61. Fejezet: Bizonytalanság

Amikor Iggy úgy döntött, eleget keresgéltek már a többiek teljesen feleslegesen, lecsusszant a konyhapultról és megigazította frizuráját a sapkája alatt. Miután egy kanálban megállapította, hogy fantasztikusan fest, komótos léptekkel elindult a portán várakozó McCall, Victoria, és Pierre felé. Szinte kicsattant az örömtől, ha arra gondolt, hogy hamarosan láthatja a másik két csapat irigy, mérges, és csalódott tagjait, amikor megtudják, hogy ő nyert. A saját csapata pedig istennőként bánik majd vele, ahogyan kell. Elképzelte, milyen bosszús lesz többek között Selena és Victoria, és ettől csak még szélesebbre húzódott a mosolya.

- Megtaláltam a Jézusát! - emelte fel a képet McCall tanárnő orra előtt, aki elismerően nézett vissza rá.

- Számodra nincs lehetetlen, nem de bár? - nézett fel rá a tanárnő, miközben két segédjével kávézott.

- Még szép, hogy nincs! Nem véletlenül siker a középső nevem. - Iggy látta, hogy Victoria majd' kipukkad, amitől jóleső elégtétel fogta el.

- Biztosan csalt - vetette oda Victoria, mire Pierre a fejét csóválta.

- Ne rontsd el az örömét. Az ő csapata nyert, fogadd el! - A férfi Iggyhez fordult, és elmosolyodott. - Gratulálok!

- Köszönöm, Bouvier tanár úr!

- Victoria, menj, és szólj a többieknek, hogy a játéknak vége! Itt várom őket az eredményhirdetésre - mondta McCall, mire a lány kelletlenül felállt és távozott.

Iggy kíváncsian a tanárnőre nézett. Szomjazott az információkra a közelgő városba utazással kapcsolatban. Boldog volt, amiért egy rövid időre visszatérhet a civilizációba. Reménykedett, hogy akár még egy plázát is találnak majd.

- Gondolom, maga fog eljönni velünk a városba - mondta kissé letörten. McCall válaszától egy pillanattal később azonban újra elmosolyodott.

- Nem, már az elején kisorsoltuk, melyik csapatnak ki lesz a kísérője. Én Taylorék csapatával tartok az erdőbe. Veletek Pierre megy majd - jelentette ki McCall, miközben sóvárgó pillantást vetett a mellette álló férfira.

- Szuper! Legalább addig is megszabadulok Victoriától.

Miután minden diák visszatért a recepcióra, McCall tanárnő bejelentette Ed csapatának győzelmét. A győztesek üdvrivalgásban törtek ki; ujjongattak, fütyültek, és egymás nyakába vetették magukat. Körbezárták és dicsérték Iggyt, amit a lány felettébb élvezett. A másik két csapat azonban nem volt elragadtatva a vereségtől.

- Elegem van, hogy mindent ez a ringyó nyer! - puffogott Selena.

Kristen, aki a többiekkel ellentétben nem volt letört, a lányhoz fordult.

- Engem nem érdekel, hol leszünk, csak valaki dugjon meg! Nekem az erdőben is jó.

- Majd ha befagy a puncid, nem leszel ilyen jókedvű... - nevetett Miley. Közben a szeme sarkából először Pierre-t, aztán Ashtont figyelte. Az ajkába harapott, és egy pillanatra behunyta a szemét.

- Előbb fagy be a pokol, mint az én peckem! Én az Északi-sarkon is kefélnék, vagy egy jéghegy csúcsán. A fasz jobban fűt, mint egy kazán!

- Neked a nap minden percében a farkakon jár az eszed?! - mordult rá Taylor. A lányt nagyon letörte, hogy a csapata alul maradt. Egyáltalán nem volt ínyére, hogy csapattársát nem izgatja a vereség.

- Igen! Irigy vagy? Én legalább nem úgy nézek ki, mint aki most kelt ki egy koporsóból.

- Gyerekek, Edék csapatát Pierre tanár úr fogja elkísérni a városba. Én Taylorék csapatával indulok az erdőbe, míg Victoria Selenáékat kíséri. Menjetek, reggelizzetek meg! Egy óra múlva indul a busz az épület elől, a másik két csapat pedig öltözzön fel rétegesen! Velük is ugyanott találkozunk - mondta McCall tanárnő, aztán Pierre-rel és Victoriával az oldalán elindult az ebédlő felé.

- Legalább az a bajuszkirálynő nem velünk lesz. Victoria gyengébb ellenfél. Beszívunk, és máris jobban érezzük magunkat azon a hülye erdei túrán - fordult Miley Selenához, hogy kicsit jobb kedvre derítse őt. Taktikája bevált: a lány elmosolyodott és barátnőjébe karolt, hogy együtt induljanak megreggelizni.

- Jó szopást az erdőben, lúzerek! - vigyorgott Ashton Declan és Justin párosára, mikor vigyorogva a menza felé indult. A két fiút végül Victoria engedte ki a pincéből.

- Ha beverem a képed, nem fogsz így vigyorogni - mondta fogcsikorgatva Justin.

Iggy

A győztes csapat egy órával később már a buszon zötykölődött Pierre társaságában. Mind a nyolcan kíváncsian várták, hová tartanak. Már csupán annak is örültek, hogy egy délutánra elhagyhatták a nyomott hangulatú, barátságtalan katonai szállót. Amikor megérkeztek, Iggy mindenkit félrelökött, hogy elsőként szállhasson le a buszról. Reményeivel ellentétben nem egy nagyvárosba csöppent. A szemei elé táruló főtér egy tipikus kisvárosra emlékeztette a lányt. Nem látott egyetlen magas épületet sem a túloldalon álló templomon kívül. Nem voltak panelházak a távolban, és nem nyüzsögtek az emberek sem. Iggy csupán néhány kopottas cégérű üzletet látott, ahogy egymás mellett sorakoztak. A kirakatokat jóindulattal sem nevezte volna csábítónak. Megpillantott még egy postát, egy gyógyszertárat, és egy önkormányzati hivatalt is, aztán úgy döntött, inkább nem nézelődik tovább.

- Itt nincs semmi látnivaló! Ezért güriztem annyit, hogy megnyerjük azt a kicseszett versenyt?! - csattant fel végül bosszankodva. Ariana elkezdte simogatni barátnője haját, hogy megnyugtassa őt, de Iggy türelmetlenül a kezére csapott.

- Nem csak te güriztél - vetette oda Ashton, aki a lányhoz hasonlóan cseppet sem volt elragadtatva.

- Téged nem kérdeztelek - fojtotta belé a szót Iggy, aztán Pierre-hez fordult, aki gördeszkájával a hóna alatt nézelődött. - Mégis mit csináljunk itt?!

- Megnézhetnénk a templomot, vagy a levéltárat, és van egy emlékház is a város szélén, de nem foglak tovább kínozni titeket. Szerintem üljünk be valahol egy kávéra vagy forrócsokira, aztán jöhet egy kis szabad foglalkozás.

- Maga a legjobb fej tanár! - örvendezett csillogó szemekkel Charli, Iggy pedig beletörődve sóhajtott egyet.

- Nem tudom, mit tudnánk csinálni a szabad foglalkozáson egy ilyen porfészekben, de bármit megadnék már egy jó kis zsírszegény lattéért - mondta végül, a kis csapat pedig elindult a járdán, hogy kávézót keressenek a főtéren sorakozó üzletek között.

- Én azért örülök, hogy végre kimozdultunk kicsit abból a lehangoló légkörből - jegyezte meg jókedvűen Calum, a mellette lépkedő Ed pedig sűrűn bólogatott.

- Az sem hátrány, hogy egy kicsit megszabadulunk McCalltól - tette hozzá Dylan, akinek máris hiányzott barátja. Sajnálta Logant, amiért a fiú az erdőbe kényszerült. Egyáltalán nem érdekelte volna, hogy hol van, és mit csinál, ha közben együtt lehet a szerelmével.

- Pierre a legdögösebb tanár, akit valaha láttam - suttogta Kat Ariana fülébe, miközben a férfi fenekét bámulta.

- Szívesen lerajzolnám a péniszét, de légyszi ne suttogj a fülembe, mert nem vagyunk barinők! - felelte Ariana, aztán gyorsított léptein, hogy felzárkózzon barátnőihez. Kat bosszankodva nézett utána, majd csatlakozott az egyedül menetelő Ashtonhoz.

- Maga is deszkázik? - fordult Dylan kíváncsian a tanárhoz, miközben a csapat elején haladtak.

Pierre barátságosan a fiúra mosolygott, és bólintott. - Persze, már nagyon régóta. Te is?

-Igen. Az ollie-m már egész jó, de sok trükkben még mindig béna vagyok - húzta el a száját Dylan.

- Ha gondolod, a kávé után gyakorolhatunk egy kicsit. - Pierre jelképesen felmutatta gördeszkáját, mire a fiú azonnal felélénkült.

- Az szuper lenne!

Pierre

Selena csapata Victoria vezetésével indult útnak a szálló mögött húzódó erdőben. Amikor bemasíroztak a fák közé, egy pillanatra még látták Taylor csapatát. Kristen sóvárogva nézett két barátnője után, míg azok el nem tűntek a szeme elől.

