 |
| Dylan |
Dylan keze szelíden reszketett az ölében. A szőnyeget bámulva mozdulatlanul ült az ágy szélén és arra
gondolt, bárcsak azon nyomban elnyelné őt a reménytelen sötétség. Ha Iggy ezentúl más szemmel néz rá, azt képtelen elviselni. Viszont már nem volt visszaút. Kimondta az igazságot és szembe kellett néznie a következményekkel. Örökké nem titkolózhat a saját ikertestvére előtt. Már egyébként is rosszul érezte magát amiatt, hogy mindent eltitkol a lány elől. Meglepetten tudatosult benne, hogy Iggy pilláin könnycseppek gyűlnek, majd végigcsordulnak az arcán. Biztos azért kezdett sírni, mert csalódott benne. Dylan legalábbis ezt gondolta.
A lány lassan ráemelte tekintetét és könnyei függönyén keresztül elmosolyodott.
- Annyira boldog vagyok, hogy végre elmondtad.
- Akkor nem lepődtél meg? - kérdezte meghökkenve Dylan, mire testvére még szélesebben mosolygott.
- Ne haragudj, de nem. Sejtettem, hogy így van. Nem akartam felhozni a témát, míg nem álltál készen rá. Inkább vártam.
A fiú lehorgasztotta fejét és maga elé meredve motyogni kezdett.
- Most biztos más szemmel nézel rám.
- Mégis hogy mondhatsz ilyet?! Miért néznék rád más szemmel? Engem nem érdekel, kihez vonzódsz! Az ikertestvérem vagy. A másik felem - magyarázta szenvedélyesen Iggy. - Azt hittem ismersz annyira, hogy tudd, soha nem ítélnélek el ilyesmiért! Hiszen voltak már meleg barátaim, tudod hogy milyen édesnek tartom, ha két fiú szereti egymást.
- Nem akartam, hogy csalódj bennem - vallotta be Dylan. Testvére közelebb csúszott hozzá az ágyon és szorosan magához ölelte őt. Egy ideig egyikük sem szólt egy szót sem, és nem is volt szükség szavakra. A megkönnyebbüléstől Dylan sokkal könnyebbnek érezte lelkét. Végre túl van a nehezén. Ha Iggynek sikerült elmondania, másoknak is menni fog. Már csak a szüleivel nem tudta, hogyan közölje a tényeket. Végül úgy gondolta, ezzel ráér később is foglalkozni. Kis lépésekben halad majd, hiszen Róma sem egy nap alatt épült. Már az is óriási előrelépés volt, hogy Iggy előtt sikerült megnyílnia. Kimondhatatlanul jól esett számára a lány reakciója. Ott és abban a pillanatban végre igazán boldog volt, még ha csak rövid időre is.
- Nagyon büszke vagyok rád! - jelentette ki testvére, mire könnyes szemmel elmosolyodott.
- Köszönöm!
Miután elengedték egymást, Iggy kérdőn tekintett a fiúra.
- De mégis mi köze ennek ahhoz, hogy Tyler megütött téged?! Csak nem ő is egy homofób seggfej, mint Nick? Azt hittem, jóban vagytok, mert állandóan itt lógott nálunk - tűnődött Iggy. A felismerés olyan váratlanul érkezett számára, mint egy arconcsapás. - Jártok?!
Dylan nem tudta, mit mondjon. Szerette volna elmondani az igazat és reménykedett abban, hogy Iggy talán tudna segíteni megoldani a problémát, de nagyon félt, hogy ha testvére Tylernek áll, a fiú bosszúból megosztja mindenkivel Logan naplóját. Végül nagyot sóhajtott, mielőtt megszólalt.
- Mielőtt bármit is mondok, meg kell ígérned, hogy úgy teszel, mintha semmit nem tudnál! Nem avatkozol közbe, nem mondod el senkinek, végképp nem Tylernek!
- Megígérem.
- Kisujj-eskü? - Dylan a lány felé nyújtotta kisujját, mire az beleakasztotta sajátját.
- Kisujj-eskü.
Dylan elmagyarázta, hogy nem szakíthat Tylerrel, különben Logan issza meg a levét. Iggy felháborodva pattant fel az ágyról és a szobában karbatett kézzel járkálva azon töprengett, hogyan iktathatnák ki a fiút.
- Undorító patkány! Soha nem gondoltam volna róla... Nagyon megbánja még, hogy ilyesmire vetemedett! Mégis mit képzel magáról?! - dühöngött.
- Úgy utálom... Nem tehetek semmit, mert akkor Logant elküldi az anyja bentlakásosba. Már ígyis eltiltották tőlem.
- De miért küldenék el? Miket írt a naplójába?
- Nem tudom. Gondolom azt, hogy csókolóztunk... - vallotta be Dylan.
Iggy méltatlankodva csóválta a fejét.
- Ez annyira igazságtalan! Mindent én tudok meg utoljára! Úgy érzem, én mindenből kimaradok. - Miután túltette magát kezdeti neheztelésén, izgatottan testvéréhez fordult. - Annyira cukik lennétek Logannel! Nagyon remélem, hogy érzel iránta valamit! Ugye igen? Nem hiszem el, hogy csak barátként tekintesz rá - forgatta a szemét felélénkülve. Hirtelen még Tylerről is sikerült megfeledkeznie.
Dylan fülig elpirult és kisfiúsan mosolygott az orra alatt. Boldoggá tette a tudat, hogy Iggy szerint Logannel aranyosak lennének egy párként. Egy pillanatra elképzelte, milyen lenne az élete a fiúval az oldalán. Pillanatképek villantak fel lelki szemei előtt. Képek egy olyan jövőből, ami talán sosem válik majd jelenné. Dylan gyomra öklömnyire zsugorodott, amikor erre gondolt. Nem tudott Logan nélküli jövőt képzelni magának, és az igazság az volt, hogy nem is akart.
- Igen. Szeretem őt. Még soha nem éreztem ilyet azelőtt... Annyira jó, hogy végre tudunk mindenről beszélni! Úgy örülök! - mosolyodott el megkönnyebbülten.
Iggyben felrémlett egy friss emlék, ami még a lövöldözés előttről származott. Amikor a bulin Logan elmondta neki, hogy szereti Dylant. A lány azóta nem gondolt a fiú akkori szavaira, hiszen még azon az estén Dylant meg akarták ölni, Logant összeverték, őt magát pedig le is lőtték. Már biztosan tudta, hogy a két fiú szereti egymást. Már csak egymásnak kell bevallaniuk. Iggy szívesen felgyorsította volna az eseményeket. Erős kísértést érzett arra, hogy elmesélje testvérének, amit Logan mondott neki, de végül úgy döntött, ez nem az ő tisztje. A fiúknak egymástól kell hallaniuk azt a bizonyos szót, nem pedig tőle.
Az elkövetkezendő napokban Dylan kicsit fellélegezhetett. Amióta Iggy meglátta, hogy Tyler bántotta őt, a fiú kissé meghúzta magát és nem ment át hozzájuk iskola után. A tanórákon még mindig elvárta, hogy Dylan mellette üljön, mégis felszabadító érzés volt a fiúnak, hogy iskolán kívül nem kellett látnia őt. Kétszer is sikerült titokban meglátogatnia Logant, ami sokat javított egyébként nyomott hangulatán. Többnyire csak feküdtek egymás mellett a kórházi ágyon vagy csupán szótlanul fogták egymás kezét, Dylan számára mégis ezek a pillanatok adtak erőt. Vasárnap este azonban Tyler váratlanul beállított hozzájuk. A férjével vacsorázni induló Veronica mit sem sejtve kedvesen beinvitálta és felküldte őt a fiú szobájába, aki épp akkor lépett ki törülközőbe csavarva a fürdőből, amikor Tyler belépett a szobájába. Ijedten összerezzent, amikor meglátta őt. Iggy moziba ment a barátnőivel, így teljesen védtelennek érezte magát a fiúval szemben. Nem akart kettesben maradni vele. Nem akarta látni őt. Még egy levegőt sem akart szívni vele. Tyler azonban sajnálatára nem arról volt híres, hogy könnyen feladja. Közelebb lépett hozzá és kinyújtotta felé a kezét, mire Dylan reflexből hátrébb lépett.
- Hé, ne félj tőlem!
- Ne féljek?! - suttogta Dylan zaklatottan. - Legutóbb püfölni kezdtél, amikor kettesben voltunk...
- Ne haragudj rám! Nem akarlak bántani.
 |
| Tyler |
Tyler végighúzta ujjait a fiú meztelen melkkasán, mire az reszketni kezdett. Képtelen volt elviselni az érintését. Undort és félelmet érzett. Tyler a derekáért nyúlt és közelebb húzta őt magához. Ajkai már majdnem elérték az ő ajkait, amikor elfordította a fejét.
- Adj egy csókot a pasidnak! Ne kéresd magad! - suttogta a fülébe Tyler. Kirázta a hideg és próbált szabadulni az őt ölelő karok fogságából, de a fiú tudta, mit kell mondania. - Ugye tudod, mi lesz Logan sorsa, ha akadékoskodsz?!
