Oldalak

2015. március 21., szombat

3. Fejezet: Otthon, rémes otthon

Másnap reggel Dylan a szokásos módon rontott be testvére szobájába.
- Már megint elfelejtetted, hogy kell kopogni? - kérdezte megbotránkozva Iggy, aki épp sminkelte magát szépítkező asztala előtt.
- Tudnék, csak nem akarok.
- Elegem van belőled. Mit akarsz? - csattant fel a lány.
- Nincs kedvem suliba menni. Nem lógunk? Plazazhatnánk.
- Nem… nem akarok hiányozni a suliból, hogy amíg én veled lófrálok a plazaban, addig az osztályban mások férkőzzenek a középpontba.

A suli mögött Selena átszellemülve taglalta az este történteket Mileynak, aki elképedve hallgatta őt.
- Te ribanc! Úgy lennék most a helyedben! - tátotta a száját Miley.
- Irigykedsz, mi?
- Még szép! Ő a suli legjobb pasija, nem tudom elhinni, hogy neked már megvolt, nekem meg nem! Karrierem csúcspontja lenne, ha lefeküdnék Justinnal, de így sem panaszkodhatom. Olyan vagyok, mint egy méhecske. Virágról virágra szállok.
Mikor épp indultak a bejárati ajtó felé, megállt a suli előtt egy Ferrari, s kiszállt belőle Iggy, nyomában Dylannel. A lány hátravetette haját, és egy pillantásra sem méltatva a lányokat bevonult az iskolába.
- Bárcsak megdöntene valaki egy Ferrari motorháztetőjén - ábrándozott Miley.

Mikor Iggy és barátnői beléptek a terembe, Lady Gaga LoveGame című dala szólt a sulirádióban. A lány ezt meghallva nyomban szexi táncba kezdett, s élvezettel vette tudomásul, hogy mindenki őt bámulja. Barátnői csatlakoztak hozzá és követték példáját.
- Alázzuk le őket - szólt Miley. Selena látta, hogy Justin is elmélyülten figyeli Iggyt, így hát végül Mileyval felmásztak a tanári asztalra és erotikus táncba kezdtek. Charli észrevette, hogy közeledik Lydia McCall tanárnő, ezért barátnőivel a helyére sietett. Miley és Selena viszont nem vették észre a tanárnőt, aki immár az ajtóban állt.
- Ez az! Csináljátok csak! Kellessétek magatokat! Ez a legfontosabb az életben. Ha így folytatjátok, belőletek se lesz semmi! - szólt. A lányok nevetve lemásztak a tanári asztalról és a helyükre indultak.
- De uncsi ez az óra… - sóhajtott Iggy körmét reszelve.
Közben a mellette ülő Charli radírt kért a mögöttük ülő Dylantől.
- Minek neked a radír? Tollal írsz - jegyezte meg Iggy.
- Jaj, hát semminek - felelte szórakozottan a lány, majd mikor barátnője elfordult, átszellemülten szagolgatni kezdte a radírt.
Óra után az osztály legjobb fiú tanulója, Ed feltűnő kinézetű, tupírozott hajú barátnője lépett be a terembe és ült barátja ölébe.
- Akkor ma megyünk a Mekibe, igaz? - kérdezte.
- Persze kicsim. Szeretlek.
- Én is téged, manó.
- Manó? - nevetett fel az épp arra járó Miley.
- Igen. Miért? Valami bajod van vele?
- Gáz vagy.
- Te meg akkor übergáz.
- Na ide figyelj te emo lotyó…
- Scene vagyok, de mindegy - vágott közbe a lány.
- Felőlem színtelen is lehetsz, de velem ne szórakozz, mert nem lesz jó vége - mondta Miley, majd faképnél hagyta a szerelmeseket.
- Nagyon félek…
- Szerintem tényleg ne szórakozz vele, mert kicsinál - jegyezte meg Ed.
- Nem érdekel. Akkor sem fogom hagyni magam - szólt a lány, majd Logant kezdte el bámulni, akihez épp akkor lépett oda Kristen.
- Szia. Nagyon bátor dolog volt, hogy a múltkor megvédted Dylant Nickkel szemben… - köszönt a lány.
- Logan, jössz velünk a sulikávézóba? - kérdezte a fiútól Dylan, aki Iggyvel és Charlival már az ajtóban állt.
- Aha.
- Én is megyek - jelentette ki Kristen.
- Nem, te nem jössz - nézett rá Iggy.
- De igen.
- Velünk aztán biztosan nem. Nem mutatkozom veled semmilyen körülmények között - mondta Iggy, majd sarkon fordult.
- Ne haragudj, de most mennem kell. Majd még beszélünk - búcsúzott Logan Kristentől, majd barátai után indult.

