2019. március 24., vasárnap

51. Fejezet: A karma egy ribanc

Dylan
Csupán az avaron nehézkesen végighúzott, ernyedt test nesze törte meg az éjszaka vészjósló csendjét.
Rita minden erejét latba vetve, elszántan igyekezett az eszméletlen Dylant kezénél fogva az autójáig cibálni. Bizonyos időközönként megállt, hogy szusszanjon egyet és megtörölje verejtékező homlokát. Elszántsága legyőzte a fáradtságot; eltökélt volt és tettre kész. Semmi és senki sem állhatott az útjába. Túlságosan régóta tervezte már ezt a pillanatot. Végre eljött az ő ideje. Logan az övé lehet, és az is lesz.
Végül sikerült a park szélénél álló autóba tuszkolni Dylant. A hátsó ülésre fektette, aztán becsapta az ajtót és bepattant a kormány mögé. Még egyszer utoljára körülnézett, tiszta-e a levegő, majd beindította a motort és elhajtott.
Nem láthatta, hogy Justin az egyik fa mögül követte figyelemmel, amint Dylan teste az autóba kerül. A fiú épp gördeszkázni indult, hogy kiszellőztesse a fejét, amikor észrevette őket. Szeretett volna kiugrani a fa mögül, hogy megállítsa a járművet, de mintha egy másodpercre egészen a földbe gyökerezett volna a lába. Aztán már hiába rohant, késő volt. Rita elhajtott és csak a rémisztő csendet hagyta maga után.
Justin sportkocsijához sietett és remegő kézzel próbálta kulcsát a zárba helyezni. Bármennyire is félt, cselekednie kellett. Nem tehetett úgy, mintha semmit sem látott volna. Türelmetlenül tépte fel az ajtót és ugrott be a kormány mögé. Sietve hátra dobta gördeszkáját a válla fölött, aztán a gázra taposott. Fejében közben összeállt a kép: Rita elrabolta Dylant, így valószínűleg ő rejtőzött az álarc mögött. Ha pedig Tylert valóban a jelmezes ölte meg, Dylan jelenleg életveszélyben van. Ha szem elől téveszti őket, a lelkén szárad majd a fiú halála.
Kétségbeesetten követte tisztes távolból az előtte haladó, fekete autót és közben próbált nem gondolni arra, mi fog történni akkor, ha végül megáll majd valahol.
Szíve egyre vadabbul dobogott, mikor észrevette, hogy Rita autója lelassul, aztán lekanyarodik egy, a város széle felé vezető, keskeny utcára.
Justin még a kanyar után lehúzódott az út szélére autójával és leállította a motort. Kénytelen volt gyalog tovább indulni, hiszen tudta, egy forgalom nélküli utcán Rita azonnal kiszúrná őt. Ezen a környéken nem sorakoztak barátságos lakóházak, csupán néhány felújításra szoruló panellakás tűnt fel a távolban, a rövid utca végén pedig egy elhagyatott, üzemen kívüli gyárépület állt. Omladozó homlokzatával és sötéten ásító, törött ablakaival horrorfilmekbe illő látványt nyújtott. Justin hátán a hideg futkosott, amikor megpillantotta az épület előtt parkoló autót és mellette Ritát, aki a gyár raktárépülete felé igyekezett, hogy kinyissa az ütött-köpött, graffitivel díszített, kétszárnyú ajtót.  Az nyikorogva szelte az éjszaka csendjét, a lány pedig visszaült autójába, hogy behajtson rajta.
Justin a gazzal benőtt fűben guggolt a távolban és azért fohászkodott, hogy a lány meg ne lássa őt. A környéken nem működött a világítás, így csupán az égen ásító hold és a csillagok szolgáltattak némi fényt.
Miután Rita autója eltűnt a raktárépület sötét gyomrában, Justin közelebb osont, hogy kilesse, mi történik. Közben azon töprengett, mit tegyen. Attól tartott, hogy Ritánál fegyver van és ha rájuk ront, lelövi őt Dylannel együtt.
A falhoz lapulva, nesztelenül lépkedett az üresen álló autó mellett, majd a sarokra érve megállt, hogy kikukucskáljon. Nem számított arra, hogy Rita majd közvetlen közelről néz vissza rá.
- Azt hiszed nem tudom, hogy követtél? Hülyének nézel?! - mosolygott a lány szemét forgatva, miközben megigazította haját és fegyvert fogott az előtte álló Justinra. - Emeld fel a kezeid! Ha egy lépést is teszel, szétloccsantom a kibaszott agyad!
Justin lassan emelni kezdte mindkét karját a magasba, de a következő pillanatban váratlanul megragadta Rita pisztolyt szorító kezét és elrántotta a plafon felé.

Justin
A fegyver visszhangozva elsült, Justin pedig kicsavarta a lány kezéből.
- Azt hiszed jobbak a reflexeid az enyémeknél? Te elmebeteg!
A fiú mindkét kezével megszorította Ritát, de az ádázul küzdött; fáradhatatlanul rúgkapált és vergődött karjai között.
Közben a piszkos betonon heverő Dylan mocorogni kezdett és kinyitotta szemeit. Laposakat pislogva körülnézett és megpillantotta a dulakodó párost. Justin szorosan magához szorította Ritát úgy, hogy a lány ne tudja használni kezeit, de lábaival még ezután is vadul kapálódzott.
Dylan nem értette, a fiú hogy került oda és fogalma sem volt, hol lehetnek éppen. Azonban tudta, hogy nem vesztegetheti tovább az időt. Négykézláb kúszni kezdett az autó mellett heverő pisztoly felé. Érte nyúlt aztán feltápászkodott és egyenesen Ritára szegezte.
- Ha nem maradsz nyugton, esküszöm, lelőlek! - mondta indulattól remegő hangon.
- Dylan! - Justin megkönnyebbülten nézett a fiúra. - Már azt hittem, sosem térsz magadhoz! Gyorsan keress a kocsiban valamit, amivel megkötözhetjük! Ez az őrült nem menekülhet el...
Dylan az autó felé hátrált, de a pisztolyt még mindig a magasba tartotta, egyenesen Ritára célozva. A lány mozdulatlanul nézte őt Justin karjai között, de szemében gyilkos indulat villogott. Néhány perccel később már a csomagtartóban talált bilincsbe verve ücsörgött az egyik fal tövében és különféle szitokszavak füzére ömlött a szájából.
Dylan leguggolt elé és a szemeibe nézett, miközben halkan megszólalt.
- Miért? - csupán ennyit kérdezett.
- Azért, mert buzit csináltál Loganből! Pedig ő az enyém! Én akartalak lelőni a Halloween bulin! Én támadtalak meg a hotelnél és én vágtam át Tyler torkát, miután az öltözők előtti folyosón meghallottam, hogy szerelmet vall Logannek! És most végre elkaptalak!
Rita szemeiben sötét tűz lángolt, miközben beszélt. Arca eltorzult az érzelmektől és úgy sziszegett nyelvével, mint akit megszállt egy kígyó.
- Te párszaszájú vagy? - nézett rá Justin homlokát ráncolva, Dylanből pedig a körülmények ellenére kitört egy apró nevetés. Justinról csupán a foci és a népszerűség jutott az eszébe. Nem gondolta, hogy a fiú bármiről is tud a Harry Potterrel kapcsolatban.
- Te meg mi a faszról beszélsz?! - forgatta szemeit Rita ingerülten, aztán köpött egyet.
- Tudod, aki beszél a kígyók nyelvén... de bocsi, én értettem félre. Téged csak megszállt egy démon. Biztosan Valak az Apácából, mert elég erősnek tűnik.
- Velem ne viccelődj, te kis pöcs! Én már öltem embert... téged is megölnélek gondolkodás nélkül!
Mielőtt Justin válaszolhatott volna, Dylan kiváncsian közbevágott.
- Engem miért nem öltél meg? A parkban simán megtehetted volna. Miért hoztál ide?
Néhány másodpercnyi csend után Rita fejét hátravetve felnevetett, majd előre hajolva Dylanre meredt kitágult pupillákkal.
- Mert meg akartalak kínozni! Túlságosan könnyű halál lett volna számodra, ha egyszerűen lepuffantalak! Ráadásul... kellettél volna, hogy bebiztosíts, ha Logan esetleg továbbra sem akar velem összejönni. Ha az életeddel zsarolom, azt tenné, amit csak kérek!
Justin türelmetlenül járkált fel-alá a raktárépületben, miközben a rendőrökre várt. Borsódzott a háta Rita jelenlététől és alig várta, hogy a lányt végre elvigyék. A hallottakat azonban képtelen volt megjegyzés nélkül hagyni.
- Ezt az egész őrültséget egy pasi miatt csináltad? Kicsit elvetetted a sulykot, nem gondolod?! Megölted Tylert! Meglőtted Iggyt! Elraboltad Dylant és mindezt azért, mert szerelmes vagy Loganbe?! Fogd fel, hogy ő Dylant szereti és nem lehet valakit meleggé tenni, te idióta! Te pedig nem tudnál belőle heterót csinálni, úgyhogy az egész fölösleges volt!
- Logan miatt buktam meg az előző sulimban, ahová együtt jártunk! Azért tettem, hogy utána jöhessek ebbe az iskolába! Bármit megtennék érte... - Rita szeme a fiú gondolatára felragyogott, arcán pedig bárgyú mosoly jelent meg, míg Justin le nem törölte onnan.
- Dylan, a pasid tudhat valamit... Két elmebeteget is magához vonzott! Először Tylert, most meg ezt a luvnyát.
Dylan azonban egyáltalán nem csodálkozott azon, hogy mások is beleszerettek a fiúba. Tudta, hogy Logan tökéletes pasijelölt lehet bárki számára. Azt azonban álmában sem gondolta, hogy a dolgok egyszer idáig fajulnak majd...
- Tyler nem volt vetélytárs! Amatőr volt és rosszul fogott az egészhez. Bár belátom, Dylant magába bolondítani, hogy Logannel ne jöhessen össze, nem volt rossz húzás - forgatta a szemét Rita gonosz mosollyal a szája sarkában. - Egyébként amúgy is gyűlölöm a buzikat. Semmi keresnivalótok ezen a világon!
- Egy életre elegem van a pszichopatákból...
Mindhárman felkapták tekintetüket a közeledő szirénák  hallatán és egy emberként fordultak a raktárépület bejáratához.
- Hol van Rita? - kérdezte kétségbeesett hangon Dylan, mikor visszafordulva már csak a lány hűlt helyét találta a fal tövében.
Justin már indult is a hátsó kijárat felé, amikor dühös kiáltások és sikolyok hangjai szűrödtek be az éjszakából.
A rendőrök körbevették az épületet, Rita pedig a jelek szerint egyenesen az egyikük karjaiba rohant bilincsbe vert kezekkel.
Dylan megkönnyebbülten sóhajtott és behunyta a szemét. Végre vége a heteken át tartó rémálomnak és rettegésnek. Bár még élénken éltek benne a támadások, kimondhatatlan megkönnyebbülést érzett a mellkasában. Többé egyiküknek sem kell rettegnie a Sikoly-jelmezestől. Végre fellélegezhettek. Tudta, hogy ezt nem másnak, mint Justinnak köszönheti.
- Hogyan találtál ránk?
- A parkban voltam, amikor megláttam, mit csinál Rita. Aztán idáig követtelek.
- Nem lett volna muszáj utánunk jönnöd, de mégis megtetted. Köszönöm! Annyira hálás vagyok... végre vége ennek az egésznek! - hálálkodott Dylan, miközben megölelték egymást.

Dylan
Egy órával később Dylan már a szülei társaságában ült a családi autó hátsó ülésén. Épp hazafelé
tartottak a rendőrségről, miután vallomást tett.
Tudta, hogy mondania kell valamit. Nem így tervezte az otthoni coming out-ot, de nem igazán maradt választása. Ez már a második alkalom volt, hogy valaki elvette tőle a lehetőséget, hogy ott és akkor valljon színt, ahol és amikor ő szeretne. Sejtette, hogy szüleinek rengeteg kérdése lehet azután, hogy végighallgatták a vallomását a rendőrörsön. Őszintének kellett lennie, amikor a történtekről beszélt. A fülük hallatára kellett elmesélnie, mi történt Halloweenkor, a hotel parkolójában, és aznap éjjel a raktárépületben. Azt is kénytelen volt elmondani, miért tette Rita azt, amit. Miközben beszélt, egy pillanatra sem nézett fel az öléből és kerülte szülei tekinteték. Azok egyszer sem vágtak közbe és a parkolóba menet sem szólaltak meg. Dylan egész hazafelé vezető úton próbált erőt gyűjteni ahhoz, hogy megszólaljon. Az ablakon keresztül bámulta a város fényeit és azon töprengett, mit mondjon, amikor azon kapta magát, hogy megérkeztek otthonuk elé. Reszkető karokkal csatolta ki a biztonsági övét, aztán kiszállt az autóból és szüleihez fordult. Tudta, hogy azok tapintatból nem támadták le mindenféle kérdésekkel, és ezért rettentően halás volt.
- Anya, apa... annyira sajnálom, hogy így kellett megtudnotok. Nem így terveztem... Gondolom már kitaláltátok a hallottakból, hogy... meleg vagyok - szólt elcsukló hangon. - Ugye még mindig... szerettek?
Veronica ellágyult arccal, könnyekkel a szemében nézett fiára, aztán felé sietett és a karjaiba zárta őt.
- Hát persze, hogy szeretlek! Mindig szeretni foglak! A fiam vagy. Már egyébként is sejtettem, hogy a fiúkhoz vonzódsz és láttam, hogyan néztek egymásra Logannel. Semmivel sem vagy ettől kevesebb! Én csak azt szeretném, hogy boldog legyél. Semmi más nem számít! Mikor modellként dolgoztam, minden nap melegek vettek körül. Meleg volt a sminkesem, a fodrászom, a stylistom. És felnéztem rájuk, imádtam őket. Egyáltalán nem bánom, hogy az vagy, aki. Szeretlek!
- Én is szeretlek, anya! - Dylan megkönnyebbülten Veronica vállába fúrta arcát, aztán elengedték egymást és a fiú félősen Tomhoz fordult.
- Felháborító, hogy a fiamnak többször is az életére tört egy pszichopata fruska, csak mert meleg! - dörmögte ingerülten a férfi. - Engem egyedül csak az érdekel, hogy nem esett bajod! Bele sem merek gondolni... - A mondat félbemaradt, amikor Dylan váratlanul apja nyakába borult és szorosan magához ölelte őt.
Elindultak a macskaköves ösvényen, mielőtt azonban beléptek volna az ajtó, a fiú szüleihez fordult.
- Tudnotok kell, hogy Logannel szeretjük egymást. Remélem nem fogtok megpróbálni eltiltani tőle.
- Látom, mennyivel boldogabb vagy, mióta Logan az életed része. Mi sosem fogok úgy bánni veled, mint ahogy azzal a szegény fiúval bánnak a szülei. Örülök, hogy legalább te ott vagy neki. Elég baja lehet anélkül is, hogy eltiltsunk tőle. Egyébként sincs okunk rá. Az a fiú egy angyal.
Iggy és Logan már türelmetlenül várták az érkezőket a nappaliban.
- Végre! - pattant fel a lány a fekete bőrkanapéról és testvére elé sietett, hogy a nyakába vesse magát. - Annyira aggódtam, mikor anya felhívott, hogy érted kell menniük a rendőrségre!
Logan bizonytalanul követte Iggyt, majd megállt Dylan előtt. Nem tudta, hogyan viselkedjen a fiú szüleinek jelenlétében, akik tudomása szerint még mindig nem tudtak a kapcsolatukról. Dylan azonban szorosan magához ölelte őt és bíztatóan rámosolygott.
Miután a három fiatal felment Iggy szobájába és letelepedett az ágyra egymással szemben, a lány unszolására Dylan elmesélt nekik mindent Ritáról és az estéről kapcsolatban. Nehezen beszélt, hiszen túlságosan élénken éltek még benne az este történtek. Újra és újra a sikoly-álarcot látta maga előtt, akárhányszor becsukta a szemét. Logan mindvégig szorította közben barátja kezét és féltő tekintettel nézett rá.
- Justin mentett meg? - Iggy nem akart hinni a fülének. Azáltal, hogy megmentette testvérét, a fiú akaratlanul is nagyot nőtt a szemében. Legalábbis már nem volt képes őt annyira utálni, mint azelőtt.
- Igen... nagyon bátor volt. Aztán kicsavarta Rita kezéből a fegyvert. Megmentett. Simán hívhatta volna a zsarukat, de inkább utánunk jött - bólintott hálásan Dylan, aztán nyelt egy nagyot, mielőtt Loganhez fordulva újra megszólalt: - A történtek miatt kénytelen voltam hazafelé elmondani anyáéknak, hogy meleg vagyok és te vagy a pasim.
Barátja kissé megszeppenten nézett vissza rá.
- És mit szóltak? Ugye nem akarnak eltiltani ők is egymástól?
- Nem - nyugtatta meg Dylan a kezét simogatva. Minden rendben, ne aggódj!
Iggy közelebb csúszott testvéréhez és megölelte őt. - Annyira büszke vagyok rád! És végre magunk mögött hagyhatjuk ezt az egész rettegést meg sikoly-szarságot... Nektek sem kell többé úgy tennetek, mintha nem járnátok. Végre ismét szabadok vagytok! - mosolygott elégedetten.