- Szeretnék felöltözni! - terelte a szót Dylan. Bár egyáltalán nem volt hideg a szobában, a kellemes levegő ellenére hirtelen fázni kezdett. Minden porcikája reszketett a fiú közelségétől.
- Ne olyan sietősen! Nagyon szexi vagy. Maradj így!
- Kérlek... fázom. Fel akarok öltözni!
Tyler türelmetlenül sóhajtott, majd szárazabb hangnemben felcsattant.
- Rendben! Menj és öltözz fel. Igyekezz!
Dylan felkapta az ágyról aranycikeszes pizsamáját és a fürdőbe rohant. Miután felöltözött, a mosdókagylóra támaszkodva belebámult a tükörbe. Egyáltalán nem volt elégedett azzal, amit látott. Gyenge volt. Félt. Kétségbeesett arckifejezésétől felfordult a gyomra. Szeretett volna véget vetni az egésznek. Szeretett volna Tylerre ordítani és elzavarni onnan, hogy soha ne jöjjön vissza. Szerette volna visszakapni önbecsülését. A maga ura akart lenni, hogy könnyebb legyen tükörbe néznie. Azonban tudta, hogy nem teheti meg. Logan túlságosan fontos volt számára. Nem küldhetik el őt bentlakásosba. Azt sosem bocsájtaná meg magának. Erősnek kell lennie, a fiúért. Kettőjükért. Egyszer eljön majd a nap, amikor végre együtt lehetnek Persze csak ha Logan is úgy akarná. Még egy kicsit ki kell bírnia. Hallotta Tyler dörömbölését a fürdő ajtaján. Lemondóan felsóhajtott és visszament a szobájába. A fiú már az ágyon feküdt tarkóra tett kezekkel és őt bámulta.
- Na végre! Azt hittem már sosem végzel... Gyere ide hozzám!
Dylan kelletlenül az ágyhoz lépett, de nem ült le rá. Tyler elkapta a csuklóját és magához húzta őt.
- Azt akarom, hogy simogass egy kicsit! - mondta izatott hangon, mire Dylan gyomra görcsbe rándult. Rettegett attól, ami történni fog. Talán még soha nem félt annyira, mint ott és akkor. Egy ujjal sem akart a fiúhoz érni.
- Én meg nem akarom! - jelentette ki végül.
Tyler szemében dühös fény villant.
- Nem kérdeztem, akarod-e! Megteszed, vagy Logannek annyi! Választhatsz!
Dylan nyelt egy nagyot és reszkető kézzel végigsimított a fiú karján. Rosszul volt attól, amit csinált. A tükörképe most biztosan szembe köpné őt, gondolta.
Tylernek ennyi azonban nem volt elég.
- Ne a karomat taperold már! Nem óvodások vagyunk, bazdmeg.
 |
| Kat |
Kat az ágyában feküdt ölében laptopjával és boldogan mosolygott, amikor megpillantotta legújabb YouTube videója látogatottságát. Mivel sminktippjeire senki sem volt kíváncsi, a folyosós incidens után két nappal feltöltötte a videót, amin Iggy barátnőivel vitázik. Azóta a megtekintések és kommentek száma egyre csak nőtt. A megjegyzések között akadtak olyanok, akik Charliéknak adtak igazat és páran olyanok is, akik Kat mellé álltak. A többséget azonban csak egyetlen dolog foglalkoztatta: a dráma. Amíg mások életével foglalkozhattak, nem kellett a sajátjukra gondolniuk. Élvezték a lányok közti civakodást és a pillanatot, amikor Charli két kézzel tépni kezdi Kat haját. Többet akartak. Egy újabb szóváltásra, botrányra, esetleg verekedésre vágytak. Katet ezek után már megismerték a folyosón diáktársai. Bár többségben voltak a negatív megnyilvánulások és sötét pillantások, de a lányt ez egyáltalán nem zavarta. Végre ismerik a nevét. Már nem csak egy senki, hanem igenis valaki. Alig várta, hogy újabb videókat készíthessen és átvehesse Iggytől a képzeletbeli koronát, amiről úgy vélte, teljes mértékben őt illeti.
Már csak egy dögös, népszerű pasira van szüksége és minden tökéletes lesz. Kat érdeklődése jócskán alább hagyott Justin iránt, mióta a fiú veszített népszerűségéből. Gondolatai helyette Tyler és Zayn felé kalandoztak. Hiszen Tyler csapatkapitány, szexi, izmos és egyre népszerűbb. A lánynak imponált, hogy csupán néhány hete érkezett az iskolába, mégis sikerült mindezt elérnie. Másrészről Zayn kómából való csodával határos ébredése is megmozgatta a diákok fantáziáját. A fiú egyébként is népszerű volt, de mióta visszatért, mintha még több figyelem övezte volna. Talán mert már nem csupán Justin árnyékában élt.
Kat nem tudott dönteni, hiszen mindketten tetszettek neki, ráadásul mindkettő tökéletes pasi-alapnak bizonyult számára. Úgy gondolta a kettőből egyet hátha sikerül megszereznie. Az pedig, hogy melyik lesz az az egy, egyáltalán nem érdekelte. Nem romantikára és szerelemre vágyott. Inkább csak egy kiegészítőre, amitől mindenki irigykedni kezd.
Dylan behunyta a szemét és megérintette Tyler mellkasát. A fiú a kezéért nyúlt és végighúzta a hasán át egészen nadrágja övéig.
- Azt akarom, hogy vetkőztess le! Ha nem teszed meg, most átmegyek Logan anyjához és kitálalok neki! Elmondom, miket írt rólad a naplójába. Hogy milyen érzés volt megcsókolnia téged. Hogy mennyire hiányzol neki és hogy újra meg akar csókolni. Szaftosabbat is mondjak? Meg is mutathatom neki. Minden oldalt lefotóztam a telefonommal. Gondolj bele, mit szólna az anyja, ha már a smárolós képeteken is úgy kiakadt!
Dylan könnyes szemmel meredt maga elé. Ha most nemet mond, vége mindennek. Logan elmegy, elküldik Európába, ő pedig soha nem láthatja újra. Többé nem csengetnek át egymáshoz. Nem lesz több deszkázás a parkban vagy együtt kávézás a teraszon. Nem fognak újra megállás nélkül nevetni valami butaságon és nem aludhat el többé a fiú karjaiban. Nem lesz több csók és soha nem tudhatja meg, milyen lett volna, ha egyszer összejönnek. Logan találna valakit Európában, aki elfeledtetné vele őt. Neki pedig csak az emlékek maradnának és az üresség. Mert a szívében tudta, hogy csakis Logan számára van hely. Nagyot sóhajtott és lassan kifújta a levegőt. Abban reménykedett, hogy ha ezt megteszi, a fiú legalább aznapra békén hagyja őt. Ha többet kér tőle annál, hogy vetkőztesse le, kénytelen lesz nemet mondania, akármi is legyen a következménye. Nem fogja kielégíteni Tylert, nem fogja vele elveszíteni a szüzességét, amit aztán nem kapna vissza soha. Hamarabb dobná el az életét, mintsem lefeküdjön a fiúval.
Megfogta Tyler pulóverét és lehúzta róla. Az várakozón nézett rá. Látszott rajta, hogy élvezi a helyzetet. Dylan a pólójáért nyúlt és attól is megszabadította őt. Tyler elkapta a kezét a levegőben és izmos felsőtestére szorította.
- Érintsd csak meg! Tudom, hogy felizgat, csak magadnak sem vallod be.
- Ja, kábé úgy izgat, mint a lányok - dünnyögte Dylan az orra alatt, mire Tyler dühösen ráförmedt.
- Gombold ki a farmerem és húzd le rólam! Majd meglátjuk, az mennyire izgat fel.
 |
| Dylan |
Dögölj meg - gondolta magában Dylan, miközben kelletlenül, lassan a fiú sliccéért nyúlt. A keze már annyira remegett, hogy csak két kézzel sikerült lehúznia a cipzárt. Kétségbeesetten tudatosult benne, hogy Tyler ruhadarabjai elfogytak. Már csupán egy piros boxeralsó volt rajta, ahhoz pedig egy ujjal sem fog hozzá érni.
- Simogasd egy kicsit! Már jó kemény. Tudom, hogy te is akarod. Ne kéresd magad!
- Nem akarom! - nézett rá Dylan dühösen. Ha pillantással ölni lehetne, Tyler bizonyosan elhunyt volna abban a pillanatban. Ehelyett megragadta Dylan kezét és az alsónadrágja alatt meredező férfiasságához húzta.
- Vedd elő!