A sulikávézó nagyon hangulatos hely volt. Iggyék a legjobb asztalnál foglaltak helyet. A lány szívószállal szürcsölte 100%-os rostos üdítőjét.
- Szörnyen bánsz Kristennel. Nem értem, miért nem jöhetett le velünk ő is - nézett rá Logan.
- Mert én nem mutatkozom vele, azért. Ha legalább adna magára… de annyira igénytelen.
- Neked csak a külső számít?
- Nem. Nekem az számít, hogy a barátaim ápoltak legyenek, és törődjenek a külsejükkel. Még akkor is, ha nem éppen szépek. Kristen sem halna bele, ha néha hajat mosna, vagy kezeltetné a pattanásait. Ja, és igen… a szemöldökével is kezdhetne valamit. És ha ennyire sajnálod, nem értem miért velünk ülsz itt, és miért nem vele?!
- Azért, mert veletek akarok lenni. Csak... tudom, milyen érzés, mikor olyan dolog miatt bántanak valakit, amiről nem tehet.
- Arról, hogy csúnya, tényleg nem tehet. De arról, hogy igénytelen, arról igen. És itt téma lezárva.
Charli közben némán bámulta Dylan, aki viszont minden figyelmét az evésnek szentelte.
- Nincs kedvetek együtt lógni délután? Elmehetnénk, mondjuk moziba - javasolta Logan.
- Én benne vagyok - mondta Dylan.
- Akkor én is! - szólt Charli. - Azaz… én is benne vagyok - tette hozzá elpirulva.

A nap első óráján az osztályfőnök bejelentette, hogy indul az iskolában egy használt elem, illetve akkumulátorgyűjtés. Az az osztály, amelyik a legtöbbet gyűjti össze, több napos kiránduláson vehet részt tanítási időben.
- Nekünk kell megnyerni. És akkor ahelyett, hogy itt unatkoznánk a suliban és hallgatnánk McCallt, csak lógatjuk majd a lábunkat valahol három napon keresztül - fordult testvéréhez Dylan.
- Nyugi, úgyis mi nyerünk - mosolygott Iggy.
- A gyűjtés ezen a pénteken kezdődik, és egy héten keresztül tart - fejezte be a tanár.
Az utolsó óra után Iggy Loganhez fordult, miközben berakták táskájukba a földrajzkönyveket.
- Hazaviszünk téged is.
- Köszönöm - mosolygott a Logan.
Mikor már a kocsiban ültek, a fiú Charlihoz fordult.
- Te is erre laksz?
- Nem, csak mozi előtt átmegyek Iggyékhez.
- Éhes vagyok - sopánkodott Dylan.
- Nekem még van egy kis nasi a táskámban. Kéred? - kérdezte Charli.
- Istennő vagy! - hálálkodott a srác, mire Charli fülig elpirult.
- Már elnézést, de ha valaki itt istennő, akkor az én vagyok - jegyezte meg Iggy.
Mikor megérkeztek, a három fiatal elbúcsúzott Logantől.
- Akkor fél ötre gyere át - szólt Dylan, miközben kezet fogott barátjával. Miután beléptek a házba és lepakolták cuccaikat, a srác zuhanyozni indult, Iggy és Charli pedig kiültek a teraszra teázni.
- Mindjárt jövök, csak vécére kell mennem - pattant fel tíz perc elteltével Charli. Igazából nem vécére, hanem a fürdőbe igyekezett, hogy leskelődjön Dylan után. A fiú elfelejtette kulcsra zárni a fürdőszoba ajtaját, így Charli könnyűszerrel bejuthatott. 
Megvárom, hogy kilépjen a zuhanyfüggöny mögül és akkor végre láthatom őt meztelenül - gondolta izgatottan. Pár perc múlva Dylan elzárta a vizet, s mit sem sejtve kilépett a függöny mögül.
- OMG! - kiáltott fel Charli.
- Jézusom! Mit keresel te itt? - kérdezte rémülten Dylan és azonnal eltakarta férfiasságát, majd gyorsan magára csavart egy törölközőt.
- Ne haragudj, véletlenül ide nyitottam be a vécé helyett. Sajnálom - szabadkozott a lány, miközben elalélva bámulta Dylan vizes testét. Ekkor lépett be Iggy is a fürdőbe.
- Mit keresel itt? - kérdezte barátnőjétől felháborodva.
- Véletlenül ide nyitottam be…
- Véletlenül nem direkt jöttél ide, hogy kilesd a bátyámat? - vonta fel szemöldökét a lány.
- Nem, dehogy! Te ilyeneket kinézel belőlem?!
- Igen, ki.
- Akkor most szépen menjetek ki mindketten, hogy fel tudjak öltözni - szólt türelmetlenül Dylan, mire a lányok magára hagyták őt. Charli még egyszer vetett egy sóvárgó pillantást a fiúra, majd becsukta maga mögött az ajtót.