- Szegény Kristen, túrázhat azokkal a lúzerekkel - fordult Miley Selenához, a lányt azonban cseppet sem hatotta meg a dolog.

- Engem csak ez a marijuana érdekel, amit éppen készülök meggyújtani - kacsintott, aztán a szájába vette a cigarettát és kattintott vihargyújtójával.

Demi és Luke a lányok mögött lépkedett, amikor megcsapta orrukat a  kétes illatú füst.

- Ti füveztek?! - hüledezett Demi. - Ha az a némber Victoria rajtakap, megszívjátok! 

- Nyomd már el magad, Hófehérke! Inkább élj egy kicsit, és pippantsd le Luke-ot az egyik fa mögött! Tudom, hogy úgyis arra vágysz - vetette oda somolyogva Selena. Demi fülig elvörösödött, és gyorsan elfordult Luke-tól, hogy a fiú ne láthassa kipirosodott arcát.

- Ez nem igaz! Nem mindenkinek a szex jár az eszében minden percben.

- Nekem viszont igen - vette át a szót Miley. - Minden porcikám egy jó kemény farokért kiált! Az volt a tervem, hogy itt, az erdőben csinálom majd, de ezek közül a puhány pasik közül egyik sem mártaná belém a pöcsét. Louis egy beképzelt kis genya, Zayn bevágta az unalmasat, Declan szerintem még szűz, és tuti, hogy neked sincs kedved hancúrozni egyet. Pedig nem bánnád meg - fordult hátra Luke-hoz kéjes tekintettel Miley, mire a fiú a szemét forgatta.

- Szerintem beléd fagyna a fasz ebben a hidegben.

- Ezt a kockázatot igazán vállalom. Nem lehet olyan szörnyű... - kacsintott a lány.

- Hagyjad már, ribi! Ez a lúzer Demi szűz puncijára vágyik. Amúgy is túl kevés lenne hozzád - bizonygatta Selena, mire Luke sértődötten felmordult.

- Mileyval haverok vagyunk, nem rontanám el a barátságunkat egy dugásért!

- Nem rontanád el - sietett leszögezni Miley, miközben a hóban csúszkálva, egyesével átléptek egy kidőlt farönköt. - Csak szorosabb lenne a kapcsolatunk.

- A barátok nem szexelnek egymással! - szólt közbe kissé féltékenyen Demi. A homlokára húzta sapkáját, hogy jobban védje vele az arcát, miközben Luke-ra sandított, hogy lássa a fiú reakcióját.

- Ez nem igaz, én is rendszeresen szexelek Selenával. Egy jó barát segít elérni a céljaidat. Az én célom pedig egy szédítő orgazmus, amibe testem-lelkem beleremeg - jelentette ki Miley. Ekkor mind a négyen elhallgattak, mert váratlanul megjelent előttük Victoria. A lány összeszűkült szemekkel nézett a Selena kezében füstölgő cigarettára. Úgy tűnt, rosszabbul viseli a túrát, mint maguk a diákok. Arcán egy közelgő ideg-összeroppanás jelei tükröződtek.

- Csak nem füveztek?!

- De igen. Na és most mit teszel? - kérdezte Selena, miközben lassan Victoria arcába fújta a füstöt.

- Ha elmondom McCallnak, mit csináltatok, számíthattok a büntetésre!

- Ha beköpsz, úgy megverlek, hogy beszarsz! - fenyegetőzött Miley.

Victoria hisztérikus hangon elnevette magát, aztán hátradobta a haját. - Nem félek tőled!

- Pedig kéne - kacsintott Miley, és belemarkolt a lány hosszú tincseibe. - Kitépem a hajad, aztán dobálhatod majd!

- Engedj el, te büdös ribanc! - visított Victoria, miközben próbálta lefejteni a hajáról Miley ujjait.

- Húzz vissza a sor elejére, és innentől kezdve nézz minket levegőnek!

- Ezt még nagyon megbánod! - mondta fogcsikorgatva Victoria, miközben a haját igazgatta.

- Kíváncsian várom - mosolygott Miley, aztán elvette Selenától a cigit, és élvezettel beleszívott.

Miley

Közben néhány méterrel előrébb Kaya éppen azon mesterkedett, hogy megtérítse Louist.

- Te hiszel Istenben?

- Nem, ahogy a fölösleges beszélgetésekben sem. Ne beszélj hozzám! - felelt a fiú.

Kaya azonban tovább erősködött.

- Ha nem hiszel Istenben, nem fogsz a Mennybe jutni.

- Foglalkozz inkább a jelenlegi életeddel ahelyett, hogy a következőről fantáziálsz! Úgy nézel ki, mint azok a süteményt áruló cserkészek. Nem sok izgalomban lehet részed - nézett végig a lányon lesajnáló pillantással Louis.

- Jézus értünk halt meg a kereszten! Lehetnél egy kicsit hálásabb - húzta ki magát szigorú tekintettel az arcán Kaya.

- Értem biztosan nem. Nem is éltem még akkor.

- Eljöhetnél az egyik vasárnapi misére.

- Bocs, de vasárnaponként az Ördöggel lógok - vetette oda Louis, aztán megszaporázta a lépteit, hogy lehagyja a lányt. Az megbotránkozva nézett utána.

- Te örök kárhozatra vagy ítélve - morogta.

Louis csatlkozott az egymagában kullogó Declanhoz, és szinte azonnal elejtett egy-két degradáló megjegyzést.

- Olyan fura az öltözködésed, rád férne egy stylist. Szívesen segítek neked, ha cserébe leszel az alattvalóm.

- Nekem jó így, ahogy van. Nem fontos a véleményed - jelentette ki nemes egyszerűséggel Declan. Nem állt szándékában megbántani Louist, csupán kimondta, amire gondolt. A másik fiú azonban sértődötten felvonta a szemöldökét.

- Nem fontos? Kinek képzeled magad, hogy így beszélsz velem?! - csattant fel ingerülten. – Végül is igazad van, mindegy hogyan öltözködsz, mert szarból úgysem lehet várat építeni. Téged jóindulattal sem neveznélek szépnek.

- Ahogy mondtam, nem számít a véleményed - ismételte Declan. Próbált tárgyilagos hangnemet megütni, de közben elfordította az arcát, mert zavarba jött. Nem értette, Louis miért beszél vele úgy, ahogy. Hiszen ő semmivel sem bántotta meg a fiút. Amikor csúfolták, mindig próbált úgy tenni, mintha nem bántanák az elhangzott szavak, közben viszont minden újabb sértéstől egyre kisebbé zsugorodott össze egyébként is kevés önbizalma. Louis feldühödött, amiért piszkálódása látszólag nem ért célba, ráadásul az is bosszantotta, ha valaki nem vette figyelembe a véleményét. Gondolkodás nélkül hátba lökte Declant, mire az egyensúlyát vesztve hasra esett, és beütötte a fejét egy jókora kőben, ami a vastag hóréteg alatt rejtőzött. A fiú ülőhelyzetbe tornázta magát. Érezte, hogy valami meleg csordul le a homlokán. Lassan odanyúlt, aztán leengedte a kezét, hogy szemügyre vegye vérfoltos kesztyűjét. Louis egy pillanatra megszeppenten meredt rá, de aztán elégedetten elmosolyodott, amikor tudatosult benne, hogy a fiúnak nem esett komolyabb baja.

- Fáj?

- Igen - felelte Delcan, miközben ismét a homlokára tapasztotta kesztyűs kezét, hogy felitassa vele a vért.

- Akkor jó - vigyorgott elégedetten Louis. - Legközelebb gondold meg, hogy beszélsz velem.

Declan könnybe lábadt szemekkel nézett fel a fiúra, de elhatározta, hogy egyetlen könnycseppet sem hagy legördülni az arcán.

Demi már épp előre sietett volna, hogy talpra segítse Declant, de Miley megelőzte őt. Félrelökte Louist, és leguggolt a sebesülthöz.

- Hé, minden rendben? - kérdezte aggódva. Declan lassan bólintott, aztán levette tenyerét homlokáról.

- Azért elég csúnyán beütötted a fejed. Elestél? - Miley segített talpra állni a fiúnak. Közben Kaya is odalépett hozzájuk, és jelentőségteljesen Louisra mutatott. - Ő lökte el! Az az ördögfióka!

Miley kivette sálát a nyakából, hogy Declan kezébe nyomja. - Ezt szorítsd a sebre! - mondta, majd keményebb hangnemben folytatta, mikor Louishoz fordult. - Te seggdugasz! Mi a faszért lökted fel? Ártott neked?!

- Igen! Azt mondta, az én szavam semmit sem ér! Mit képzel magáról?! - hepciáskodott a fiú.

- Mert piszkáltál - jegyezte meg csendesen Declan.

- Nem hazudott, tényleg nem ér semmit a szavad! Most pedig kérj bocsánatot, vagy alád rúgok! - fenyegetőzött Miley.

Louis felháborodva forgatta a szemeit. - Biztos, hogy nem fogok! Ráadásul nem félek tőled.