Dylan elrántotta a kezét és gondolkodás nélkül berohant a fürdőbe. Tyler türelmetlenül felpattant az ágyról, hogy utána menjen. Az ajtó azonban zárva volt és hiába dörömbölt, Dylannek esze ágában sem volt kinyitni. Helyette elővette pizsamája zsebéből a telefonját és megnézte, válaszolt-e már neki Iggy. Még akkor írt a lánynak egy üzenetet, hogy jöjjön haza, amikor átöltözött. Testvére azonban még nem válaszolt. Valószínűleg még a filmet nézik és nem hallotta, hogy üzenete érkezett. Dylan kétségbeesetten tárcsázni kezdte a telefonszámát. Miközben a füléhez nyomta a telefont, azért fohászkodott, hkgy Iggy fogadja hívását. A sokadik csörgésre a lány végre beleszólt a telefonba.
- Mizu? Valami baj van?
- Gyere haza, kérlek! Tyler itt van és nem akarok kettesben lenni vele. Kérlek! - zokogta Dylan a falnak vetve hátát. Érezte, hogy már nem bírja sokáig. Talán jobb lenne hagyni az egészet és elmenni Logannel a bentlakásosba. Talán a szülei megengednék, hogy elmenjen. Akkor legalább végre megszabadulhatna Tylertől.
- Már a kocsiban ülök, azonnal megyek! - hallotta Iggy válaszát a vonal túlsó végéről. Ettől kissé sikerült megnyugodnia. Még a végtagjai reszketése is csillapodott.
- Most hívott Iggy, hogy mindjárt hazaér! - mondta az ajtónak dőlve. A másik oldalon végül abbamaradt a dörömbölés.
- Szerencséd van, de legközelebb nem úszod meg! - biztosította Tyler. - Mostantól ahányszor nem teszed azt, amit mondok neked, annyiszor felrakok egy-egy oldalt Logan naplójából a netre! A rólad szólókat hagyom utoljára. Tartsd a szád és ne akarj kijátszani, mert akkor az egészet felrakom egyben!
Logan a kórházi ágyában feküdt és egy könyvet olvasgatott, de a sorok között minden oldalon Dylan arcát látta maga előtt. Örömmel töltötték el a fiú ritka, rövid látogatásai. Már ezért a kevésért is hálás volt. Az apró dolgokat is tudni kell értékelni. Hiszen a Halloween bulin azt hitte mindennek vége, mielőtt még elkezdődhetett volna. Azt az üres reménytelenséget képtelen lett volna újra elviselni. Annyira vágyott Dylanre, mint kiszáradt virág az esőre aszály után. Akárhányszor behunyta a szemét, a fiú arcát látta maga előtt. A sötétbarna, melegséggel teli szemeket és a puha ajkakat. A két kis gödröcskét az arcán, amikor zavartan elmosolyodik. Mindenért oda volt, ami Dylané. Amikor hallotta, hogy nyílik a kórterem ajtaja, egy rövid pillanatig abban reménykedett, hogy a fiú lép be rajta. Felemelte a fejét és odanézett, de az ajtóban valaki más állt. Rita volt az. Egy kosárnyi almáspite lógott a karján, miközben Logan ágyához sétált.
- Szia, ezeket neked hoztam. Anya csinálta, nem én.
- Köszönöm, de igazán nem kellett volna... - mondta illedelmesen Logan, bár legszívesebben látni sem akarta a lányt azok után, ahogy az az utóbbi időben Dylannel viselkedett.
- Hogy vagy? Nagyon aggódtam érted, amikor meghallottam, mi történt. Hihetetlen, hogy ok nélkül összevertek az utcán!
- Az arcom már néhány fokkal jobban fest.
- Mit olvasol? - pillantott Rita a fiú kezében tartott könyvre, miközben kényelmesen elhelyezkedett az ágy melletti széken. Nem úgy tűnt, mint aki siet valahová.
- A Love, Simont.
 |
| Logan |
- Azt a buzis szerelmes sztorit?! Nem értem, mit esznek rajta az emberek. - A lány szemét forgatva kivett egy szelet pitét a kosárkából és rágcsálni kezdte.
- Igen, azt a buzisat - bólintott Logan megnyomva az utolsó szót, amit kimondhatatlanul gyűlölt és egyébként sosem használt. Nem értette, az emberek miért ennyire rosszindulatúak és ítélkezőek. Bár az ágya mellett ülő lánytól nem is várt mást.
- Az egy szar! Láttam filmen. Nem szeretek olvasni, egyedül a Szürke ötven árnyalata-könyveket olvastam el.
- Azok pont neked valók - hagyta rá sötéten a fiú. Már alig várta, hogy a lány magára hagyja őt. Megörült, amikor Rita felállt a székből, ám ahelyett, hogy távozott volna, leült az ágya szélére és megfogta a kezét.
- Miért nem látod be végre, hogy mi összetartozunk? Én megadnék neked mindent, amire vágysz! Tudom, hogy te nem vagy buzi. Dylan erőltette rád magát, de téged egyáltalán nem érdekel. Tudom! - mondta inkább magát győzködve, mintsem Logant.
A fiú lesújtó pillantás kíséretében elhúzta tőle a kezét.
- Semmit nem tudsz rólam és ne használd ezt a szót!
- Miért? A dolgokat a nevükön kell nevezni.
- Akkor légyszíves nevezd meg a kijáratot és távozz rajta! Pihenni szeretnék.
Rita egy hosszúnak tűnő pillanatig farkasszemet nézett Logannel, majd sértődötten felpattant.
- Ezt most betudom a gyógyszereknek, amiket itt kapsz. Türelmes vagyok, tudod? Nem adom fel!
- Pedig jobb ha feladod, mert én szeretem Dylant. Csakis őt, senki mást! - jelentette ki elszántan Logan és a lány felé nyújtotta a pités kosarat. - Ezt inkább vidd magaddal!
Rita kikapta a kezéből és dühében a szemközti falhoz vágta a kosarat.
- Cseszd meg! - mondta búcsúzóul, majd kiviharzott a kórterem ajtaján.
 |
| Dylan |
Dylan alig látszott ki a takaró alól, amikor Iggy belépett félhomályba burkolt szobájába. A lány először észre sem vette testvérét. Már épp fordult volna ki a szobából, amikor Dylan megmoccant.
Iggy az ágyához sietett és leült a szélére.
- Tyler elment már? - kérdezte éles hangon. - Nem láttam kint a motorját.
- El - motyogta a takaró rejtekéből Dylan.
Nem akarta, hogy Iggy lássa kipirosodott, bedagadt szemeit. Nem akart magyarázkodni. Nem akarta elmondani, mi történt. Undorodott magától és Tylertől is. Nem futhat mindig másokhoz segítségért. Ha beszélne a lánnyal, az úgy is nekiállna másnap az iskolában Tylernek, aki ettől csak még nagyobb vérszemet kapna.
- Mit csinált veled?! Ha megint akár egy ujjal is hozzád ért, letépem a golyóit! Hogy van képe ide jönni azok után...?!
Dylan nem felelt azonnal. Néhány pillanatig azon töprengett, mit is mondhatna. Végül úgy döntött, először jobb, ha megnyugszik.
- Ne aggódj! Anya már vár, hogy újra kösse a sebed. Az előbb értek haza. Menj, aztán majd beszélünk! Addig pihenek egy kicsit mert nagyon fáj a fejem - mondta. Próbált higgadtan beszélni. Nem akarta, hogy testvére észrevegye hangja remegésén, hogy valami baj van. Csupán magányra vágyott.
- Rendben, de visszajövök! - ígérte testvére, majd beletúrt a fiú hajába és kilibbent az ajtón.
Dylan leemelte könnyektől csillogó arcáról a takarót és a plafont kezdte bámulni. Látta maga előtt Tyler arcát. Látta a kezét a fiú testéhez érni és érezte azt a félelemtől való reszketést, ami akkor átjárta minden porcikáját.
Azt gondolta, talán ha hallja Logan hangját, kicsit sikerül megnyugodnia. Kihalászta telefonját a párnái közül és hívni kezdte a fiút.
Logan már a második csörgésre fogadta a hívást.
- Szia! Úgy örülök, hogy hívtál! Épp rád gondoltam, csak nem mertelek hívni. Féltem, hogy Tyler veled van. Hogy vagy? Ugye nincs baj? - hadarta egy szuszra izgatottan. Túlságosan rég volt már példa arra, hogy a telefonja Dylan hívását jelezze ki.
- Csak a hangod szerettem volna hallani, jól vagyok. És te? Mikor jöhetsz ki végre?
- Talán még egy hét. Már jobban érzem magam, csak utálok itt lenni. Hallom a hangodon, hogy hazudsz. Nem vagy jól. Valami történt. Ki vele!
Dylan ijedtében a takaróra ejtette telefonját. Kapkodva a füléhez tartotta és próbált hiteles hangnemet megütni, amikor megszólalt. Nem volt szükség egyáltalán arra, hogy Logant gyötörje a történtekkel. A kórházból úgysem tehetne semmit, csak szenvedne a tehetetlenségtől.
- Nincs semmi, csak nem érzem jól magam. Pihenek.
- Tyler bántott?! - Logan a takarójába markolt, amikor a fiúra gondolt. Gyűlölte annak tudatát, hogy az bármit megtehet Dylannel, amíg ő a kórházi ágyát nyomja.