Demi
Másnap reggel Justin elmélázva lépkedett az iskola bejárata felé, amikor nekiütközött valakinek és
tántorogva feleszmélt. Demi állt közvetlenül előtte. Annyira közel volt a lányhoz, hogy könnyedén megszámolhatta volna a szeplőket az orrán. A szeplőket, amiket úgy imádott. Azonban nem tehette. Demi nem kért belőle, ezt pedig ideje volt elfogadnia. A boldogság ismét kikerülte őt. Attól félt, talán taszítja a jó dolgokat... vagy csupán a karma játszik közre és ez a büntetése azért, amit Iggyvel tett. Ha pedig így van, emelt fővel kell elviselnie. Hiszen tudta, hogy megérdemli a sors szabta következményeket.
- Jól vagy? - kérdezte aggodalmas arckifejezéssel, mire Demi lassan elmosolyodott. Felelevenedett benne az első találkozásuk, amikor Justinnak ütközött és könyvei a földön landoltak. Úgy érezte, mintha az emlék évekkel korábbi lenne, pedig még négy hónap sem telt el azóta. Emlékezett arra, hogy mennyire vágyott a fiúra és milyen kevés esélyt látott ezen érzések viszonzására. Álmában sem gondolta volna, hogy végül Justin lesz az, aki akarni fogja őt és ő lesz az, aki hátat fordít a fiúnak.
- Minden rendben.
- Hogy vagy? - érdeklődött Justin a lány mosolyán felbátorodva. - Nem beszélünk mostanában...
- Megvagyok, köszi. Semmi érdekes nem történik velem. Suli, leckeírás, meg Emmával lógok. És te?
Justin néhány másodpercig gondolkodott, mit is mondhatna. Egyáltalán nem volt jól, de nem akarta sajnáltatni magát. Helyette inkáb úgy döntött, beszámol a lánynak az előző estéről.
- Tegnap este Rita elrabolta Dylant, de követtem őket és szerencsére nem lett baj. Sikerült elvennem tőle a fegyvert aztán hívtuk a zsarukat.
Demi felsikkantott és a szája elé kapta a kezét.
- Fegyvert?! Jól vagy? - kérdezte aggódva, miközben megérintette Justin könyökét.
A fiú bőre bizseregni kezdett azon a ponton, ahol Demi ujjai hozzáértek.
Sután bólintott, miközben tovább indultak a bejárathoz vezető lépcsősoron. Mindketten zavarban voltak, de próbálták leplezni egymás előtt.
Az ajtóban aztán Demi megtorpant és szembefordult Justinnal. Úgy nézett rá, mintha akkor látná először, ki is a fiú valójában.
- Az életed kockáztatva megmentetted Dylant. Akármiben is hibáztál a múltban, tényleg próbálsz jobb ember lenni és nagyon bátor voltál! Igazi hősként viselkedtél.
- Ugyan, ne túlozz... - vakargatta a tarkóját elvörösödve Justin.
- Ne szerénykedj! Nagyon kevesen tették volna meg azt, amit te... és sajnálom, hogy téged büntettelek a videó miatt! Sokat gondolkodtam az utóbbi napokban... Hibáztál, mikor megcsaltad Iggyt Selenával, de a videóról nem tehetsz és tudom, hogy te sosem akartad, hogy bárki is lássa. Bele se merek gondolni, milyen szörnyű érzés lehet, ha az engedélyed nélkül bárki láthat egy ilyen intim pillanatban... és ha eszembe jut, hogy én magadra hagytalak ebben a helyzetben ahelyett, hogy támaszt nyújtottam volna... Annyira rosszul érzem magam! Ugye megtudsz bocsájtani? - Demi reménykedve pislogott, mire Justin magához húzta és a karjaiba zárta őt. Ajkaik összeértek és behunyt szemmel csókolták egymást, fittyet hányva az őket méltatlankodva kikerülő diákokra.

Iggy
Iggy úgy lépte át a tanterem ajtaját barátnői társaságában, mintha épp egy videoklipben szerepelne.
Már alig várta a délutáni tanár-szülő-diák találkozót, hogy végre véghez vihesse Nick ellen régóta tervezett bosszúját.
- Csajok, legközelebb Katet iktatjuk ki. Végérvényesen el kell vennünk a kedvét a népszerűségre való ácsingózástól - mondta a válla fölött, miközben a helyére igyekezett.
- Imádom, ha gonosz vagy! - nevetett Nina elégedetten.
Iggy leült padjához és intett neki, hogy fésülje át a haját. Közben Ariana tükröt tartott elé, hogy ellenőrizhesse sminkjét, amit utoljára öt perccel korábban csekkolt sportkocsija visszapillantójában.
- Én nem vagyok gonosz, csak segítek neki visszatérni a valóságba. Ő soha nem lesz népszerű. Rossz úton jár az, ki álmokból épít várat és közben elfelejt élni - dobta hátra a haját mosolyogva, majd a mögötte álló Nina kezébe nyomta csillogó, aranyszínű fésűjét.
- A hajam nem fésüli meg magát, édesem!
Nina szemét forgatva elvette a fésűt a lánytól és közben arról ábrándozott, bárcsak ő ülhetne Iggy helyén és az ő haját fésülgetnék a többiek.
Ekkor megjelent a padjuknál Selena, aki a hideg téli nap ellenére is miniszoknyát viselt. Egyenesre vasalt, hosszú haját dobálva Iggyre nézett és kicsinylően felnevetett.
- Látom hercegnőset játszol.
- Te meg látom még mindig ringyó vagy.
Selena úgy tett, mint aki semmit sem hallott.
- Végül én nyertem! Neked még mindig csak a hajadat fésülik a csicskáid, míg én az iskola sztárja lettem!
Iggy szemöldökét ráncolta, de nem pillantott fel tükörképéről, miközben válaszolt:
- Mármint pornósztár? Attól, hogy pár lúzer srác kicsapja a közönséges videóidra, még nem vagy népszerű. Ribancnak lenni nem nagy kihívás. Csak szét kell tenni a lábad - vonta meg vállát és szájfényt kent ajkaira.
Selena azonban nem hátrált meg. Továbbra is elégedetten mosolygott csípőre tett kézzel.
- Irigy vagy, mi? Valld be végre!
- Miért akarod, hogy hazudjak?! - nézett rá unottan Iggy. - Egy szánalmas kis lotyó vagy. Mire kellene féltékenynek lennem? Talán arra, hogy Nick felcsinált, aztán valami pasi annyira kefélt téged, hogy elvetéltél? Vagy esetleg arra, hogy azt hazudtad, Justintól vagy terhes, de még ennek ellenére sem kellettél neki? - Iggy barátságos mosollyal az arcán nézte, hogyan sötétedik el Selena tekintete a szavai hallatán. - Oh, vagy esetleg arra, hogy pornóvideók keringenek rólad a neten és mindenki kinevet, milyen egy kis kurva vagy? Egy normális pasinak sem fogsz kelleni ezután, erre is legyek irigy? Kérlek, térj vissza a valóságba, drágám! Semmi irigylésre méltó nincs benned. Egy kupac szar vagy.
Iggy barátnői leplezetlenül kuncogtak, miközben Selena ökölbeszorított kezekkel fújtatott, mint aki épp felrobbanni készül.
- Ezt még nagyon megbánod!
- Oké, de majd el ne felejts szólni, mikor ijedjek meg. Puszi... nekem. Most pedig menj, rovarokra csak ennyi jut az időmből! - nevetett Iggy és a hajába túrt.
Selena dühösen indult a terem ajtaja felé, hogy felszedjen egy srácot a mosdók környékén, akivel levezetheti a felgyülemlett feszültséget.
- Legközelebb kétszer is gondold meg, kibe kötsz bele, te idióta - szólt utána Charli elégedetten.
- Szerintetek a halaknak is van fütyije? - kérdezte tűnődve Ariana, miközben már magát csodálta a kezében tartott tükörben.
- Nincs, a halakat megszállja Isten szentlélek képében, mint Szűz Máriát! - vetette oda Iggy türelmetlenül.
- Komolyan?! - hüledezett Ariana. - Mi van, ha engem is megszáll majd? Én nem akarok terhes lenni!
- Ne aggódj, aki uborkákat dugdos fel magának, az nem méltó rá - nevetett Charli, mire barátnője megkönnyebbülten felsóhajtott.

Zayn
Dylan és Logan élete végre ismét a megszokott kerégvágásban zajlott, újra padtársak lettek és
mindketten megkönnyebbültek, hogy végre hátuk mögött hagyhatják a zsarolást, a fenyegetéseket és a támadásokat.
Zayn ingerülten nézte Justin mellett ülve, hogyan nevetgél egymással a két fiú, miközben fehér Kit-Katet nyomnak egymás szájába. Még mindig sóvárgott Dylan után és arra vágyott, hogy a fiú egyszer csak meggondolja magát és Logan helyett őt választja. Kezdett azonban beletörődni, hogy ez a pillanat sosem fog eljönni.
Ekkor eszébe jutott Shawn és az, ahogyan a fiúval bánt. Akaratlanul is rossz érzés kerítette hatalmába és bűntudat mardosta. Az érzés nem nyerte el a tetszését, ezért inkább elővette telefonját, hogy játszon egyet kedvenc futós játékával és elterelje figyelmét.
Ekkor hangos kiabálás ütötte meg az osztály figyelmét, majd megjelent az ajtóban a paprikapiros arcú, mérges McCall tanárnő, kezében Kristen fülével.
- Engedjen el, bajusz-démon!
- Alig várom, hogy a mai találkozón elmeséljem a szüleidnek, hogy a lányuk szünetben a fiú mosdóba próbált beosonni! Mit kerestél ott?! - visított a nő, miközben Kristen a fájdalomtól kipirult arccal próbálta elhúzni füleit a szorító ujjak fogságából.
- Maga szerint mit kerestem ott? Rám jött a szarás és már nem volt időm eljutni a női vécéig!
- Na persze! Én meg most jöttem le a falvédőről, igaz?!
McCall elengedte a lányt, de továbbra is dühösen villogó tekintettel meredt rá.
Kristen lesimította haját és masszírozni kezdte a fülét.
- Maga egy terrorista!
- Miért mentél a férfi mosdóba? Utoljára kérdezem.
- Mert égett a pinám! Most már boldog?! - csattant fel türelmetlenül Kristen mélyen dekoltált fekete felsőjét igazgatva a mellein.
- BOTRÁNYOS VAGY! Mindent elfogok mondani a szüleidnek, most pedig ülj le és vegyél elő egy üres lapot! Röpdolgozatot írsz.
- Kit érdekel? Mondja! Max eltörnek rajtam még egy fakanalat, csak maguknak csinálnak vele minuszt, mert utána vehetnek helyette újat!
- Rendben, mindenki vegye  elő egy lapot és minden mást pakoljatok el az asztalokról! - fújtatott McCall, miközben leült tanári asztala mögé. - Köszönjétek Stewart kisaszonynak!
- Kösz, te hülye kurva! - mérgelődött Nick sötét pillantásokat vetve Kristenre.
McCall türelmetlenül leintette a fiút.
- Vigyázz a szádra! Te sem vagy különb.
Luke közben a mellette ülő Taylorhoz fordult.
- Meddig nem fogunk egymáshoz szólni? Egyszer bunkó voltam veled, de megbántam! Nem léphetnénk túl rajta? Hiányzol!
Taylor kisöpörte arcából hosszú haját és megadóan elmosolyodott.
- De igen. Nekem is hiányzol! Felejtsük el az egészet...
Luke egy gyors puszit nyomott a lány arcára, aztán jókedvűen elpakolta tankönyveit a táskájába.
- Ne kéjelegjetek az órámon! Ez egyáltalán nem tanintézetbe való viselkedés! - csapott le rájuk McCall.

Miley
Rajzórán Nick és Austin a csinos, harmincas évei elején járó tanárnő hosszú lábait bámulta és
somolyogva egymásra sandítottak, mikor Ms. Walsh neki dőlt a tánariasztalnak szürke, térdig érő szoknyájában.
- Hú, de nyalogatnám azokat a csöcsöket... - Nick végignyalta nyelvével felső ajkát, miközben megigézve nézett a nő dekoltázsára az előtte álló vászon mögül, amire épp gyümölcsöket kellett rajzolniuk térábrázolással.
- Áll a dákóm - jelentette ki Austin.
A szomszéd vászonnál álldogáló Selena épp meghallotta szóváltásukat és lekicsinylő pillantással feléjük fordult.
- Dákó? Inkább egy koktélvirsli.
- Amikor a szádba vetted, te sem panaszkodtál!
- Nem, mert olyan volt, mintha robbanós cukorkát szopogatnék...
- Kristennek jó volt. Benned már egy ló is eltűnne - vont vállat elvörösödve Austin. Próbált úgy tenni, mintha nem bántanák a lány szavai, de legbelül szörnyen érezte magát.
- Kristennek mindegy, csak fasz legyen - vont vállat Selena, aztán unatkozva elfordult a fiúktól és élvezettel az általa rajzolt banánra bámult.
Mileyt felizgatta Austin és Nick szóváltása. Mosolyogva benyúlt farmersortjába, hogy egy kis örömet szerezzen magának, amikor Selena meglepetten észrevette, mit csinál.
- Te órán masztizol? - suttogta csillogó szemekkel. Hangjából egyáltalán nem érződött rosszallás.
- Igen. Két méterre tőlem épp meredezik egy farok, felizgatott a gondolat.
- Fúj, de hát Austin...
- Attól, hogy nincs nagy farka, még szexi pasi. Nem te voltál véletlenül az, aki a suli mögött kinyalatta magát vele a minap?
- Igaz... a nyelve csodákra képes. Szünetben hagyjuk lefetyelni egy kicsit, nem?
Miley izgatott vággyal teli tekintettel nézett barátnőjére, de aztán arca elkomorult.
- Jó lenne, de nem csinálhatom ezt Kristennel. Még mindig szereti őt.
- Kit érdekel az a lárva?! - csattant fel fojtott hangon Selena.
- Engem. A barátnőm.
- Ez gáz.
- Zavarok? - pillantott feléjük Ms. Walsh dorgáló kifejezéssel az arcán.
Miley kelletlenül kihúzt kezét a nadrágjából, Selena pedig vállat vont.
- Igen.
A tanárnő az óra végét jelző csengőszó előtt öt perccel végigjárta a termet, hogy vessen egy pillantást a tanulók alkotásaira. Ariana vásznánál aztán megállt és megrökönyödve bámult a lány művére.
- Ez egyik gyümölcsre sem hasonlít.
- Nem, mert ez egy elefánt pénisze.
Az osztály tagjai kórusban felnevettek, Ms. Walsh pedig rosszallóan csóválta a fejét, miközben próbálta megfékezni a szája sarkában bújkáló mosolyt.
- Gyümölcsöt kellett volna rajzolnod, de egész ügyes a térábrázolásod. Otthon készíts egy új rajzot, különben nem tudok neked osztályzatot adni rá.