A következő pillanatban Miley meglendítette a lábát, és ágyékon rúgta Louist. A fiú kétrét görnyedt, férfiasságára szorította a kezét, és fájdalmas hangon szitkozódni kezdett.

- Mi a fene folyik itt? - fordult vissza Victoria, aki jóval előrébb járt, és egy forró zuhanyról fantáziált.

- Az, hogy mi rád vagyunk bízva, te pedig nem is figyelsz oda ránk! - panaszkodott Demi.

Victoria fázósan átkarolta vállait, miközben védekezni kezdett.

- Nekem is csak két szemem van, ti pedig nyolcan vagytok!

- Declan vérzik. Visszakísérem a szállóra - jelentette ki Miley. Selena azonnal tiltakozni kezdett.

- Ribi, nem hagyhatsz itt ezekkel a lúzerekkel!

- Nem is fog - mosolyodott el Victoria. - Majd Kaya visszakíséri a fiút.

- Akkor kísérje ő! Én már úgyis leszarom, hol vagyok - vetette oda Miley. Kaya közben Declanba karolt, és elindult vele az ellenkező irányba. A többiek még hallották, ahogy menet közben beszélni kezd a fiúhoz. - Gyere, Jézus majd enyhít a fájdalmadon!

- Úgysem bírtam volna tovább hallgatni a Jézusos dumáit - nézett utánuk Louis.

Miley a szemét forgatta. - Te csak rohadj meg!

Declan

A másik csapat McCall vezetésél az erdő másik oldalát fedezte fel, igen csekély lelkesedéssel.

- Elég volt ennyi, forduljunk vissza! - nyavalygott húsz percnyi botladozós-csúszkálós séta után Emma.

- Hiszen még csak most indultunk el, lányom! Messze még a vég. Fiatal vagy, bírnod kell a strapát! - torkolta le a a tanárnő, aki a többiek helyett is élvezte a túrát.

- De már lefagytak a lábujjaim!

- Akkor talán dupla zoknit kellett volna húznod. Tudtad, hogy nem a Szaharába készülünk.

- Szopd ki a puncim - morogta Kristen, aki társához hasonlóan igen csak unta már a menetelést.

McCall szúrós szemmel fordult felé.

- Mit mondtál, te ördögi lény?!

- Nyissa ki a fülét! Nem vagyok papagáj, hogy mindent elismételjek.

- Ha még egyszer szájalni merészelsz, te még akkor is itt fogsz kóborolni, amikor mindenki más forró teát szürcsöl majd a melegben! - fenyegetőzött a tanárnő.

- Én inkább valami mást szürcsölnék.

Éppen egy befagyott folyó mellett haladtak, amikor Nina túl közel merészkedett a vízhez és megcsúszott a hóban. A jégpáncél beszakadt a lány alatt, aki azonnal elmerült a jéghideg vízben.

- Segítség! - kiáltozta kapálózva. Vastag télikabátja megszívta magát vízzel, és a mélybe húzta őt. Hiába próbált a jégfelszín peremébe kapaszkodni, újra és újra a víz alá merült.

- Húzzátok ki azt a szerencsétlent! - mérgelődött McCall.

Justin azonnal a folyó partján termett. Letérdelt a hóban és kinyújtotta a kezét, hogy Nina elérhesse. A lány belekapaszkodott a felé nyújtott tenyérbe, Justin pedig nagy erőfeszítések árán sikeresen kihúzta őt a vízből. Nina dideregve feküdt a hóban, akár egy partra vetett hal. Vizet köhögött fel, miközben levegő után kapkodott.

- Keressünk tűzifának valót, és rakjunk tüzet, hogy átmelegedhessen! - javasolta Emma, mire Nina gyilkos pillantással nézett fel rá.

- Meg vagy te húzatva?! - csattant fel ingerülten. - Biztos nem fogok itt dekkolni átázott ruhában a mínusz ki tudja hány fokban! Vissza akarok menni a szállóra, hogy átöltözhessek! Ha tüdőgyulladást kapok, beperelem az iskolát! Egyébként is miattatok estem a vízbe!

- Hiszen senki hozzád sem ért! Saját magadnak köszönheted, hogy beleestél! - vetette oda Taylor, McCall pedig helyeslően bólogatott.

- Taylornak igaza van. Menj vissza a szállóra, szárítkozz meg, aztán állj be a konyhára segédkezni az ebéd elkészítésében!

Nina felháborodva tátogott. Azt remélte, hogy a szállón majd pihenhet egy kicsit. Ágyba akart bújni, amíg a többek távol vannak. Csendre vágyott, és egy vastag takaróra.

- Halálközeli élményem volt! Nem fogok a konyhán csicskázni, miközben épp trauma ért! - ellenkezett.

Miközben mindenki Ninával foglalkozott, Kristen becsalogatta egy fa mögé Austint, ahol aztán letolta nadrágját, és a fiúhoz fordult. - Tégy a magadévá!

- Bébi, ilyen hidegben le is fagyna a farkam... - ráncolta a homlokát sajnálkozva Austin.

- Akkor nyalj ki, te mihaszna!

Amíg a fiú azon ügyködött, hogy a hóban guggolva örömet szerezzen Kristennek, addig McCall tanárnő úgy döntött, megszabadul a csapatot feltartó Ninától.

- Menj, ne mondjam el még egyszer! - reccsent a lányra türelmét vesztve. Nina kelletlenül feltápászkodott a hóból és átölelte a vállait. Még a fogai is vacogtak, annyira átfagyott. - Akkor valaki kísérjen vissza, mert egyedül nem találok ki innen!

- Rendben, Emma veled megy, csak végre tűnj már el a szemem elől!

- Miért pont ő?! Nem lehetne inkább Justin? - vitatkozott Nina. Semmi kedve nem volt Emmával útnak indulni. McCall azonban hajthatatlan volt.

- Vagy elindultok most, vagy itt maradsz vizesen, és jéggé fagysz!

Nina bosszankodva, tehetetlenül sarkon fordult, Emma pedig botladozva követte.

Nina

Időközben a nyertes csapat talált egy kicsi, de a körülményekhez képest hangulatos kávézót. Letelepedtek két asztalhoz, és felszabadultan beszélgettek egymással. Dylan Pierre asztalához ült, hogy tovább faggathassa a gördeszkás trükkökről, így Iggy és két barátnője mellé Kat telepedett le, a lányok nagy bánatára.

- A jelenléted felettébb rontja a közérzetem - nézett Iggy kávéja fölött a vele szemben ülő Katre. A lány azonban nem zavartatta magát. Mindig vágyott arra, hogy egyszer a népszerű klikk asztalánál ülhessen. Nem hagyta, hogy Iggy szurkálódásai kedvét szegjék. Elhatározása, hogy egyszer majd ő is népszerű lesz, cseppet sem enyhült az utóbbi időben. Sőt, egyre biztosabb volt abban, hogy hamarosan eléri az áhított célt.

- Hihetetlen, hogy ebben a porfészekben nem kapni lattét - bosszankodott Charli cappuccinóját mustrálva.

Ariana vidáman mosolygott.

- Én már annak is örülök, hogy koffeint ihatok - mondta.

- Hiszen te csak egy pohár almalevet kértél, te idióta - nézett rá megütközve Iggy.

- Nektek van pasitok? - kíváncsiskodott Kat, miután beleszürcsölt expressójába, aztán elfintorodott a szájában érzett íztől.

- Nekem nincs, de Ednek hagynám, hogy letépje a cseresznyémet - nézett el a lány válla fölött Ariana, hogy megpillantsa az említett fiút, aki könyökére támaszkodva éppen őt bámulta. Amikor Ed észrevette, hogy Ariana is őt nézi, izgalmában kiborította könyökével az előtte heverő csésze tartalmát. Ashton csúfondárosan vihogni kezdett, de Pierre azonnal belefojtotta a nevetést.

- Nekem van, de gondolom tudod. Harry az, és imádom! Nagyon jól bánik velem, de nem is érdemlek mást - dicsekedett Charli.

Kat kíváncsian Iggy felé fordult, bár úgy vélte, ha a lánynak lenne valakije, arról már az egész iskola tudna.

- Semmi közöd hozzá! - vetette oda a szőkeség unottan. Szívesen Kat orra alá dörgölte volna, hogy kibékült Justinnal, hiszen Kat is sokáig odáig volt a fiúért, de nem egy zsebkendőnyi kávézóban akarta bejelenteni kapcsolatukat. Így inkább hallgatott. Eltökélte, hogy ha végre biztos lesz abban, hogy jó ötlet volt újrakezdeni Justinnal, akkor kapcsolatuk bejelentése nagyszabású lesz, és mindenki arról fog majd beszélni.

- Azt meg sem kérdezem, hogy neked van-e valakid, mert egy: nem is érdekel, kettő: nem úgy vettem észre, hogy kapkodnának utánad a pasik. Még mindig láthatatlan vagy a suliban - mondta végül.

- Azt hiszed, nincsenek olyan pasik, akik bármit megtennének, hogy megkaphassanak? - vonta fel a szemöldökét mosolyogva Kat. - Szerinted Austin nem örülne, ha a pasim lehetne? Vagy akár ez a Calum, vagy hogy hívják? Esetleg Ed? Szerintem Ashton sem mondana nemet, de én nem érem be akárkivel.