- Te ne aggódj semmin, csak hogy minél előbb kiengedjenek! Hiányzol. Nagyon hiányzol... - Dylan hangja elcsuklott. Logan mindennél jobban szerette volna szorosan magához ölelni őt.
- Nekem is nagyon hiányzol! Sokat gondolok rád - vallotta be elpirulva.
Másnap reggel Shawn korábban felkelt, hogy még iskola előtt beugorhasson a plázába. Boxeralsóban állt kopott szekrénye előtt és a ruháit nézegette. Egyik sem tetszett neki, egyiket sem akarta nyilvánosan viselni. Végül felkapta, ami a keze ügyébe került és sietve magára húzta. Ügyelt rá, hogy még véletlenül se nézzen tükörbe. Elindult a konyhába, hogy bekapjon valamit indulás előtt, de az ütött-kopott hűtőszekrény szinte teljesen üresen ásított, amikor belenézett. Csalódottan becsukta az ajtaját és üres hassal a vállára kapta táskáját. Kénytelen volt elindulni, ha nem akar elkésni.
- Mit keresel? - nézett rá az ajtóban köntösben álló anyja cigarettával a szájában. Kócos, piszkos szőke haja az arcába lógott, a fekete festék elkenődött a szeme alatt.
- Kaját.
- Én sem szülöm a pénzt! Majd ebédelsz az iskolában. Addig bírd ki valahogy!
Shawn arra gondolt, hogy addig még több óra van hátra, ez pedig egyáltalán nem enyhített éhségén. Csalódottan anyjára nézett, aki erre türelmetlenül felcsattant.
- Ne nézz rám így! Menj el dolgozni, ha nem tetszik valami! Én nem tudom egyedül fenntartani a házat, fizetni a rezsit és még bevásárolni is! Az a kicseszett segély meg a pénz, amit rád kapok szart sem ér. Legalább apád fizetné rád a gyerektartást, de a börtönből nem tud fizetni az a rohadék!
Shawn ökölbe szorított kézzel meredt maga elé. Az anyja mindig igazságtalanul viselkedett vele. Ő egyáltalán nem tehetett a helyzetükről, mégis ő itta meg a levét.
- Tudod, hogy dolgoztam iskola mellett! Reggel elmentem itthonról és este értem haza, aztán még leültem leckét írni meg tanulni és mire lefeküdtem aludni, szinte kelhettem is fel! Akkor se sokkal jobban éltünk, mint most. Talán ha nem cigiznél és innál ennyit, több kajára is futna...
- Elég! - rikácsolt a nő dühösen villogó szemekkel. Elege volt már, hogy Shawn mindenért őt okolja. - Semmire nem vagy való, mert még onnan is kirúgtak téged!
 |
| Shawn |
- Százszor elmondtam már, hogy valaki úgy intézte, hogy rúgjanak ki! Én semmit sem loptam el!
- Nem kell a süket duma!
- Mennem kell, mert elkések! Szia. - Shawn kikerülte idegesen pöfékelő anyját és a bejárat felé sietett.
A buszon ülve berakta fülébe a fülhallgatóját és megpróbálta zenével lenyugtatni magát. Már megint úgy érezte, hogy senki sem szereti őt. Nem szereti az anyja, nem szereti az apja, és az egyetlen barátja, Tyler sem szerette. Senki sincs az életében, akinek igazán fontos lenne.
A plázában kedvenc üzletét szemelte ki magának, ahol már tisztában volt az árakkal. Megkönnyebbült, amikor látta, hogy nem az az eladó dolgozik, aki legutóbbi vásárlása alkalmával. Így délután újra eljátszhatja, hogy sem a nadrág, sem pedig az ing nem vált be számára, és visszaviheti őket. Aztán a következő nap egy következő üzletben ismét vehet valamit ugyanabból a pénzből, csak hogy iskola után azt is visszavihesse. Mindig nagyon ügyelt rá, hogy különböző üzletekből vásároljon, nehogy rájöjjenek, mit csinál. A ruhákat csak reggeltől délutánig viselte és vigyázott arra, hogy a cimke bennük maradjon, így visszavették őket az üzletekben.
A plázában kedvenc üzletét szemelte ki magának, ahol már tisztában volt az árakkal. Megkönnyebbült, amikor látta, hogy nem az az eladó dolgozik, aki legutóbbi vásárlása alkalmával. Így délután újra eljátszhatja, hogy sem a nadrág, sem pedig az ing nem vált be számára, és visszaviheti őket. Aztán a következő nap egy következő üzletben ismét vehet valamit ugyanabból a pénzből, csak hogy iskola után azt is visszavihesse. Mindig nagyon ügyelt rá, hogy különböző üzletekből vásároljon, nehogy rájöjjenek, mit csinál. A ruhákat csak reggeltől délutánig viselte és vigyázott arra, hogy a cimke bennük maradjon, így visszavették őket az üzletekben.
A pláza mosdójában gyorsan felvette az új ruhákat és sajátjait a táskájába gyűrte, majd sietve elindult a buszmegállóba, hogy el ne késsen az iskolából.
Dylan ismét egyedül lépett be az iskola ajtaján. Iggy ugyanis úgy döntött, ezt a napot még otthon tölti és relaxál egy kicsit, mielőtt visszatér. Dylan idegesen lépett be az osztályterem ajtaján. Nem akarta látni Tylert az előző este történtek után. Rettegett attól, hogy a fiú mire akarja majd rávenni őt legközelebb. Nem akart mellette ülni. Olyan messzire akart tőle kerülni, amennyire csak lehet.
Tyler azonban hívogatón intett neki, hogy üljön mellé. Már magától is elfoglalta Logan megüresedett helyét minden egyes nap, ami Dylant különösen zavarta.
- Bocsi, de most Charlival ülök - jelentette ki, mire a lány arca napsugárként ragyogott fel, míg Tyler dühösen elővette telefonját és készen állt arra, hogy posztolja az egyik bejegyzést Logan naplójából.
- Ez is öngyilkosságról ábrándozik? - hallotta Dylan Selena hangját néhány paddal távolabbról, majd a lány felkacagott. - Már értem, miért értik meg egymást! Két depis langyi.
Charli közben Dylan kezébe nyomta a telefonját. - Ezt láttad már?
A fiú remegő kézzel olvasta Logan írását a fotón, amit Tyler közzétett az iskola tanulói számára létrehozott facebook csoportban. A jegyzetet Logan még akkor írta, amikor a szomszédságba költözött.
Nem ilyen életet képzeltem el magamnak… Ahogy teltek az évek, úgy adtam fel sorra az életről szőtt álmaim. Sokat gondoltam az öngyilkosságra, de ha már meghalok, akkor annak legyen is értelme. Mondjuk egy nemes cél érdekében, vagy valakiért, akit szeretek… és nem pedig azért, mert túl gyáva vagyok ahhoz, hogy tovább éljek.
Dylan dühösen fordult hátra székén, hogy vessen egy undorodó pillantást Tylerre.
- Rohadj meg! Hogy lehetsz ennyire gerinctelen?!
Tyler elégedetten mosolygott.
- Megmondtam mi lesz, ha nem fogadsz szót.
Dylan elfordult tőle és Logan felé terelődtek gondolatai. Fogalma sem volt arról, hogy a fiú nem is olyan régen, két hónappal korábban még így érzett. Vajon azóta változott valami? Remélte, hogy igen. A Logan által leírt sorok fájdalmasan ismerős érzéseket keltettek benne. Hiszen akár ő is papírra vethette volna ugyanazokat a szavakat, amiket a fiú.
Idegesen hallgatta, ahogy osztálytársai Loganről beszélnek, míg végül nem bírta tovább és felpattant a helyéről.
- Ti mit szólnátok, ha mások a ti érzéseiteken csámcsognának?! Ti örülnétek, ha a legféltettebb titkaitok másokhoz kerülnének? Esküszöm, bennetek semmi együttérzés nincs mások iránt!
- Jaj, mit vagy úgy oda?! Logan nincs is itt. Amiről nem tud, az nem fáj neki - vont vállat Selena, mire a mellette ücsörgő Miley a szemét forgatta.
 |
| Tyler |
- Hát persze, neked is olyan jól esett, mikor az egész suli megtudta, hogy felcsináltak és elvetéltél dugás közben!
Selena megbotránkozva barátnőjére pillantott, de végül nem kommentálta a lány szavait.
Dylan lemondóan legyintett és kisétált a teremből, hogy elszívjon egy cigit. Tyler azonnal a nyomába szegődött.
- Megtanultad a leckét?! - kérdezte fenyegető hangnemben, mikor az iskola mögé érve elkapta Dylan csuklóját és szembefordította őt magával.
- Hát már egy cigit sem szívhatok el tőled nyugodtan?! Hagyjál már békén!
- Arról ne is álmodj! Azt teszed, amit mondok! Mellettem fogsz ülni, ha tetszik, ha nem! Különben jön a következő bejegyzés.