Emma
Szünetben Demi aggódva a mellette kedvtelenül füzetébe temetkező Emmához fordult.
- Mi a baj? Egész nap olyan letört vagy.
- Semmi - felelte tömören, fel sem pillantva Emma.
Demi azonban nem hagyta ennyiben a dolgot. Boldog volt, amiért Justinnal végre rendeződött a kapcsolata, azonban rosszul érzte magát letört barátnője láttán.
- Hé, legjobb barátnők vagyunk! Tudod, hogy nekem mindent elmondhatsz!
Emma néhány másodpercig azon tépelődött, megtartsa-e magának problémáit, vagy inkább beszéljen róluk. Végül beadta a derekát és úgy döntött, könnyít a lelkén.
- Kipróbáltam egy társkeresőt, de ne nevess ki! És egy srác randira hívott. Tegnap találkoztunk is és annyira jól éreztem magam. Úgy tűnt, hogy ő is. Kicsit sétáltunk, megittunk egy forrócsokit, aztán felmentünk a lakására és filmeztünk. Elkezdtünk csókolóztunk és végre nem gondoltam semmi másra. Utána pedig egyik dolog követte a másikat és szexeltünk... Most pedig attól félek, hogy többet nem fog keresni! - vallotta be kelletlenül Emma szomorkás tekintettel az arcán. - Szerinted egy kurva vagyok?
- Dehogy vagy! - nyugtatta meg bíztató mosollyal az arcán Demi és megfogta barátnője kezét. - Na jó, egy kicsit igen, de jól érezted magad és ez a lényeg! Biztosan fog keresni, hiszen fantasztikus csaj vagy. Ha nem keresne, akkor valami tuti nincs rendben az agyával. Ne feszülj rá, csak engedd el magad és élj! Rád fér azok után, ahogy Zayn bánt veled. Minden rendben lesz, most pedig fel a fejjel és inkább mesélj el mindent arról a srácról és a randitokról is!

Kat
Miután az utolsó óráról is kicsengettek, az osztály tanulói kedvtelenül az iskola aulájába indultak,
hogy előkészüljenek a tanár-szülő-diák találkozóra, amiről mindannyian tudták, hogy igazából csupán egy szülői értekezlet, amin nekik is jelen kell lenniük.
- Elbasszák az időmet ahelyett, hogy valaki engem baszna! - panaszkodott Kristen táskáját lóbálva, amikor belépett az aula boltíves ajtaján. Mileyval eltervezték, hogy suli után keresnek a városban egy kosárpályát, hogy elcsábítsanak párat az ott kosarazó fiúk közül, de végül kénytelenek voltak elhalasztani a programjukat.
- Én semmit sem fogok csinálni - jelentette ki Iggy, miközben leült az egyik székre és elővett táskájából egy Vogue magazint.
- Én sem! - szólt Kat, amikor megjelent Mr. Williams és a kezébe nyomott egy tucat asztalterítőt. - Ha a fiúk felállították az asztalokat, a lányokkal neki állhattok felrakni a terítőket és kitenni a poharakat.
Iggy örvendezve vigyorgott és lapozott egyet magazinjában.
Az osztályfőnök végignézett a még mindig unottan ácsorgó osztályon és tapsolt egyet.
- Igyekezzetek! Justin, Nick, Austin és Zayn, ti hozzátok fel az asztalokat a raktárból és a falak mentén állítsátok fel őket! Négy elég lesz, kettő az italoknak, kettő az ételnek.
A fiúk futva indultak el az alagsori lépcső felé, Mr. Williams pedig a többiekhez fordult:
- Dylan, Logan, Ed, Luke: menjetek utánuk, hozzatok pár széket, hogy aki nem szeretne álldogállni, letudjon majd ülni. Demi, Taylor, Emma, Kaya: ti hozzátok el a konyháról a hidegtálakat, a süteményeket és az üdítőket! Miley, Selena, Kristen: menjetek velük! Ti feleltek az evőeszközökért, a poharakért és a szalvétákért.
- És mi mit csináljunk? - pislogott Ariana, mikor már csak ő, barátnői es a terítőket szorongató Kat maradt az aulában.
- Ti majd megterítitek az asztalokat, ha a többiek megérkeztek!
- Rendben, én majd ellenőrzöm, hogy hogyan csináljátok - nézett barátnőire Iggy.
Kat sietve Mr. Williamshez fordult.
- Tanárúr, Iggy nem akar csinálni semmit!
- Ez rágalom! Természetesen kiveszem a részem a munkából, mint mindig! Hiszen tudja, hogy mennyi rendezvény szervezésében segítettem már, mióta ide járok! - forgatta a szemét Iggy sértettséget színlelve.
- Persze, tudom. Kat, ne kötekedj!
Miután az asztalok a helyükre kerültek, a lányok kelletlenül felrakták a terítőket, Iggy pedig melléjük állt és úgy tett, mintha épp segítene nekik. Közben azonban a saját fotóit csodálta telefonján.
- Azt egy kicsit görbén raktad fel - vetette oda Katnek, mire a lány dühösen leszedte a földre lökte a terítőt.
- Akkor rakd fel te, ha nem tetszik!
- Mi a gond?! Azonnal vedd fel a földről! Ha piszkos lesz, te mosod ki! - lépett oda hozzájuk Mr. Williams.
Kat magában szitkozódva lehajolt a terítőért és dünnyögve a helyére rakta, Iggy pedig kárörvendően mosolygott.
- Kristen beleevett a süteményekbe! - panaszkodott Selena, amikor süteményes tálcákkal megrakodva beléptek az aulába.
- Szemen szedett hazugság! - háborodott fel Kristen.
- Akkor elmondanád, miért csokoládés az egész szád? - nézett rá az osztályfőnök hunyorogva.
- Megkóstoltam, nem romlott-e, nehogy valakinek baja legyen és bepereljék az iskolát!
Miley felkacagott és lepakolta a kezében tartott tálcát az egyik asztalra.
Mr. Williams fejét csóválva elfordult a lányoktól és az éppen betoppanó McCall tanárnőhöz igyekezett.
- Lydia!
- Őt viszont megmérgezhetné már valaki... -motyogta Kristen.
- Gerard - biccentett a tanárnő bajsza fölött. - Már a többiek is elindultak a tanáriból.
- Remek. A szülők is megérkezhetnek bármelyik pillanatban.

Nick
Kevesebb, mint fél óra múlva a tanárok már az aulában szétszóródva beszélgettek egy-egy szülővel.
A felnőttek tányérral a kezükben csipegettek vagy üdítőt kortyolgattak, miközben egymást hallgatták. Néhány szülő megfeszült arccal kutatott csemetéje után, hogy egy dühös pillantást vethessen rá, miközben a tanári kar panaszait hallgatta. Kristen próbált az aula legtávolabbi pontján elbújni, mikor meglátta anyja egyre vörösödő és puffadó arcát, amint a nő McCall tanárnő panaszait hallgatta.
Iggy az ajtóban ácsorgott egy pohár narancslével a kezében. Barátnői körülállták, Ariana pedig Iggy telefonját készenlétben tartva várt a lány jelzésére.
- Indíthatod!
- De hogy kell? - kérdezte bambán a telefonra bámulva Ari, mire Iggy kikapta kezéből és ingerülten hátradobta a haját.
- Csak el kell indítani az élő videót, te idióta! Egyetlen érintés...
Ekkor két férfi jelent meg az ajtóban, mindketten divatos farmer-zakó szettet viseltek és érdeklődve néztek körül az aulában összegyűlt társaságon.
- Hmm, kik ezek a jó pasik? Az én apám úgy néz ki, mint egy krumpli - pihentette Ariana tekintetét a mellettük elvonuló férfiak fenekén.
Iggy utánuk indult és emelt hangon megszólította őket, hogy a jelenlévők rájuk figyeljenek:
- Jó estét, Mr. Jonas és Mr. Finn!
A néhány méterrel távolabb Pierre-rel beszélgető Nick édesanyja felkapta fejét a név hallatán, majd dühösen megindult a két újonnan érkező felé, amikor megpillantotta őket.
- Te meg mi a fenét keresel itt?! - csattant fel az ingerültségtől remegő hangon. - Megmondtam neked, hogy kerüld az iskolát! Még van képed ide állítani az aberrációddal... a pofámról lesülne a bőr. Tűnj el!
- Valami baj van? - lépett a nőhöz Mr. Williams békítően.
- Igen! Méghozzá az, hogy a volt férjem leéget engem a tanári kar és a szülők előtt azzal, hogy ide állít a meleg szeretőjével!
A társaságon csodálkozás és sutyorgás moraja futott végig.
- Nick, apád a faszt szereti?! - hallatszott Kristen hangja az egyik függöny mögül, mire a fiú paprikapiros arccal és verejtékező homlokkal kirohant az aulából.
Apja bizonytalanul utána indult. - Fiam, beszéljük meg!
- Ez jobban sikerült, mint reméltem! - vihogott Iggy elégedetten, miután élőben közvetítette instagram oldalán a történéseket.
Nick az iskola előtti lépcsőn állt és remegő kézzel a szájához tartotta cigarettáját, mikor apja megjelent a háta mögött.
- Még mindig szégyellsz engem?
A fiú szembefordult vele és ingerülten felcsattant.
- Igen! Anyával megmondtuk, hogy ne mutatkozz az ismerőseim előtt a pasiddal! Tudod ez milyen égő nekem? Hogy apámból buzi lett?! Az volt a legnagyobb félelmem, hogy a többiek egyszer megtudják... örökké szivatni fognak engem! Minden ratyi, akit eddig piszkáltam, most rajtam fog röhögni...
- Ne használj ilyen szavakat... ez nem olyan dolog, amiről tehetek! - védekezett kétségbeesetten Mr. Jonas. - Sosem akartalak szándékosan bántani... és neked sem kéne másokat!
- Ne mondd meg, mit tegyek és mit nem! Nem kellett volna megcsinálnod engem, ha a pasikhoz vonzódsz! Gyűlöllek és látni sem akarlak! - ordította Nick, aztán könnyekkel a szemében a parkoló felé rohant és többé nem pillantott hátra arcát törölgető apjára.

Shawn
Shawn a repedezett plafont bámulta ágyán fekve. Ismét. Ugyanúgy. Ugyanabban a pózban, amiben
mindig, amikor téglákat pakol mellkasára a szomorúság és nehezen jut levegőhöz a nyomás alatt. A fájdalom fekete lepelként takarta be egész testét, ügyelve arra, hogy egyetlen porcikája se látszódjon ki alóla. A világ, amiben a helyét kereste, újra és újra kivetette őt magából. Mintha az élet csupán egyetlen ócska, régi ágy lenne, amiben minden nap ott vár rá egy kés, hogy ha belefekszik, a háta közepébe fúródjon. Újra és újra felcsendültek fejében Nina megvető szavai, Zayn megalázó megjegyzései és lepergett lelki szemei előtt a véget nem érő bántalmazások gyors egymásutánban levetített sorozata. Minden alkalom, amikor a konténerbe hajították. Amikor tojással dobálták az osztálytársai előtt. Látta maga előtt az iskolai menza asztalait, melyekhez nem hagyták leülni őt a többiek. És ott volt Deborah, aki képtelen őt fiaként szeretni. Ha a saját anyja nem szereti, mit reméljen másoktól? Ha a csalódottság csontos ujjai a torkára fonódnak, hogyan jusson levegőhöz, amikor minden más érzés sebzett katonaként hulott el a csatamezőn?
Fogja őt valaha is szeretni valaki? Őszintén, odaadón, vágyakkal telve? Lesz valaki, aki a fülébe súgva nyugtatja meg és átöleli, amikor az élet tornádóként süvít körülötte?
Feladja, vagy harcoljon? A reménytelenség minden alkalommal a földbe tiporja a reményt. Elfogadhatná végre az elfogadhatatlant, de ha a remény hal meg utoljára, akkor a beletörődéssel saját magát is a halálba küldené. Arra pedig minden nehézség ellenére sem állt még teljesen készen.

Selena
Miközben a tanárokkal beszélgetett, Selena apja újra és újra sötét pillantásokat vetett az egyik fal
mellett Demivel ácsorgó Justinra.
A férfi szája sarka bizonyos időközönként megremegett a visszafojtott indulattól, míg végül váratlanul elborult az agya és Ms. Walshot magára hagyva hosszú léptekkel elindult a fiú felé.
Justin kiegyenesedett közeledte láttán és felkészült, hogy ezúttal megvédje magát, ha a férfi ismét megtámadná őt.
- Mondd csak el a szüleidnek és a tanároknak, hogy mit csináltál! Pornóvideókat töltöttél fel a lányomról az internetre! Ez bűncselekmény, ő még kiskorú!
- Kérem, nyugodjon le! - sietett oda Mr. Williams értetlenkedve.
- Ne nyugtatgasson! Azt hittem, ez egy színvonalas iskola! Ezért kicsapás járna...
- Fogalmam sincs, miről beszél.
Ekkor Demi közelebb lépett a két férfihoz és magabiztosan felszegte a fejét. Elhatározta, hogy ezúttal kiáll Justin mellett.
- Nem Justin töltötte fel azokat a videókat! Az egyiken ő is szerepelt... őt is megalázták ugyanúgy!
- Hazugság! Az összes videón ő volt együtt a lányommal! - reccsent rá Mr. Gomez, Demi azonban nem futamodott meg.
- Maga úgy látszik nem látta a videókat. A lánya mindegyiken más fiúval szerepelt! És eléggé élvezte, hogy ezáltal igazi hírességgé vált az iskolában!
- Csak beakarod feketíteni előttem a lányomat, mert irigy vagy rá!
- Kérdezzen meg akárkit, ha nekem nem hisz! - tárta szét karjait Demi és a jelenlévőkre mutatott.
- Deminek igaza van - lépett elő Zayn a tömegből, aztán Iggy is megjelent barátnői gyűrűjében. Bármit is gondolt Justinról, úgy érezte, Dylan megmentéséért tartozik a fiúnak annyival, hogy kiáll az igazság mellett és támogatja őt.
- Valóban igaza van. Egyébként Selena rendszeresen úgy viselkedik a suliban, mint egy lotyó. A vécében oboázik, meg hasonlók.
Ezt követően Dylan, Logan, Taylor és Kaya is csatlakozott az előttük szólókhoz, végül pedig Kristen sem bírta szó nélkül.
- Magát teljesen az orránál fogva vezeti a lánya! Mostanában együtt szoktunk szopni. Én már csak tudom, mekkora egy ribi!
Mr. Gomez ingerülten nézett végig a felszólaló diákokon, aztán a többiek háta mögött bújkáló Selenára esett haragos pillantása.
- Ez igaz, Sel?!
- Dehogy, apu! Mindannyian csak irigyek rám! Utálnak engem.
- Az igazság az, hogy Selena valóban nem az áratlanság megtestesítője - jegyezte meg McCall elégedett mosollyal az arcán.
Egy tanár szavát pedig már Mr. Gomez sem vehette semmibe.
- Otthon hosszú beszélgetésre számíthatsz, kisasszony! - mondta vészjósló hangon.
- A karma egy ribanc - nevetett Iggy, aztán háravetette haját a válla fölött és az asztalokhoz indult, hogy igyon valamit.