- Tudjuk, neked olyan pasi kell, aki feljebb lök a ranglétrán. Olyan azonban nem fog szóba állni veled. Értem olyan srácok voltak odáig, mint Justin vagy Zayn. A suli legnépszerűbb pasijai, akik veled sosem állnának szóba.

- Azért Justinnal egy időben elég közel kerültünk egymáshoz - húzta ki magát büszkén Kat, csak hogy a következő pillanatban megszégyenülve visszaereszkedjen a székébe.

- Justin csak azért foglalkozott veled, hogy féltékennyé tegyen engem. Amikor rájött, hogy ez kizárt dolog, összejött a szende kis Demivel - élcelődött Iggy.

- Azzal elfelejtesz dicsekedni, hogy a suli ribancával, Selenával csalt téged - vágott vissza Kat, majd elégedetten elmosolyodott, amikor látta, hogy Iggy arca egy pillanatra elsötétül.

Ariana Kat pulcsijára löttyintette az almalevét, és ingerülten felcsattant. - Tudd, hogy hol a helyed, szuka! Nem beszélhetsz tiszteletlenül Iggyvel.

- Te nem vagy normális! - szörnyülködött Kat, egy szalvétával törölgetve a kabátját. Végül kénytelen volt felállni, hogy kimenjen a mosdóba.

- Szép volt, Ari! Büszke vagyok rád - bólintott kárörvendően Iggy, bár a lelke legmélyén újra elbizonytalanodott Justinnal kapcsolatban.

Kat

Nina és Emma hiába menetelt előre a sűrű hóesésben, nem sikerült kijutniuk a fák közül. Nina időközben teljesen átfagyott. Vizes ruhái megkeményedtek, mint a jég, haja összefagyott, az orra pedig olyan piros lett, mint a bohócoké.

- Én ezt nem bírom tovább! Mindenem fáj, sajog... a hideg a csontomig hatol! - hisztizett kétségbeesve.

Emma kilátástalanul nézett körbe, de szinte semmit sem látott a sűrű, kövér hópelyhektől. Mindenütt magas fák kerítették körbe a két lányt, elzárva előlük a fény nagyrészét. A havas talaj ellenben vakítóan világított.

- A hó elfedte a lábnyomainkat. Azt sem tudom már, merre van Észak!

- Mi volt az, ott? - bökött fejével ijedten egy távoli facsoport felé Nina. - Valami mozgott ott! Csak nem egy farkas?!

- Szerintem errefelé nincsenek farkasok. Biztosan egy róka volt - vélekedett félősen Emma.

- Bármi is legyen az, ha megtámad, elé vetlek, hogy legyen időm elmenekülni, míg felzabál téged! - jelentette ki Nina, aztán gyorsított léptein.

- Nagyon rendes vagy! - Emma megtorpant, és maga elé mutatott. - Ott van valaki! Te is látod? Ketten vannak! - A lány hangjában remény csengett, ami Nina válaszától azonnal maradéktalanul el is párolgott.

- Ki tudja, milyen vademberek azok! Tudod, mint a Halálos kitérőben! Itt fogunk meghalni!

Emma válasz helyett megcsúszott a hóban, és a fenekén landolt. Szitkozódva, fáradtan feltápászkodott, Nina ugyanis nem nyújtott felé segítő kezet.

- Talán vissza kellene fordulnunk... - javasolta Emma bizonytalanul, de társa hallani sem akart az ötletről.

- Kizárt! Én már megfagytam, nem érted?! Mindenem csurom vizes! Ha megtámadnak minket, majd feláldozlak. Remélem kettőnk közül beérik a csúnyábbal is.

- Akkor az te leszel.

Nina megtorpant és kérdő tekintettel nézett a lányra, mintha még viccnek is abszurd lenne az, amit hallott. Végül prüszkölve, hasát fogva felnevetett, és közben a lányra mutogatott. 

- Tudom, szerettél volna visszavágni valahogy, de nagyon érződött a hangodon, hogy még te sem hiszed el, amit mondasz. Mindketten tudjuk, hogy én vagyok a szebb. Mellettem labdába sem rúghatsz.

Emma válaszra nyitotta a száját, de végül hang nélkül be is csukta. Túlságosan kimerült volt ahhoz, hogy értelmetlen vitákba kezdjen. Ehelyett csendben lépkedett az egyre vastagodó hórétegben. Mikor látótávolságba kerültek az előttük haladó alakokkal, Nina megkönnyebbülten elkiáltotta magát örömében.

- Hiszen ezek csak azok a lúzerek! A Jézus-fétises, meg a girnyó.

Kaya és Declan a hang irányába fordult. A fiú egy sálat szorított a homlokára, de az alóla kiszivárgó vér már a szemöldökére fagyott.

- Jaj, végre valaki! - örvendezett Kaya. - Isten meghallgatta az imáimat!

- Ha azért fohászkodtál, hogy találkozz egy bombázóval, akkor talán tényleg meghallgatott, ugyanis itt vagyok - mondta Nina, mikor közelebb ért a másik pároshoz. Próbálta hátra dobni haját a válla fölött, az azonban már jégcsappá fagyott.

- Olyan furán érzem magam... szédülök - motyogta elgyengülve Declan. Kaya átlendítette a fiú karját a válla fölött, és átkarolta őt, hogy támaszt nyújtson neki.

- Elhiszem, szívem, de senki sem kérdezte - vont vállat Nina, miközben mind a négyen tovább haladtak. Kaya megrovó pillantást vetett rá.

- Isten meg fog büntetni téged, amiért nincs benned semmi empátia az embertársaid iránt.

- Már megbüntetett azzal, hogy téged kell hallgatnom! - vetette oda Nina. Emma a lány oldalán lépkedve kuncogott, hiszen örült, hogy Nina ezúttal nem őt piszkálja.

- Nézzétek! Mintha ritkulnának a fák, és errefelé világosabb is van! - ujjongott néhány perccel később.

- El sem hiszem, hogy mindjárt kiolvadhatok a forró zuhany alatt, aztán bebújok az ágyba, te pedig hozol nekem a konyháról egy bögre forró teát! - ábrándozott Nina, és megszaporázta a lépteit. Minden maradék erejét összeszedve gázolt a cipőjét ellepő hórétegben, hogy minél előbb kijuthasson az erdő fogságából. Amikor kilépett a fák közül, a hófüggönyön át végre megpillantotta a katonai szálló sziluettjét. Sosem gondolta, hogy valaha ennyire fog örülni a silány épületnek.

A recepción Mr. Phil fogatta őket, méghozzá csekély örömmel.

- Nektek nem az erdőben kellene lennetek? - kérdezte éles hangon, gyanakvóan méregetve a négy olvadozó hópelyhek borította, didergő fiatalt.

- Magának meg nem az Addams Family forgatásán? - vágott vissza Nina, mire Emma vinnyogva felnevetett.

- A te nevetésed is elférne abban a filmben... Menj előre, és állítsd be nekem a zuhanyban a víz hőmérsékletét! Addig megpróbálom lehámozni magamról a ruhát. Még a tangám is a seggembe fagyott - fordult a lány felé Nina, mire az megadóan előre indult.

- Nem segítenél felcipelni Declant a lépcsőn? Alig bírom vonszolni, egyre nehezebben jár - sopánkodott Kaya. Nina mosolyogva nézett rá, és lassan megcsóválta a fejét.

- Nem. Segíts magadon, és Isten is megsegít!

Kaya

Iggy két barátnőjével járta a kisváros főterét, hátha rábukkannak egy tűrhető ruhaüzletre. Kat is velük akart tartani, de mire belebújt kabátjába, a lányok már elrohantak. Iggyt nem igazán kötötték le az unalmas kirakatok. Helyette Justinra gondolt, és azon vívódott, mitévő legyen. Végül nem bírta tovább magában tartani a terhét, és egy ódivatú ruhákat kínáló üzlet bejárata előtt bevallotta barátnőinek, hogy kibékült a fiúval.

- Szerintetek jól döntöttem? - kérdezte alsó ajkát harapdálva.

- Tudom, szörnyű, amit veled tett, és én azt vallom, hogy a megcsalást sosem szabad megbocsájtani, mert az a legundorítóbb dolog, és aki egyszer megteszi, megteszi másodszor is, de Justin tényleg rengeteget változott - mosolyodott el biztatóan Charli. - Ha valaki, hát ő tényleg megérdemli a második esélyt. Ráadásul ti vagytok az álompár! Ha megint elcseszi, azonnal dobod, de legalább tudod, hogy megpróbáltad.

- Justinnak biztos gyönyörű a pénisze - mondta lófarkát simogatva Ariana.

- Köszönjük a magvas gondolatokat, de te az út további részében nem szólalhatsz meg többé! - fordult a lányhoz Iggy.

A három barátnő tovább indult. Charli teljesen felvillanyozódott az új információktól.

- Amikor bejelentitek, hogy jártok, az egész suli meg fog őrülni! Mindenki napokig csak erről fog beszélni! - mondta izgatottan.