Fél ötkor aztán Logan is megérkezett. Dylan bekísérte őt Iggy szobájába, ahol a lány épp a szépítkező asztala előtt fésülködött, Charli pedig az ágyon ült és Dylanről álmodozott.
- Sziasztok - köszönt Logan, mikor beléptek a szobába. Az egész egy szempillantás alatt történt. Dylan az ágyhoz lépett, letépte Charliról a felsőjét és megcsókolta őt.
- Gyerünk, szaggass szét, te vadállat! - kiáltott fel a lány.
- Elég ebből! Mi ütött beléd? Te tényleg nem vagy normális - csattant fel Iggy, kizökkentve ezzel barátnőjét álmodozásából. Charli meglepődve körülnézett. Logan és Dylan még mindig az ajtóban álltak és szakadtak a nevetéstől. Charli magára is vetett egy pillantást. Az ágyon feküdt elterülve.
- Ezt nem hiszem el… ne haragudjatok, csak szednem kell egy gyógyszert, és a hallucináció a mellékhatása - hazudta szemrebbenés nélkül, miközben felült.
- Persze… jobb lesz, ha összeszeded magad, mert a moziban nem akarom, hogy leégess! - pirított rá Iggy.

Mikor aztán a plaza előtt kiszálltak a Ferrariból, nem kis feltűnést keltettek.
- Imádom, hogy gazdag és szép vagyok! - szólt Iggy, miközben hátradobta haját. Egy horror filmet néztek meg, Charli pedig nem mulasztott el minden egyes jelenetnél Dylanhez bújni. Egy különösen félelmetes résznél még Iggy is közelebb húzódott Loganhez. 
Jesszusom, miket művelek… - gondolta, majd elengedte a fiút és előre fordult.
A film szünetében Dylan elsietett venni még egy extra nagy pattogatott kukoricát, mert az elsőt már egyedül befalta.
- Eljössz velem? - fordult Loganhez, miközben felállt. A fiú bólintott és követte barátját.

Mozi után Iggy és Dylan meghívták Logant és Charlit, hogy aludjanak náluk. Úgy döntöttek, otthon megnéznek még egy horror filmet, a Véres Valentint. Dylan két kézzel tömte magába a chipset, Charli pedig már az első félelmetes jelenetnél kapott az alkalmon, hogy hozzábújjon a fiúhoz. A mellette ülő Iggy is megszorította Logan kezét a takaró alatt.
- Öö… az nem a kezem volt - szólt Logan elpirulva.
- Azt én is észrevettem - válaszolt emelt hangon Iggy, majd megpróbált a filmre koncentrálni, kevés sikerrel.
A film után Dylan és Logan lementek a konyhába, hogy megigyanak egy-egy pohár tejet, Iggy pedig forró fürdőt vett. Charli leült a szépítkező asztal elé és nézegetni kezdte magát a tükörben.
Vajon van esélyem Dylannél? Tetszem neki? Bármit megadnék azért, hogy az enyém lehessen... - gondolta.

Reggel Logan és Dylan egymás mellett ébredtek a fiú szobájában.
- Jó reggelt - szólt nagy ásítások közepette Dylan és Logan felé fordult, aki már ébren volt és a plafont bámulta.
- Neked is.
- Van kedved a Mekiben reggelizni?
- Nekem megfelel - mosolygott Logan, majd összeszedték magukat és megittak egy kávét, hogy sikerüljön felébredniük. Dylan a konyhapultra támaszkodva próbálta nyitva tartani a szemét.
- Nagyon álmos vagyok. Alig tudtam elaludni - sóhajtott.
- Miért? Valami baj van? - nézett rá aggódva Logan. Dylan a fejét rázta.
- Nem, csak a sok horror után féltem... de ne nevess ki!
- Ez aranyos - mosolygott Logan.