Logan
Miután a tanár-szülő-diák találkozó véget ért, Iggy, Nina, Ariana, Dylan és Logan úgy döntött, Thirst-be, a lányok legújabb kedvenc bisztrójába. Iggy imádta az '50-es évekre hajazó dizájnt; a fekete bőrfoteleket, a pepita csempéket, a zenegépet és a falakon lógó fotókat olyan ikonikus sztárokról, mint Marilyn Monroe, Elvis Presley vagy James Dean.
beülnek egy turmixra a
- Charli miért ment inkább haza? - tűnődött Ariana haját simogatva, mikor rendelésükre vártak.
- Mert Harryvel találkozik - emlékeztette unottan Nina, Dylan pedig a zenegéphez lépett, hogy keressen egy jó dalt.
- Szerinted jól van? - fordult fojtott hangon Iggy a mellette ülő Loganhez. Hangja aggodalmasan csengett, ahogy testvére felé pislogott.
- Szerintem elnyomja magában a történteket... nem is akar róla beszélni. Aggódom érte. Úgy viselkedik, mintha semmi sem történt volna, pedig elrablolta egy őrült - felelt csendesen Logan.
- Mit tegyünk? Próbáljunk meg beszélni vele, vagy ha erőltetnénk, azzal csak rontanánk a helyzeten?
- Szerintem várjunk néhány napot, mielőtt felhoznánk a témát. Még túl friss és meg kell emésztenie, ami történt.
Iggy bólintott és hátradobta haját a válla fölött, mikor meglátta a közeledő pincért.
- Na végre! - forgatta a szemét, miután elé került a céklából és sárgarépából készült diétás turmix, amit rendelt.
- Hogy tudod azt meginni? - nézett testvérére megütközve Dylan, miután befurakodott Logan és Iggy közé.
- Úgy, hogy ügyelek az alakomra! - forgatta a szemét a lány, majd szájfénytől csillogó ajkai közé vette a szívószálat.
- Én maradok a banánturmixnál.
- Én ubisat kértem - mosolygott Ariana.
Nina kuncogva nézett vissza rá.
- Te elélnél simán az uborkán! Megeszed, megiszod, és bele is ülsz. Tök gazdaságos.
- Igen, és egészséges is!
Iggy egy fintorral jutalmazta barátnői beszélgetését, de Nina a következő pillanatban egy még idegesítőbb témát dobott fel.
- Láttátok Justint és Demit? Tök ciki, hogy összejött azzal a nebáncsvirággal. Olyan, mintha mindenki kezdene megbolondulni. A népszerű srácnak egy senki kell, a népszerű csaj pedig a suli legnagyobb lúzerével barátkozik - csóválta a fejét a lány, aztán hosszú, barna fürtjeit a füle mögé simította.
Iggy arcán egyre ingerültebb kifejezés jelent meg barátnője szavait hallgatva.
Ekkor jutott eszébe, hogy teljesen kiment a fejéből Shawn.
- Basszus, elfelejtettem magunkkal hívni...
- Nem baj! - sietett nyugtatni Nina. - Nélküle is kimozdulhatunk. Egy csomóan itt vannak a suliból, csak égetnénk magunkat a társaságában.
- Kuss már!
- Iggy, ne haragudj, de Ninának igaza van. Én megértem, hogy szercsized Shawnt, de ő is egy lúzer. Mi pedig nem lóghatunk lúzerekkel! Már így is velünk van kettő - jegyezte meg Ariana, aki ha teheti, általában sosem ellenkezik Iggyvel.
- Ugye tudod, hogy itt ülünk mi is és tisztán halljuk, amit mondasz? - vonta fel a szemöldökét Dylan, de a lány csak kedvesen mosolygott tovább.
- Nem sértésnek szántam, de ti nem igazán vagytok népszerűek. Ez egy tény. Ed sem az, ezért nem tudom, mit tegyek vele. Viszont a fütykösét sikerült lerajzolnom! Megmutassam majd?
- Kösz, de nem! - sietett leszögezni Iggy, Logan és Dylan pedig sűrűn bólogattak egyetértésük jeléül.
- Én szívesen megnézem. Kíváncsi vagyok - mondta Nina, majd elismerő tekintettel az arcán Iggyhez fordult. - Amúgy imádtam, amit Nickkel csináltál! Élvezetes volt.
- De így olyan, mintha mi sem lennénk különbek nála - csóválta a fejét Logan.
- Én csináltam, ne te érezd magad rosszul miatta! Nekem pedig nincs bűntudatom. Nick minden nap terrorizálja a nála gyengébbeket, a fagyi pedig végre visszanyalt! Megérdemelte.
- Igen, meg... - ráncolta a homlokát Dylan.
- Meg hát! - kontrázott rá Ariana. - Meg bizony!
- Elég, Ari! Koncentrálj a turmixodra inkább.

Charli
Charli izgatottan ült ágya szélén, miközben Harryre várt. Körülötte vörös rózsaszirmok hevertek a
takarón, az éjjeli szekrényen pedig illatgyertyák lángja lobogott a félhomályban. Árnyékuk táncot járt a szoba falán, miközben a lány csipkés, piros babydolljának pántját igazgatta. Hullámos fürtjei könnyedén hullottak vállára, amikor felkapta fejét a kinyíló ajtó hangjára. Harry lépett be a szobába egy szál rózsával a kezében, arcán angyali mosollyal. Charli láttán egy pillanatra elakadt a szava, így csendben ült le a lány mellé és csak azután szólalt meg.
- Gyönyörű vagy - suttogta elgyengülve. Látták tükörképüket egymás csillogó tekintetében, miközben Harry ujjaival finoman megcirógatta Charli arcát, másik kezével pedig a derekáért nyúlt és közelebb húzta őt magához.
Képtelen voltak tovább várni.
A göndör fürtök szétterültek Charli arca körül a párnán, akár egy tintával befestett nap sugarai. Minden porcikájában reszketett. Félt attól, amit érezni fog, ha elveszíti szüzességét. Minden megváltozik majd? Vajon fájni fog? Másként látja magát, ha másnap reggel belenéz a tükörbe? Ki fog onnan visszanézni rá? Tudta, hogy ha most belevág, nincs visszaút. Egyszerre érezte magát teljesen késznek és nevetségesen felkészületlennek azzal szemben, amit tenni készült. Elszánt volt, mégis bizonytalan.
Eltűnt szemei elől a plafon és megjelent Harry mosolygó arca az imádott két kis gödröcskével a szája sarkában, Charli pedig érezte, hogy ennél tökéletesebb pillanatra hiába vár. Ő az a fiú, akivel először akar együtt lenni. Ő az, akinek az érintésére vágyik, és akinek ujjaitól libabőrössé válik a bőre. Száz indokot is felsorolhatott volna arra, hogy inkább várjanak még, de az ellenérvek erősebbnek bizonyultak.
Harry csókolgatni kezdte a nyakát, a vállát, majd a melleit, ő pedig behunyt szemekkel erőt vett magán és átlépett a Mennyország kapuján.

Selena
Miután kiszállt apja autójából, Selena megpróbált észrevétlenül felosonni az emeletre, azonban még

két lépést sem sikerült tennie, amikor Mr. Gomez utána szólt.
- Megállni, kisasszony! - dörrent lányára.
Az kelletlenül megfordult és szembenézett a férfival.
- Apu, már mondtam! Ellenem szövetkezik mindenki, mert irigyek rám! Iggy fél, hogy én leszek a legnépszerűbb a suliban! A sok seggnyaló meg hazudik az érdekében! - magyarázkodott türelmetlenül.
- Még McCall tanárnő is?
- Tudod, hogy McCall egy szentfazék. Még az öltözködésem is elítéli.
- Többé nem hat meg a magyarázkodásod! Iszonyatosan mérges vagyok... Megvertem azt a fiút, pedig semmit nem is tett! Még jó, hogy nem jelentettek fel a szülei! Bocsánatot kell kérnem...
- Apa...
- Hallgass! Hétvégén elviszlek vásárolni, nem viselhetsz többet ilyen ringyós göncöket! Elkezdesz tanulni, mert ma megtudtam, hogy förtelmesek a jegyeid! Nem mész bulizni, se csavarogni! Szobafogságot kapsz és iskola után egyből itthon leszel és leckét írsz majd. Túlságosan engedékenyek voltunk veled egész életedben és teljesen elkanászosodtál. Pornóvideókban szerepel a saját lányom! Nekem nevem van a szakmámban, nem hozhatsz szégyent rám! - dühöngött mérgesen Selenára meredve Mr. Gomez.
- Mi rossz van abban, ha én leszek a következő Paris Hilton? Azokat a videókat amúgysem én töltöttem fel a netre! Valaki szórakozik velem...
- Már nem hiszek neked. Egyetlen, utolsó esélyed van! Még egy húzás, aztán elküldelek egy szigorú bentlakásos iskolába! Most pedig menj aludni, látni sem akarlak!
Selena könnyes szemekkel meredt apjára. Ajkai hangtalanul szavakat formáltak, de végül nem szólt egy szót sem. Helyette vereséget szenvedve megfordult és felsietett a szobájába.
Ott aztán ingóságait a falhoz csapva dühöngött, majd a gardróbjához lépett és válogatás nélkül elkezdte kidobálni belőle a ruhákat.
- Rohadjatok meg! Rohadjon meg mindenki... Kicsinálom az összeset! - ordította, aztán íróasztalához sietett a szőnyegen heverő ruhákon át és előhalászott egy osztályképet az egyik fiókból. Ingerülten az asztal lapjára csapta a fotót és kivett a ceruzatartóból egy piros filcet, hogy átsatírozza vele Demi, Justin, Iggy, Dylan, Logan, Kaya, Taylor és Kristen arcát.
- Mindannyian megszívjátok, amiért beköptetek apámnak... - suttogta, miközben elégedetten az átsatírozott arcú osztálytársai képét bámulta.

Selena

2019. február 16., szombat

50. Fejezet: Az álarc mögött

Dylan
Hópelyhek táncoltak az égen, mintha egymást kergetnék egészen az aszfaltig, csak hogy aztán földet érve elolvadhassanak. Dylan kilépett a bejárati ajtón és fejébe húzta kapucniját. Autója felé igyekezve megszokásból vetett egy pillantást a szomszéd udvar felé, hátha láthatja egy pillanatra Logant. A fiú épp akkor vitte ki a szemetet, tekintetük pedig egyetlen másodpercre találkozott, mielőtt visszaindult a házba. Dylan egy darabig még merően bámult arra a pontra, ahol Logan egy pillanattal korábban állt, aztán szomorúan folytatta útját autója felé. Egyre nehezebben viselte a kényszeresen külön töltött napokat. Semmi másra nem vágyott, csak arra, hogy végre átölelhesse a fiút és csókot nyomjon az ajkaira. Azon tűnődött, vajon mennyit kell még várnia, hogy ez bekövetkezhessen. Mi lesz, ha hónapokat kell eltölteniük egymás nélkül? A sikoly-álarc mögött bárki rejtőzhet, így fogalmuk sem volt, ki előtt kell elővigyázatosnak lenniük. Dylan meglepődött, amikor egy félig már elázott borítékot talált autója szélvédőjén. Első gondolata az volt, hogy biztosan a sikoly-jelmezestől érkezett, így hát ökölnyire zsugorodott gyomorral és vadul verdeső szívvel vette kezébe a levelet. Idegesen körülnézett, aztán bepattant a kocsiba és feszülten feltépte a borítékot. Újabb zsaroló és fenyegető sorok helyett azonban egy vers szerepelt az ujjai között szorongatott papírlapon.

Gyere édesem, bújj csak ide!
A karjaimban nem lesz majd hideg
Ölelni foglak, ha fázol, ha félsz
Vagy csupán épp álomországba lépsz
Amikor körbevesznek az ijesztő árnyak,
Én leszek, ki testével eléd áll majd
Aludj csak, megcsókolom homlokod
Elkergetem vele összes démonod
Fogd meg a kezem és táncolj velem,
Mellettem nem érhet el a félelem
A bennem épült ház üres és hideg
De szerelmed lángja éppen elég meleg
Havas a táj, hópelyhek mindenütt
De veled nyár van bennem legbelül
Érintenélek, de nem tehetem
Képzeld azt, hogy elérhetem
A kezed, és ujjaink összefonódnak
Ajkaink pedig hevesen csókolóznak
Mintha megszűnni készülne idő és tér
Szíved szívemben örökké él
Gyere hát édes, bújj csak ide!
A karjaimban nem lesz majd hideg
Ölelni foglak, ha fázol, ha félsz
Vagy csupán épp álomországba lépsz.

Miközben olvasta, a hópelyhektől egyébként is nedves lapot tovább áztatták arcáról lecsorduló könnyei. Türelmetlenül megtörölte szemeit kabátja ujjával, majd újra és újra elolvasta a Logan által neki írt verset. Szíve hevesen vert, de már nem a félelemtől. Senkitől sem kapott még soha ennyire szép ajándékot, de boldogsága keserédes volt, akár egy éretlen földieper. A karjaiba akarta zárni Logant, megköszönni a verset, amit neki írt és hosszasan csókolózni. Ehelyett azonban kénytelen volt felszárítani könnyeit és beindítani a motort, hogy elhajthasson az autóval, mielőtt még túlságosan elgyengülne és berontana a szomszéd ház ajtaján.