- Tudom - mosolygott Iggy. - Viszont... én feminista vagyok. Nem akarom azt az üzenetet sugallni a követőimnek, hogy nézzenek el minden megaláztatást egy pasinak. Ez nem én vagyok. Én nem akarok gyenge lenni és meghazudtolni azt, aki vagyok.

- Nálad erősebb embert nem ismerek - bizonygatta Charli. - Persze Dylant és Shawnt leszámítva. Csak kövesd a szíved, és ne foglalkozz mások véleményével! Hiszen sosem szoktál. Te vagy Iggy!

- Igazad van. Csak olyan nehéz a döntés! - sóhajtott Iggy, miközben egy kirakat üvegében nézegette magát.

- Most már megszólalhatok? - kérdezte Ariana.

- Nem!

Charli

McCall tanárnőt sokkolta a látvány, ami az öreg fa mögött fogadta őt, miközben az eltűnt Kristent kereste. A lány térdig letolt nadrággal állt, és élvezkedve nyögdécselt, köszönhetően az előtte térdelő Austin nyelvtudásának.

- Mit műveltek itt?! Szégyentelen, nimfomán népség! Azonnal hagyjátok abba! - visította mellkasát szorongatva a vörös képű McCall.

Austin kapkodva feltápászkodott, és rémülten pislogva megtörölte a száját.

- Tanárnő! Ez a fiú erőszakoskodott velem! Akaratom ellenére lerántotta a nadrágom, és a pinámba nyalt! Semmit sem tehettem, hiszen sokkal erősebb nálam! Remegtem a félelemtől - mutatott Austinra kétségbeesést színelve Kristen.

- Szerintem te nem a félelemtől remegtél - vihogott Taylor.

Ava szörnyülködve nézett Kristenre, aki éppen felhúzta magán a nadrágot.

- Nem fagy le a nunid? - hüledezett.

- Én bírom a strapát!

- Ezt majd meglátjuk, amikor Austinnal karöltve neki látsz, hogy kitakarítsd a szállót! Addig egyikőtök sem tér nyugovóra, míg minden csillogni-villogni nem fog! Pókhálózás, sepregetés, felmosás minden egyes folyosón, a recepción, a konyhán, a lépcsőkön... lesz munkátok bőven, ne aggódjatok! - mosolyodott el kajánul McCall tanárnő.

Kristen hangtalanul kínlódott egy sort, Logan pedig a mellette álló Justinhoz fordult.

- Kristen egy szexőrült - vigyorgott, aztán a fiú letört ábrázata láttán komolyabban folytatta. - Mi a baj?

Justin tudta, hogy nem beszélhet Iggyről senkinek, mégis nagy késztetést érzett arra, hogy kibeszélje magából, ami a lelkét nyomta. Vívódásának végül Logan vetett véget.

- Tudom, hogy újra összejöttetek Iggyvel - mondta fojtott hangon, mire Justin meglepetten felkapta a fejét.

- Elmondta?

- Nem, de valamelyik nap hallottam, hogy veled beszél a szobájában - vallotta be Logan, és sietve hozzátette. - Persze nem szándékosan!

- Megígértette velem, hogy titokban tartom, de ha már úgyis tudsz róla... - Justin nagy levegőt vett, mielőtt folytatta. Szempilláin hópelyhek pihentek, miközben nagy, barna szemeivel Logan arcát fürkészte. - Az a bajom, hogy Iggy nem akar felvállalni, mert szégyelli, hogy adott nekem még egy esélyt.

A csapat közben tovább indult. Néhány másodpercig csend honolt a két fiú között, amit aztán Logan sajnálkozó hangja tört meg.

- Sajnálom. Én nem is tudom, mit csinálnék a helyében, ha Dylan megcsalna... Az az igazság, hogy tényleg sokat változtál. Szerintem tanultál a hibáidból, és hülye lennél, ha újra megcsalnád. Már tudod, milyen érzés elveszíteni őt... Viszont az ilyesmit nem lehet elfelejteni. Megcsaltad őt Selenával, aztán hazudtál róla. Már az is nagy szó, hogy Iggy kibékült veled. Adj neki időt! Ha bizonyítasz, biztosabb lesz kettőtökben, és könnyebben felvállalja majd, hogy megint jártok - tanácsolta.

Justin egy darabig némán töprengett a hallottakon, miközben a havat taposta. Amikor megszólalt, hangja bizonytalanul csengett.

- Én már azért is nagyon hálás vagyok, hogy kaptam tőle még egy esélyt. Csak... tudod, mellette mindig úgy érzem, hogy sosem leszek elég jó. Annyira ki vagyok éhezve a szeretetére, de mindig csak épp annyit ad, hogy ne haljak éhen.

- Ha neked ez fáj, gondolj bele, ő mit érezhetett, amikor megtudta, hogy megcsaltad - mutatott rá komoran Logan. - Te voltál az első barátja, és hiába próbált tovább lépni, nem sikerült neki. Nagyon szerethet téged, ha úgy döntött, ad neked még egy esélyt. Ne legyél telhetetlen! Mindent csak szép sorjában, apránként. A bizalmat nem könnyű újra építeni. Itt a lehetőség, hogy bizonyíts. Ne cseszd el! Nem akarom őt újra szenvedni látni.

- Soha többé nem fogom megbántani őt - szögezte le komoly arccal Justin. - Köszi, hogy őszinte vagy, még ha fáj is hallanom. Igazad van.

A szél felerősödött, és a kis csapat arcába fújta a kövér hópelyheket. McCall tanárnő felnézett az égboltra, amit csupasz faágak kereteztek. Az borúsan, viharfelhőkkel tarkítva nézett vissza rá.

- Úgy látom, hóvihar közeleg - állapította meg csalódottan, túlkiabálva az egyre viharosabb széllökéseket. - Jobb, ha vissza indulunk a szállásra!

A diákok egy emberként sóhajtottak fel, kifejezve megkönnyebbülésüket.

- Végre-valahára! Még a lelkem is kifagyott - mondta Taylor, aztán elindultak a visszaúton.

Justin

Iggy és Charli éppen retro ruhákat próbálgattak egy ruhaüzlet próbafülkéjében, hogy szórakoztassák magukat, amikor a boltban nézelődő Ariana megpillantotta a kirakat előtt elsétáló Edet.

- Csajok, kimegyek picit a levegőre, mert megfájdult a kezem - mondta a lány, és már az ajtónál is volt, hogy kirontson rajta.

- Ez mégis hogy függ össze? - töprengett Iggy, mire Charli felnevetett a szomszédos fülkében.

Ariana Ed után kiáltott, mire a fiú meglepetten hátrafordult, aztán szélesen elmosolyodott. Visszaindult a lányhoz, miközben elmélázva a szépségében gyönyörködött. Sosem látott még szebbet az alacsony, törékeny, babaarcú Arianánál és a hosszú, vidáman fénylő hajkoronájánál.

- Gyönyörű vagy, mint mindig - hebegte bambán.

Ariana ujjai köré csavart egy hajtincset, és vidáman mosolygott.

- Hiszek neked.

- Esetleg... nincs kedved enni valamit? Láttam errefelé egy kajáldát, salátájuk is van - vetette fel reménykedve Ed, bár biztos volt benne, hogy a lány nemet mond.

- Tudod, Iggyék keresni fognak - kezdte Ariana, mire a fiú arca elkomorult -, de majd azt hazudom, hogy eltévedtem - tette hozzá huncutul mosolyogva.

Ed boldog vigyorra húzta a száját, és kinyújtotta a kezét Ariana felé.

Az út túloldalán Dylan éppen leugrott Pierre gördeszkájáról, és izgatottan felkiáltott. - Ezt a trükköt eddig még sosem sikerült megcsinálnom!

- Ügyes vagy! - dicsérte mosolyogva a tanár. - Viszont most muszáj elmennem egy rövid időre. Addig gyakorolsz tovább?

- Hová megy? - kapta fel a fejét csalódottan Dylan. Meglepetten tapasztalta, hogy a férfival sokkal jobban érzi magát, mint a diáktársaival. Egyedül nem volt kedve tovább deszkázni, ráadásul a szél is kezdett felerősödni. Megigazította a fején Griffendéles sapkáját, és felkapta a deszkát a járdáról.

- Egy utcával feljebb van itt egy játékbolt, gondoltam benézek, hátha találok valami újat a gyűjteményembe. Mindig ezt csinálom, ha új helyen járok - vallotta be Pierre. Dylan most látta először zavarban a férfit, aki valószínűleg arra számított, hogy a fiú ki fogja nevetni őt. Ehelyett Dylan izgatottan neki szegezte kérdését. - Miket gyűjt?

- Star Wars akciófigurákat, körülbelül tizenhárom éves korom óta - mesélte elpirulva Pierre.

Dylan megfeledkezett magáról, és izgalmában megszorította a férfi kezét.

- Én is gyűjtöm őket! Maga a legklasszabb tanár! Iszonyat jól deszkázik, tetoválása is van, és szereti a Star Warst! - örvendezett, majd sietve elengedte a férfi kezét, mielőtt folytatta. - Hasonlóak vagyunk, csak én nem deszkázom olyan jól, nincs tetkóm, és fele olyan jól sem nézek ki, mint maga. Ráadásul egy lúzer vagyok - mondta kissé elszontyolodva.