- Iggyék nem akartak jönni? - kérdezte, mikor már a Mekiben ültek egymással szemben egy asztalnál az ablak mellett, és a menüjükre vártak.
- Nem hívtam el őket. Nyugodtan szeretnék reggelizni - magyarázta a fiú.
- Iggy amúgy mindig ilyen volt?
- Mármint ilyen öntelt, uralkodó, akaratos, lenéző?
- Hát… igen.
- Aha. Már gyerekkorunkban is folyton elvárta a különleges bánásmódot, és mindig a figyelem középpontjába próbált férkőzni. Ráadásul mindig parancsolgatott nekem, és folyton azt kellett játszani, amit ő akart - idézte fel a régi emlékeket Dylan. - És neked milyen volt a gyerekkorod?
- Nyolc éves koromig minden jó volt, de akkor anyáék elváltak, és jöttek a gondok. Anya dolgozott, hogy meg tudjunk élni, rám meg már nem is maradt ideje. Apa pedig azóta sem keres. Már új családot alapított, új életet kezdett, amiben nekem nincs helyem - mondta keserűen a fiú.
- Sajnálom, biztos nagyon nehéz lehetett számodra... meg fogod enni a maradék sült krumplidat?
- Nem - felelt Logan, mire Dylan maga elé húzta a krumplis tasakot, és folytatta az evést.

Délután a két srác elhívta Iggyéket egy strandra, ahol aztán Dylan és Logan minden csúszdát kipróbált. Charli szívesen velük tartott volna, de nem hagyhatta magára Iggyt, így hát csak ült az egyik medence szélén lábát a vízbe lógatva, amíg barátnője úszkált. Egy kis idő múltán csatlakozott hozzájuk a két fiú is. Amint Dylan elmerült a medencében, hirtelen Charli is kedvet kapott egy kis lubickoláshoz.
- Jaj, ne debileskedjetek már! - szólt Iggy, mikor a fiúk lenyomták egymás fejét a víz alá. Igazából csak az volt a baja, hogy nem ő van a középpontban.
- Én megyek csúszni még egyet. Jössz, Logan? - szólt Dylan, miközben kimászott a medencéből. Charli megbabonázva nézte őt.
- Most nem, majd később.
- Én megyek! - kapott az alkalmon Charli, majd a fiú nyomában elindult a csúszdák felé. Iggy Logan mellé úszott.
- Jössz venni valami kaját?
- Aha, mehetünk - bólintott a fiú.
Mikor kimásztak a medencéből, Logant azonnal zavarni kezdte, hogy csak egy fürdőnadrág van rajta. Iggynek nem voltak ilyen problémái. Hátravetette vizes haját és a derekára csavart egy törölközőt. Sokan a szépségen legeltették a szemüket. Pár perc múlva már egymással szemben ültek egy asztalnál a strand büféjében. Logan elnézte, ahogy a lány belekortyol az italába, majd a tányérja fölé hajolt.
- Te tanulsz majd bioszra? - kérdezte végül Iggy.
- Nem hiszem… Te?
- Egy percet sem. Én még a házimat is másokkal szoktam megcsináltatni. A stréberek örömmel vállalkoznak rá.
- Nem semmi - nevetett Logan.
Mikor visszatértek a medencéhez, Dylan megsértődött, amiért őt nem hívták magukkal, ezért Charlival együtt elindult, hogy vegyen valami ennivalót, aminek a lány titkon kifejezetten örült. Iggy lerakta egy székre a törölközőjét és elindult az egyik medence felé, amikor megcsúszott és neki esett Logannek. A fiú elvesztette egyensúlyát, így végül mindketten a vízben kötöttek ki.
- Még jó hogy nem esett semmi bajom! Basszus, már megijedtem, hogy letörik az egyik körmöm - szólt Iggy, mikor felbukkantak a víz felszínén.
- Jól vagy? - kérdezte aggódva Logan.
- Igen, de te vigyázhatnál jobban! Miattad estünk bele a medencébe.
- Miattam?! Bocs, hogy megcsúsztál és engem is belelöktél a vízbe!
- Nem löktelek bele. Véletlen volt!
- Tudom… de neked kellett volna jobban vigyáznod. Még jó, hogy nem esett bajod.
- Aggódsz értem? - vonta fel szemöldökét Iggy. Bár nem mutatta ki, de jól esett neki ez a gesztus a fiú részéről.
- Igen… baj?
- Nem, dehogy - mosolygott a lány. Na és te jól vagy?
- Kutya bajom - legyintett Logan.