Miley
Miley Selenával és Kristennel az oldalán érkezett az iskolába. Próbált magabiztosnak tűnni, mint mindig, de a jól bevált álarc mögött több sebből vérzett, akár egy leterített vad. A terembe lépve akaratlanul is Zayn volt az első, akit megpillantott. A fiú az egyik pad tetején ücsörögve próbálta faviccekkel jobb kedvre deríteni a szomorkásan könyökére támaszkodó Justint, miközben sűrűn pislogott a néhány paddal előtte ülő Dylan tarkójára.
Mileynak ennyi bőven elég volt ahhoz, hogy még az addiginál is ramatyabbul érezze magát. Törékeny volt, mint egy óvatosan összeragasztott, törött váza. Szó nélkül sarkon fordult és kilépett a teremből. Sosem gondolta volna, hogy egyszer irigyelni fogja Dylant. Sürgősen találnia kellett valakit, aki elfeledteti vele összetört szívét, még ha csupán néhány percre is.
Eközben Shawn épp kilépett a mosdóból, amikor Nina a női felé tartott. A lány elengedte az ajtó kilincsét és elindult Shawn felé. A fiú próbált úgy tenni, mint aki észre sem veszi és hátat fordított neki, hogy a terem felé induljon.
Nina azonban nem tágított. Pulcsijánál fogva megragadta Shawnt, hogy megállítsa.
- Beszédem van veled, ne csinálj úgy, mintha nem vennél észre!
- Mit akarsz? - A fiú minden irányba nézett, csak hogy ne kelljen az előtte álló Ninára pillantania.
- Azt akarom, hogy szállj le Iggyről! Ne járkálj hozzájuk, ne keresd a teremben és ebédnél se gyere az asztalunkhoz! Cseszettül gáz veled mutatkozni és még ha ő nem is akarja belátni, hogy a barátodnak lenni egyenesen társadalmi öngyilkosság, idővel megtapasztalja majd. Előbb-utóbb észre fogja venni, hogy már nem olyan népszerű és valaki más átveszi a helyét, mert eltökélte, hogy a melegek és csórók védőszentje lesz! - Ninát még a gondolattól is kirázta a hideg; haját dobálva és szemét forgatva fintorgott és elégedetten kémlelte Shawn letört arckifejezését. Azt hitte, ő okozta a fiú rosszkedvét, de az már a vele való találkozás előtt ráragadt. Előző éjjel tudta meg ugyanis, hogy otthon kikapcsolták a fűtést, amiért Deborah nem fizette be a számlákat. Egy vacogva átvészelt éjszaka után egyáltalán nem hiányzott neki a lány szurkálódása, de Nina túlságosan élvezte a helyzetet ahhoz, hogy idő előtt befejezze.
- Tényleg ennyire zavar, hogy szegény vagyok?
- TE zavarsz! Minden, ami veled kapcsolatos - vetette oda kíméletlenül a lány. - Te vagy a lúzerség megtestesítője. Csóró, meleg, magának való, népszerűtlen és valljuk be, nem is nézel ki jól. Lehet, hogy Iggy most úgy érzi, ő Teréz Anya, de ezt az adakozást hamar meg fogja unni. Azt hiszed, tényleg igazi barátság lehet közted és közte? Te meg ő, Ég és Föld! Neked lent van a helyed. Eddig szóra sem méltattunk ilyen szerencsétleneket. Alig várom, hogy a régi Iggy végre visszatérjen!
Nina megpillantott egy apró könnycseppet Shawn szeme sarkában és elmosolyodott, aztán elégedetten elsétált a tett helyszínéről.

Ed
Ed megvárta, míg Ariana eltipeg a büfébe, aztán összeszedte minden bátorságát és a lány után indult. Szerette volna kihasználni az alkalmat, hogy kettesben beszélhessenek és végre újabb randevúra hívhassa őt. Arianával négyszemközt beszélni azonban nem volt egyszerű feladat, hiszen barátnői mindig a közelben voltak.
- Szia! - szólította meg remegő térdekkel Ed, mikor már egymás mögött álltak a büfé előtti sorban.
Ariana megfordult. Hosszú, hullámos fürtjei meglibbentek arca körül, ahogy a fiúra pillantott. Szája sarkában megjelent a már jól megszokott két apró gödröcske, ahogy elmosolyodott. Ed gyomrában minden alkalommal tüzijáték szikrázott, ha ez az arc mosolygott rá.
- Szia. Mizu?
A fiú arcába azon nyomban szín szökött. Idegesen a hajába túrt, hogy kezdjen valamit remegő kezével.
- Arra gondoltam... hogy lenne-e kedved eljönni velem valahová... újra? Mondjuk moziba?
Ariana egy pillanatig a magasba pillantva eltűnődött, majd mosolyogva megszólalt.
- Moziba? Nem.
Ed arca egytized másodperc alatt rózsaszínből szürkévé komorult, de mielőtt még teljes letargiába eshetett volna, a lány folytatta mondandóját.
- Viszont mit szólnál, ha orvososat játszanánk és megvizsgálnálak? Van szexi nővérjelmezem is.
Ariana kacsintásába Ed azonnal belepirult és józan eszét gátlásaival együtt a sarokba vágva bőszen bólogatni kezdett. Bármire képes lett volna, hogy a lánnyal lehessen.
- Rendben. És... hol?
- Suli után majd gyere át. Van egy üveg dugi borom is.
Azzal Ariana vásárolt a büféből egy csomag rágógumit és Iggynek egy üveg rostos üdítőt, majd ellibbent a lépcsők felé.
Ed lámpalázasan, de sóvárgással telve bámult utána.

Kaya
Kaya életében először nem a tananyagra figyelt óra közben. Épp nyelvtanoztak franciából, ő azonban
Iggy arcán kívül semmi másra nem tudott figyelni. Elnézte, ahogy a lány a füle mögé igazítja a neoncsövek fényében aranyló haját és a füzetébe jegyzetel.
- Ez meg mi a fasz?! - kérdezte Kristen kíváncsian padtársa füzete fölé hajolva.
Kaya összerezzent ijedtében és sietve megpróbálta becsukni a füzetet, Kristen azonban megragadta a szélét és húzni kezdte, így az végül dulakodás közben a padlóra esett. Kaya teljesen megfeledkezett arról, hogy szünetben kidíszítette az egyik oldalt szívecskékkel és mindegyik közepébe Iggy nevét kanyarította. Kétségbeesetten felpattant, hogy felvegye a földről, de elkésett. Iggy tágranyílt szemekkel bámult a kidíszített oldalra, majd Kaya elvörösödött arcára.
A lány felkapta a füzetet és gondolkodás nélkül átrohant a termen, hogy feltépje az ajtót és kirohanjon rajta.
- Ebbe az apácába meg mi ütött? - csodálkozott Selena.
A mellette ülő Miley megvonta vállát, de tekintetét egy pillanatra sem vette le a tanári asztal mögött ülő Pierre-ről, miközben válaszolt.
- Biztos szólította Jézus.
Csengetés után Iggy felpattant és a mosdóba igyekezett. Biztosra vette, hogy ott találja majd Kayát, aki valószínűleg az egyik vécéfülkében zokog.
Nem tévedett. A mosdóba lépve azonnal meghallotta a lány szipogását. Közelebb lépett a fülke ajtajához és bekopogott rajta.
- Nyisd ki!
A szipogás elhalt, Kaya pedig sírós hangon megszólalt:
- Kérlek, hagyj magamra!
- Azt mondtam, nyisd ki azt a kurva ajtót! Ne vedd el az egész szünetem! - reccsent rá türelmetlenül Iggy.

Shawn
Shawn az egyik üres teremben üldögélt egy pad tetején. Ujjait összekulcsolta és az összefirkált táblát bámulta. Gondolatai messze jártak. Úgy érezte, csupán egy cérnaszálon egyensúlyozik és egyetlen lélegzetvétel tartja vissza attól, hogy a mélybe zuhanjon. Egyre nehezebben viselte már James jelenlétét az otthonában. A férfi rendszeresen bámulta őt zavarbaejtő tekintettel, mintha mindenáron fel akarná falni a fiút. Anyjával sem volt könnyebb az élet. A befizetetlen számlák miatt a nő csak még házsártosabban viselkedett és minden dühét Shawnon töltötte le. Ha pedig a hideg és rideg lakás gondolata nem lett volna épp elég, ott voltak a szemétkedő osztálytársak és Nina, aki mindenáron eltökélte, hogy eltünteti őt Iggy közeléből. Próbált erős maradni. Valami jó dologba akart kapaszkodni, de egyre jobban nehezedtek szívére a minden irányból felé irányuló gonosz megjegyzések és ütések. Vajon mennyit képes még elviselni egy tizenhat éves, meggyötört szív?
Hallotta, hogy nyílik a terem ajtaja. A folyosóról egy pillanatra beáramlott a diákok zsibongása, aztán ismét minden elhalkult, amikor az ajtó becsukódott az érkező Zayn mögött.
A terem előtt elhaladva a fiú látta a magányosan ücsörgő Shawnt az ajtó ablakán keresztül és úgy döntött, kétségbeesett próbát tesz arra, hogy végre rájöjjön, ki is ő valójában. Mindenképp lépni akart.
- Szia, téged kerestelek.
- Engem? - pislogott meglepetten Shawn. - Mit akarsz tőlem? A piszkálódásból elég volt mára.
Zayn felcsusszant a padra és leült a fiú mellé, aztán komoly arccal, töprengve végigmérte őt. Keze lassan Shawn combjára kúszott és ujjaival fokozatosan haladt az ágyéka felé.
- Benne lennél egy kis mókában? - kérdezte kacsintva, miközben az ijedt Shawn odébb csúszott, aztán leugrott a padról.
- Eszednél vagy?! - csattant fel felháborodva.
Zayn értetlenül vonogatta a vállát.
- Mi a baja itt mindenkinek?! A ribancok hirtelen érzelmesek lettek és szerelemre vágynak, aki szentfazék volt, abból meg kurva lett! A buzik meg nem hogy örülnének, hogy rájuk mozdul egy heteró srác, mind fel vagytok háborodva! Pedig azt hittem, ez minden meleg álma.
- Esetleg a ribancoké, de én nem vagyok az! Nekem nem az az életcélom, hogy csináljam egy heteró pasival. Amúgy ha a lányokat szereted, miért fogdosol? - Shawn összevont szemöldökkel nézett a fiúra és hátrált egy lépést, mikor az felállt és megindult felé.
- Mostanában sokat fantáziálok... ki kell próbálnom, milyen egy pasival. Hátha kiderül, hogy a valóságban undorító, és akkor végre megnyugodhatok.
- Ne haragudj, de én nem leszek a kísérleti patkányod!

Iggy
Néhány másodperc múlva lassan kinyílt a vécéfülke ajtaja és megjelent mögötte a könnyáztatta arcú Kaya reszkető vállakkal.
- Az egész csak egy félreértés, felejtsd el, kérlek!
- Szóval nem vagy odáig értem? - vonta fel a szemöldökét Iggy.
Kaya tekintete a lány arcáról a melleire omló hajzuhatagra siklott, majd szűk farmerbe bújtatott combjain állapodott meg. Nem tudta, mit tegyen. Hazudjon és tagadjon, vagy végre váljon meg legnagyobb titkától? Talán végre levegőhöz jutna, mint egy vízfelszínre bukkanó fuldokló. Talán a vallomás könnyítene a lelkén. Talán önmaga lehetne, de mi van, ha mégsem? Abban biztos volt, hogy Iggy sosem fogja viszonozni az érzéseit, de mi lesz, ha teljesen meg is utálja őt? Ha megveti és soha többé nem lesz hozzá egyetlen jó szava sem? Ha viccet csinál majd belőle mások előtt? Az senkitől sem fájna annyira számára, mint a szőke lánytól, aki karnyújtásnyi tálvolságra állt tőle, mégis olyan távolinak tűnt, mint égen a csillagok.
Végül meg sem kellett szólalnia.
- A hallgatás sokat elárul... - kezdte csendesen Iggy.
Kaya már épp közbeszólt volna, de a lány leintette.
- Szóval ezért voltál velem mindig olyan kedves? Ezért csináltad meg örömmel a házimat, akárhányszor csak megkértelek rá? Még akkor is, amikor a barátnőimét nem akartad. Azt hittem, csak egy csodálóm vagy a sok közül. Nem gondoltam, hogy szerelmes vagy belém.
Mindketten hallották, hogy kinyílt a mosdó ajtaja és belépett rajta valaki.
Iggy oldalra nézett és egy másodikos, copfos lányt pillantott meg.
- Menj ki!
- De nagyon kell pisilnem...
- Van mosdó egy emelettel lejjebb is. Pá!
A lány kihátrált a helyiségből és becsukta maga után az ajtót, Iggy pedig szemét forgatva visszafordult Kayához. Az szomorúan, megdermedve nézte őt.
- Most utálsz, igaz? Kérlek, ne szivass ezzel a többiek előtt! Kristen biztos mindenkinek elmondta már... Megírom az összes házid egészen az érettségiig, csak ne haragudj rám!
Egy újabb könnycsepp csordult ki a lány szemeiből. Türelmetlenül letörölte pulóvere ujjával és feszülten várta a lesújtó választ.
- Miért utálnálak?! Nem irányíthatod, kibe szeretsz bele és lássuk be, elég nehéz nem belém zúgni. Nem utállak és nem vetlek meg érte. A testvérem meleg, aztán ott van Logan is. Ugyanúgy szeretem őket, mint korábban. Sőt, mégjobban! Náluk bátrabb emberrel még  nem találkoztam. Szerinted nem lennék képmutató, ha veled különbséget tennék?
Kaya megkönnyebbülve felsóhajtott. Mintha valóban víz alól tört volna fel. Szinte súlytalannak érezte magát. Bizonytalanul elmosolyodott.
- Köszönöm!
- Ne köszönd! Viszont... én nem tudom viszonozni az érzéseidet. A pasikat szeretem, de szerintem nem leptelek meg.
- Nem, de örülök, hogy mostmár tudod legalább... annyira rossz volt ilyen hosszú időn át magamban tartani! Olyan megértő vagy, elfogadó és kedves. Először teljesen félreismertelek. Azt hittem, csak egy felszínes, gazdag liba vagy aki uralkodni akar a suliban és semmi más nem izgatja, csak a népszerűség és a márkás ruhák. Aztán ahogy figyeltelek, egyre inkább megláttam az igazi éned és... beléd szerettem.
Kaya fülig elpirulva igazgatta haját a füle mögé és fogalma sem volt, hová nézzen zavarában. Viszont mindenképp szerelmet kellet vallania. El kellett mondania mindazt, amit elnyomott magában. Ennyivel tartozott az Iggy iránti érzéseinek.
- Mindenki túlságosan hamar ítélkezik. Rólam, rólad, vagy akár Dylanről. Senki sem veszi a fáradtságot, hogy megismerje a másikat, mielőtt beskatulyázná. Én sem vagyok kivétel ezalól. Pedig tudom, hogy nem lenne szabad... Most viszont mennem kell. Beszélek Kristennel, hogy tartsa a száját, ha még nem kürtölte világgá.
Iggy elindult az ajtó felé, aztán kezével a kilincsen még Kayához fordult.
- Viszont adhatok tippeket a divattal és a sminkeléssel kapcsolatban, ha gondolod. Kiemelhetnéd a kék szemeid tussal, szerintem jól állna.

