek. Bármit megtennék a népszerűségért.
- Dobj fel a netre egy házi szexvideót. Selenának bejött - vihogott Taylor és elővette a telefonját, hogy lecsekkolja Luke instagram oldalát. A fiú az utóbbi időben több Demivel közösen készített szelfit is megosztott a közösségi oldalon, míg a Taylorral készült fotókat egytől-egyig törölte.
Kat elgondolkodott a poénnak szánt tanácson és úgy gondolta, nem is rossz az ötlet. A baj csak az volt, hogy nem utánozhatta Selenát. A lány szexvideóin csámcsogott a fél iskola, amikor feltöltötte őket a netre. Ha róla is felkerülne egy, mindenki azt mondaná, hogy csak Selenát próbálja utánozni. Iggyék pedig ezt kihasználva újra megaláznák őt. Akkor pedig már örökre leírná magát és iratkozhatna át egy új suliba. Olyasmit kell kitalálnia, ami egyedi és nagyot robban. Már csak azt kellett kitervelnie, hogy mi legyen az. Tudta is, kit kell megkeresnie ezzel kapcsolatban.

Logan & Dylan
Amíg a menzán Iggy és barátnői arról beszélgettek, hová menjenek iskola után vásárolni, addig a velük egy asztalnál ülő Dylan és Logan között teljesen másról folyt a szó.
- Nem tudok megbocsájtani Nicknek - kezdte Dylan, miközben újra átolvasta a fiú sms üzenetét, amit még szilveszter éjszakáján írt. - Talán tényleg csak rám akart ijeszteni és nem erőszakolt volna meg, talán mégis, csak aztán megbánta. Vagy az egész csak egy nagy színjáték. Előtte olyan magabiztosan mondta, hogy megteszi... csak hogy ezzel tönkre tegyen engem, téged és Iggyt is. Ráadásul bedrogozott téged! Legalábbis nekem azt mondta, hogy ő volt az.
- Ezt még mindig nem értem... Hogyan drogozott be? Nem is váltottam vele egyetlen szót sem aznap éjjel. Mikor adta volna nekem be a drogot? - értetlenkedett Logan.
- Talán belecsempészte a piádba. Vagy összedolgozott valakivel - mondta sötéten Dylan. - A lényeg, hogy én nem hiszem el, hogy hirtelen megváltozott. Annyiszor bántott már... soha nem féltem még annyira, mint szilveszter este, amikor a pince padlójára szorított. Azt hittem, így fogom elveszíteni a szüzességem... - Dylan szemei könnybe lábadtak. Sietve lehajtotta a fejét és pulóvere ujjával megtörölte az arcát. Logan megszorította a kezét és bólintott.
- Igazad van. Biztosan csak azért küldte azt az sms-t, mert megijedt, hogy feljelented. Ha nem lenne tolószékben, szarrá verném.
Nicknek hatalmas szerencséje volt aznap éjszaka. Miután elgázolták, valaki végül mégis csak jelentette az esetet. Talán az autóban ülők egyike határozott úgy, hogy helyesen cselekszik. A mentők perceken belül a helyszínre értek és azonnal a kórházba szállították az eszméletlen fiút. Az állapota válságos volt. Azonnal operálni kellett. Belső vérzése volt és több csontja is eltörött. Három napig feküdt eszméletlenül a kórházban. Mikor magához tért, percekig fel sem fogta, hogy mégsem halt meg. Öröme azonban nem maradt felhőtlen. Az orvos közölte vele, hogy tolószékbe kerül. Azt viszont nem tudta megmondani, hogy az állapot csupán átmeneti vagy végleges. Nick az utóbbi egy hónapban otthon lábadozott, Selena és Austin pedig sűrűn látogatták őt. Utóbbi a leckét is elvitte neki minden nap, hogy segítsen neki felzárkózni a tanulásban. Selena ehelyett drogokkal lepte meg a fiút és örömmel konstatálta, hogy Nick férfiassága a baleset ellenére is kíválóan működik.
- Sajnálom, hogy tolószékbe került, de örülök, hogy nem jár suliba - vallotta be Dylan. - Mindig az az este fog eszembe jutni, ha meglátom.
Logan tehetetlen dühében mogorván hunyorgott és ökölbe szorította a kezét. Mindig ingerült lett, ha szóba került a szilveszter este.