Miután hazaértek és kiszálltak az autóból, elbúcsúztak Charlitól, aki Dylant bámulva, fájó szívvel vett búcsút a kis csapattól.
- Nekem is mennem kell - fordult az ikrekhez Logan. - Robert ki lesz akadva, hogy nem mentem haza tegnap este.
- Szerintem nem bűn, hogy jól érezted magad - szólt Iggy.
- Ha van kedved, később gyere át hozzánk - búcsúzott Dylan.
Logan meg sem lepődött, mikor otthon Robert nekirontott.
- Hol jártál? Anyád halálra aggódta magát! A telefonod kikapcsolva, magadtól nem üzensz… ráadásul nem erről volt szó! Anyádtól csak egy éjszakára kéredzkedtél el!
- Olyan nagy bűnt követtem el azzal, hogy nem reggel, hanem délután jöttem haza? - csattant fel Logan.
- Szólnod kellett volna! Mi az, hogy még elérni sem lehet?! Ha valami bajod esne, nem is tudnánk róla!
- Ne csinálj már úgy, mintha érdekelne, hogy mi van velem! - nevetett Logan.
- Hallgass! Nem vagy abban a helyzetben, hogy feleselj! Te csak egy megtűrt személy vagy ebben a házban! - ordította Robert.
- Megtűrt személy? Azt nem akarod megtiltani, hogy szóba álljak a saját anyámmal?!
- Nagy kár, hogy megszült téged! Te vagy az egyetlen dolog, ami a boldogságunk útjába áll!
- Én? Talán kereshetnél munkát! Attól aztán mindenki boldog lenne, még pezsgőt is bonthatnánk!
- Elég! - rivallt rá a férfi, majd pofon ütötte őt.
- Nekem ebből már elegem van - szólt remegő hangon Logan, majd megfordult, feltépte a bejárati ajtót és eltűnt mögötte. Nem gondolkodott, csak ment, amerre lábai vitték. Feldúlt volt, dühös és megalázott… de ami a legfájóbb volt, szánalmasan magányos és boldogtalan a saját otthonában. Legszívesebben vissza se menne többé arra a helyre… a helyre, ahol nem várja más, csak a magány. Mikor már egy ideje céltalanul rótta az utcákat bőrig ázva, rájött, hogy nagyon fázik. Mivel semmiképp sem akart hazamenni, végül úgy döntött, átnéz Iggyékhez, ahol a lány nyitott ajtót.
- Hát te? - kérdezte csodálkozva a csurom vizes fiú láttán.
- Sétáltam…
- Ilyen időben!? - hüledezett a lány.
- Muszáj volt lenyugodnom…
- Gyere be.

Miley estéje teljesen másképp telt. A szobájában ült három srác társaságában, egyik kezében egy üveg vodkával, másikban egy szál cigarettával.
- Itt az idő a hancúrozásra. Vetkőzzetek le - adta ki az utasítást. A fiúk izgatottan teljesítették a kérést, mintha csak az első perctől erre vártak volna.
- A boxert is vedd le - nézett Miley az egyik fiúra, aki valamilyen okból kifolyólag nem szívesen vált meg alsónadrágjától. Végül aztán beleegyezett.
- Most már értem, miért nem akartad levenni. Veled kezdem… előételnek megteszi - pillantott a srác férfiasságára, majd magához húzta őt és vadul csókolózni kezdtek.

Logan immár a Dylantől kapott száraz ruhákban ült a konyhában az ikrek társaságában, kezében egy bögre forró teával.
- Nem kellett volna eljönnöd otthonról. Ezzel csak még jobban kihúzod a gyufát… mi lesz, ha mondjuk, egy hónapra eltiltanak a TV-től? - szörnyülködött Dylan.
Logan sötéten felnevetett. Kisebb gondja is nagyobb volt annál, hogy nézhet-e TV-t, vagy sem. Végül Iggy volt az, aki válaszolt.
- Igenis jól tette, hogy nem hagyta magát. A sarkára kell állnia.
Ekkor csörögni kezdett Logan mobilja.
- Igen, ki az? - vette fel.
- Szia, Rita vagyok. Tudom, hogy mióta elköltöztél, nem beszéltünk, de nagyon rosszul vagyok - mondta a lány szipogva.
Logan előző sulijában a szőke lány osztálytársa volt, de mióta iskolát váltott, Rita nem kereste őt.
- Rita? Miért hívtál? - kérdezte a fiú meglepődve. Nem mondhatni, hogy szoros barátság volt közöttük, bár a lány nem egyszer bepróbálkozott nála, sikertelenül.
- Összevesztünk a pasimmal. Segítened kell! Beszélnem kell valakivel, mert már kurvára ki vagyok borulva.
- De miért pont engem hívtál? Miért nem a barátaidat? Nem vagyunk olyan jóban...
- Mert senki más nem tudott eddig megnyugtatni és segíteni. Te pedig ugyanolyan érzelmes vagy, mint én. Tudom, hogy te megértenél. Holnap nem érsz rá?
- De, ráérek - adta be a derekát kelletlenül a fiú, habár kételkedett abban, hogy Rita valóban az érzelmes fajta lenne. Mindig is az iskola ribancai között tartották számon. - Négykor találkozhatunk, ha neked úgy jó.
- Köszönöm! Nem is tudom, hogyan hálálhatnám meg! Akkor, négykor a sulink előtt.
- Jó, rendben. És úgy hálálhatod meg, hogy ha összeszeded magad. Ezen senki más nem segíthet, nektek kell megoldanotok… na de majd holnap elmeséled, mi történt.
- Oké, és még egyszer, köszi.
- Nincs mit. Na hello.
- Szia, puszi.
- Rita? Milyen Rita? - vonta fel a szemöldökét Iggy, akinek ismerős volt a lány hangja.
- Rita Ora. Nem hiszem, hogy ismered.
- Sajnos ismerem azt a kis ringyót. Ugyanahhoz a kozmetikushoz járunk. Miért találkozol vele?
- Mert segítségre van szüksége, összeveszett a pasijával. Habár nem értem, miért tőlem kér segítséget. Osztálytársak voltunk, de sosem voltunk barátok.
- Vigyázz vele, mert egy rafkós kis ribanc.
- Csak beszélgetni fogunk - vont vállat Logan és belekortyolt még mindig gőzölgő teájába.
- Egészségedre! Megyek aludni. Fárasztó volt ez a nap. Jó éjt… nekem. - A lány felállt, és az ajtóhoz lépett. Azért még egy mondat erejéig visszafordult.
- Álmodjatok rólam, én is ezt fogom tenni.