Zayn
Zayn a zsebébe nyúlt és féloldalas mosolyt villantott Shawn felé.
- Szerintem van az a pénz, amiért igen is lennél a kísérleti patkányom. Adok neked egy százast, ha leszopsz!
- Zayn pénzt húzott elő a zsebéből és Shawn döbbent arckifejezése láttán a szemét forgatta. - Nem kell megjátszanod magad, tudom, hogy csóró vagy. Két legyet üthetnél egy csapásra: vehetnél magadnak kaját és csinálhatnád velem. Szinte a suli összes csaja örömmel lenne a helyedben.
Shawn megtörten állt az osztályterem közepén. Zayn szavai több fájdalmat okoztak számára, mint egy ököllel mért ütés az arcra.
- Te és a hozzád hasonlók miért hiszitek azt, hogy aki meleg, az olyan kanos, hogy mindegy, kivel csinálja? Azt gondolod, hogy amiért a fiúkhoz vonzódom, minden pasival élvezném? Te élveznéd az összes lánnyal? Szerinted örülnöm kellene, hogy pénzt kereshetek így? Hogy lehetsz olyan undorító, hogy képes lennél kihasználni mások szorult helyzetét és rávenni őket ilyesmikre?!
- Ne dramatizálj már! - csattant fel unottan Zayn. - Te a faszt szereted, én meg jó pasi vagyok. Felajánlottam, hogy megkapod a farkam és még pénzed is lesz. Szerintem örülnöd kellene, hogy ilyen nagylelkű vagyok! Vagy inkább dugni akarsz?
- Semmit sem akarok tőled, csak hogy hagyj békén! - vetette oda megvetően Shawn. - Engem nem érdekelsz, sem mint pasi, sem mint ember. Semmilyen kapcsolatba nem akarok kerülni veled és nem fogok megalázkodni!
Zayn közelebb lépett a fiúhoz, mire az hátrálni kezdett, míg háta neki nem ütközött a terem falának. Az arcán érezte Zayn meleg lélegzetét, de nem nézett rá. Helyette elfordította az arcát és megpróbálta eltolni magától a fiút.
Zayn megragadta mindkét csuklóját és a falhoz préselte.
- Kizárt, hogy nem izgatlak fel. Nem kell a színjáték, hogy te az igazira vársz! És az sem, hogy előadod itt az erkölcsös kisfiút. Mindenki vágyik a szexre, én pedig olyan keményen megbasználak, hogy sírnál a gyönyörtől. Vedd el a pénzt és később adok még, ha nem elég! Ne kéresd magad!
- Dugd fel a pénzed jó mélyen a seggedbe... - mondta Shawn könnyes szemekkel. Fájt a csuklója Zayn szorításától, de az semmi volt ahhoz képest, amit legbelül érzett.
Ekkor kinyílt a terem ajtaja és beviharzott rajta Miley. Egyenesen a két fiúhoz masírozott, elkapta Zayn csuklóját és elhúzta őt az egész testében reszkető Shawntól.
A lány szeméből undor és harag sütött, amikor megszólalt.
- Rohadj meg!
- Neked meg mi a fasz bajod van?! - Zayn fülig elvörösödött és lába idegesen járt, de próbált úgy tenni, mint aki nem érti, mi a lány problémája.
- Hogy mi bajom?! - csattant ostorként Miley hangja. - Az, hogy undorító vagy! Ha tudod, hogy valaki nélkülözik, segítened kellene rajta! Nem pedig belerúgni, amikor már amúgy is padlón van. Hallottam, amit mondtál neki! Azt hiszed, én nem voltam az ő helyzetében? Mikor anyámnak nem volt munkája, volt olyan nem is egyszer, hogy nem volt mit ennünk! Volt, hogy fáztunk... és ha belegondolok abba, hogy nekem is pénzt ajánlanál kajára... de csak akkor, ha leszoplak, felfordul a gyomrom!
Miley elkapta Shawn csuklóját és húzni kezdte őt az ajtó felé. A fiú megszeppenve, de mégis megkönnyebbülten követte őt.
A lány még az ajtóból visszafordult a magányosan, tehetetlenül ácsorgó Zaynhez.
- Legalább sikerült teljesen kiábrándulnom belőled! Végre szabad vagyok!

Justin
Miután valamennyire sikerült összeszednie magát, Zayn még mindig ingerülten lépte át az osztályterem ajtaját és még dühösebb lett, amikor megpillantotta a Logannel beszélgető Justint. A padjuk elé lépett és megvető hangon odavetette:
- Elhúznál a helyemről? Leülnék végre.
Logan felnézett a fiú arcára, aztán kitolta a széket és felállt.
- Már itt sem vagyok - morogta, miközben a helyére indult.
Justin sértődötten pislogott a mellé lezuttyanó Zaynre.
- Muszáj ok nélkül ilyen bunkónak lenned másokkal?! Esküszöm, ilyenkor úgy képen törölnélek!
- Kapd be, Bieber!
- Szóval mostmár a vezetéknevemen szólítasz? - vonta fel a szemöldökét Justin. - Nem értem, miért kell ilyen ellenségesen viselkedned másokkal.
Zayn felcsapta az előtte heverő atlaszt, bár fogalma sem volt, miért. Egyáltalán nem érdekelte, mi van benne. Az indulat egyre csak nőtt benne. Már attól tartott, szétrobban a visszafojtott dühtől.
- Foglalkozz a magad dolgával! Rohadtul nem vagyok kíváncsi a szentbeszédedre! Egyre többen játszák már itt a nagy erkölcsös szart, miközben mindenki képmutató!
- Rohadtul elegem van már a bunkóskodásodból! - Justin a táskájába dobálta tolltartóját, atlaszát és füzetét, aztán félre rúgta a székét és hátra ment ahhoz a padhoz, amiben Logan egymaga üldögélt.
- Leülhetek?
- Persze - mosolyodott el a fiú és odébb húzódott székével.
Iggy közben az ablakban mellét a járókelőknek mutogató Kristenhez lépett.
- Beszéltél bárkinek is Kayáról?
- Mármint arról, hogy ki akarja nyalni a muffodat? Nem beszéltem senkinek.
- Hogy-hogy? - Iggy meglepődve felvonta a szemöldökét. Azt hitte, a lány már mindenkinek szétkürtölte a híreket.
Kristen elfordult az ablaktól és megvonta a vállát.
- Úgy, hogy engem nem érdekel, ki kivel akar kefélni. Szabad országban élünk! Én is szoktam puncit nyalni, semmi rossz nincs benne. A tiédet pedig bármikor ostromolnám a nyelvemmel, te bombázó!
A lány nyelvét nyújtogatta, mire Iggyt kirázta a hideg és sietve sarkon fordult.
Ekkor akadt meg tekintete a padban egymagában ülő Dylanen. A fiú egész nap csendes volt és nem igazán foglalkozott a külvilággal. Helyette játszott a telefonján és zenét hallgatott az órák közötti szünetekben. Iggy azt hitte, hogy a Logannel való szakítás miatt ilyen szomorú a testvére. Nem tudta, hogy Logan igazából csak azért szakított Dylannel, mert a sikoly-álarcos megzsarolta őt.
A lány leült testvére mellé és játékosan a vállába bokszolt.
- Ne lógasd az orrod, bátyó! Minden jóra fordul majd, hidd el!
Dylan oldalra fordult és halványan a lányra mosolygott. Egyre nehezebben viselte, hogy távol kell maradnia Logantől. A fiú nélkül csupán félembernek érezte magát. Nem kötötték le a kedvenc filmjei, nem lelte örömét a kedvenc zenéiben és semmin sem tudott nevetni. Úgy érezte magát, mintha ellopták volna tőle az ő saját Napját, ami megvilágította az életét és sugarai az arcát cirógatták. Fény nélkül pedig nem maradt más, csak a sötétség. Szerette volna elmondani Iggynek, hogy mi az igazság a szakításukkal kapcsolatban, de nem kockáztathatott. Nem derülhet ki, hogy tud Logan zsarolásáról. Azzal mindkettejüket veszélybe sodorná. Így végül csak ennyit mondott:
- Hiányzik Logan. Nagyon.
- Biztos vagyok benne, hogy te is neki.

Shawn
Miley egyenesen a büfébe vezette Shawnt. Ott aztán az egyik asztalhoz ültette, ő maga pedig a beállt a pénztár előtti sorba. Shawn combjai közé dugta mindkét tenyerét és tekintetét a kerek faasztal lapjának szegezte. Próbált úgy tenni, mintha senki sem lenne körülötte. Akárhányszor elhaladt mellette egy diák, összerezzent. Sosem tudott felkészülni az őt ért támadásokra, mert azok nem ritkán a legváratlanabb, számára ismeretlen személyektől érkeztek. Szerencséjére senki sem vett róla tudomást, míg egyedül ücsörgött az asztalnál.
Miley két hamburgerrel és két kólával megrakott tálcával tért vissza.
- Az egyik a tiéd, jó étvágyat! - mondta, majd leült és jóízűen enni kezdett.
Shawn azonban nem nyúlt az előtte heverő ételhez, pedig farkaséhes volt. Még mindig nem tudta, hogyan kezelje, ha valaki kedves hozzá vagy pénzt költ rá. Furcsa és szokatlan érzés volt. Bár kimondhatatlanul hálás volt, mégis nyomorúságosan érezte magát.
- Kérlek, edd meg! - unszolta Miley, miután lenyelt egy nagyobb falatot. - A kedvemért!
- Nagyon rendes tőled, de nem szeretném elfogadni. Nem kell sajnálnod engem.
A lány a fejét csóválta.
- Nem sajnálatból kapod! Selenát is mindig meghívom valamire, vagy ő engem. És Kristent is. Ebben nincs semmi.
- De én...
- Elég legyen! Nagyon jól tudom, mit érzel. Voltam a helyedben. Nem akarsz könyöradományt elfogadni, mert már így is olyan kevés büszkeség maradt benned, ráadásul zavar, hogy semmivel sem tudod viszonozni, amit kapsz. Én is éreztem így. Csak azóta élünk újra jól, mióta anyám luxusprosti lett - jelentette ki Miley. Már egyáltalán nem érezte szükségét annak, hogy hazudjon anyja hivatásáról.
Shawn nem ítélte el. Egy szót sem szólt, de a lány úgy érezte, a fiú épp Zayn cselekedetére és a kizsákmányolásra gondol.
- Anyámat senki nem kényszeríti arra, amit csinál. Ne hasonlítsd ahhoz, amit Zayn ajánlott neked. Anya felnőtt, magabiztos nő, aki úgy döntött, kiaknázza testi adottságait, hogy jó életünk legyen. Hidd el, nagyon szereti a munkáját!
- Én viszont egy nagy semminek érzem magam... Mindenki csak belém rúg, csúfol, megaláznak... Emberszámba sem vesznek. De az, ahogy Zayn beszélt velem, mindennél jobban fájt. Ha pedig arra gondolok, hogy nemsokára vége az utolsó órának és végre elszabadulok innen, csak még rosszabb lesz a kedvem, mert nem akarok haza menni...
Miley nagyon sajnálta a fiút. Még senkit sem látott ennyire meggyötörtnek. Shawnt nézve egy kóbor kutya jutott az eszébe, akit az előző gazdája éheztetett és bántott, ezért fél, reszket és bizalmatlan mindenkivel szemben. Nem hagyja, hogy simogassák, mert a teste az érintéstől ütésre számít. Viszont hálás minden jóért és kimondhatatlanul vágyik a szeretetre.
Megfogta a fiú asztalon heverő kezét és együttérzőn megszorította.
- Nem vagy senki. Azok a senkik, akik így bánnak veled. Elképzelni sem tudom, milyen érzés minden nap kiállni ezt. De azt tudom, hogy nagyon erős vagy. Sokkal erősebb, mint azok, akik bántanak. Zayn pedig... undorodom tőle, pedig egészen eddig reménytelenül szerettem. Végre szabad vagyok! Ha rá gondolok, felfordul a gyomrom. Ha nem akarsz haza menni, suli után gyere át hozzánk! Ott is aludhatsz. Anya nem nagyon van otthon és amúgyis szereti a barátaimat. Csak mi ketten lennénk. Mit szólsz?
Shawn halványan elmosolyodott.
- Az nagyon jó lenne.
- Megbeszéltük. Viszont cserébe annyit kérek, hogy edd meg a hamburgered! - mosolygott rá Miley bíztatóan.

Kat
Iggy és Dylan egyszerre fordult előre, amikor Kat a tanári asztal elé lépett és emelt hangon
kijelentette, hogy hétvégén bulit tart.
- És ez mégis kit érdekel? - vetette oda Iggy hajá dobálva. - Senki nem kíváncsi a hülye bulidra.
Nina sem hagyhatta ki, hogy hangot adjon véleményének.
- Talán ha te is pornóvideókat készítenél, érdekessé válnál az emberek szemében. Egyeseknek csak ez a lehetőség jut, mivel nem elég szépek és semmi máshoz nincs tehetségük.
Iggy jót mulatott barátnője beszólásán, Kat azonban úgy tett, mintha semmit sem hallott volna.
- Szóval szombat este nálam. Lesz pia, kaja, meg minden! Anyámék elutaznak a hétvégén. Szerintem mindenkire ráfér már egy jó buli, mivel a legutóbbi Emmánál szó szerint gyilkosnak bizonyult - utalt a lány Tyler erőszakos halálára, aztán hátravetette lófarokba fogott haját és a helyére indult.
Ekkor megjelent az ajtóban az osztályfőnök és csendet kért a zsibongó diákoktól.
- El ne felejtsétek, hogy holnap megtartjuk a tanár-szülő-diák találkozót, ahol a tanári kar elbeszélgethet a szüleitekkel a magatartásotokkal, jegyeitekkel és jövőtökkel kapcsolatban. Ti pedig mindannyian ott lesztek egytől-egyig, hogy biztosítsátok, a süteményes tálcák és az italok ne maradjanak egy percre sem üresen! Ráadásul néhányótokkal kénytelenek leszünk a szülők jelenlétében beszélni. - A férfi már épp fordult volna ki a teremből, amikor eszébe jutott még egy gondolat. - És ti fogjátok előtte felállítani az aulában az asztalokat és a székeket, aztán megrakodni mindenféle jóval. Remélem ez majd csapattá kovácsol benneteket, mert nálatok csak a széthúzás és a piszkálódás megy nap, mint nap.
- Szerintem holnap anyám eltör a hátamon egy fakanalat, ha ezen a találkozón panaszkodni fognak neki a tanárok, de nem érdekel - fordult Kayához Kristen, miután a tanár eltűnt a szemük elől. A lány azonban füzetébe bújva úgy tett, mintha nem is hallaná. Nem akarta, hogy kitudódjanak Iggy iránt táplált érzései, így a Kristennel kapcsolatos megjegyzéseit kénytelen volt megtartani magának.
- Remek! Jobb dolgom nincs is ennél a hülyeségnél! - csattant fel Selena.
- Jaj, talán így három farok helyett csak kettőt lesz időd magadba nyomni, vége a világnak! - nevetett Kat saját beszólásán.
Selena azonban új imidzsét fontosabbnak tartotta a lánynál, így nehezen bár, de lenyelte a káromkodásokkal tarkított fenyegetőzést, ami már a nyelve hegyén volt.
- Irigykedsz, mi? Hiszen mióta ide jársz, még egy pasinak sem kellettél.
- Én viszont igen! - pattant fel az egyik pad tetejére Kristen és felrántotta felsőjét, hogy közszemlére tegye meztelenné vált melleit.