Dylan hátatfordított neki és úgy tett, mintha ott sem lenne. Sajnos ez a taktika nem vált be, Tyler ugyanis a falnak taszította őt és hátulról szorosan hozzá simult.
- Úgyis megfoglak dugni előbb-utóbb! Addigra már annyira megtörlek, hogy te fogsz érte könyörögni.
- Engedj el! - Dylan próbált szabadulni, de a fiú ruhán keresztül erősen a fenekéhez nyomkodta ágyekát.
- Az enyém leszel!
- Majd egy műfasz lesz a tied, ha tövig a seggedbe nyomom! Engedd el, vagy kicsinállak! - Miley a fiúk mögött állt és dühös tekintettel Tyler tarkójára meredt. Mivel az nem hallgatott rá, elővett zsebéből egy miniflaskát és tartalmát a fiú hajára locsolta.
Tyler végre bosszúsan elengedte Dylant és megfordult.
- Te meg mi a faszt öntöttél a hajamra?!
- Vodkát. Ha nem akarod, hogy az öngyújtóm lángja véletlenül a hajadhoz érjen, tartsd magad távol Dylantől! Különben lángolni fog a fejed. Szó szerint - fenyegette Miley öngyújtójával játszadozva.
- Te kis kurva! Rohadtul unom már, hogy mindenbe belepofázol! - vetette oda Tyler, miközben távolodni kezdett a lánytól. Mielőtt még befordult volna az iskola sarkán, Dylanre pillantott. - Ezt még nagyon meg fogod szívni.
Tesi óra után Dylan sietve öltözött át, hogy minél előbb kiléphessen az öltöző ajtaján. Már a padjában ült, amikor Nick telefonját bámulva belépett a terembe.
- Baszki, nézd már! Ez tényleg buzi! Tudtam, végig igazam volt! - nyújtotta át telefonját tátva maradt szájjal a mellette lépkedő Austinnak.
- Szent szar, hogy került ez a telefonodra?
- Fogalmam sincs. Tesi előtt még nem volt rajta! Talán mégis van Isten!
Nick Messengeren keresztül néhány pillanat alatt továbbította a szóban forgó videót osztálytársainak, majd kaján vigyorral az arcán Dylanhez fordult.
- Te egy kis kurva vagy és ártatlannak tetteted magad! Mindig is tudtam, hogy imádod a faszt! Gondolom keményen megdugtak utána. Ki van a videón? Biztosan Logan.
Dylan vadul dobogó szívvel elővette a telefonját és megnyitotta a videót, amit Nick neki is továbbított. Azon saját maga szepelt, amint épp Tylert vetkőzteti. A videó oldalról készült, a hangot levették róla és Tyler feje sem szerepelt a képkockálon. Az viszont tisztán kivehető volt, hogy Dylan egy fiút vetkőztet rajta és most már az egész osztály azt nézi.
- Végre teljességgel bebizonyosodott, hogy szereted a faszt - vihogott Selena telefonja mögül. Dylan úgy érezte, menten a föld alá süllyed. Reszkető térdekkel feltápászkodott a székéről és körülnézett a teremben. Az őt bámuló tekintetek egyszerre elmosódtak és forogni kezdett vele a világ. Megtántorodott és a padra támaszkodott tenyerével, hogy ne essen el. Érezte, hogy valaki támogatón átkarolja őt és elindul vele az ajtó felé, de nem volt ereje oldalra nézni, hogy megtudja, ki az. Egyébként sem látta volna. Forgott vele a világ, émelygett és homályosan látta csak, merre indulnak.
A mosdóba érve nem tudta tovább visszatartani hányingerét. A mosdókagyló fölé hajolva hányni kezdett. Kísérője megengedte a hidegvizet és megmosta vele az arcát.
 |
| Dylan |
- Jobban vagy? - A hangban felismerni vélte Justinét. A hidegvíztől hamarosan kiélesedett a látása és megpillantotta a fiú arcát is. Nem bírta tovább tartani magát. Kezeibe temetve arcát felzokogott, mire Justin magához ölelte őt.
- Minden rendben lesz. Nyugodj meg!
Ekkor Miley lépett be a fiú vécé ajtaján.
- Dylan, annyira sajnálom! Mindenkitől elvettem a telefonját és kitöröltem a videót, de Tyler nem adta oda a sajátját! Ő van rajta, igaz?! Kinyírom. Esküszöm, kinyírom azt a kis gerinctelen seggfejt!
- Én nem akartam... én nem. Esküszöm! Én nem csináltam vele semmit! Kényszerített, hogy levetkőztessem. Nem tudtam, hogy videóra vette. Nem bírom ezt tovább... - Dylan akadozva, sűrűn hullámzó mellkassal beszélt, miközben könnyeit nyelte. Miley is magához ölelte őt, aztán kizavarta az ajtón belépő fiúkat.
- Nem akarok itt maradni!
- Én szívesen haza vinnélek, de nincs jogsim. Minden vizsgámon megbuktam - húzta a száját sajnálkozva Miley.
- Majd én elviszlek jó? - ajánlotta Justin.
Dylan bólintott és megtörölte az arcát, mielőtt kiléptek a mosdóból. Ő maga képtelen lett volna ilyen állapotban vezetni.
Az autóban ülve aztán nagyokat lélegzett, hogy sikerüljön megnyugodnia. Justin aggódva nézett rá.
- Szóval Tyler... erőszakoskodott veled?
Dylan nem volt képes megszólalni. Csupán kurtán bólintott, miközben a kesztyűtartót fixírozta. Összerezzent, amikor Justin a műszerfalba boxolt.
- Rohadék!
- Kérlek ne mondd el senkinek, különben még több dolgot felrak a netre Logan naplójából! Nem akarom, hogy az anyja elküldje őt messzire. Már ígyis eltiltott minket egymástól.
- De miért csinálja ezt?! Ez egy őrült!
- Mert nem akarja, hogy Logannel legyek...
- Nem mondok semmit, de neked muszáj lesz! Nem hagyhatod, hogy ezt csinálja veled.
- Nem mondok semmit, de neked muszáj lesz! Nem hagyhatod, hogy ezt csinálja veled.
 |
| Iggy |
- Láttam a videót! Miért nem szóltál?! Tegnap történt, igaz? Amikor felhívtál... Azt mondtad, nem volt semmi! Dylan, egy ilyen dolgot nem titkolhatsz el! Tönkre fogom tenni azt a szemétládát, abban biztos lehetsz! - Iggy iszonyatosan dühös volt, amikor a lépcsőn felfelé lépkedő testvére elé sietett.
Justin nem tartott a fiúval. Elköszöntek a kapuban és visszament az iskolába.
Dylan a sírástól vörös szemekkel megállt Iggy előtt és lehajtotta a fejét. Nem akart beszélni. Semmit sem akart már, csupán megszűnni létezni. Elenyészni, mint falevelek az ősz árnyékában.
- Nem akartam róla beszélni. Képtelen voltam rá.
Már épp kerülte volna ki testvérét, amikor az megfogta a karját.
- Ugye másra nem kényszerített?! Dylan, ha megtudom, hogy csinált veled valami ennél is durvábbat, esküszöm megölöm! Úgy fogom eltaposni, mint egy csótányt.
- Nem történt több. Kérlek, ne most beszéljük meg...
- Rendben, de ezzel még nincs vége! Most pedig menj, vár rád egy meglepetés a szobádban! - Iggy sejtelmesen elmosolyodott, aztán Dylan mellett levonult a lépcsőn, hogy a jakuzziban eltöprenghessen azon, mit tegyen Tylerrel. Akárhányszor a fiúra gondolt, irtózatos gyűlölet lángolt fel benne. Olyan erős, amilyet talán még Selena iránt sem érzett sosem.
Dylan kíváncsian, szipogva benyitott a szobájába és meglepődve eltátotta a száját, amikor megpillantotta az ágyán üldögélő Logant. Ledobta táskáját és azonnal hozzá sietett, hogy óvatosan magához ölelje őt. Azóta ezen a pillanaton járt az esze, mióta a videó nyilvánosságra került. Ez volt az, ami tartotta benne a lelket. Logan karjaiban lenni mindennél jobb volt. Biztonságos és megnyugtató. Ilyenkor úgy érezte, semmi és senki sem árthat neki. Az iskolatársak piszkálódása, Tyler zsarolása, az ütések és a fájdalom eltörpültek amellett az érzés mellett, amit Logan váltott ki belőle.
- Hogy kerülsz ide? Ugye nem szöktél el a kórházból? - kérdezte aggodalmasan, még mindig a fiút ölelve.
- Nem. Láttam a videót. Nick küldte el nekem. Felhívtam anyát, hogy haza akarok jönni. Először akadékoskodott, de végül belement. Ha még egy hétig bent maradtam volna, egyébként se tudtuk volna kifizetni a kórházi számlákat. Saját felelősségre kiengedtek. Nem maradhattam ott tovább. Nem bírom elviselni, amin miattam mész keresztül! Sírtam, amikor megláttam a videót... - magyarázta csendesen Logan, miközben Dylan haját simogatta a tarkóján. Egymás szemébe néztek és mintha még a két szív is egyszerre dobbant volna. Egyre jelentéktelenebbé vált közöttük a távolság, aztán ajkaik egymásba forrtak.