Másnap reggel Miley kialvatlanul, másnaposan ébredt. Az egyik srác mellette feküdt az ágyban, a másik kettő pedig a kanapén terült el. A teljesen meztelen Miley felállt, azt asztalhoz lépett, felemelte róla az üres piás üvegeket, majd a földhöz vágta őket. A fiúk rémülten pattantak fel a zaj hallatán.
- Mi a franc ütött beléd? - kérdezte az egyik, szemrehányó pillantásokkal bombázva a lányt.
- Tünés - adta ki az utasítást Miley.
- Mi? Miért?
- Hallottátok. Tudjátok, merre van az ajtó. Viszlát.
- Neked meg mi a bajod? - kérdezték csodálkozva a fiúk. Az éjjel ugyanis még nem volt rájuk semmiféle panasz.
- Miért? Azt hittétek, majd szépen együtt reggelizünk? Vagy mielőtt elmennétek, még az arcomra akartok élvezni?
- Hát… inkább az utóbbi - nevetett az egyik srác. Pár perccel később már mindhárman a lépcsőházban álltak ádámkosztümjeikben. Ruháik mellettük landoltak a földön.
- Bye, Bye - búcsúzott az integető Miley, majd becsapta a srácok orra előtt az ajtót.
Ekkor egy öreg néni lépett ki a szomszéd lakásból. A meztelen fiúk láttán azonnal a szívéhez kapott.
- Nem szégyellitek magatokat!? Botrány! Mégis mit képzeltek ti? Nem jutok szóhoz… látom a kedves Rebeccának pénzt hozott az este - háborgott a felbőszült asszony.
- Nem ismerünk semmilyen Rebeccát - vetette oda hegykén az egyikük.
- Akkor mit kerestetek a lakásán? Perverz disznók!
- Ja, hogy Miley anyjáról beszél... azért a száját el ne felejtse becsukni a nagy bámészkodásban, nyanya - szólt a másik srác, miközben kapkodva öltözködni kezdtek.
- Takarodjatok innen, különben hívom a rendőrséget! Szex-őrült kéjencek! 