Emma
Justin szeretett volna odalépni Demihez az ebédlőben, miközben mindketten sorbaálltak tálcával a kezükben a pult előtt, de végül nem tette. Hiszen a lány már többször is a tudtára adta, hogy időre van szüksége. Úgy vélte, ha nyaggatja és nyomul, csak ront a helyzeten. Pedig nagyobb szüksége volt Demire, mint addig bárkire bármikor. Hiába tértek vissza hozzá haverjai a focicsapatból és kapta vissza Zaynt a kómából, reménytelenül egyedül érezte magát. A lány egyetlen ölelése vagy csókja a világot jelentette volna számára, de úgy tűnt, nélküle kell átvészelnie ezt az időszakot. Tudta, hogy másnap a találkozón Selena apja is részt vesz majd és már előre rettegett attól, hogy a férfi lefogja égetni az összes osztálytárs, tanár és szülő előtt.
Látta a szeme sarkából, hogy Demi felé pillant, de amikor a lányra nézett, az sietve elkapta róla a tekintetét és a mellette álló Emmához fordult.
- Hé, van egy perced? - Miley lépett Emma mellé és karjánál fogva távolabb húzta őt az ételért sorban álló diákoktól.
- Mi az? Ha megint azzal jössz, hogy Zayn csak kihasznál, semmi újat nem mondasz!
- Nem. Segíteni akarok, hogy végre te is tovább tudj lépni és egyáltalán ne bánkódj többé miatta! Nekem sikerült.
- Hogyan? - Emma kíváncsian hegyezte a fülét, miközben a lányra meredt.
Miley beszámolt neki arról, hogyan ajánlott pénzt Zayn Shawnnak és mit kért érte cserébe.
Emma elsápadt és teljes döbbenet ült ki arcára.
- Micsoda?! Én azt hittem, Zayn heteró.
- Szivi, nem emlékszel, hogyan bánt Dylannel állandóan? Például a kiránduláson? Azért bántotta őt, mert bele van zúgva! Szerintem biszex, de össze van zavarodva. Viszont erről senkinek egy szót sem, világos?! Bár ezek után már nem érdekel, hogy ígéretet tettem neki, de azért mégsem szeretném, hogy kitudódjon. Ez az ő magánügye, de neked muszáj volt elmondanom. Undorítóan viselkedett Shawnnal és remélem ezzel sikerült kiábrándítanom belőle.
- Én nem értem ezt az egészet... - csóválta a fejét Emma kétségbeesetten.
- Akkor megértetem veled! Képzeld el, hogy nincs semmi pénzed! Éhes vagy és semmit nem vesznek meg neked a szüleid, amire vágysz. Mindenki csak cseszeget, aztán egy pasi odamegy hozzád és felajánlja, hogy ad neked pénzt kajára, ha cserébe leszopod, mert szükséged van a pénzre. Nem undorodnál?!
Emma lesütötte a szemét és bólintott.
- De igen. Velem meg mindig csak addig törődött, míg el nem élvezett! Utána levegőnek nézett, mintha ott sem lennék... Nem értem, hogyan szerethettem őt. Talán elhitettem magammal, hogy teljesen más, mint amilyen valójában.
- A csajok szeretik a rosszfiúkat. Ne kérdezd miért, fogalmam sincs. A szerelem pedig durva dolgokra veszi rá az embert. Ha szeretsz valakit, nem látod tisztán a valódi énjét. Viszont remélem, most már látod.
Miley indulni készült, de Emma utána szólt.
- Ugye nem azért mondod ezeket, hogy megszerezd magadnak Zaynt?
- Nekem már nincs szükségem Zaynre, te pedig amúgy sem jelentettél soha fenyegetést. Dylan az, aki neki kell, nem pedig te vagy én.

Nina
Shawn Iggyék asztalánál ült, a hangulat viszont nem volt épp rózsás. Logan és Dylan olyan távol ültek egymástól, amennyire csak tudtak, Nina pedig nem hagyott ki egyetlen alkalmat sem, hogy beszóljon Shawnnak.
- Ez a ruhád is Dylané volt? - kérdezte gonosz mosollyal a szája sarkában, miközben szénsavmentes ásványvizet kortyolgatott.
Shawn megpróbálta nem magára venni a lány szavait és úgy válaszolt, mintha nem zavarná a kérdés.
- A nadrág az enyém.
- Már a többi is a tiéd - szólt Dylan, aztán Ninára meredt. - Te meg befoghatnád végre, legalább amíg eszel!
Nina megütközve nézett a fiúra. Ilyen beszólások inkább Iggyre voltak jellemzőek. Nem is lepődött meg, mikor a lány ikertestvérét követve beszállt a beszélgetésbe.
- Azt hittem, már megbeszéltük, hogy ezt a viselkedést befejezed!
- De én nem akarok egy asztalnál ülni ezzel a csóróval! - fakadt ki kétségbeesetten Nina. - Hát nem látod, hogy néznek ránk a többiek?! Egyáltalán nem félsz, hogy mindent lerombolsz, amit felépítettél az évek alatt? Ha így folytatod, már nem mi leszünk a legnépszerűbb csajok a suliban! Selena és Kat talán nem képes letaszítani a trónról, de ne várd meg, hogy kiálljon ellened valaki, akinek akár sikerülhet is! Megértem, hogy Dylannek és Logannek velünk kell ülnie, mert Dylan a testvéred. Állj ki érte, ha akarsz, azért senki sem fog megvetni, de Shawn?! Mégis hova gondoltál?! Neked teljesen elment az eszed!
- Elég legyen! Hogy beszélsz Iggyvel?! - csattant fel Charli dühösen. - És Shawn? Itt ül konkrétan veled szemben! Egy cseppnyi emberség sincs benned?!
- Miattam ne veszekedjetek, kérlek! Nagyon rosszul érzem magam emiatt... - Shawn felállt és megfogta tálcáját, hogy átüljön egy másik asztalhoz, de Iggy és Dylan egyszerre állt fel, hogy maradásra bírja.
- Ülj vissza! - parancsolt rá a lány villogó szemekkel. Miután Shawn beadta a derekát és visszaült a helyére, Iggy Ninához fordult.
- Shawn a barátom, ahogy Te, Charli, Ariana és Logan is! Nem fogom elküldeni az asztalunktól azért, mert másoknak nem tetszik, hogy velünk van! Milyen ember lennék, ha eldobnám egy barátomat a népszerűségért? Te talán népszerű voltál elsőben, amíg fel nem karoltalak? Egy közönséges party-ribanc voltál, aki egy kis pia után bárkinek széttette a lábát! Ha nem barátkoztam volna veled, most Selenáékkal lógnál. Úgyhogy te csak ne papolj itt arról, hogy kinek kellene az asztalunknál ülni, és kinek nem! Ha valami nem tetszik, nyugodtan állj fel és ülj át máshová, hiszen itt egyedül csak téged zavar, hogy Shawn is velünk van.
Iggy az utolsó mondat után megigazította haját és visszaült a helyére, bosszús tekintetét azonban nem vette le Nináról.
A lány tehetetlenül nézett vissza rá. Képtelen volt elfogadni a vereséget, hiszen biztos volt a saját igazában.
- Szerelmes vagy Shawnba?
Az asztalnál ülők egy emberként fordultak Nina felé.
- Neked elmentek otthonról - kacagott fel Iggy hárahajtott fejjel. - Szerinted azért ragaszkodom hozzá, mert beleszerettem? Igaz barátságok végül is nem alakulhatnak ki emberek között, csak akkor állhatsz ki valaki mellett, ha szerelmes vagy belé!
- Nem akarom, hogy utálj... - sóhajtott Nina haját a füle mögé igazítva. - Csak a közös érdekünket tartom szem előtt. Barátkozz Shawnnal, ha akarsz, de az asztalunkhoz ültetni kész társadalmi öngyilkosság! Ő a suli legnagyobb lúzere!
Shawn felállt az asztaltól. A többiek felnéztek rá, de ő nem viszonozta a tekintetüket. Könnyes szemmel a széke mögé lépett és vállára kanyarította táskáját.
- Ne haragudjatok, de tényleg jobb lesz, ha nem ülök veletek. Azt hittem, legalább ebédkor olyan emberek között lehetek, akik egy kicsit kedvelnek, de ennél az asztalnál ugyanolyan rosszul érzem magam, mint általában. Nem akarom, hogy miattam veszekedjetek és a jóhíreteknek sem szeretnék ártani. Sziasztok!
Mielőtt bárki is utána kiálthatott volna, Shawn sietve átvágott az ebédlőn és eltűnt a folyosóra vezető két szárnyú, fehér ajtó mögött.
- Nézzétek, rajzoltam egy dinoszaurusz faszt a szalvétámra! - mutogatta körbe Ariana boldogan a művét, mire Iggy kikapta a kezéből és darabokra tépte.
- Elegem van a faszokból! -  csattant fel ingerülten, aztán Ariana szomorú ábrázatára ügyet sem vetve Ninához fordult. - És belőled is! Menj el, látni sem akarlak! Amíg nem gondolkodsz el a viselkedéseden, nem ülhetsz velünk egy asztalnál!
Nina kétségbeesetten meredt barátnőjére.
- Iggy, ezt nem teheted!
- Azt teszek, amit akarok! - erőltetett mosolyt az arcára Iggy. - Most pedig tűnj el!
Nina kénytelen-kelletlen feltápászkodott és táskáját a vállára vetve, emelt fővel távozott.

Logan
Ebéd után Iggy Charli és Ariana társaságában lépdelt lefelé az iskola lépcsőjén, miután utolsó óráról is kicsengettek. Alig várta, hogy hazaérjen és vegyen egy forró fürdőt néhány vaníliás gyertya társaságában. Mikor megpillantotta a néhány lépcsőfokkal előttük lépkedő Logant, sietve utána indult és megragadta a karját, hogy megállítsa őt.
- Várj!
Logan megfordult és lemondóan sóhajtott. Tudta, mi következik.
- Dylanről akarok beszélni - jelentette ki Iggy komoly kifejezéssel az arcán. - Mondd el, mi ez az egész köztetek! Mert én nem veszem be, hogy szünetet akarsz tartani! Egyik pillanatban még odáig vagytok egymásért, a következőben meg levegőnek nézed? Láttam ebédnél, hogy állandóan lopva felé pillantasz. Ha nem is akarnál már tőle semmit, tudom, hogy barátként akkor is mellette állnál és nem  koptatnád le így! Addig nem engedlek el, amíg nem mondod el az igazat!
- Nem lehet, értsd meg! - ellenkezett Logan meggyötört arccal. Iggynek azonban ennyi már nem volt elég.
- Miért nem?! Valaki zsarol, igaz? Éreztem... Tudtam! Megint a sikoly-álarcos? Gondolom megfenyegetett, hogy tartsd távol magad Dylantől, különben baj lesz... ugye?
Iggy végre tisztán látta maga előtt a helyzetet. Minden összeállt a fejében. Logan viselkedése értelmet nyert és nem volt hajlandó belenyugodni az újabb kibúvó válaszokba. - Ha a testvéremet és a barátaimat egy elmebeteg fenyegeti, jogom van tudni róla! - tette hozzá nyomatékosan.
Logan kelletlenül, alig észrevehetően bólintott, aztán idegesen körülnézett.
- Ennyi legyen elég, kérlek! Nem beszélhetek róla. Nem kockáztathatok!
Észre sem vették, hogy Zayn nem messze tőlük tűnődve nézi őket és a fülét hegyezi.
Iggy elindult autójához, Logan pedig a buszmegálló felé igyekezett. Annyira belemerült gondolataiba, hogy véletlenül beleütközött az előtte beszélgető Kat-Rita párosba, a válláról pedig lecsúszott a táskája. Ekkor tudatosult benne, hogy a nagy kapkodásban elfelejtette behúzni a cipzárt. Ahogy a táskáért nyúlt, hogy megakadályozza a zuhanásban, a telefonja néhány füzet és könyv társaságában kicsúszott belőle és szétszóródott a betonon.
- Hé, normális vagy?! - csattant fel méltatlankodva Kat.
- Bocsi - szabadkozott Logan és lehajolt, hogy összeszedje a holmiját. Rita azonnal követte példáját.
Logan megköszönte a lány segítségét, a vállára kanyarította táskáját és vissza sem pillantva elrohant a buszmegállóba, hogy le ne késse a következő járatot.
Iggy közben beszállt Ferrarijába és ellenőrizte a visszapillantóban sminkjét, miközben Dylanre várt.
A fiú néhány perccel később be is pattant mellé.
- Charli azt mondja, szerinte Zayn kihallgatta a beszélgetésed Logannel.
- Kit érdekel?! Végre megtudtam, hogy Logan miért szakított veled! Szeret téged, csak zsarolják! - Iggy boldogan fordult testvéréhez, de a fiú reakciója nem olyan volt, amilyenre számított.
- Tudom. Nekem is elmondta már - vallotta be maga elé bámulva Dylan.
Testvére felháborodva nézett rá.
- És képes voltál nem szólni róla?! Hagytad, hogy ezen rágódjak és sajnáljalak?!
- Hogy mondhattam volna el? - csóválta a fejét Dylan. - Logan megkért rá, hogy senkinek se beszéljek róla! Nekem is olyan nehezen mondta el... tényleg úgy kell tűnnie, mintha nem tudnék az egészről. Ne haragudj...
Iggy kikanyarodott a parkolóból és próbálta csendben nyugtatni magát. Elege volt már abból, hogy félelemben tartják a szeretteit.
- Ha otthon elmondod, senki nem tudta volna meg. Csak nincsenek elrejtve poloskák a házunkban!
- Sosem tudhatjuk... - mondta sötéten Dylan, miközben a buszmegállóban üldögélő Logant nézte az ablaküvegen keresztül. - Lehet, hogy a telefonomat is nyomon követi az a valaki. Úgyhogy kérlek, ne is beszéljünk róla! Félek, hogy valahogyan kiderül és rossz dolog történik majd. Aki ezt az egészet csinálja, valahogyan mindig mindenről tudomást szerez...
- Elegem van abból a jelmezes őrültből! Ha megtudom, ki az, kicsinálom! - fortyogott Iggy, majd együttérzéssel a tekintetében Dylanre pillantott és megszorította a kezét.