Miután elengedték egymást, Dylan magyarázkodni kezdett.
- Én nem akartam azt, amit a videón láttál...
- Tudom. Nem kell magyarázkodnod. Meg tudnám ölni azt a szarházit! Ugye más nem történt? Ugye nem kényszerített... - Logan szemeit egy pillanatra elhomályosították a könnyek, de aztán gyorsan erőt vett magán.
Dylan a fejét csóválta.
- Most mindenki még jobban fog csúfolni, mint eddig... azt hiszik ribanc vagyok. Én nem így akartam, hogy kiderüljön, hogy meleg vagyok! Én akartam eldönteni, hogy mikor és hogyan mondom el. Megalázott az egész osztály előtt! - mondta szomorúan.
Logan megfogta a kezét és komoly kifejezéssel az arcán nézett rá.
- Nem tudom elmondani, mennyire dühös vagyok... de ne aggódj! Ennek vége. Nincs több zsarolás. Nem hagyom, hogy ezt tegye veled, főleg nem miattam! Minden rendbe fog jönni. Soha többé nem kell majd azt tenned, amire kényszeríteni próbál. Soha.
Dylan erre a gondolatra egy pillanatra hatalmas megkönnyebbülést érzett. Már nem is emlékezett arra, milyen az élet Tyler zsarnokoskodása nélkül. Hogy milyen nem rettegni. Milyen szabadnak lenni. Aztán a felemelő érzés hirtelen el is múlt, amikor tudatosult benne, hogy Logan sem fogja tudni elérni, hogy Tyler leszálljon róla.
- Sajnos ez nem ilyen egyszerű...
- Bízd csak rám! Minden rendben lesz. Többé nem tilthat el minket egymástól! - ígérte Logan eltökélt kifejezéssel az arcán.
Másnap reggel Dylan idegesen reszkető gyomorral lépte át az osztályterem ajtaját, immár Iggyvel és annak barátnőivel az oldalán. Miközben az őt követő tekintetek kereszttüzében a helyére igyekezett, azon tűnődött, talán jobb lett volna otthon maradnia. Végül aztán erőt vett magán. Előbb-utóbb kénytelen átesni a dolgon, úgyhogy arra az álláspontra jutott, hogy inkább legyen minél előbb túl rajta.
Iggy barátnői közben izgatottan állták körül a lányt. Boldogok voltak, hogy vezérük visszatért. Valakinek végre helyre kell már tennie Tylert és Katet.
Miley lehuppant a Dylan melletti székre és aggodalmas kifejezéssel az arcán a fiúra pillantott.
- Hogy vagy?
- Voltam már jobban... Köszi. Tegnap nagyon durva volt, miután hazamentem?
A fiú látta Mileyn, hogy erre nem szívesen válaszol. Végül a lány nagyot sóhajtott, mielőtt megszólalt.
- Mindenki egész nap a videóról beszélt, de nem mindenkit zavar. Nickék hozták a formájukat. Taylorékat nem érdekli. Kaya és Ed olyanok voltak, mint általában. Mintha itt se lennének. Emma azon sápítozott Deminek, hogy neki ez még mindig fura és ő nem gondolta volna, hogy igazak a pletykák. Aztán lássuk csak... Ariana azt hitte, pornózni kezdtél, Kat pedig azt mondta, szégyent hozol a testvéredre és hogy Iggy ezekután jobban tenné, ha visszavonulna a rivaldafényből. Charli nagyon dühös volt, de nem rád, hanem Nickre, amiért szétküldte a videót. Zayn pedig nem szólt egy szót sem.
- Szerinted mások is tudják már? - aggodalmaskodott Dylan, mire Miley tűnődve az ablak felé bámult.
- Nem tudom. Remélem, hogy nem.
Ekkor megjelent a padjuknál a vörös ajkú, feketére sminkelt szemű Kristen és rágón kérődzve megszólította Dylant.
- Kurva jó volt a videó, remélem több ilyet is csinálsz majd! Otthon úgy megujjaztam magam rá, hogy még a körmöm is beszakadt! - azzal felmutatta letört körmét és felidézte magában az átélt gyönyört, amit magának okozott. - Már csak azt kell tudnom, hogy Logannel vagy-e a videón! Szerintem nem, mert már annyit masztiztam a jakuzzis képetekre, hogy ezer közül is felismerném a testét, de ha mégis ő az, nagyon féltékeny leszek!
Miley horkantva felnevetett. Imádta Kristent, mert mindig sikerült mosolyt csalnia az arcára. Nem is értette, miért piszkálta őt annyiszor.
- Nagy forma vagy!
- Szeretem, ha más is nagy! Dylan, neked mekkora van? Olyan szívesen megnézném! - Kristen vágyakozva nézett a fiúra. Reménykedett, hogy kérdésére választ kap, de csalódnia kellett.
- Az az én titkom marad. Egyébként nem kell féltékenykedned, nem Logannel vagyok a videón.
- Biztos kicsi a pöcsöd, az ilyen kis köcsögöknek az szokott lenni - vihogott Nick a hátuk mögül.
- Igen? És ezt te honnan tudod? Talán azokat szopogatod? Például az Austinét? - találgatott csípőre tett kézzel Kristen, mire Miley ismét felhorkant.
 |
| Kristen |
Nick egy pillanatra zavarba jött.
- Azt inkább te szopogattad, szivi. Szóval nem égetném magam a helyedben. Mondhatod akárhányszor, hogy kicsi Austin farka, de az a farok neked nagyon is jó volt. Az enyém meg még jobb - kacsintott.
Kristen egyáltalán nem esett kétségbe. Mióta elégedett volt külsejével, sokkal magabiztosabbá vált.
- Austinnal még mindig jobban élveztem a szexet, mint veled. Te csak magaddal foglalkozol közben és nem veszed a fáradtságot, hogy igazi gyönyört okozz a másiknak. Már el is felejtettem, milyen volt veled kefélni. Talán tényleg nem a méret a lényeg, hanem hogy ki hogyan használja, amije van - vélekedett, aztán haját dobálva elindult az ajtó felé. - Most pedig megyek bagózni a suli mögé! Hogy bőrszivar lesz-e vagy csak egy sima cigi, az majd kiderül. Na puszi!
- Várj, veled megyek! - pattant fel Miley, aztán aggódva Dylanre pillantott. - Gyere te is, jót fog tenni a levegő!
A fiú felállt székéről és már épp indulni készült, mikor Nick utána szólt.
- Mindenki tudja, hogy Logan van a videón, hiába tagadod! Tudjuk, hogy vele kúrogatjátok egymást.
- Fogd már be, te szánalmas lúzer! - vetette oda Iggy, miután kibontakozott a barátnői által alkotott körből. - Miért érdekel téged ennyire mások szexuális élete? Nem mindegy neked, hogy ki kivel csinálja? Vagy talán titkos vágyaid vannak? Lehet, hogy ki is verted arra a videóra, amint hazaértél...
- Én inkább rád szoktam meg arra az istentelenül jó seggedre, bébi - nyalogatta a szája szélét Nick.
Iggy undorodva elfintorodott, de aztán hátradobta a haját és megvonta a vállát.
- Hát igen, neked csak ennyi jutott.
Ekkor Kat jelent meg a lány előtt. Iggy úgy pislogott rá, mintha csupán egy bosszantó rovar lenne.
- Te meg mégis mit akarsz?! - vonta fel a szemöldökét. Egyetlen percet sem óhajtott a lányra pazarolni. Az néhány pillanatig bizonytalanul ácsorgott, majd végül beszédre nyitotta a száját.
- Szerintem ideje lenne lemondanod a koronádról. A testvéred olyan, mint Kim Kardashian. Pornóvideókkal akarja felhívni magára a figyelmet. Mit gondolsz milyen fényt vet majd rád, ha még jobban elterjed a videója? Lejárt az időd. Hogyan akarsz népszerű maradni egy meleg, pornós tesóval?
Iggy közelebb lépett Kathez és úgy tornyosult fölé, mint Góliát Dávid fölé.
- Édes, nekem nem kell akarnom! Én népszerű vagyok, ha akarom, ha nem. Ez olyan dolog, ami rólad nem mondható el. Te nem vagy az, hiába akarsz az lenni - mosolygott negédesen, aztán mielőtt Kat bármit is reagálhatott volna, folytatta. - Azt mondod Dylan olyan, mint Kim Kardashian? Nem te akarsz véletlenül tehetség nélkül felkapaszkodni? Semmihez sem értesz, ezért botrányokkal próbálsz népszerűvé válni. Ha még egy videót posztolsz az idióta csatornádra a barátnőimről vagy a szádra veszed a testvérem, nem állok jót magamért! Ne őket használd arra, hogy felfigyeljenek rád az emberek! Szinte érzem, ahogy viszketsz a bőröd alatt a figyelemért. Hát most megkaptad, mindenki téged néz! - Iggy hátat fordított a lánynak, de még egyszer elégedett mosollyal vissza nézett rá.