Pierre a fiú vállára tette a kezét, és biztatóan megveregette. - Egyáltalán nem vagy lúzer. Láttam a blogodat, és inspiráló, hogy segíteni próbálsz másoknak. Az őszinteségedről nem is beszélve. Hidd el, a legtöbb osztálytársad örülne, ha fele olyan menő lenne, mint te - bizonygatta, és Dylanre kacsintott.

A fiúnak jól estek tanára szavai. Nem gondolta, hogy felnőttek is olvassák a blogbejegyzéseit, ezért kissé zavarba jött, de óriási elismerést jelentett számára Pierre dicsérete.

- Na, gyere! Vadásszunk akciófigurákra! - csapta össze két tenyerét a tanár.

Dylan

Ebéd után Ariana és Ed sétálni indult. Egymásba karolva lépkedtek a szállingózó hóesésben. Mindketten olyasmit éreztek, amilyet korábban még soha. Vajon ilyen könnyed, súlytalan érzés az első szerelem? - töprengett némán Ed, miközben azért fohászkodott, bárcsak örökké így maradhatnának: kettesben, elégedetten, kéz- a kézben. Ha Arianával volt, nem senkinek, hanem valakinek érezte magát. Olyasvalakinek, aki vesztesből nyertessé avanzsált. Egy mesébe illő főhősnek. Igazi hollywood-i történet az övé, amiben a stréber, képregénygyűjtő, szemüveges fiú a film végén megkapja a gyönyörű, elérhetetlen lányt. Csak hogy jól tudta, minden ilyen sztoriban felbukkannak a gonosz mostohatesók, hogy szétválasszák a szerelmeseket. Rettegett attól, hogy az egyik pillanatban felbukkan Iggy és Charli, hogy leteremtsék mindkettőjüket, aztán sértésekkel bombázzák őt, Arianát pedig magukkal vonszolják. Mielőtt ez bekövetkezhetett volna, valamit mindenképp meg akart tenni. Valamit, amire mindennél jobban vágyott, és amihez minden bátorságára szüksége volt. Bele kell vágnia, hiszen a hősök mernek, aki pedig nem mer, az nem is nyer - gondolta, aztán megtorpant. Ariana meglepetten fordult felé, de a kezét nem engedte el. Ed közelebb lépett a lányhoz, hogy lassan, és kissé ügyetlenül megcsókolja őt. Ariana tágra nyílt szemekkel meredt maga elé, de nem ellenkezett. Hagyta, hogy a fiú szája megtalálja az övét. Először éppen csak egymáshoz préselődtek ajkaik, óvatosan és bizonytalanul. Végül mindketten elég bátorságot vettek ahhoz, hogy egyre szenvedélyesebb csókcsatát vívjanak. Ed a karjaiba zárta a lányt. Úgy ölelte magához, mintha soha többé nem akarná elengedni. Ariana a levegőbe emelte egyik lábát, ahogy a romantikus filmekben szokás. Akkor, abban a szent pillanatban tudatosult benne, hogy nem csupán testi vágyat érez a fiú iránt. Szerelmes Edbe, és harcolni fog azért, hogy együtt lehessenek.

Ed

McCall csapata egy emberként lélegzett fel, amikor beléptek a szálló ajtaján. Nedves ruhájukon elolvadni készülő hópelyhekkel, a hidegtől kipirosodott arccal, és csurom vizes hajjal indultak el a szobájukba, hogy száraz ruhát vegyenek magukhoz, és minél előbb letusolhassanak.

- Kristen, Austin! Ha letusoltatok és megvacsoráztatok, menjetek Mr. Philhez, aki addigra kikészíti nektek a tisztítószereket a takarításhoz! - szólt utánuk McCall, mire Kristen lábát hangosan a földhöz csapkodva folytatta útját.

- Nyugodtan csapkodj, a cipődből kihulló sarat és lucskot is te fogod feltakarítani! - mosolygott a tanárnő.

- Te is lucskot fogsz takarítani, csak te a nyelveddel, a lábam között - fordult élvezkedve Kristen a mellette masírozó Austinhoz. Mögöttük Justin és Logan párosa lépkedett.

- Jössz zuhizni? - kérdezte Justin.

Logan bizonytalanul nézett a fiúra. Dylannel próbáltak mindig akkor tusolni, amikor a zuhanyzó üres volt. Ha ketten voltak, akkor sem néztek egymásra meztelenül, mert Dylan így akarta. Logan sem szeretett levetkőzni mások előtt, főleg olyankor nem, amikor testét zúzódások és kék-zöld foltok csúfították. Nem akarta látni a sajnálkozó tekinteteket, ahogy arról sem szívesen beszélt volna bárkinek is, hogy sebeit a saját nevelőapja okozta. Azt is sejtette, hogy Dylannek rosszul esne, ha együtt menne zuhanyozni egy másik fiúval.

- Inkább majd egyedül, ha senki sem lesz ott - mondta végül.

- Nem kell egymásra néznünk, te az egyik fülkében leszel, én meg a másikban. Mr. Phil szerint eddig még csak négy ember ért vissza rajtunk kívül. Ha sietünk, még végezhetünk, mielőtt a többiek is megérkeznek, és egyszerre megrohamozzák a zuhanyt - magyarázta Justin.

Logan eltöprengett a fiú szavain. Nem vágyott rá, hogy Ashton és társai berontsanak a zuhanyzóba, amikor ő éppen alatta áll. Nem tudna úgy fürdeni, hogy közben valaki a szemközti fülkékből látja őt. Ashton biztosan egyből szekálni kezdené a mellkasán és hátán lévő lila foltok miatt.

- Rendben, menjünk - bólintott, aztán mindketten megszaporázták lépteiket, amikor felértek az emeletre. Amint becsukódott mögöttük a szobájuk ajtaja, Justin azonnal ledobta kabátját, és kibújt vizes ruháiból. Mire Logan odanézett, a fiú már egy törölközőbe csavarva várta őt. Leült az ágya szélére, és elővette telefonját, hogy megnézze, hátha üzent neki Iggy. Csalódottan dobta az ágyra a készüléket, amikor látta, hogy nem kapott üzenetet a lánytól.

- Mehetünk? - pillantott fel Loganre, aki addigra szintén törölközőre cserélte ruháit. Kettőt is viselt: egyet a dereka köré csavarva, egyet pedig a nyakában.

- Ennyire szégyellős vagy? - mosolyodott el Justin, de a hangja megértően csengett. - Megértelek. Nekem más, én már hozzászoktam a focicsapatban, hogy elkerülhetetlen az egymás előtt öltözés, meg a zuhanyzás.

- Nem erről van szó. Dylan sokkal szégyellősebb. Ő még előttem is az. - Logan hangja ellágyult, amikor barátjáról beszélt, aztán nagy levegőt vett. - Csak nem szeretném, ha bárki is látná, amit a nevelőapám csinál velem - mondta végül. Kivette nyakából a törölközőt, felfedve Justin előtt véraláfutásos sebeit. A fiú lassan, elképedt arccal felállt az ágyról, és közelebb lépett hozzá.

- Ezt a nevelőapád csinálta veled?! - szörnyülködött.

Logan bólintott.

- Az alkoholt szereti, engem pedig utál. Add össze a kettőt, és megkapod ezt - mutatott magára. Meglepődött azon, hogy mennyire megkönnyebbült, hogy valakinek őszintén beszélhet a dologról. Dylan előtt megpróbált annyi részletet eltitkolni, amennyit csak tudott, hogy a fiú ne érezze még tehetetlenebbnek magát. Igaz, Dylan legtöbbször így is rájött a hangjából vagy az arckifejezéséből arra, hogy füllent neki. Minél több időt töltöttek együtt, annál jobban kiismerték egymást. Dylan mindig észrevette, ha szomorú volt a családi gondjai miatt. Azt is megérezte, ha fájt valamije. Olyankor Logan hiába bizonygatta, hogy csak megütötte magát, mert nem figyelt oda, Dylan tudta, hogy csak őt próbálja kímélni a kegyes hazugságokkal. Logan azonban úgy vélte, fölösleges lenne terhelnie a fiút, így mindig elterelte a témát, ha Dylan Robertről próbált beszélni. Ezt barátja - bár nem szívesen -, de hagyta is neki,  puszta tapintatosságból. Justin előtt azonban nem kellett azt színlelnie, hogy semmi sem fáj neki. Nem kellett azt hazudnia, hogy megcsúszott, és beverte a hátát a kád szélébe, vagy felborult a biciklijével. Justin ugyanis képes volt elviselni az igazságot, hiszen nem szerette őt annyira, mint Dylan.

- Annyira sajnálom, haver! Ez kurvára igazságtalan... Nem ezt érdemled! Tudtam, hogy a nevelőapád egy pöcs, de sosem gondoltam, hogy ilyen durva a helyzet - csóválta a fejét szomorúan Justin. - Ha gondolod, elkapom a srácokkal, és jól megverjük!

- Köszi - mosolyodott el halványan Logan. - Na, de menjünk, mert tényleg visszaérnek a többiek, mielőtt végzünk! Nem akarom, hogy ők is lássák.