Ariana
Ariana izgatottan nyitott ajtót, amikor egy magazin lapozgatása közben meghallotta a csengőt.
- Gyere, menjünk fel a szobámba!
Ed lámpalázasan követte a lányt az emeletre. Szíve vadul püfölte bordáit, amikor Ariana becsukta mögötte az ajtót és vidáman rámosolygott.
- Ülj az ágyra, egy perc és jövök! - mondta a lány, majd a fürdőbe sietett.
Néhány perccel később vissza is tért, az ágyon ülő Ednek pedig leesett az álla.
Ariana lófarokba fogta hosszú haját a feje búbján és ultra mini nővér-jelmezt viselt alatta harisnyatartóval és magassarkú cipővel.
- Most pedig megvizsgállak, mert úgy hallottam, beteg vagy!
A lány hanyatt lökte Edet az ágyon és a kezével nadrágja sliccéért nyúlt.
- Mit csinálsz? - kérdezte félénken a fiú, mire Ariana parancsoló hangon ráreccsent.
- Fogd be a szád és hagyd, hogy végezzem a dolgom! Kúrológus vagyok.
- Urulógus - javította ki Ed, de a lány csak mosolygott.
- A kúrológust én találtam ki! A kúr és az urulógus szavakból raktam össze. Zseniális, ugye?
- Nem lehetne, hogy inkább csak beszélgessünk vagy megnézzünk egy filmet?
- Nem! Látnom kell a hímvessződet, hogy memorizálhassam aztán este portrét készíthessek róla!
Ed megfogta a lány csuklóját és finoman elhúzta a kezét nadrágja cipzárától. Kellemetlenül érezte magát és furcsa volt számára a törékeny, számára olyannyira idealizált lányt ilyen közönséges helyzetben látni. Másrészről szörnyű bűntudata volt, amiért ennek ellenére teljesen felizgult Ariana érintésétől. Nehéz volt megállnia, hogy ne essen neki azon nyomban.
- Nem kellene semmit sem elkapkodnunk. Én jól akarok bánni veled... - mondta végül.
Ariana egy pillanatig kifejezéstelen arccal bámulta a fiút, aztán megvonta a vállát.
- Én csak a farkad akarom látni, nem hozzád menni feleségül. Miért kell túlbonyolítani? Mutasd meg, aztán haza is mehetsz, ha akarsz!
Ed felült az ágyon és felhúzta nadrágja sliccét. Csalódott volt és szomorú. Azt remélte, hogy majd jól érzik magukat és Ariana talán még meg is kedveli őt. Felállt és úgy döntött, inkább hazamegy. Az ajtóból aztán vissza nézett a lányra és lemondóan sóhajtott. Minden bátorságát össze kellett szednie ahhoz, amit mondani készült. A szíve kétszeresére duzzadt, mikor Ariana arcára pillantott.
- Miért nem adsz nekem egy esélyt? Én minden erőmmel azon lennék, hogy boldoggá tegyelek. Tudom, hogy hozzád képest semmi vagyok; hogy mindenki kockának meg lúzernek tart, de engem tényleg érdekelsz!
A lány szemét forgatva töprengett, miközben egymásba font lábakkal az ágyon ült és harisnyatartóját igazgatta.
- Ha lerajzolhatom a farkad, esetleg lehet köztünk több is.
Ed gyanakodva és bizonytalanul tartotta kezét a kilincsen.
- Komolyan?
Ariana bólintott, mire a fiú becsukta az ajtót és bizonytalanul, de reménykedve elindult az ágy felé.
Ed már térdig letolt nadrággal, paprika piros arccal állt a lány előtt, az pedig átszellemülten rajzolt az ágy szélén ülve, amikor benyitott az ajtón édesanyja.
A nő egy pillanatra sem zavartatta magát, Ed azonban azonnal felrántotta nadrágját és égővörös arccal elfordult.
- Kértek egy kis sütit? Üdítőt? Esetleg óvszert?
- Anya, most nem érek rá! Épp rajzolok! - nyafogott Ariana, mire anyja sűrű bocsánatkérések közepette eltűnt az ajtó mögött.
Ed a kabátjáért nyúlt és szégyenkezve magára kanyarította. Iszonyatosan kellemetlenül érezte magát és nem akart többé Ariana anyja elé kerülni.
- Most meg hová mész? Folytatnom kell! Muszáj befejeznem, állj vissza a helyedre! - hisztizett Ariana öklével a takarót püfölve. Ed hitetlenkedve csóválta a fejét.
- Anyukád épp most nyitott ránk, tök ciki volt! Most jobb, ha elmegyek.
- Soha többé nem szólok hozzád egyetlen szót sem, ha most elmész! - jelentette ki kemény hangnemben a lány, aztán elégedetten elmosolyodott, amikor Ed kelletlenül bár, de végül beadta a derekát és elindult felé.

Miley
Shawn Miley ágyán ült és az íróasztal feletti falra ragasztott kollázst tanulmányozta. A képek nagy részén a lány Selena társaságában pózolt. Az egyiken széles mosollyal az arcukon ölelkeztek, egy másikon cigaretta füstöt fújtak a kamerába, de olyan is volt, amin épp fagylaltot nyomtak egymás arcába. Néhány fotón már Kristen is szerepelt. Úgy tűnt, a lány minden alkalmat megragad a provokatív pózolásra. Shawn gyomra görcsbe rándult, amikor megpillantotta azokat a képeket, amiken Miley Zaynnel ölelkezett.
A lány követte pillantását és a falhoz lépett, hogy egyesével leszedje az összes fotót, amin Zayn szerepelt.
- Nem kell ezt csinálnod - sietett leszögezni Shawn. Semmiképp sem akarta tönkretenni két ember barátságát.
A lány azonban mosolyogva megnyugtatta őt, miközben a fotókat az íróasztal mellett álló kukába hajította.
- Dehogynem! Már hamarabb is meg kellett volna tennem. Jó ideje szenvedek már attól, hogy beleestem. Neki csak egy haver vagyok. Egy barát, akit használgathat, amikor épp nincs más. Nem panaszkodom, mert nem voltam áldozat. Én is akartam ugyanúgy... csak nekem ez már nem volt elég - mondta Miley, miközben elővett egy füves cigarettát az asztal egyik fiókjából és leült az ágyra Shawn mellé. - Évekig szexeltem pasikkal érzelemmentesen és egyszer sem voltam szomorú. A faszért kellett beleszeretnem ebbe a seggfejbe! De nem baj, ami ma történt, legalább segít kiábrándulnom belőle... Egy pasi miatt sem érdemes szomorkodni, én pedig mostanában mégis azt csináltam... Elég volt. Magamra kell gondolnom és a barátaimra.
Miley előhúzott szűk farmerja zsebéből egy öngyújtót, meggyújtotta vele a cigit és háromszor beleszívott. Minden alkalommal a tüdejében tartotta a füstöt néhány másodpercig, aztán elégedetten kifújta a száján keresztül és átnyújtotta a füvet Shawnnak. A fiú bizonytalanul nézett lefelé, de Miley bíztatására végül átvette tőle a cigit.
- Jó cucc, szívj csak bele! Segít ellazulni.
- Én még sosem füveztem - vallotta be Shawn  kipirosodott arccal.
Arra számított, hogy a lány majd kineveti, azonban nem így történt.
Miley izgatottan közelebb csúszott hozzá és megmutatta neki, hogyan csinálja.
- Próbáld bent tartani egy kicsit, de ne szívj bele túl nagyot elsőre, nehogy köhögő rohamot kapj. És ne félj, nem lesz semmi bajod! Csak minőségi füvet szívok.
Néhány slukk után Shawn érezte, hogy hirtelen megmagyarázhatatlan nyugalom keríti hatalmába és kezd feloldódni. Az őt körülvevő falak kissé bizonytalanná váltak  ugyan és a szája is kiszáradt, de a felgyülemlő feszültség, ami minden nap a mellkasát nyomta, már nem tűnt olyan nehéznek.
- Jó, mi? - nevetett Miley, miután az egészet elszívták. - Rendelek egy pizzát. Végre megtudod, milyen klassz betépve enni! Nincs is annál jobb.
- Nagyon szomjas vagyok - jelentette ki Shawn akaratlanul is vigyorogva. Mintha valaki mosolyt festett volna arcára anélkül, hogy megkérdezte volna, akar-e egyáltalán nevetni. Nem bánta a dolgot. Hosszú idő óta először érezte úgy, hogy semmi és senki nem bántja őt. Szabad volt és könnyű, mint egy fáról lehulló levél, ami széllel táncolva hullik az avarra.
Miley telefonnal a fülén kicsoszogott a konyhába, hogy aztán egy üveg kólával a hóna alatt és két pohárral a kezében térjen vissza.
Amíg a pizzára vártak, beszélgetni kezdtek.
- Téged nem zavar, amiket a suliban mondanak rólad? - kérdezte félénken Shawn a falnak vetve hátát.
Miley egy pillanatig csendesen nézte a kissé bő, fehér pólóban kólát kortyolgató, összekócolódott hajú fiút.
- Dögös pasi vagy, mondták már? - jelentette ki féloldalas mosollyal a szája sarkában.
Shawn elpirulva csóválta a fejét.
- Nem, mert nem így van, de köszi... te is jól nézel ki.
- Tudom - nevetett Miley -, és hogy válaszoljak a kérdésedre: először zavart, de ma már egyáltalán nem. Mondhatnak, amit akarnak. Ez az én életem és úgy élem, ahogy én akarom! Senkinek sem kell megfelelnem, csak is saját magamnak. Úgy akarok majd visszatekinteni az életemre, hogy tudjam: mindig azt tettem, amit akartam. Úgy öltözködtem, úgy sminkeltem magam és azzal keféltem, ahogy és akivel kedvem volt. Az emberek mindig találnak majd okot arra, hogy összesúgjanak mások háta mögött. Amìg másokat kritizálnak, addig sem kell a saját nyomorúságos életükkel foglalkozniuk. Idővel téged sem fog érdekelni, mit mondanak.
- Remélem...
Miley is neki dőlt a falnak, aztán oldalra fordította arcát, hogy a fiúra nézzen.
- Te voltál hosszú időn keresztül az egyetlen fiú a suliban, aki nem titkolta, hogy meleg. Bátor vagy és bírlak.

Zac
Iggy megérkezett a plázába, hogy vásárlással oldja a feszültséget. Ezúttal nem hívta magával a barátnőit. Egyedül akart lenni, hogy kikapcsolódhasson. Benézett kedvenc üzleteibe, melyekből aztán minden alkalommal egyre több táskával a kezében lépett ki. A nyolcadik ruhabolt után viszont már úgy érezte, muszáj innia valamit. Elindult kedvenc kávézója felé, ahol aztán ledobta táskáit az egyik üres asztalhoz és rendelt magának egy sütőtökös lattét. Meglepetten fordult hátra, amikor valaki a vállára tette tenyerét.
Zac állt mögötte természetellenesen kék szemeivel és fekete pólója alatt dagadó izmokkal.
- Nem hívtál, pedig vártam - mondta féloldalas mosollyal az arcán, majd megkerülte a lányt és lehuppant a vele szemközti székek egyikére.
- Nagyon elfoglalt voltam - dobta hátra haját Iggy a válla fölött, aztán belekortyolt lattéjába.
Zac az asztal mellett heverő táskákra sandított.
- Látom a vásárlás minden szabadidődet felemészti.
- Ne gúnyolódj! Sok bennem a feszültség és a vásárlás mindig segít levezetni. És te mit keresel itt? Nem egy plázába járó típusnak tűnsz, pedig már másodszor futunk itt össze.
Zac megvonta a vállát és az itallapért nyúlt.
- Egy ismerősömmel találkoztam. Neked hol vannak a barátnőid?
- Nem itt, az biztos. Egyedül akartam lenni.
- Akkor szeretnéd, hogy elmenjek? - kérdezte a fiú kabátjáért nyúlva.
- Ne! - Iggy némán szidta magát kétségbeesettnek tűnő tiltakozásáért, úgyhogy gyorsan kijavította magát: - Ha már voltál olyan pofátlan, hogy megkérdezés nélkül ideültél, akár maradhatsz is.
- Pimasz vagy. Tetszik.
Iggyt megbabonázta a férfi féloldalas mosolya és a rikító szempár, amibe belefeledkezve bámult.
Gondolatban megrázta magát, lehúzta maradék lattéját és felállt.
Zac csalódottan nézett fel gőzölgő kávéjából.
- Már mész is? Még csak öt perce találkoztunk.
- Amint mondtam, nagyon elfoglalt vagyok.
Iggy tucatnyi táskájával harcolt, mikor a férfi mellé lépett, hogy segítsen neki.
- Hagyd, majd én viszem őket.
- Rendben, a parkolóig segíthetsz elvinni őket, aztán tényleg elválnak útjaink!
Néhány perccel később a lány azonban azon kapta magát, hogy szoros ölelésbe fonódva a Ferrari ajtajának dőlve csókolóznak.
Nem tudta miért, de Zac közelségétől teljesen elgyengült. Nem érdekelte, hogy talán túlságosan könnyen és a kelleténél hamarabb adta meg magát. Nem számított, hogy szinte egyáltalán nem ismerték egymást. Nem akarta terv szerint élni az egész életét. Semmi másra nem vágyott, csak kiszakadni végre a megszokott hétköznapokból és tenni valami teljesen szokatlant. Egy idősebb, fehérnemű-modelleket is megszégyenítő külsejű pasival csókolózni kedvenc plázája parkolójában pedig pontosan ilyen volt.
- Te vagy a leggyönyörűbb csaj, akivel valaha is találkoztam - lehelte két csók között Zac, aztán a lány nyakára tapasztotta ajkait, ujjaival pedig végigsimított a hosszú aranyfürtökön.
Iggy behunyta szemét és felhevülten sóhajtott, miközben a férfi fenekébe markolt.
- Te sem panaszkodhatsz...

Dylan
Dylan az ágyán feküdt és a Buffy, a vámpírok réme egyik epizódját nézte. Logan nélkül képtelen volt teljesen lefoglalni magát. Bármit is csinált, mindig a fiú járt a fejében. Amióta távol kellett tartaniuk magukat egymástól, úgy érezte, mintha nem is élne igazán. Nem akart többé zombiként létezni. A gondolat, hogy Logan ott van a szomszédban és mégsem lehetnek együtt, megőrjítette őt. Annál is inkább meglepődött, amikor üzenete érkezett a fiútól. Hiszen megbeszélték, hogy a biztonság kedvéért nem írnak egymásnak.
Izgatottan, sebesen dobogó szívvel megnyitotta az üzenetet. Miután elolvasta, boldogan felpattant és a fürdőbe indult, hogy lezuhanyozzon. Logan azt írta, találkozni szeretne vele sötétedés után a gördeszkaparkban, ahová járni szoktak.
Miután letusolt, felöltözött és az ablakhoz lépett, hogy rágyújtson egy cigarettára. Izgult és alig várta, hogy végre elindulhasson.
Mikor végre sötétedni kezdett, kikapcsolta a tévét és magára kapta kabátját. A park csupán negyedórányi sétára volt, így autó helyett gördeszkával indult útnak.
Kissé félősen gurult a fák közötti ösvényen afelé a pad felé, amin Logannel szoktak ülni. A gyéren megvilágított park esténként általában csendes volt és néptelen, de barátja nélkül ez az üresség romantikus helyett inkább ijesztőnek hatott.
Leszállt a gördeszkáról és a padhoz sétált, hogy leüljön. Ott aztán elővett kabátja zsebéből egy cigarettát és rágyújtott, hogy elüsse az időt, amíg várakozik. Már majdnem húsz perce ült a padon, amikor elhatározta, hogy inkább feláll és járkál kicsit, hogy körülnézzen. Kezdett fázni és hatalmába kerítette az érzés, hogy valaki figyeli őt.
Ekkor végre neszeket hallott a háta mögül. Gallyak recsegtek az avarban, jelezve a közeledő lépteket. Megfordult és azért fohászkodott, hogy Logan legyen az, aki mögötte áll.
Nem ő volt az, hanem Rita.
A lány mosolyogva nézte őt előrehulló hajtincsei mögül és úgy tűnt, valamit szorongat a háta mögött.
- Te meg mit keresel itt? - nézett rá értetlenül Dylan.
- Én hívtalak ide, nem Logan - jelentette ki Rita még mindig mosolyogva, aztán kihúzta nadrágja zsebéből a fiú telefonját. - Elejtette ma a suli előtt, én meg felvettem. Én írtam neked az üzenetet.
Dylan gyanakodva méregette a lányt.
- Miért tettél volna ilyet? Nincs miről beszélnünk.
A fiú lehajolt gördeszkájáért, hogy hazainduljon. Csalódott volt, amiért Rita becsapta őt. Logan nem is tudja, hogy épp rá vár. Pedig már annyira beleélte magát, hogy végre együtt tölthetnek egy kis időt.
- Sokmindenről kell beszélnünk - szólt egy eltorzított, mély hang.
Dylan felkapta a fejét, de már túl késő volt. Megijedt, amikor Rita arca helyett immár a sikoly-maszk nézett vissza rá a fák közötti félhomályban.
- Én vagyok az, végig én voltam! - nevetett a maszkba rejtett hangtorzítón keresztül Rita, aztán előhúzott a háta mögül egy folyadékkal teli fecskendőt és a letaglózott Dylan nyakába vágta.
A fiú másodperceken belül émelyegni kezdett és hiába akart menekülni, végtagjai elnehezültek. Próbált belekapaszkodni az egyik közeli fa törzsébe, de már nem érte el. Térdre rogyott, aztán eszméletét vesztve a földre zuhant.

Rita