- Még mindig úgy gondolom, hogy fel kellett volna jelentened. Az sms miatt nem tetted, pedig az lehet, hogy nem is volt őszinte.
- Ha őszinte volt, ha nem, Nick lebénult és nem volt szívem hozzá. Tudom, hülye vagyok... - csóválta a fejét Dylan.
- Nem, csak túl rendes - mosolyodott el Logan, aztán nyomott egy csókot barátja arcára. A mozdulatba belesajdult a háta, de erőt vett magán, hogy az arcán ne tükröződjön a fájdalom. Robert aznap reggel ismét alkalmazta nadrágszíját, miután Jane dolgozni indult. A kifogás az volt, hogy Logan későn ért haza előző éjjel. A fiú titkolta, hogy nevelőapja még mindig rendszeresen kezet emel rá, mert nem akarta, hogy Dylan aggódjon miatta, vagy esetleg meggondolatlanul neki menjen a férfinak, aki minden bizonnyal győztesként kerülne ki a verekedésből.

Selena
Az utolsó óra előtti szünetben az osztályfőnök tette tiszteletét a tanteremben. Mr.Williams elégedett mosollyal az arcán megállt a diákok előtt, hogy bejelentést tegyen.
- Egy nagylelkű felajánlásnak hála hétvégén újabb kiránduláson vehettek részt! A kísérőtök ezúttal is Lydia McCall lesz, aki készséggel vállalta, hogy felügyel rátok. Pénteken délután négy órakor indul a busz az iskola parkolójából. A részvétel kötelező. Az egyedüli kivétel Nick. Aki nem jelenik meg a megadott időben, arra súlyos következmények várnak. Úgy csomagoljatok, hogy vasárnap délután érkeztek vissza.
- Hová megyünk? - vonta fel a szemöldökét Iggy. Még elevenen éltek benne az emlékek a legutóbbi kirándulásuk siralmas helyszínéről.
- Mindent megtudtok majd, most azonban rohannom kell. Fogadóórám lesz. Mondanom sem kell, hogy mindenkitől elvárom a megfelelő viselkedést! A legutóbb semmi jót nem hallottam rólatok... - búcsúzott Mr. Williams, majd elsietett.
Miley izgatottan barátnőihez fordult.
- Szerintetek csak a mi osztályunk megy?
- Valószínű, szóval nem tudom, kivel fogunk egész hétvégén kefélni. Nick nem jön, Austinból pedig nem lakunk jól - sóhajtott Selena.
Kristen kétségbeesetten járatta tekintetét a két lány között. Hangja remegett, amikor megszólalt:
- Én nem bírom ki két teljes napig fasz nélkül!
- Ahogy mi sem, te szöcske - forgatta a szemét Selena.
Miley komoly pillantással fordult barátnői felé:
- Jobb, ha mindannyian berakjuk a vibrátorunkat.
- Szerintem a kétvégűt is vigyük - javasolta Kristen, és száját nyalogatva a hajába túrt. - Mindig Logant képzelem magam elé, mikor maszturbálok - tette hozzá fontoskodva.

Iggy
Este Iggy szobája ablakában ült MacBookjával az ölében és kibámult az utcai lámpák fényében szaporán hulló esőcseppekre. Fáradt  volt. Délután levezényelt egy pompon-edzést és próbálta Justint egész nap kerülni az iskolában. Ez nem volt könnyű feladat, hiszen a fiú újra meg újra megpróbált a közelébe férkőzni, hogy beszéljenek. Egy rég elfeledett dalt dúdolt magába feledkezve, amikor úgy látta, mintha valami megmozdult volna odakint. Közelebb hajolt az ablakhoz és kissé az üveghez nyomta az arcát, hogy jobban lásson. Hosszú, hátára omló haja tompán fénylett a szoba félhomályában. Valaki állt odakint az esőben, pontosan az ablaka alatt. Úgy tűnt, mintha fel nézne, egyenesen rá. Iggy kíváncsian kinyitotta az ablakot. Az eső zaja hirtelen hangosabbá vált; a vízcseppek vadul hullottak a magasból, hogy aztán sürgetően és akaratosan kopogjanak minden létező felületen, amit elértek. Ahogy a lány előre hajolva kibámult az ablakon, egy bőrig ázott arcot pillantott meg a kültéri lámpák fényében. A rövid haj csíkokban a fiú homlokára tapadt, miközben a szemébe hulló vízcseppektől sűrűn pislogva felnézett Iggyre.