Justin bólintott, és kiléptek a szoba ajtaján. Legközelebb akkor szólalt meg, amikor már a folyosón lépkedtek.

- Amúgy anyudék még mindig azt hiszik, hogy velem kavarsz? 

- Dehogy, január elején megmondtam nekik, hogy Dylannel járok. Azok után, ahogy viselkedtél előttük a vacsorán, szerintem anyám még meg is könnyebbült, hogy nem te vagy a pasim - vigyorgott Logan.

Ekkor lépett ki a szobája ajtaján Kristen, aki úgy tűnt, szintén zuhanyozni készül. A lány szándékosan úgy csavarta teste köré a törölközőt, hogy az ne fedje el a melleit. Mikor meglátta a felé közeledő, félmeztelen fiúkat, letépte magáról a törölközőt, és két kézzel dörzsölni kezdte az ágyékát.

- Annyira dögösek vagytok, hogy mindjárt felrobban a pinám! Kúrjatok szét, könyörgöm! - fohászkodott, elállva a fiúk útját.

- Ew - ráncolta a homlokát Justin. - Ezt most kihagynám, de köszi.

- Leszarom, engem úgyis inkább Logan érdekel! - vetette oda Kristen. Közben kéjesen az említett fiúra meredt, a nyelvét nyújtogatta, és vadul simogatta meztelen testét. - Kérlek szépen, legalább érintsd meg az erogén zónáim egyikét! Tépj szét, döfj le, ringass álomba a kemény farkadon! Velem bármit megtehetsz! Bármilyen sötét, mocskos fantáziád valóra váltom!

- Kristen, már mondtam: te lány vagy. Nem érdekelsz úgy - sóhajtott fásultan Logan, Kristen azonban egyáltalán nem zavartatta magát.

- Mondtam már, akár fiú is lehetek! Ha bekötöm a szemed, annak képzelsz, akinek csak akarsz! Csak húzz végre karóba!

- Bepisilek - kacagott könnyes szemmel Justin.

Logan kikerülte Kristent, de a lány utána kapott, és majdnem sikerült róla lerántania a törölközőt.

- Most már állj le! Ez már zaklatás - csattant fel ingerülten a fiú.

Kristen sértődötten távolabb lépett, és felszegte az állát. - Hát jó, de tudd, hogy amikor elaludtál szilveszterkor, én melléd feküdtem, és masztiztam rád! Jó nagyot élveztem - mondta, aztán meztelenül elszaladt.

Logan a fejét csóválva tovább indult, Justin pedig szemeit törölgetve követte őt.

- Ez a csaj nagyon rád van kattanva - vihogott.

Logan

Amikor Iggy és Charli kilépett az üzlet ajtaján, meglepetten tapasztalták, hogy Arianának nyoma veszett.

- Az az idióta elkószált - mérgelődött Iggy, miközben felhúzta nyakán a kabátja cipzárját. A vihar már a város felé közeledett.

- Megkeressük?

‐ Nem. Majd előkerül. Hideg van, inkább nézzünk be egy másik boltba is - javasolta Iggy, aztán tovább indultak az üzletekkel szegélyezett úton. Még csak néhány perce sétáltak, amikor Charli megtorpant, és barátnőjéhez fordult. - Nagyon kell pisilnem. Nem megyünk be ide? - bökött fejével egy gyorsétterem felé.

- Menjünk, de csak mert nekem is kell.

Az étteremben csupán két vendég beszélgetett egymással hamburgerük felett. A lányok egyenesen a pult melletti mosdók felé vették az irányt, és belökték a női vécé ajtaját. Azonnal felfigyeltek az egyik fülkéből kiszűrődő, csattogó hangokra és fojtott nyögésekre. Tágra nyílt szemekkel egymásra néztek, majd óvatos léptekkel elindultak a fülkék felé. Iggy feltépte az egyetlen csukott fülke ajtaját. Azt hitte, zárva lesz, de az ajtó nyikorogva kinyílt. Mindketten megtorpantak a szemük elé táruló látványtól. A lehajtott tetejű vécén egy fiú ült, bokáig letolt nadrágban, az ölében egy lánnyal, akinek Iggyék csak hosszú, hátára omló haját láthatták. Ennyi is elég volt ahhoz, hogy felismerjék őt.

- Ariana?! - kiáltott fel Iggy döbbenten. A megszólított lány hátra fordította arcát, és mozdulatlanná dermedt, amikor megpillantotta barátnőit.

- Ha azt hiszed, nem látunk, csak mert megdermedtél, tévedsz! - rivallt rá Iggy.

Ariana lemondóan sóhajtott, majd kikászálódott az alatta ülő fiú öléből.

- Ed? Jézusom, Ari! Mit tettél? Egy ócska vécéfülkében veszítetted el a szüzességed ezzel a stréberrel?! - hüledezett Iggy, miközben a két megzavart fiatal kapkodva felöltözött.

- Igen! Szeretjük egymást, és már nem bírtunk tovább várni! - jelentette ki Ariana. - Nem is értem, miért vártam ennyit! A vásárlás után a szex a legjobb dolog a világon!

- Tűnj a szemem elől! Pisilnem kell - fordult Iggy bosszúsan Edhez. A fiú lesütött szemekkel kioldalazott a fülkéből a lányok mellett, Iggy pedig Arianához fordult. - Te is menj, látni sem akarlak!

- Nem bántam meg - mondta Ariana, aztán jókedvűen követte újdonsült barátját.

- Ugye nem az dühít igazából, hogy te fogod közülünk utoljára elveszíteni a szüzességed? - fordult Iggy felé Charli, miután kettesben maradtak.

- Ez nem lóverseny! Én inkább várok, de az én első alkalmam akkor is különleges lesz, mert megérdemlem! - jelentette ki bosszankodva Iggy.

- Ez így igaz. Megérdemled. Én nagyon hálás vagyok, hogy az első alkalmam tökéletes volt. A tiéd is az lesz! Nina és Ariana hülyék - bizonygatta Charli.

- Fel nem foghatom, hogy tarthatja valaki olyan kevésre magát, hogy egy koszos vécében veszítse el a szüzességét! - csóválta a fejét Iggy. - Legalább egy ágyban csinálták volna... és Ed? Kinézted volna belőle, hogy érdekli a szex? Azt hittem, csak a magolás izgatja, meg a számítógépes játékok!

- Minden pasit érdekel a szex, még a strébereket is.

Ariana

Közben Kat Ashton és Calum párosához csapódott. Ashton épp azon töprengett, hogyan vegyenek alkoholt, Calum azonban nem díjazta az ötletet.

- Ha kiderül, hogy ittunk, megnézhetjük magunkat! - sopánkodott.

- Jaj, ne legyél már ilyen beszari! Ez a tanár jó fej, és mire visszaérünk a szállásra, kijózanodunk. A baj csak az, hogy sehol nem szolgálnak ki, mert kiskorúak vagyunk - húzta el a száját Ashton. Egy élelmiszerüzlet előtt ácsorogtak, és mindhárman átfagytak már.

- Szerencsénkre nekem van hamis személyim - kacsintott Kat. Calum egy megrovó pillantással jutalmazta, Ashton azonban elismerően nézett rá.

- Nem gondoltam rólad, hogy ilyen vagány vagy - mondta, mire a lány Iggyt utánozva hátravetette haját a válla fölött, és sejtelmes mosolyt villantott.

- Nem is sejted, mi minden rejlik még bennem. - Kat elégedett mosollyal az arcán belépett az üzletbe, Ashton pedig Calum felé fordult.

- Talán a végén még meg is dugom a kicsikét. Láttad a seggét? Baromi jó, bár az Iggyé mégis csak jobb.

- Szerintem elégedj meg vele, mert Iggyt úgysem kapod meg soha - tanácsolta Calum, mire Ashton megeresztett felé egy magabiztos mosolyt.

- Ne becsüld le a vonzerőmet. Igazi punci-mágnes vagyok.

- Én úgy vettem észre, hogy Iggy ki nem állhat.

- Csak kéreti magát, nagyokos - bizonygatta Ashton.

Amikor néhány perccel később Kat megjelent egy üveg whiskyvel a kezében, a fiúk elismeréssel néztek rá. A lány nem vesztegette az időt: felbontotta az üveget, aztán meghúzta. Megtörölte a száját és kicsit elfintorodott, majd mosolyogva átnyújtotta az üveget Ashtonnak. Húsz perccel később már mindhárman spiccesen nevetgéltek egy város széli, elhagyatott épületben állva, ahová az egyre sűrűbb hóesés elől húzódtak be. Az épületnek se ajtaja, se ablaka nem volt már, a falakat graffitik díszítették, és kellemetlen szagok terjengtek a levegőben. Ashton bekapcsolta telefonján a Limp Bizkit Rollin' című dalát, és rágyújtott egy cigarettára.

- Akarjátok látni, ahogy twerkelek? - kérdezte Kat izgatottan.

- Erre a zenére nem lehet twerkelni - csóválta a fejét vigyorogva Ashton, Katet azonban nem tudta zavarba hozni.