Délután Logan elindult, hogy találkozzon Ritával. A lány egy szál cigarettával a kezében várt rá a megbeszélt helyen, majd két puszival és egy öleléssel köszöntötte őt.
- Köszönöm, hogy eljöttél, rég láttalak. A pasimmal összebalhéztunk és teljesen ki vagyok akadva - kezdte Rita.
- Min kaptatok össze?
Rita elmesélte, hogyan veszett össze barátjával, az egyik barátnőjével váltott leszbikus csók miatt. Közben sétálni indultak, majd beültek egy közeli kávézóba. A hangulatos helyen a legújabb popdalok szóltak, a falakon viszont olyan kultikus sztárok fotói sorakoztak, mint Marilyn Monroe, Madonna vagy Elvis Presley. A két fiatal egymással szemben foglalt helyet egy ablak melletti asztalnál.
- Próbáld megbeszélni vele nyugodtan a dolgokat. Kérj bocsánatot, ígérd meg, hogy többet nem fordul elő, mert szereted őt és nem akarod elveszíteni - tanácsolta Logan, majd belekortyolt forró csokijába.
- Igen, igazad van. Be kell látnom, hogy hibáztam, és hogy sajnálom annak ellenére, hogy úgy érzem, nem nekem kellene erőfeszítéseket tennem a kapcsolatunk helyrehozásának érdekében. Nem csináltam semmi rosszat, ő pedig olyan dolgokat vágott a fejemhez… pedig tényleg csak poénkodtunk csókolóztam a barátnőmmel, ez nem olyan, mintha egy pasival smároltam volna - vont vállat Rita.
- Neked ez a felfogásod, a pasidnak viszont úgy tűnik teljesen más, amit tiszteletben kell tartanod. Lehet, hogy nem értesz vele egyet, de neki ez a dolog rosszul esett, ezt pedig meg kell értened és el kell fogadnod.
- Hát igen, végül is igazad van - ismerte be kelletlenül a lány, majd megfogta Logan asztalon heverő kezét, amitől a fiú nagyon kellemetlenül érezte magát.
- Sajnálom, hogy sulit váltottál. Kár, hogy már nem vagyunk osztálytársak - szólt néhány másodperces kínos csend után Rita.
Logan nem értette, miért mondja ezt a lány, hiszen nem is voltak barátok. Végül sietve megitta a forrócsokija maradékát és elköszönt.
- Muszáj indulnom, otthon már várnak...

Mikor Logan nem sokkal később hazaért, Robert és Jean várt rá a konyhában.
- Jaj, fiam! Úgy aggódtam érted! - sietett fiához Jean.
- Nincs semmi baj, anya - nyugtatta meg Logan.
- Voltam a szomszédban is, hátha ott vagy, de hiába csengettem nem volt otthon senki.
- Csak találkoztam az egyik ismerősömmel. Tegnap hazajöttem este, de Robert nem hagyott békén, úgyhogy átmentem Dylanékhez a szomszédba és ott aludtam. Ne haragudj, hogy nem szóltam.
- Nem mondtad, hogy tegnap hazajött - pillantott Robertre szemrehányó tekintettel a nő.
- Miért volt egész este kikapcsolva a telefonod? - fordult a férfi Loganhez, meg sem hallva a hozzá intézett szavakat.
- Mert lemerült és nem volt nálam töltő.
- A lényeg, hogy nincs semmi baj. Ha tudom, hogy tegnap voltál itthon, nem aggódtam volna. Most viszont mennem kell, ki kell ugranom a boltba. - azzal Jean felkapta kabátját és kilépett az ajtón. Logan azonnal elindult az emeletre, de a lépcső aljában útját állta Robert.
- Mit akarsz? - nézett rá értetlenül Logan.
A férfi válasz helyett felpofozta őt.

Másnap egy új hét vette kezdetét. Iggy magabiztosan vonult be az iskolába, nyomában Dylannel. A lány ezen a napon egy fekete-pink mini ruhát viselt necc harisnyával és magas sarkú pink színű csizmával. A fiúk utána fordultak a folyosón, füttyentettek és bókoltak neki, aminek ő kifejezetten örült. Úgy érezte, mindez jár neki. És ennél még sokkal, de sokkal több is. Most már Nick is jelen volt az osztályban, viszont mélyen hallgatott a múltheti megszégyenülésérről, amikor is Iggy emberei ellátták a bajat. Jelenleg még Logant is kerülte, bár titokban továbbra is fondorlatos terveket szövögetett ellene.
- Sziasztok - lépett az ikrekhez Logan.
- Na, mi volt tegnap? Teljesítetted Rita vágyait? – pillantott fel tükréből Iggy, és a srácra nézett.
- Mi van?
- Lefeküdtél vele?
- Te meg miről beszélsz? - csodálkozott a fiú.
- Tudom, hogy az a szuka arra pályázik, hogy ágyba vidd. Láttam, hogy facebook-on is mit művel. „de cuki vagy”, „nagyon jól nézel ki, puszi, szívecske” Neked is ilyen és efféle kommenteket írt a képeidhez, és rajtad kívül még számtalan másik srácnak is, akiket mellesleg szerintem nem is ismer. A barátja helyében ezt nem tűrném, mondjuk, azt sem tudom egyáltalán, hogy tud akárki is járni egy ilyen csajjal - húzta a száját Iggy.
- Tegnap csak dumáltunk. Tanácsokat próbáltam neki adni a pasijával kapcsolatban, hogy kibéküljenek.
- Akkor neked nem tetszik Rita?
- Dehogy tetszik! Rosszul vagyok az ilyen csajoktól.
- Ha ezt megbeszéltétek, lemehetnénk a kávézóba - szólt Dylan huncut mosollyal az arcán.
- Te meg mégis mit kuncogsz itt? - vonta kérdőre húga.
- Hát elég korán kezditek a féltékenykedést. Először nem ártana összejönnötök.
- Micsoda?! Én összejönni Logannel? Ez még viccnek is rossz! - kacagott fel Iggy.
Logan erre a lányt parodizálva így szólt:
- Én összejönni Iggyvel? Úristen, mégis ki vagyok én hozzá képest? A lábtörlőjének se lennék jó! - mondta, majd sértődötten otthagyta az ikreket.
- Miért kell mindig megbántanod másokat? - szidta le testvérét Dylan.
- Én nem bántottam meg senkit, csak abszurdnak tűnik az ötlet, hogy én és Logan…
- De hát miért?
- Mert Logan egyáltalán nem való hozzám. Nem az zsánerem.
- Pedig szerintem sokkal jobb pasi, mint Justin. És nem csak a külsőre gondolok - mondta Dylan.
- Viszont nem kérdeztem a véleményed. És Justinról ne is beszéljünk inkább, ha lehet - komorodott el Iggy arca.
- Miért, mi történt?
- Valamiért nagyon furcsán viselkedik velem. Olyan távolságtartó lett...