- Justin, mi a faszt keresel itt?! - csodálkozott a lány.
- Beszélnünk kell - mondta a fiú nem kevés vizet nyelve.
Iggy a fejét csóválta, miközben bosszankodva felcsattant: - Nincs miről beszélnünk!
- De van. Addig itt fogok állni, amíg nem hallgatsz meg! Aztán majd lehet bűntudatod, ha tüdőgyulladást kapok - mondta kitartóan Justin.
- Nem igazán szoktam olyasmit érezni. Menj el!
- Nem! - rázta a fejét Justin. Iggyt a mozdulat egy kutyáéra emlékeztette, ami épp megrázza ázott szőrét. Bár meg kellett hagynia, hogy Justinból mindenképp cuki kutya válna.
- Jézus, mi a fasz van velem... - motyogta a lány, aztán hangosabban hozzátette: - Menj szépen haza!
- Hát jó. Akkor elmondom így. Tudom, hogy a szüleid úgyis elutaztak, Dylan meg nyugodtan hallhatja - kiáltott a fiú, majd nyelt egy nagyot, mert a szája megtelt esővel. - Ha lehetne egyetlen egy kívánságom, az az lenne, hogy adj még egy esélyt. Megváltoztam. A majdnem fél évvel korábbi énem nem érdemelt meg téged. Csak egy hülye gyerek voltam és nem tudtam megbecsülni, amim van. Csak azután jöttem rá, hogy mit veszítettem, amikor már nem voltál az enyém. Számomra nem létezik más lány, csak te. Veled ébredek, veled fekszem. Te vagy az első gondolatom, ha kinyitom a szemem és te vagy az utolsó, amikor becsukom. Semmi másra nem vágyom, csak hogy az enyém lehess. Még mindig csak egy hülye gyerek vagyok és valószínűleg most sem érdemellek meg - soha nem is foglak -, de olyan hülye sosem lennék már, hogy újra megbántsalak vagy elveszítselek. Tudom, sosem tehetem jóvá, amit veled tettem, de hidd el, megbűnhődtem érte. Az a büntetésem minden nap, hogy nélküled kell élnem. Ehhez képest a balesetem vagy apám faszságai jelentéktelennek tűnnek. Én... - Justin kisöpörte arcából a vízcseppeket, hogy levegőhöz jusson, mielőtt folytatta. - ...olyan kicsinek és jelentéktelennek érzem magam nélküled. Boldoggá akarlak tenni. Ha sírsz, én akarok lenni a kéz, ami letörli a könnyeid. Ha nevetsz, hadd nevessek együtt veled! Csak foghassam a kezed és magamhoz ölelhesselek! Annyira szükségem van rád... Tudom, hogy téged nem kell megmenteni, de kérlek, te ments meg engem! Nem bírom tovább nélküled. Szeretlek!
Justin elhallgatott és reménykedve nézett az ablakból némán őt figyelő lányra.
Iggy a következő pillanatban bezárta az ablakot és eltűnt mögötte. A fiú csalódottan leszegte a fejét és sarkon fordult. Az arcát áztató esőbe könnycseppek keveredtek, miközben lassan, bőrig ázva útnak indult. Meglepődött, amikor egy kéz karon ragadta és vissza húzta őt. Megfordult és Iggyvel találta szemben magát. A lány néhány másodperc alatt teljesen elázott, de még így is gyönyörű volt. Hosszú szempillái végén vízcseppekkel, arcára tapadt hajjal nézett Justin szemeibe, miközben a sűrűn szakadó eső fojtogatásában levegő után kapkodott. Nem szólt semmit, csupán megfogta a fiú kezét és közelebb lépett hozzá. Egy villám cikázott át az égen, megvilágítva a két fiatal nedves arcát.
- Olyan vagy, mint egy álom, amiből soha nem akarok felébredni - simította végig ujjait Justin a lány haján. Lassan közelebb hajolt hozzá. Attól rettegett, hogy Iggy elhúzódik tőle, de nem így történt. Testük összefonódott a villámló-mennydörgő égbolt alatt, miközben ajkaik egymást keresték a rájuk zúduló esőben. Mindketten behunyták a szemüket. Justin azt sem bánta volna, ha épp bekövetkezik az apokalipszis. Ha így lenne, akkor is tovább csókolná a lányt. Nem létezett a világon semmi, ami rá tudta volna venni arra, hogy elengedje őt.

Justin & Iggy