- Csak vicceltem, most is engem néznek!
- Te meg mégis mit akarsz?! - vonta fel a szemöldökét. Egyetlen percet sem óhajtott a lányra pazarolni. Az néhány pillanatig bizonytalanul ácsorgott, majd végül beszédre nyitotta a száját.
- Szerintem ideje lenne lemondanod a koronádról. A testvéred olyan, mint Kim Kardashian. Pornóvideókkal akarja felhívni magára a figyelmet. Mit gondolsz milyen fényt vet majd rád, ha még jobban elterjed a videója? Lejárt az időd. Hogyan akarsz népszerű maradni egy meleg, pornós tesóval?
Iggy közelebb lépett Kathez és úgy tornyosult fölé, mint Góliát Dávid fölé.
- Csak vicceltem, most is engem néznek!
 |
| Zayn |
- Szia. Ma nincs kedved egy kis hancúrozáshoz suli után? Vettem tegnap egy szexi fehérneműt, tangás. Letéphetnéd rólam.
A lány reménykedve fürkészte Zayn arcát, de a fiúnak teljesen máshol járt az esze.
- Ne tapadj már ennyire! Olyan vagy, mint egy kibaszott pióca.
Emma arcán fájdalmas kifejezés suhant át. Sarkon fordult és elindult a mosdó felé, de Zayn végül utána sietett és a karjánal fogva megállította őt.
- Ne haragudj, nem gondoltam komolyan! Csak ideges vagyok és rajtad vezettem le - magyarázkodott.
Nem lehetnek rosszban. Most semmiképp sem. Jelenleg Emma az, aki biztosítja arról, hogy igenis a lányokhoz vonzódik. Az utóbbi napokban egyre többször találkozgattak, ezeket a találkákat pedig mindketten nagyon élvezték. Miért rontaná el mindezt?
- Nem érdekel a bocsánatkérés! Majd suli után megmutatod, igazán sajnálod-e - mosolyodott el kéjesen Emma, aztán fenekét rázva elsétált a fiú előtt.
Közben Shawn lépett be a terembe Dylant keresve.
- Itt a másik buzi - vihogott Nick.
- Nem ezt nyomtátok bele valamelyik héten a suli mögötti konténerbe? - fordult a fiúhoz tűnődve Selena, mire az bólintott.
- De, ő volt az. Az osztályába jár két haverom, ők mondták, milyen langyi. És igazuk volt.
Shawn megpróbált nem figyelni rájuk. Feléjük sem nézett, hanem egyenesen Iggyhez lépett.
- Szia. Dylan itt van?
- Te hogy merészeled csak így megszólítani Iggyt? - csattant fel Nina megbotránkozva. - Mégis kinek képzeled magad?!
Shawn értetlenül meredt a lányra. - Jól vagy?
- Igen, köszönöm! - Nina egy pillanatra elmosolyodott, aztán észbekapott és ismét felhördült. - Ne tereld a szót!
- Nyugi, őt ismerem - csitította Iggy, aztán Shawnhoz fordult. - Lement cigizni a suli mögé.
- Köszi. És te jobban vagy már?
- Igen.
Charli közben ceruzája végét szopogatva nézte a mellette álló fiút és közben arról fantáziált, hogy letépik egymásról a ruhát és az iskolapadon csinálják.
Iggy közelebb hajolt a lányhoz és mosolyogva a fülébe súgott. - Legközelebb tényleg egy heterót szemelj ki magadnak!
- A francba! Nem igaz, hogy soha nincs szerencsém! - duzzogott karbatett kézzel Charli.
Az ajtóban megjelent Tyler és azonnal megakadt a szeme a lányokkal beszélgető Shawnon. Dühösen megindult a helyére, de Iggy barátnőit kikerülve odasietett hozzá.
- Ne merészelj még egyszer Logan helyére ülni!
- Miért, különben mi lesz? - forgatta a szemét unottan Tyler. - Logan nincs itt, én pedig oda ülök, ahová akarok!
- Csak nem Dylan mellé! - Iggy lehalkította a hangját, mielőtt folytatta. Iszonyatosan dühös volt. - Láttam a videót. Ha még egyszer bántod a testvérem, esküszöm pokollá teszem az életed!
- Ez meg mit keres itt? Miket mondott neked?! - bökött Tyler Shawn felé, aki tüntetően a másik irányba fordult.
Iggy felvonta a szemöldökét.
- Csak megkérdezte, hogy vagyok! Honnan ismered őt?
- Lényegtelen.
Shawn intett Iggynek, aztán az ajtó felé indult. Már majdnem a saját terméhez ért, amikor szembe jött vele a folyosón Miley, Dylan és Kristen.
- Szia! - köszönt Dylan és halványan elmosolyodott.
- Sziasztok, téged kerestelek. Van egy perced?
- Persze.
- Akkor mi megyünk - mondta Miley és tovább indult magával húzva a száját nyaldosó Kristent.
- Nem tudom ki vagy, de nem akarsz véletlenül kinyalni? - nyújtogatta nyakát a lány Shawnt bámulva, mire az elnevette magát.
- Kristen, te majdnem nálam is szexéhesebb vagy! - Torkollta le menet közben Miley. - De csak majdnem!
Miután eltávolodtak, Shawn Dylanhez fordult.
- Nem bírom már sokáig. Már nagyon félek tőle - vallotta be szemét lesütve.
Shawn együttérzőn nézett rá.
- Bárcsak soha ne jött volna ebbe a suliba...
- Még bizonyítékunk sincs, hogy elmehessünk a rendőrségre. A videót is úgy vágta össze, hogy nem látszik rajta az, hogy én nem akarom. Még üzeneteim sincsenek, mert direkt nem ír semmi olyat, amit felhasználhatnék ellene. Nem tudom, mit csináljak. Én csak azt akarom, hogy békén hagyjon!
Mindketten összerezzentek, mikor megjelent a hátuk mögött Tyler.
- Megmondtam neked, hogy maradj távol Dylantől! - vetette oda dühös pillantás kíséretében Shawnnak, majd karon ragadta Dylant. - Gyere szépen velem! Beszélnünk kell.
- Engedd el! - Shawn megszorította Tyler kezét, de az nem engedte el Dylanét. Helyette másik kezével elkapta Shawn pulcsiját és a szekrényeknek lökte őt.
- Mondtam, hogy maradj ki ebből, vagy nagyon megbánod!
Dylan képtelen volt tovább tűrtőztetni magát. Kirántotta karját Tyler kezéből és idegesen a szemébe nézett.
- Most már az egész osztály tudja, hogy meleg vagyok! Hogy tehetted ezt?! Hogy voltál képes videóra venni és mindenkinek elküldeni azt, amire kényszerítettél engem?! Azt bezzeg senkinek nem mondod el, hogy te vagy a videón! Semmi jogod nem volt ezt csinálni! Egyedül én dönthetem el, hogy mikor és kinek vallom be, hogy meleg vagyok! És te ezt elvetted tőlem. Megfosztottál az egésztől... én nem így akartam! Mindenki azt hiszi, hogy valami pornós ribanc vagyok! Megaláztál. Undorodom tőled! Minek akarsz velem lenni, ha közben képes vagy ilyesmire?! Hiszen semmit sem érzel irántam! Te beteg vagy és segítségre van szükséged!
Tyler dühösen felmordult és már emelte volna a kezét, amikor egy ismerős hang hátulról megszólította őt.
- Hiányoztam?
Mindhárman a hang irányába fordultak. Logan állt előttük. Arca még mindig sebes volt, de már néhány árnyalatnyival halványabb és a szeme sem volt feldagadva úgy, mint másfél héttel korábban. Mikor közelebb lépett hozzájuk, kissé sántított és látszott rajta, hogy még mindig fájnak a bordái, de tartotta magát. Kinyújtotta a kezét Dylan felé, aki gondolkodás nélkül megfogta azt és elindult vele a folyosón.
- Még beszélünk! - búcsúzott a fiú Shawntól. Tylerről egyikük sem vett tudomást.
- Azonnal álljatok meg, vagy felrakom az összes oldalt a naplódból! - kiabált utánuk, de egyikük sem foglalkozott vele.
Dylan szorongva töprengett, megálljon-e. Logan megérezhette bizonytalanságát, mert még mindig a kihalt folyosón lépkedve rászólt.
- Ne állj meg! Csak gyere. Minden rendben lesz.
 |
| Shawn |
- Engedd el! - Shawn megszorította Tyler kezét, de az nem engedte el Dylanét. Helyette másik kezével elkapta Shawn pulcsiját és a szekrényeknek lökte őt.
- Mondtam, hogy maradj ki ebből, vagy nagyon megbánod!
Dylan képtelen volt tovább tűrtőztetni magát. Kirántotta karját Tyler kezéből és idegesen a szemébe nézett.