Miley és Selena eközben épp rágyújtottak egy-egy cigarettára, és közben megosztották egymással hétvégi szexuális élményeiket.
- És reggel tényleg kiraktad őket a lépcsőházba meztelenül? - kacagott hitetlenkedve Selena, mikor barátnője a beszámolója végére ért.
- Aha. Na de most mesélj te! Mi a helyzet Justinnal?
- Annyira jó az ágyban! Valami eszméletlen! Tegnap áthívott magához és újra szexeltünk.
- Mi lesz, ha Iggy megtudja? - tűnődött kaján vigyorral az arcán Miley.
- Nem tudom, de nagy elégtétellel tölt el, hogy a suli legjobb pasija velem csalja a suli legmenőbb csaját.

Dylan

4 megjegyzés:

  1. Szia!

    Elsősorban azt szeretném megkérdezni, hogy ezt amolyan mai fiatalok parodizálásának szánod?
    Egyébként pedig nagyon jól fogalmazol, szóval ha nem paródiának szánod a történetet, akkor mindenképp javasolnám, hogy írj komolyabb dolgokat is, mert nagyon megy ez neked :) Sok helyen kegyetlenül felröhögtem :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia, köszönöm szépen! Örülök neki, hogy sikerült téged megnevettetnem. :D
      Vannak benne szereplők, akiknek a viselkedésével a mai fiatalok viselkedésére próbáltam rávilágítani, de poénos megközelítéssel. Ezt az egészet még sok sok évvel ezelőtt kezdtem írni, csak akkor még saját szereplőkkel, és Pesten játszódott. Azért kezdtem írni, hogy jót szórakozzak közben, aztán abbahagytam, mert megírtam az első könyvem, ami elejétől a végéig elkészült és amit először is teljesen komolyan vettem. Arra nagyon büszke vagyok, ezért sem akarom felrakni a netre. Egyszer talán kiadatom, ha lesz rá pénzem. :D Aztán gondolkodtam, hogy nem szeretném ha ez csak úgy kárba menne és jó ötletnek gondoltam kicsit átírva, ismert szereplőkkel megosztani veletek, hátha más is jót fog rajta szórakozni :) Persze lesznek benne komoly dolgok meg érzelmes részek, csalódások meg olyan problémák, amikkel szinte mindenkinek meg kellett legalább egyszer küzdenie élete során, de ettől függetlenül szeretném majd megtartani ezt a viccesebb, pozitívabb feelinget. Remélem tetszik, és még egyszer köszönöm!! :)

      Törlés
  2. Abszolút :) Örülök, hogy paródiának szánod főleg, bár ez érződik is, ha nem az lenne, nem fogalmaznál ilyen igényesen és színesen :)
    Persze, megértem, hogy nem akarod kirakni a netre, van, aminek nincs is ott helye, sokkal inkább a könyvespolcokon.
    Kíváncsian várom a folytatást! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm még egyszer, jól esik hogy ezt írod! :)
      Remélem egyszer sikerül majd kiadatnom azt a könyvet, mert ha sikerülne, a legnagyobb álmom válna valóra. Utánanéztem már és csak pénz kell hozzá. Kár, hogy itt nem úgy működik, mint Amerikában. Elviszed a kiadókhoz és akinek tetszik, az kiadja.
      Már írom az új részt, ha minden jól megy ma már fent is lesz! :)

      Törlés