- Ó, dehogynem! Csak figyeld! - mondta a lány, miközben feljebb húzta a kabátját a derekán. Amikor elindult a dal refrénje, tenyerével a falnak támaszkodott, és rázni kezdte fenekét. Mindent beleadott, hogy lenyűgözze a fiúkat. Azok tátott szájjal, megbabonázva bámulták sebesen rázkódó hátsóját.

- Tangában könnyebb lenne - nevetett Kat, amikor meglátta társai sóvárgó arcát. Ashton a lány mögé állt, és csípőjével a fenekéhez dörgölődzött. Kat ettől csak még inkább beindult. Jobban kinyomta hátsóját, és még sebesebben rázta.

- Felállt a farkam - kuncogott a majdnem üres whiskys üveget lóbálva Ashton, miközben lenézett a lány fenekére.

- Nem dugunk? - kérdezte reménykedve Calum. Két társa felé fordult, és meglepetten tapasztalták, hogy a fiú keze a nadrágjában matat.

- Te nem valami kémia szakkörös okostojás vagy? - ráncolta a homlokát Kat döbbenten. Még a twerkelésről is megfeledkezett.

- Az vagyok - bólintott Calum, tovább markolászva férfiasságát -, de attól még a farkam nekem is feláll.

Ashton izgatottan közelebb hajolt Kathez, és a fülébe súgta: - Akarod?

- Ilyen könnyen nem kaptok meg. Azt hiszitek, minden porba fingóval lefekszem, aki felajánlja nekem? - forgatta a szemét felháborodást színlelve Kat. - Maximum végig nézem, ahogy magatoknak csináljátok.

A két fiú izgatottan összenézett, aztán közelebb léptek a lányhoz.

Ashton

Negyedórával később mindhárman nevetgélve léptek ki a romos házból, hogy találkozzanak a többiekkel a busznál, amivel érkeztek. Letelt a Pierre által kiszabott idő, és ideje volt, hogy vissza induljanak a szállásra. A többiek már a buszon ülve várták őket.

- Na végre! Mi tartott ennyi ideig?! - méltatlankodott Iggy, mikor a három késve érkező is felszállt. Azok sokatmondó pillantásokat váltottak és spiccesen nevetgéltek, miközben a helyükre igyekeztek.

- Ti ittatok? - vonta fel a szemöldökét Pierre. - Jobb, ha összeszeditek magatokat, mire megérkezünk, különben Lydia ki lesz akadva!

- Ki az a Lydia? - kérdezte érdeklődve Ariana, aki Ed mellett ült, és a fiú vállán pihentette a fejét.

- McCall tanárnő - nézett rá megütközve a busz elejében álló Pierre.

- Én Ariana vagyok, nem McCall tanárnő.

- Úgy értettem, McCall tanárnő keresztneve Lydia - magyarázta meghökkenve Pierre.

- Olyan cuki vagy, amikor fogalmad sincs róla, melyik bolygón élsz - hajolt mosolyogva a lányhoz Ed, hogy csókot leheljen az arcára.

Iggy megpróbált nem figyelni az újdonsült párosra. Nem tudta megállapítani, hogy mi zavarja leginkább a két fiatal kibontakozó szerelmében. Az, hogy Ed nem népszerű? Tuti nem - gondolta Iggy. Hiszen nem volt ő már olyan felszínes, hogy feláldozza a szerelmet a népszerűség oltárán. Ed rendes és okos srác, aki valószínűleg jól fog bánni Arianával. Nem értette, akkor mégis miért zavarja annyira a szerelmesek látványa. Talán csak az bosszant, hogy Charli és Ari is talált magának egy normális pasit, míg én titokban összejöttem azzal, aki egyszer már megalázott és megcsalt? - töprengett az ablakon kibámulva. A kirándulás feledni próbált emlékeket hozott a felszínre; olyan képeket és érzéseket, amiket Iggy gondosan elásott magában. Akárhányszor Justinra gondolt, megjelent előtte a kép, amin a fiú bevallja neki, hogy megcsalta őt. Most, hogy az emlék egyre többször úszott be a tudatába, sokkal élénkebbnek tűnt, mint korábban. A lány magán érezte Justin megbánással teli tekintetét, érezte orrában a fiú illatát, hallotta az erdő lélegzetvételeit a sátoron túlról. A fájdalom ott dübörgött minden porcikájában: végigszáguldott az erein, egyenesen a szíve felé, hogy megbénítsa azt. Visszanyelte könnyeit, és türelmetlenül megtörölte a szemét. Ez nem én vagyok. Én nem vagyok gyenge. Nem lehetek az... de hogyan szeressem feltétel nélkül azt, akinél jobban még senki sem bántott meg? - gondolkodott, de válasz sosem érkezett a saját magának feltett kérdésekre.

Iggy

Amikor a busz lelassított a szálló épülete előtt, Iggy volt az első, aki elhagyta a járművet. Megtorpant, amikor felpillantva Justint látta meg először. A fiú a szálló falának vetett háttal cigarettázott, és mohón nézte, ahogy Iggy leszáll a buszról. Lassan kifújta száján át a füstöt, miközben komótos léptekkel elindult a lány felé. Iggy szíve a torkában dobogott. Minden vágya az volt, hogy átölelje barátját, mégis visszatartották sötét gondolatai attól, hogy vágyait tettekre váltsa. Így csak állt ott, mozdulatlanul, távolságtartóan. Justin megállt előtte, és elmosolyodott. Egész nap arra várt, hogy újra láthassa a lányt. A találkozás mégis keserédesre sikerült, hiszen érezte, hogy valami nincs rendben közöttük. Iggy nem engedte őt közel magához. Sem testben, sem lélekben.

- Beszélhetünk valahol? - kérdezte csendesen a fiú, miközben a többi leszálló kikerülte párosukat, hogy a szálló felé sietve minél előbb megmelegedhessenek.

Iggy bólintott, és egymás mellett lépkedve indultak útnak az épület falai mentén.

- Meggondoltad magad? Mégsem akarsz engem? - nézett a lányra szomorú szemekkel, cigarettája fölött Justin.

- Akarlak! - lehelte Iggy, aztán megfogta a fiú kezét, és ujjai közé csúsztatta saját ujjait. Felnézett Justin nagy, szomorkás szemeibe, és mély levegőt vett. - Csak... nagyon félek. Ez a kirándulás eszembe juttatta az előzőt. Azt az estét, amikor elmondtad, hogy megcsaltál. Minél jobban próbálom elfelejteni, annál inkább emlékszem rá! És ezek az emlékek megmérgeznek. Nem hagyják, hogy boldog legyek. Nem tudom, mit tegyek! Olyan vagy, mint a kedvenc ruhám, amire ráömlött a bor, és akármennyire szeretném újra viselni, nem tehetem, mert az a folt örökké ott éktelenkedik rajta.

A következő pillanatban olyasmi történt, amire Iggy egyáltalán nem számított: Justin elsírta magát. Könnyei szaporán és hangosan potyogtak. Rázkódó vállakkal elfordult, és hosszú perceken át csak zokogott, akár egy kisgyerek. Képtelen volt megszólalni, vagy a lányra pillantani. Hagyta, hadd sírja szárazra magát, és nem törődött azzal, meghallja-e valaki. Iggy dermedten állt a fiú mögött, és fogalma sem volt, mit mondjon. Könnyes szemekkel átkarolta hátulról Justin derekát, és a hátához préselte arcát. Csendben várta, hogy a fiú megnyugodjon. Együtt sírtak, egymásért. Miután Justin valamelyest lecsillapodott, megszorította a lány kezét, és szembefordult vele. Könnyáztatta arca sápadtan csillogott a holdfényben.

- Én már nem az vagyok, aki akkor voltam. Megváltoztam! Sosem bántanálak meg újra... soha! Tudom, hogy nem érdemlem meg, de mégis, csak egy esélyt kérek! Viszont ha nem megy, inkább mondd meg, mert ebbe a bizonytalanságba beleőrülök! Vagy teljesen légy az enyém, vagy sehogy sem - mondta elcsukló hangon. Türelmetlenül megtörölte kabátja ujjában az arcát, és lélegzetét visszafojtva várta a lány válaszát. Iggy azonban képtelen volt megszólalni. - A hallgatásod többet mond minden szónál - mondta szomorúan, lehajtott fejjel Justin. - Szeretlek. Senkit sem fogok úgy szeretni, ahogy téged, ezt azért tudd! Te viszont sokkal jobbat érdemelsz nálam - azzal a fiú sarkon fordult, és megtört testtartással elindult a bejárat felé.

- Én is szeretlek! - szólt utána kisvártatva Iggy elfúló hangon. - Nem érdekel, mit érdemlek, mert nekem csak te kellesz.

Justin megtorpant, és lassan megfordult. Meggyötört arcán felütötte sugarait a boldogság. Néhány lépéssel Iggy előtt termett, hogy magához húzza, és megcsókolja őt. Ujjaival végigsimított a lány hátára omló hajzuhatagon, miközben szorosan ölelték egymást.

- Megérdemeljük a happy endet, bébi - suttogta a fiú fülébe Iggy. Arcát Justin vállára hajtotta, miközben hosszú perceken át szoros ölelésbe fonódva, mozdulatlanul álltak a holdfényben.

Justin