Tyler dühösen felmordult és már emelte volna a kezét, amikor egy ismerős hang hátulról megszólította őt.
- Hiányoztam?
Mindhárman a hang irányába fordultak. Logan állt előttük. Arca még mindig sebes volt, de már néhány árnyalatnyival halványabb és a szeme sem volt feldagadva úgy, mint másfél héttel korábban. Mikor közelebb lépett hozzájuk, kissé sántított és látszott rajta, hogy még mindig fájnak a bordái, de tartotta magát. Kinyújtotta a kezét Dylan felé, aki gondolkodás nélkül megfogta azt és elindult vele a folyosón.
- Még beszélünk! - búcsúzott a fiú Shawntól. Tylerről egyikük sem vett tudomást.
- Azonnal álljatok meg, vagy felrakom az összes oldalt a naplódból! - kiabált utánuk, de egyikük sem foglalkozott vele.
Dylan szorongva töprengett, megálljon-e. Logan megérezhette bizonytalanságát, mert még mindig a kihalt folyosón lépkedve rászólt.
- Ne állj meg! Csak gyere. Minden rendben lesz.
Akkor sem engedte el a kezét, amikor a terembe értek. Iggy örvendezve megindult felé, hogy magához ölelje őt.
- Annyira örülök, hogy itt vagy!
Miley, Charli, Justin, Demi és Kristen is odament a fiúhoz, hogy üdvözöljék őt.
- Fogják egymás kezét! Ezek tényleg nem szaroznak - vihogott Nick, de ezúttal senki sem figyelt rá.
Logan a tanári asztalhoz lépett Dylannel az oldalán és osztálytársaihoz fordult. Izgult és izzadt a tenyere, de amit mondani készül, abban teljesen biztos volt. Dylannek nem kell egyedül végig csinálnia mindezt, amikor együtt is tehetik. Megköszörülte a torkát és az őt figyelő diáktársaira emelte tekintetét.
- Szeretnék nektek mondani pár dolgot.
- Senkit sem érdekel - vágott közbe Selena, de Miley lepisszegte őt.
- Először is, a Halloween buli estéjén Nick és Tyler vertek össze.
Többen is a szájuk elé kapták a kezüket és megkeresték tekintetükkel az említett fiúkat.
Tyler dühösen, magatehetetlenül állt az ajtóban.
- Nem mondhattam el a rendőröknek, mert Tyler betört hozzánk és ellopta a szobámból a naplómat, aztán azzal fenyegetett, hogy felrakja a netre és elküldi anyámnak. Az egyik oldalt már fel is tette, gondolom mindannyian olvastátok...
Néhányan bűnbánóan lesütötték a szemüket, de Logan most nem törődött velük.
- A videón, amit Dylanről láttatok, szintén Tyler van. Dylan nem önszántából vetkőztette le őt. Dylant egyáltalán nem érdekli Tyler. De őt is zsarolta a naplómmal, Dylan pedig engem próbált védeni. Az anyám már ígyis eltiltott minket egymástól, mert Tyler elküldte neki a képet, amin csókolózunk. Ha a naplómat is olvasná, elküldene bentlakásosba.
- Fogd már be! Senkit nem érdekelnek a hazugságaid! - mordult rá Tyler, mire Nick és Selena felnevettek. Charli azonban a fiúra förmedt.
- Kussolj el!
Logan vetett a lányra egy hálás pillantást, majd folytatta.
 |
| Logan |
- Pedig megtehetnéd! - vetette oda Nick vigyorogva az egyik pad tetején ülve. Justin hátrafordult és rámordult. - Hallgass már el!
Tyler izzadni kezdett és azon tűnődött, mit tegyen. Legszívesebben ott helyben neki ment volna Logannek, de úgy gondolta, azzal csak rontana a helyzeten. Reménykedett abban, hogy senki nem fog hinni a fiúnak.
- Apám elhagyott, mikor még kisebb voltam. Azóta nem keresett. A nevelőapám pedig rendszeresen ver - Logan vetett egy sötét pillantást Tylerre. - Most örülsz? Az volt minden vágyad, hogy kiteregesd a magánéletem. Most megkaptad!
- Te is tudod, hogy nem mindent mondtál még el - morogta Tyler.
- Tudom - Logan visszafordult a többiekhez. - Amióta a suliba jöttem, azóta foglalkoztat mindenkit a téma, hogy Dylan és köztem több van-e, mint barátság. Hát képzeljétek, nem volt több. Mindvégig csak barátok voltunk. De aztán
az utóbbi néhány hétben ráébredtem, hogy ez már több annál. Nem érdekel, ki mit gondol erről, mert ez az
én életem. Az én érzéseim. Senkinek semmi beleszólása nincs. Dylan nevében nem beszélhetek, de az igazság az, hogy én szeretem őt. Mindennél jobban. - Logan az ámultan, hitetlenkedve mellette ácsorgó fiú szemeibe nézett. - Szerelmes vagyok beléd!
Dylan keze reszketni kezdett Logan kezében, miközben a fiúra meredt. A szíve majd' kiugrott a helyéről és fel sem fogta, mi történik. Még soha senki nem tett érte hasonlót. Még soha senki nem vallotta be az egész osztály előtt, hogy szereti őt. Logan felvállalta saját magát, csak hogy neki ne egyedül kelljen keresztülmennie mindezen. Véget vetett Tyler zsarolásának, kockáztatva ezzel azt, hogy az anyja talán örökre elküldi őt. A gyomra egészen apróra zsugorodott és reszketett a keze, de tudta, ha most félelemből megfutamodik, örökké bánni fogja. Logan szerelmes belé! Ez mindenhez erőt kell, hogy adjon. Semmi más nem számított már. Ott és abban a pillanatban nem érdekelte, ki mit gondol róla. Csak végre boldog akart lenni és boldoggá akarta tenni Logant.
Gyengéd, sokatmondó tekintettel a fiúra nézett és kimondta.
- Szeretlek!
Logan boldog mosolya minden kínt megért. Dylan még soha nem látta őt ilyennek. A fiú sugárzó arccal közelebb hajolt hozzá, majd átkarolta és megcsókolta őt.
Az osztályban tapsvihar és üdvrivalgás tört ki, amibe csupán néhány gúnyos füttyszó és fújjogás szűrődött.
Iggy nem messze a csókolózó fiúktól állt barátnői társaságában és könnyek csordultak végig az arcán, miközben tapsolt. Soha nem volt még ilyen büszke senkire sem.
Tyler izzadni kezdett és azon tűnődött, mit tegyen. Legszívesebben ott helyben neki ment volna Logannek, de úgy gondolta, azzal csak rontana a helyzeten. Reménykedett abban, hogy senki nem fog hinni a fiúnak.
- Apám elhagyott, mikor még kisebb voltam. Azóta nem keresett. A nevelőapám pedig rendszeresen ver - Logan vetett egy sötét pillantást Tylerre. - Most örülsz? Az volt minden vágyad, hogy kiteregesd a magánéletem. Most megkaptad!
- Te is tudod, hogy nem mindent mondtál még el - morogta Tyler.
- Tudom - Logan visszafordult a többiekhez. - Amióta a suliba jöttem, azóta foglalkoztat mindenkit a téma, hogy Dylan és köztem több van-e, mint barátság. Hát képzeljétek, nem volt több. Mindvégig csak barátok voltunk. De aztán
az utóbbi néhány hétben ráébredtem, hogy ez már több annál. Nem érdekel, ki mit gondol erről, mert ez az
Dylan keze reszketni kezdett Logan kezében, miközben a fiúra meredt. A szíve majd' kiugrott a helyéről és fel sem fogta, mi történik. Még soha senki nem tett érte hasonlót. Még soha senki nem vallotta be az egész osztály előtt, hogy szereti őt. Logan felvállalta saját magát, csak hogy neki ne egyedül kelljen keresztülmennie mindezen. Véget vetett Tyler zsarolásának, kockáztatva ezzel azt, hogy az anyja talán örökre elküldi őt. A gyomra egészen apróra zsugorodott és reszketett a keze, de tudta, ha most félelemből megfutamodik, örökké bánni fogja. Logan szerelmes belé! Ez mindenhez erőt kell, hogy adjon. Semmi más nem számított már. Ott és abban a pillanatban nem érdekelte, ki mit gondol róla. Csak végre boldog akart lenni és boldoggá akarta tenni Logant.
Gyengéd, sokatmondó tekintettel a fiúra nézett és kimondta.
- Szeretlek!
Logan boldog mosolya minden kínt megért. Dylan még soha nem látta őt ilyennek. A fiú sugárzó arccal közelebb hajolt hozzá, majd átkarolta és megcsókolta őt.
Az osztályban tapsvihar és üdvrivalgás tört ki, amibe csupán néhány gúnyos füttyszó és fújjogás szűrődött.
Iggy nem messze a csókolózó fiúktól állt barátnői társaságában és könnyek csordultak végig az arcán, miközben tapsolt. Soha nem volt még ilyen büszke senkire sem.
 |
| Dylan |
